Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-12 / 32. szám
. . 'J:.Ä . A BERMUDA -HÁROMSZÖGBEN? V annak-© kísérleti úton szerzett bizonyítékai annak a hipotézisnek, hogy a viharos tenger hullámai által kibocsátott infrahangok pszichikai zavart képesek előidézni, sőt, meg is ölhetik az embert? — Helyesebb lenne, ha ezzel a kérdéssel Vaszilij Sulejkin akadémikushoz fordulna, aki felfedezte az Északi-sark viharos területein létrejövő infra- hangot, s annak a „tenger hangja“ nevet adta. Sulejkin akadémikus kategorikus választ adott kérdésemre: — Nincsenek és nem is lehetnek efféle infrahangok. A szél erősségének és a hullámok amplitúdójának növekedésével párhuzamosan a „tenger hangjának“ intenzitása is fokozódik. A másodpercenként 330 méteres sebességgel terjedő infra- hang sebessége jóval nagyobb, mint a hangot előidéző viharé. Ez az infrahang tehát mintegy figyelmezteti az óceánon tartózkodókat a közelgő veszélyre. Ám még a legerősebb vihar által előidézett infrahang sem éri el azt az intenzitást, amely veszélyes lehetne az emberre. Amit az expedíció felfedezett A „Polimode“ közös szovjet— amerikai kísérletsorozat pontos elnevezése a következő: Nemzetközi oceanográfiai dinamikai kísérlet. Stratégiai célja az óceáni áramlások dinamikájának áttanulmányozása, s annak felderítése, hogy milyen ezeknek az áramlásoknak a szerepe a hatalmas víztömegek cirkulációja létrejöttében. A kutatásokra a Sargasso^tenger nyugati részén, egy 306x306 tengeri mérföld nagyságú területen került sor. A szovjet kutatóhajókkal együtt amerikai tudományos kutatóhajók is részt vettek a munkában. — A kísérleti program sok új és rendkívül érdekes felfedezést eredményezett — mondja Borisz Nyelepo akadémikus, az Ukrán Tudományos Akadémia intézetének igazgatója. — A kutatási területen, az óceán mé-. lyén, a légköri ciklonokhoz és anticiklonokhoz hasonló örvényeket fedeztek fel. Ha a kutatási területet úgy képzeljük el, mint egy lépet, akkor annak minden egyes sejtje egy-egy örvény. Minden örvénynek megvannak a saját jellemzői. Míg az egyik az óramutató járásával megegyező irányba forog, a másik éppen az ellenkező irányba. Az egyiknek a középpontjában hidegebb a víz, a másik középpontjában melegebb. Nemcsak forgási és haladási sebességük különböző, hanem nagyságuk is. Az örvények átmérője 120 kilométertől 500 kilométerig terjed. Az amerikaiak, hogy szemléletesebbé tegyék az eddig elmondottakat, úgy tekintették ezeket az örvényeket, mint az állatkertben élő állatokat. Minden egyes örvénytípusnak külön nevet adtak. A „Big Baby“- nek például nagyobb az energiája, mint a világ legnagyobb vízi erőműjének. Honnan származnak ezek az örvények? Néhányukat a meleg Golf-áramlat idéz elő. Korábban azt hitték, hogy az áramlat olyan mint egy folyó az óceánban. Ma már tudiák, hogy voltaképpen bonyolult és rendszertelen mozgású kisebb vízáramlatok összessége Az áramlatok nem csupán vizet szállítanak, hanem azzal együtt hatalmas mennyiségű energiát is, amely befolyással van az időjárásra, az óceán életére és a tengerhajózásra is. Ha az áramlat olyan volna, mint egy szárazföldi folyó, akkor nagyon könnyű dolgunk lenne. A folyók paraméterei ugyanis állandóan változnak. A tengeri áramlatot ezzel szemben talán a cigarettából felszálló, rendszertelenül go- molygó, kavargó füsthöz lehetne hasonlítani. Ám a füskari- kákkal ellentétben, a tengeri áramlatról leváló gyűrűk a száz tengeri mérföldet is elérik, s az áramlattól elszakadva megkezdik önálló útjukat az óceánon. Ezeknek a hatalmas gyűrűknek a peremét, külső részét meleg víz, a belső részét pedig hideg víz alkotja. Olyan hatalmas az energiájuk, hogy több éven keresztül is képesek fennmaradni. Évente mintegy 5 ilyen gyűrflörvény válik le a Golf-áramlatról. A gyűrűkön kívül azonban vannak más örvények is, amelyeknek az átmérője az 50Ü kilométert is eléri. Keletkezésük titkára még nem sikerült fényt deríteni. A mérések szerint a kúp alakú örvények belseje az óceán mélyebb rétegeiből származó, hideg vizet tartalmaz. Ez a saját törvényei szerint mozgó hatalmas víztömeg átrendezi az óceánban a hőelosztást, keveredést vált ki a légrétegben is, s végső soron meghatározó szerepet játszik az időjárás alakulásában. Eljutottunk tehát abba a konyhába, ahol az időjárás készül, csak még azt nem tudjuk, hogy milyen recept szerint... Az örvények, ezek a hatalmas kúp alakú víztömegek naponta rendszerint négy kilométert tesznek meg, de néha előfordul, hogy sebességük eléri a napi tíz kilométert is. — Mivel magyarázható ez a sebességnövekedés? — kérdeztem Georgij Korotajevet, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusát. — Ez minden bizonnyal annak a belső dinamikának tulajdonítható, amelynek eredményeként a forgó mozgás az előre haladó mozgás energiájává változik. De milyen módon? Ez utóbbi kérdést önmagának teszi fel Korotajev, majd néhány pillanatra elhallgat. — Van valamiféle elképzelés — folytatja —, de ezt még matematikai modellen ellenőrizni kell. Egy dolog nyilvánvaló: az örvényeket nem szabad egymástól elválasztva szemlélni. Egészen biztos, hogy kölcsönösen hatnak egymásra. Ennek eredményeként egyesek megszűnnek, szétesnek, mások még erősebbekké válnak. Az örvények haladási iránya nem állandó, s feltehetően közvetlenül, vagy közvetve összefügg az óceán fenekének domborzati viszonyaival, valamint a Föld forgásával és gömb alakjával. Mi az energiaforrása a nyílt óceánon születő örvényeknek? Létrejöhetnek-e légköri hatások eredményeként? Kialakulásukat befolyásolják-e az óceán mélyének domborzati viszonyai? Még több a kérdés, mint a válasz. Egyelőre mérési adataink rendszerezése és feldolgozása van soron. T. Zorina tudományos munkatárs a meteorológusok csoportjában dolgozott: — A Sargasso-tenger olyan, mint a lottó. Nekem szerencsém volt: három hónap alatt egyetlen hurrikánt sem éltem át. A tenger csodálatosan sima és kék volt. Áttetszősége szempontjából nem véletlenül tekintik hiteles mértéknek. A Sor- gasso-tengert gyakran tengeri sivatagnak is nevezik — az életnek csaknem nyoma sincs itt. Hajónk mellett csupán a világoszöld színű, fű alakú tengeri moszat, a sargasso úszott el nagy tömegben. Ezeknek a rendkívül egyszerű felépítésű vízinövényeknek nincsen gyökerük, a tápanyagokat testük egész felületével szívják magukba. Abban az időben, amikor még vitorlás hajók járták az óceánokat, több legenda is született arról, hogy a hajók megrekedtek a sargasso tömegében, nem tudtak tovább menni, s a legénység szomjan pusztult. Nem tudom, hogy volt ez régen, ma azonban még a kisebb vitorlások sem gabalyodnak bele az úszó sargassóba ... V. Szirszkij és I. Kolezsuk tudományos munkatársak a mágneses teret tanulmányozták a kutatások körzetében: — Ebben a térségben a földkéregben egyetlen olyan folyamat sem megy végbe, amely hajók és repülőgépek pusztulását okozhatná. Ma még valószínűt- lenül hangzanak azok a hipotézisek, hogy az óceán fenekének váratlan elmozdulásai hatvan- méteres magasságot is elérő hullámokat idézhetnek elő és olyan víztölcséreket, amelyek beszippanthatják, elnyelhetik a hajókat. Az óceánfenék eltolódásait feltétlenül észlelnék az ezen a területen működő földrengéskutató állomások. A háromszög sarkaiban amerikai hidroakusz- tikai rendszereket helyeznek el. Ezek pontosságáról és megbízhatóságáról tanúskodik a következő tény. A „Verna“, a kolumbiai egyetem kutatóhajója Ausztrália partjai mentén a víz alatt felrobbantott egy bombát. A robbanás keltette, két. óceánt is átszelő és Afrikát megkerülő hanghullámot 144 perccel később már regisztrálta a földgolyónak csaknem az ellentétes pontján levő bermudai állomás. — Ma már elegendő adattal rendelkezünk a különböző mélységekben található tengeri áramlatok szerkezetéről ebben a térségben — veszi át a szót N. Bulgakov, az oceanográfiai részleg vezetője. — A kutatásokhoz szovjet és amerikai készülékeket használtunk. Több száz bóját bocsátottunk le az óceánba. Ezek a berendezések különböző mélységekbe merültek le, és az áramló víztömegekkel együtt haladtak tova. Hogy útjukat könnyebben követhessük. az amerikaiak olyan adóberendezésekkel látták el a bójákat, amelyeknek adásait mesterséges holdakkal lehetett venni. A készülékek megbízhatóan látták el feladatukat. Ojabb adatokat gyűjtött a Golf-áram latról a „Ben Franklin“ mélytengeri laboratórium is. Ez a nagy batiszkáf, Jacques Piccard parancsnoksága alatt, Florida partjai mentén merült a víz alá, s a Golf-áramlatot követve 400—600 méteres mélységben átszelte az egész Ber- muda-háromszöget. A tizenkét tagú legénység harminc napon keresztül figyelte a tenger mélyének életét, s számtalan felvételt készített. Semmiféle természetfölötti jelenséget nem vettek észre ... — Véleményem szerint a Bermuda-háromszög „csodáiról“ szóló legendák a reklám egy sajátos fajtáját jelentik, s az a céljuk, hogy a kíváncsi turisták nagy tömegeit vonzzák a Bermudákra, ahol a turizmus jelenti az egyik fő jövedelem- szerzési forrást — mondja O. Nyeujmin, a fizikai-matematikai tudományok doktora, a „Mihail Lomonoszov“ kutatóhajón dolgozó expedíció vezetője. — Azok a nyugati tudósok, akikkel együtt dolgoztunk, s akikkel különböző tudományos intézetekben találkoztunk, osztják ezt a véleményt — teszi hozzá Bulgakov. — Egyébként — folytatja Nyeujmin —. amikor a Kanári- szigeteken kikötöttünk, alkalmunk volt válaszolni az újságírók és a kikötő dolgozóinak számos kérdésére. Kiderült, hogy miközben mi dolgoztunk, a külföldi sajtó beszámolt két szovjet kutatóhajó eltűnéséről a Bermuda-háromszögben. A kisérletsorozat során szerzett előzetes adatokat megvitatták Bostonban, a Massachusetts Egyetemen. Most az elméleti szakembereken a sor. Nekik kell általánosítaniuk a kutatási eredményeket, s kidolgozniuk azokat a javaslatokat, amelyeket a meteorológusok, a hajózási és halászati szakemberek várnak. NAGYEZSDA ILJINSZKAJA. a Szocialisztyicseszka ja Indusztrija tudósítója 1S7S. VIII. 12. A déli szovjet köztársaságok közül Tádzsikisztánban van a legtöbb hegység (a 'köztársaság területének csupán tiz százaléka síkság). A hatalmas hegyvonulatok és a kegyetlen hőség vidékéin Olyan körzetek is találhatók, ahol nehezek a természeti feltételek. 'Ilyen a köztársaság déli peremén található -Beskenti völgy. A 30 kilométer hosszú, 5—8 kilométer széles íélsivatagOB vidéken a legutóbbi időikig nem volt víz. Az átlagos júliusi hőmérséklet 32 ifok. Ilyen melegben beérhet a legvékonyabb szálú, legértékesebb gyapotfajta, csak viz kellene... Az Amu-iD-arjáha torkolló Kafirnigan folyóból sok hegyi akadályon át a szomjazó völgybe vezették a vizet. Az erre a célra épített főcsatorna 44 kilométer hosszú, a gazdaságokat 766 kilométernyi öntöző- és alagcsőrend- szer hálózza be. Ahhoz, hogy a he- gyes-völgyes, meg a sivatagi terepen haladni tudjanak az építők, nagy teljesítményű, nemegyszer különleges gépeket kellett használniuk. A Beskenti völgy földjét több ütemben teszik termővé. Az első ütem célja: 1981-ig 12 és fél ezer hektárt mezőgazdaságilag 'hasznosítani. Idén taTÁDZSIKISZTÁN EBREDESE Korszerű, nagy teljesítményű gépek a földeken. .. vasszal az építők az első itteni szűz- földi szovhoznak több mint kétezer hektár vetésre előkészített földet adtak át. Ősszel már betakaríthatják az első gyapottenmést. Fakapával és taligával ötven esztendeje láttak hozzá a Beskenti völgy szomszédságában húzódó Vash-völgy- ben a parasztok a szüzföldek feltöréséhez. Ma ezt a völgyet a köztársaság gyöngyszemének nevezik: itt terem az összes tadzsikisztáni gyapot mintegy negyven százaléka. Tizenkét esztendeje kezdődött a föld meghódítása Garautiban. Természetesen a műszaki feltételek is javultak. Idén tavasszal, amikor még egyetlen szem gyapotmag se került a főidbe, az első beskenti szovhoz jövendő munkásai már lakást kaptak egy rendezett településen, ahol van iskola, óvoda, szolgáltató és kulturális létesítmény. Tádzsikisztánban egyre több földei hódítanak meg, azokban a körzetekben is, ahol legmakacsabbul ellenszegül a természet. A távlati tervek szerint a köztársaságban 200 ezer hektár földet tesznek termővé. A. SZTRUJEV
