Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-08-12 / 32. szám

Radioaktiv, kénes hévize és iszapja világszerte terjeszti hírnevét, de ennek a Vég-parti város­kának akadnak más jelleigű nevezetességei is. Ezeknek egyike szememben egy három évvel ez­előtt felépült, korszerű hatemeletes épületben elhelyezett és tevékenysége színvonalát, felszerelt­ségét tekintve ma már európai viszonylatban is a legrangosabb ilyen munkahelyekkel vetélkedő intézet. Műszereket és berendezést attesztáló csehszlovák intézet — Pieifanyi 243. sz. állami minőségellenőrző állomás — ez a hivatalos neve. A maga nemében eltekintve az egyes tárcák egyelőre foghíjas műszaki ellenőrző hálózatától, Szlovákiában egyedülálló. Csak 2ilinán akad még egy hasonló, de ez kizárólag golyóscsapágyak­kal foglalkozik. Ide viszont — ezt igazgatójától, |AN ZABOJNIK mérnöktől tndom meg, ISO, mint­egy 5 milliárd korona összprodnkciójfi vállalat, ipari szervezet termékei jntnak el kipróbálásra, értékelésre, jóváhagyásra, minőségi osztályokba történő besorolásra, jelentős körülmény, hogy ez az intézet nem függ egyetlen minisztériumtól sem, hanem szövetségi szinten a Csehszlovák Szabványosító és Mérési Hivatal hatáskörébe tartozik. Más szóval tehát, bizonyos függetlenséget élvez és munkásságát magas fokü tárgyilagossággal végezheti. Peter Manas mérnök egy hűtőszekrény zaj­szintjét vizsgálja a minden igénynek megfele­lő, korszerű, ij akusztikai kamrában (IVAN LAPUTKA felvételei) Mi minden kerül ide amolyan érettségi vizsgára? A teljesség Igénye nélkül sorolva: csúszőcsapágyak, víz- és nyomásmérők, ipari szerelékeik, szivattyúk, hűtő- és fagyasztó berendezések, lakásszerelékek, egyes szerelőipari anyagok, kések és játékok, is­kola- és Irodaszerek. — Csak 1966 tói 1977-ig intézetünk több mim hat­ezer minőségi bizonylatot adott ki — teszi hozzá az igazgató. És hadd jegyezzem meg, hogy nemcsak hazai gyártmányokkal foglalkozunk, hanem a hazai piacra szánt vagy itt már értékesített importgyártmá­nyokkal is. imézetünk jelentőségét a többi között abban látjuk, hogy eddigi tapasztalataink szerint még mindig nem vagyunk eléggé tisztában azzal, hazánk gazdasága nemcsak attól függ, hány gyá­runk, új termelési létesítményünk van, hány tonna, méter, liter terméket, hány gépet és mennyi gépi berendezést állítunk elő, hanem attól is, hogy gyárt­mányainknak milyen a minősége, hogyan tudjuk ve­lük kielégíteni lakosságunk szüntelenül növekvő szükségleteit és miképp válhat a Made in Czecho­slovakia védjegy mind nagyobb mértékben verseny- képessé a világpiacokon is. Ebben a megvilágításban az ember kissé sajná­lattal veszi tudomásul, hogy az említett gyártmányok közül az egész országra kiterjedő működési hatósu­garú intézetbe (más termelési szférákkal foglalko­zik még egy brnói és prágai állami intézet) a cseh­szlovákiai itenmelési volumennek nem egészen egy harmada jut csak el. >Az eredmények azonban így is elvitathatatlanok. Az intézet munkássága erőteljes közvetett minőség- javító és gyártmányfejlesztő hatást vált ki. Elsősor­ban a minőségi osztályokba történő besorolással. Az első osztályba kerülő gyártmányokért ugyanis az adott vállalatoknak 'joguk van az értékesítésnél fel­árt is igényelni. A második osztályban amelynek mércéje a csehszlovákiai átlagszám — normális az eladási ár. A hammadlikban viszont a szabályok elő­írják az elért nyereség további kisetob-nagyoöb há­nyadának elvonását az állami költségvetésbe. S amennyiben a termék még a harmadik osztály kö­vetelményeinek sem felel meg, akkor nem kerülhet az üzlethálózatba, esetleg csak a bazárokba. A vál­lalat ennek következtében jelentős veszteséggel kénytelen számolni s ez készteti a gyártmányfej­lesztésre, a minőségi szint emelésére. — Mi magunk el szeretnénk érni — s ez egyben társadalmi érdek —, hogy minél több gyártmány már a termelést megelőző szakaszban kerüljön a kezünk­be. Így jóval kevesebb lenne az indokolatlan vesz­teség, az értékesíthetetlen készlet — érvel Zábojník elvtárs és mi hozzátesszük: a fogyasztói bosszanko- dás is. Komoly dolog a játék Nemzetközi gyermekév van — ez is magyarázza, hogy szeretnénk közelebbről megismerkedni azzal a részleggel amelyben a játékokat veszik gondosan szemügyre. Egy két társával együtt lelkesen és lel­kiismeretesen végzi ezt a munkát. Immár kilenc éve, Mária Gatfourkooá. Tisztában van munkája komoly­ságával, fontosságával. — A kisgyerek számára a játék olyasmi, mint a felnőttnek a mindennapi kötelességteljesítés. Fejlő désének szerves, nélkülözhetetlen tartozéka. Ezen túlmenően szellemi egészségének és egyben ereje megújulásának kútforrása. Ezért elsőrendű követel­mény, hogy minden játék megfeleljen az esztétikai és a nevelési követelményeknek, jól és megbízhatóan működjön, tartós, biztonságos és higiénikus leayen. Meghatározó szempont az is, hogy a gyermekjátékok választéka Rétkor szerint is összhangban álljon a kereslettel... Ebben a laboratóriumban, és egyéb részlegekkel együttműködve is. külőnfé'e műszerekkel, mérőesz 'közökkel vizsgálják, soksek próbának, megterhelés­nek teszik ki elsősorban a fémből készült gépi já­tékárut, vagyis minden játékot, amely lendkerékre, száraz elemre, rugóra működik. Továbbá az építő- szekrényeket. például a kézügyességre is nevelő, összeállítható, „épí-tberö“ hajókat, repü'ögépeket, ki­rakó játékokat. Igen nagy gondot fordítanak a biz­tonsági követelményekre. A többi között arra, hogy a fedőfesték ne legyen mérgező hatású, az alkat­részek ne sebezzék fai a gyerek kezét, a játék ne legyen tűzveszélyes stb. — Milyenek áLtaIában az eredmények? — Nos, egy év alatt mintegy 50 új játékszer kerül nálunk kipróbálásra, de ezen kívül ismételt ellenőr­zéseket is tartunk, nehogy a termelők .visszaesőkké' váljanak. A foglalkozás ideje eléri az 50—100 órát is. Például a játék-autópályákon ötoen órán át is kö­röznek a kis oersenykocsik. Az eredmények? A já­tékok döntő többsége a második minöséai osztályba kerül, az elsőbe, sajnos, alig két százalékuk, pedig a külföldi piacokon valójában csak ezek verseny­képesek — Jelenleg tizenhárom üzemben, illetőleg ipari szövetkezetben az ellenőrzésre mi magunk vá­lasztjuk ki az egyes példányokat, hogy ezzel is biz­tosítsuk méréseink, megállapításaink tárgyilagos­ságát. A jövő év elejétől mintegy negyven termelő szervezettel lesz ilyen kapcsolatunk. De ezen felül időközönként az üzletekben is kiválasztunk erre a célra néhány játékot __ A m inőséggel tehát nyilván vannak még prohlé­Mária Gatfourková: „El­sőrendű követelmény, hogy minden játék meg­bízhatóan működjön, tar­tós, biztonságos, higiéni­kus és esztétikas le­gyen.“ mák. Viszonylag kevés az olyan üzem, mint a Trhové Sviny-i Koh-:-moor n. v. vagy a náchodi ipari szövet­kezet, amelynek játékai — ezt a laboratórium veze­tőnője felcsMY*nó szemmel közli — igazán színvo­nalasak. Hozzáteszi, hogy a külföldről behozott já- ték-k, minőségüket tekintve, zömükben nem jelen­tenek termelőink számára követést érdemlő példát. Hideg a melegben A játékok laboratóriumából! utunk a hűtőszekré­nyek osztályára vezet. Az 1. sz. boxban, egy vi­szonylag kis helyiségben, amelyben egyidejűleg négy frigidairet próbálhatnak ki, egy Szaratov mintájú szov­jet gépet „vizsgáztatnak“. Peter Manas mérnök el­mondja. hogy az üzleti hűtőpultok és a mélyhűtők is hozzájuk tartoznak. Mesterségesen előállított 16—25—, sőt 32 C fdkos, verejtékező külső hőmér­séklet mellett mérik például a be'sö hőmérsékleti értékeket. A kívül elhelyezett panelleken számok villannak, a többi között itt olvassák le az áramfo­gyasztás adatait. De nemcsak erre kíváncsiak. Ellen­őrzik az ajtók jó csukódását, a hőszigetelést, a fa- gyasztóteljesitmányt, a zajszintet stb. is. Mégpedig az rnvpcrt gyártmányokat beleértve Szemembe ötlik ■néhány Zanussl és Igniss márkájú olasz, továbbá a szovjet Minszk s a magyar Lehel hűtőszekrény. De én főleg a Calexre vagyok kíváncsi, 'hiszen köztu­dott, hogy egy-két évvel ezelőtt jócskán pdett fo­gyasztói panaszra okot. Kísérőmtől megtudom, hogy azófa az aranyosmarótl (Zlaté Moravce) üzemben sikeres gyártmányfejlesztést hajtottak végre, s ma már például C 250 mintájú hűtőszekrényüket — az intézet javaslata alapján — az első minőségi osz­tályba sorolták. csendvédelem A műszaki akusztika osztálya — ez az Intézetnek tulajdonképpen nemcsak a jelene, hanem egyben a jövője is. Több millió devizakorona költséggel, nyugatnémet és dán cégek kivitelezésében, már csak­nem elkészül! itt két nagyméretű, megoldását és fel­szereltségét tekintve bátran világszínvonalúnak mondható akusztikai kamra. Az egyikben a zárt, a másikban pedig az imitált nyitott térség feltételei között fogják vizsgálni az intóze'be kerülő gyártmá­nyok egy részét, például szivattyúkat, kisebb meg- munkálógépeket, porszívókat, írógépeket, villanybo- rotvákat, reprrduktorokat stb. Ramon Paiitny osztályvezető mérnök így foglalja össze a feladatat: — A gyártmányok akusztikai tu­lajdonságait kell feltérképeznünk. De nem szorít­kozunk csupán a zajszint megállapítására, hanem egyben a termelőknek jelezni fogjuk az okokat, a zajforrásokat is, hogy változtatni tudjanak a hely­zeten. Peter Galo, az osztály fiatal mérnöke, aki nem kis büszkeséggel hívja fel a figyelmemet egy-egy kiváló mérőműszerre, hozzáteszi: — Eddig országo­san nem volt ilyen komplex és modernül felszerelt akusztikai munkahely. Pedig fontos dolog ez, hiszen a gyártmányok minőségének egyik mutatója hogy mennyire zajosak, illetve viszonylag zajtalanok. így igaz. S csak remélhető, hogy ez a munkahely a jövőben nemcsak utólagos ellenőrzéseivel, hanem a 'termelést megelőző szakaszra gyakorol* preventív hatásával is hozzájárul ahhoz, hogy egy eddig elég­gé elhanyagolt területen, 'a zajártalom elleni harc­ban, nagyabb sikereket érjünk el. A minőség szélesebb vonatkozásaiban ugyanez el­várható az 1960-tól fejlesztése második szakaszába lépő, de már több mint negyed évszázada hasznos munkát végző pöstyéni intézettől ás szerény, hozzá­értő, többségében fiatalokból összetevődő munkakö­zösségétől is. GALT IVAN űrt. VIII. 1 N C/3

Next

/
Oldalképek
Tartalom