Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-12 / 32. szám
k N em túlzás azt állítani, (hogy az életkörnyezetről való gondoskodás elválaszthatatlan az életszínvonal emelésére irányuló törekvésektől. Csak a felületes, nemtörődöm magatartás tarthatja luxusnak, esetleg néhány lelkes ember hobbyjá- nak. Ma már jelentős szerepe van a nemzetközi együttműködés területén is — például a KGST-országok termelési szakosodása is megköny- nyíti egyre összetettebb, hosszúlejáratú, megnyugtató megoldásait. Általános elvvé vált, hogy a termelés — legyen szó bármilyen fontos ágazatról — nem növelhető az életkörnyezet védelmét megnyugtatóan biztosító technológiák kidolgozása nélkül. Az elv azonban, sajnos, nem mindig jut érvényre a gyakorlatban, elsősorban a termelési szervezetek önkényes, felületes hozzáállásából Füst és szemét. Azt mondják kortünet, de inkább kórtfinet. Orvoslásra vári téséből több mint 500 millió koronát fordíthatunk, ami jelentős fejlődés, ha figyelembe vesszük, hogy 1976-ban „csak“ 260 millió korona voit ez az összeg. A növekedő társadalmi ráfordítás azonban önmagában nem elegendő számottevő eredmény eléréséhez. Nem hagyhatjuk szó nélkül az emberi felelőtlenséget, amely következtében az elmúlt év alatt több mint 50 esetben jegyeztek fel az illetékesek nagyfokú károsodást a vízszennyeződésből eredően. Az esetek túlnyomó többsége pusztán a kényelmesség rovására írható, jelentős káron keletkeztek a halállományban, de ez szinte eltörpül a vízi mikroorganizmusok kipusztulásával keletkezett káv rokkal szemben, amelyek „újzetben csökken az ember munkájának hatékonysága. Az egyes munkahelyeken a nagyfokú fluktuáció is a nem megfelelő munkakörnyezetre vezethető vissza. Kimutatható, hogy minden munkahely- változtatás nem kevesebb mint 30 ezer(I) koronájába kerül a társadalomnak, mert — s ez szinte hihetetlenül hangzik, pedig így van — a régi munkaviszony megszüntetése és az új munkahelyi elhelyezkedés között átlagosan huszonkét (22!) nap telik el... Elgondolkoztató adatok! Így teljesen indokolt a szigorúbb fellépés követelése az életkörnyezetet hanyagságból, vagy éppen tudatosan „rongálók“ ellen. Az okok ugyanis nagyon sokszor az előírások figyelmen kívül hagyásával önkényesen és önámításból is adódhatnak. Csak mapk segíthetünk! Ruhaöblítés a patakban. Manapság csak kávés halyen .. eredően. A helyzet javítását szolgálják a nemzeti bizottságok keretében alakult albizottságok. Ezek fő feladata felügyelni az életkörnyezet javítását szorgalmazó intézkedések megtartására. Az eddigi összkép eléggé vegyes ... Fő szennyezettségi körzetek Szlovákia területén öt olyan körzet van, amelyek a legnagyobb mértékben veszélyeztetettek a környezetvédelem szemszögéből nézve. Az első a szlovák főváros. Magában az a tény, hogy mintegy 70 ezer gépkocsi szennyezi a város levegőjét, nem kevés gondot okoz, nem beszélve az Ipari üzemek hulladékanyagainak hatásos „részvételéről“ a talaj, a víz és a levegő szennyezésében. A vegyipari üzemek kénelvo- nő berendezései, a haladóbb gyártási és fűtési technológiák bevezetése egyelőre nem sokait nyom a latban. A főváros övezete közvetlenül érinti a Csallóközi, amelynek földalatti ivóvízkészletét a már említetteken túl veszélyezteti a talaj sokszor helytelen vegyszerezése is. Fokozottabb éberségre van szükség, hogy a térség környezetvédelmét szorgalmazó — 1976-os kormányhatározat elérje célját. Kelet-Szlovákia metropolisa — Kassa (KoSlce) — is a veszélyeztetett övezetek egyi ke. Az üzemek elavult, elhasználódott, sőt gyakran elhanyagolt berendezései okoznak fölösleges anyagi és erkölcsi károkat. A beruházá soknál — és nemcsak ebben a körzetben — már a műszaki előkészítés során fokozottabb figyelmet kell szentelni az életkörnvezet védelmének. A Felső-Nvitra vidékének szennyeződését feltehetőles csökkenti a Novákv-i hőerő mű most épülő 300 méter magas kéménye, amelynek Qzembehelyezésével a közvetlen környékre hulló pernye mennyisége nagyobb terüle ten szóródik majd szét. Vízgazdálkodási kérdésben fokozottabb szerepet kell kapnia a hatékony vízderítésnek. A Garam középső szakasza mentének életkörnyezeti kérdése komolyságát ml sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Garam a legszennyezettebb Szlovákiai folyó. E területen a fö feladat: tehermentesíteni a működő vízderítőket, mégpedig oly módon, hogy élővíz derítőket kell építeni, amelyek eltávolítanák a „durva" szennyeződést. Továbbá megfelelő hulladéklerakatókat kell létesíteni, s nem is keveset. A térség ipari üzemeiben jelentős gondot okoz a zajártalom Is. Talajvédelem A környezetvédelem nagy dilemmája a talajvédelem. Tény, minden talpalatnyi termőföldre égetően szükség van, s ezt az igényt valamilyen módon egyeztetni kell a nagyberuházások, lakótelepek és egyéb építkezések cél jaira szükséges területek kijelölésével. Ezen a téren a helyzet nagyon .kedvezőtlen. Az utóbbi néhány évben több mint kétszázezer hektár termőterületet kellett „feláldozni“ a már említett célokra! A talajvédelemben nem kis gondot okoz a műtrágyák fokozott mértékű alkalmazása. A szakemberek szerint a jövőben az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szentel ni a szerves trágyák felhasználásának, ami egyben energiatakarékos megoldást is jelent. Ez utóbbi ugyancsak nem mellékes szempont. Mint ahogy a zöld övezetek védelme sem, ami többek között — a növény- és állatvilág védelme szempontjából életbevágó. Ha már Itt tartunk, el kell mondani, hogy az erdők védelme aránylag a könnyebb feladatok közé tartozik. Az erdőőrség hatásköre lehetővé teszi a 100 koronáig terjedő helyszíni bírságolást. Az 500 koronát meghaladó bírságok esetén a nemzeti 'bizottságok érvényesíthetik azt a jogukat, hogy a vétkesek béréből levonassák a vétség nagysága szerint kirótt összeget. Az ok lehet akár az autózás tilos helyen, a kijelölt helyen kívüli tűzrakás, vagy a fák tördelése. Pusztán felelőtlenségből Amíg az ötödik ötéves tervidőszakban sikerült a levegő szennyezettségét korlátozni, addig a hatodik ötéves tervidőszakban eddig kedvezőtlenül alakult a helyzet. Jelenleg Szlovákia területén több mint ezer levegőt szennyező forrás nem felel meg környezetvédelmi szempontból a törvényben foglalt elveknek. Rövidesen azonban javulásnak kell bekövetkeznie, mivel az engedélyezett kivételek szigorúan időhöz kötöttek. A kitűzött határidőig a vállalatok kötelesek megfelelő megoldást találni a szennyezés forrásainak elhárítására. Ugyanez vonatkozik a víz- szennyezésre is. A megelőzés céljaira az idei év költségveratermelődése“ rendkívül időigényes. Munkakörnyezet — életkörnyezet A felelősség elhárításánan egyik gyakori formája az a téves felfogás, hogy az életkörnyezet romlása a gazdasági fejlődés eredménye. Ez korántsem igaz. Az életkörnyezet minősége szorosan összefügg az életszínvonallal, annak egyik összetevője. Az emlber értékrendjében tehát az életkörnyezet jelentős helyen szerepel, romlása befolyásolja az életszínvonal többi összetevőjét, korlátozza az ember cselekvését. Ha figyelembe vesszük, hogy az ember életének nagyjából az egyharmadát -• munkahelyén tölti, akkor a munkakörnyezet és az életkörnyezet összefüggése nyilvánvaló. Bizonyítható — és bizonyított — tény, hogy a nem megfelelő munkakörnyeInfarktus és motorcsónak Az életkörnyezet-szennyező- dés egyik alattomos összetevője a zajártalom. Alattomos, mert .nem hat közvetlenül, pontosabban láthatóan. A 85 decibelnél erősebb tartós zajok idővel jelentős hallás- szervi károsodást, sőt teljes süketséget is eredményezhetnek. -A zajártalom az alvás Ideje alatt Is fennáll. Tudat alatti kártékonysága hatással van a vérkeringésre, a szívműködésére. Újabban a kikapcsolódás óráit teszi az ember a maga számára ártalmassá. A lemezjátszó, rádió, magnó bömböl, a lakásba beszűrődik az utca zaja, távol a várostól a vizen motorcsónak siklik... Volt már olyan üdülő, akit szabadsága végén a motorcsónak kormányáná' ért utol a szívinfarktus, s nem értette, hogyan történhetett. Hogy a csónakmotor zúgása mennyivel járult hozzá a szabadság kényszerű — kórházi — meghosszabbodá-- sához, nehéz lenne megmondani, de hogy hozzájárult, az biztos. • * * Korántsem merítettük ki a fentiekkel az életkörnyezet tárgykörének valamennyi szempontját. Az érvnek szánt néhány adatból azt a következtetést is levonhatná valaki. hogy a könnvezetvédelem drága „mulatság". Igaza van. Ennél csaik egy valami a drágább: a környezetszennyezés! Nyomában ugyanis az emberi egészség és élet forog 'kockán. Földünk, eme „sárgolyóbis“, ebből a szemszögből nézve leginkább egv repülő űrszondához hasonlítható, amely 'kívülről cemmilyen segítségre sem számíthat. Utasainak maguknak kell a rendellenességet rendbe hozniuk. Annak ódiumát bizonyára senki seim akarná vállalni, hogy az olyan oiktondi szerepébe 'kerüljön, aki kénytelen meggyújtani a száziko- ronásf, hogy az elgurult aprópénzt összeszed je... MÉSZÁROS )ÁNOS ...hét ez sem területrendezés (Gyökeres György felvételei) Biztos On ebben, hogy a folyót • mi gyárunk szennyezi, s nem pedig az ott, a téloldalon? (Rajz: Hospodárske noviny) lira. VIII. 12 6
