Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-12 / 32. szám
k T Az Arany Prága nemzetközi tévéfesztiválon nagy sikert aratott a Guernica második já /a című spanyol film, mely baszk gyermekekről szól, aki két a polgárháború idején Belgiumba költöztettek; néhányu kát jómódú családok fogadták be. a többit egy gyermekotthonban helyezték el. Család hoz került a főszereplő, egy szép arcú tizenéves fiú, aki azonban egyáltalán nem érzi jól magát, sérti önérzetét, hogy a gyermektelen házaspár ajándékokkal halmozza el, sajnálja, dédelgeti őt. Már másnap egy új kerékpárt talál a szobájában, rajta cédula: „Fogadd, szeretettel, aputól és anyutól*. A fiú áthúzza a szöveget s a házaspár szemébe vágja, hogy „nekem van apáim és anyám, ne merészeljenek még egyszer ilyet tenni.“ A házaspár tér mészetesen mást várt, kiadják a fiú útját, aki ugyancsak a gyermekotthon lakója lesz, és akarva-akaratlanul, a spanyol csoport vezére, szószólója. Nagy pillanata a filmnek, amikor az egyik kis honfitársa hevizel, és ezért a belga nevelőnő ráront a gyermekre, fölpofozza és azt mondja neki, piszok spanyol. A fiú nyomban ott terem, a legszívesebben visszaadná a pofont, végül csak annyit szól, de határozottan, piszkos belga. Ez után az eset után elhatározzák, hogy elhagyják az otthont, ahol megalázták őket. Szándékukat le leplezik, de csak akkor változtatják meg döntésüket, amikor — az igazgató jelenlétéiben — bocsánatot kér tőlük a nevelő- nő. Kitörő örömmel fogadják a háború végét, végre hazaindulhatnak. Apák is anyák ölelik keblükre gyermekeiket, csak egy kisfiú száll le szomorún a vonatról, még. a gyermekotthonban tudomására jutott, hogv édesapja hősi halált halt a köztársaságért vívott harc ban. A kiürült peronon asz- szony, az édesanyja lépeget elébe, feketében — miközben esik, a háttérben romok tűnnek föl, gazdátlan, sovány ebek kóborolnak. Az igazságszeretet, az emba- ri tisztesség, a bátor és erkölcsös emberi magatartás filmje ez a megható, lírai atmoszféra jú alkotás, mely tulajdonkép pen egy sorozat; öt részből áll, de mi csupán — a versenysza bályok miatt — leszűkített, ■hetvenperces változatát láthattuk, a fesztiválon, tegyem hoz zá, egésznek tekinthető változatát. A spanyol tévé öt estén át közvetítette, ugyancsak szép sikerrel, hiszen ma is sok olyan család van Spanyolországban, amelynek életébe, jövőjébe erősen beleszólt a pol gárháború, a Guernicában és másutt lezajlott borzasztó események. Hogy miért Guernica második fája a film címe? Guernica „első“ fája jelkép. egy olyan, -a történelemben mindig és ma is sokat szenv> dó nép hétszáz éves függetlenségének, kultúrájának a jelképe, amelyet baszkoknak hívnak. Ez alatt a fa alatt nagy elhatározások születtek a legenda szerint, ezért nevezték el a gyerekek az otthon parkjának egyik magas fáját Guernica fájának. A film rendezője Miauéi Lluch. Ötvenöt évvel ezelőtt szüle tett D él -Fra ne i a őrs zá gba n, Cete városában. Kéthónapos volt, amikor a szülök Barcelonát vá lasztották lakhelyül. — Tizenegy éves voltam, amikor kidobtak a jezsuita is kólából, nyugtalan, összeférhetetlen természetem miatt. No meg azért is, mart saját nézetem, véleményeim volt minden ről, és ezt nem tudták elviselni. gyakran kerültem összeütközésbe. Aztán az állami népi iskolában tanultam. építész akartam lenni. Csakhogy én Den ezekben az években került hatalomra Franco. Tizenhárom éves koromban szobafestő-segédként kezdtem dolgozni. Valahogy át kellett vészelnünk a háborút. Amikor 1939-ben b3fejeződőtt. már nem tanulhat tam. Díszlettervező lettem egv filmgyárban, de önálló csak 24 é.ves koromban. Hetvenkét filmben működtem közre, nemcsak sDanvol filmekben. Párizsban úgy is Ismernek, mint nagy könyvillusztrátort. Meg keli azonban mondanom, hogy ez a munka nem érdekel, a pénz miatt csinálom. Igazi területem a film. Mert élet van benne, eleven élet. Egy napnyugta ábrázolásával például szerelmet, halált, tiltakozást tudok kifejezni — élő képekben. Bizo nyos összefüggésekben sajátos életet adhatok gyermekeknek. Ez számomra a munka! Szeretnék közbekérdezni, de olyan folyamatosan beszél Miguel Lluch, hogy a söréről is megfeledkezik. Meg kell vár nőm a pillanatot, amikor szájához emeli poharát. Napbarnította, kerek, borotválatlan arcán napszemüveg titkolná te kintetét, amely azonban áthatol d sötét üvegen is. — Mostanában már a tévének dolgozom. Olyan helyzetben vagyok, hogy senki nem szólhat abba, amit csinálok. Eltávolodtam a filmtől, mert a filmesek ri'agy része olcsó sikerre törekszik, kommersz filmeket gvárt. A producerek a pénztárcájukra, illetve kassza- sikerekre gondolnak, és nem arra, hogy értékes spanyol filmek jussanak ki a viliágba. Lövöldözéseket, meztelen nőket akarnak a vászonra. — Milyen szálak fűzik önt Guernicához? — A háborún kívül semmi, de az éppen elég. És elsősorban a gyermekeik helyzete érdekelt — ebben a háborúban. És minden háborúban. Említsem Vietnamot. Chilét, Rhodesiát?! A gyerekek nem értik a háborút. Miért is értenék?! Felnőttek bűnösök azért, hogv sok millió gyermeknek kellett megismernie a háborút. — Hogvan készült a Guernica második fája? Már azért is érdekel ez a kérdés, mert olvan szépen játszottak a gyerekek. úgy láttam, szinte csontig átérezték la filmet, vagyis hát a háborús évek hangulatát, kegyetlenségét, a bizonyos emberpróbáló helyzeteket. Hogvan dolgozott ennvi gverek kel. és külön a f ősze remiével, hogv ilven egységet tudott teremteni? — Pályázatot hirdettünk azzal a feltétellel, hogy a kiválasztott gyerekeket a szülők is kísérjék el mindenhová, ahol majd forgatunk, de a felvételeknél nem lehetnek jelen. Kezdem azzal, hogy a munka érdekelte a gyerekeket, végig élénkek, elevenek voltak, úgy hogy a kevésbé vidám jelene tekhez taktikát kellett alkal máznunk. Megbeszéltem az operatőrrel, hogy necsak for gatás közben, hanem gyenge pillanataikban is fényképezze a gyerekeket. Egyikőjükat meg kellett rí tot n am, bár éreztem, hogy fájdalmat okozok neki; tudtam, hogy két évvel ezelőtt halt meg a bátyja, fölidéztem emlékét, hogy gondoljon rá, érezze át, mit jelent elveszíteni valakit. A filmben az édesapját veszítette el. A főszereplővel akkor kezdődtek a gon dók, amikor a forgatás színhe lyén lányok rajongták körül, autogramot kértek tőle. Elbi- zakodott, és másnap nem tudott játszani. Elmagyaráztam neki, hogy itt nem ő a főszereplő, nem ő a fontos, hanem a történet és valamennyi spanyol gyermek. Az csak véletlen, hogy neked jutott ez a szerep. Meg is ijesztette.n, mondván, ha nem játszol, ahogy kell, meghalsz a film ben. A hazautazás örömét nem volt nehéz visszaadni, a valóságban is örültek, hogy végre otthon lehetnek. Több bajunk volt a szülőkkel, akik közűi sokain átélték a háborút vagy közük volt hozzá, és neun tud tak közömbösek maradni a a forgatás közben. Ugyanakkor könnyű dolgunk vált velük az állomáson fölvett jeleneteknél. Átélték azt, hogy 1939-et írunk, átélték azt, hogy meg is hallhattak volna a gyerekeik, akik mindjárt megérkeznek. — Egyértelmű a film véga. Így voilt megírva a forgató könyvben? — Ott igen, csak a regényben nem, amely alapján készült a sorozat, és amely még Franco idejében látott napvilágot. Készült már éhből a regényből film, kcmmerszfüm. hatvannyolcban. Egyébként úgy fejeződik be a könyv, hogy amikor visszatérnek a gyerekek. Franco Spanyolor szagában minden oké, nincsenek romok, kóbor kutyák. A rendezőin múlik, bogy mrt hoz ki a filmben, milyen jelentést kölcsönöz neki. A film végén megjelenő asszony a megvertek egyikének özvegye, és a kisfiú magához öleli őt. Majd ama emlékével él tovább, kényszerűen azok között, akik megölték az apját. És így én, ha néma képekben is, a reményt akartam .kifejezni. Egyszer maid felnőtt lesz ebből a gyermekből. És a sok-sok hasonló sorsú gyermekiből... BODNAR GYULA Egy spanyol tévéfilm és rendezője NDK-tévéfilm Szőr Marival HOSSZÚ AZ ÚT HOSSZO AZ OT. Ez a ebne annak az NDK-tévéfilmsorozatnak, amelynek női főszerepét SZÓR MARI alakítja. „A házasságban nem egy a bűn a rosszal?“ — kérdezi álmélkodva a Nők iskolájának Ágnese. Aztán szégyenlősen megigazítja szoknyáját, lesüti a szemét, de amikor férje a há zasságról kezd beszélni, már összedör zsöli a térdét. Egyszer jámbor és ártatlan, máskor ravasz és szerelemre éhes ez a lány, mint Moliére női hősei általában. És megejtően vonzó, akárcsak életre keltője — Szűr Mari. — Az utóbbi hónapokban egymás után hat tévéfilmszerzödést írt alá. Bertha Bulcsú Fürdőigazgatójában a kabinosnőt játszotta, A plakátragasztóban a főhős feleségét alakította, kinek arcképe hídra, buszra, tűzoltókocsira, várfalra került férje jóvoltából; szerepet kapott egy kecsua-indián drámában és Esztergályos Károly két bemutatásra váró alkotásában. — Először Galgóczl Erzsébet Hínárjában Elvira szerepével bízott meg. most Füst Miián IV. Henrikjében a császár két gyermekének nevelője voltam. Örülök, ha együtt dolgozhatok vele, mert Esztergályos Károly mellett maximális szabadságot érzek, szerte- foszlatja gátlásaimat, s ha fáradtak vagyunk, igyekszik jó hangulatot te remteni. — A Hosszú az út című ötrészes NDK-tévéfilm női főszerepét hogyan kapta meg? — Táviratban értesítettek a film gyárból, hogy próbafelvételre hívnak egy Defa-filmhez. Elolvastam a forgatókönyvet, elbeszélgettem a rendezővel, s mivel látta, hogy a német nyelv nem okoz számomra nehézséget, megkaptam a szerepet. A film az államosítás idején játszódik, s egy német család történetét meséli el, ahol az apa gyárát állami tulajdonba helyezték. Fia repülöpilóta, s annak feleségét, a magyar légikisasszonyt játszom én, aki éppen a leg- zűrösebb napokban lesz a család tagja. — A forgatásról milyen emlékeket őriz? — Kicsit izgultam, hogy mi lesz majd, ha elfelejtem a német szövegemet? S hogy ez nem történt meg, azt hiszem azért volt így, mert nyugodt, megértő emberek vettek körül. És amin őszintén meglepődtem: német partnereim közül senki sem éreztette velem, hogy „miért kellett magyar színésznőt hívni erre a szerepre?“ ' (g. szabó} 14 tfjszó !> Ropog József, a MATESZ művésze Libuia Trutzová-Balko- vával a Kocsmakirály cfmű szlovák tévéfilmben
