Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-05 / 31. szám
IFolytatás az 1. oldalról) röl gondoskodnak. Dulicén — 1971-től közigazgatásilag Bélához tartozik — tűzoltöszertár, hnb-székház, üzlet épül. A községi vízvezetéket 1967-ben adták át rendeltetésének. Bélán közös beruházással épült fel a posta, a tűzoltószertár, amelyben az ifjúsági klub is helyet kapott, öt évvel ezelőtt került végleges helyére a sportpálya. A fel- szabadulás óta a községben mintegy 200 új családi ház épült fel, körülbelül ugyanennyit átépítettek. Az egykori faházak közül már csak egy-kettő, akad. — Az idén nyitottuk meg az állami beruházással épült bevásárlóközpontot — folytatja a felsorolást a titkár. A martini Slovsport volt a kivitelező, mi naponta 5—10 munkást biztosítottunk. Ebben a megbízatási időszakban adták át a tornatermet, amely jő szolgálatot tesz az iskolának és a falu lakosainak egyaránt. Hetente kétszer mintegy 30 fiatal gyakorol benne. Ott tartják edzéseiket az asztaliteniszezők, télen pedig a futballisták, akik a járási bajnokság második osztályában a harmadik helyen végeztek. — A sportegyesület igen aktív községünkben. A Jasenskái völgyben 1970-ben avatták fel a Lysta sportházat, az építésnél 13 400 órát dolgoztak társadalmi munkában. Télen a hét végén hatszázan is felkeresik az említett völgyet. Kár, hogy csak 40 embert tudunk elszállásolni — bosszanMiroslav Konífk kodik Kovaőíková. — Hogy enyhítsünk a gondokon, hozzáfogtunk egy táborhely építéséhez, ott 200 sátor felállításához teremtjük meg fokozatosan a feltételeket. Vízvezeték, szociális épület, étkezési lehetőségek és villany már van. A társadalmi munka terén a község lakosai nem ismerik a lehetetlent. Minden szombaton dolgoznak, természetesen nem mindenki egyszerre. A képviselők mondják meg választóiknak, hogy kire mikor számítanak. A ledolgozott órákat minden képviselő nyilvántartja. S hogy valóban jól dolgoznak, azt az is bizonyítja, hogy tavaly a nemzeti bizottságok versenyében járási elsőségre tettek szert, amiért az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és 50 000 korona pénzjutalmat kaptak. — Az idén megkezdtük a háromtantermes óvoda építését, 5 millió korona beruházással. Z-akcióban készül, és a megbízatási időszak végéig át is adjuk rendeltetésének — újságolja Viera Kovacíková. Az építkezésen néhány nyugdíjas dolgozik, Stanislav Kollárik, az egykori partizán vezetésével. Űjratalál- kozásunkkor megjegyzi: — Szerszámmal éppoly ügyesen tudunk bánni, mint egykor a fegyverrel, talán még jobban is ... Egyébként minden Z-akcióban épülő létesítmény építésénél ott voltam. Igazán jó érzés látni a község fejlődését. Az egykori kisparasztok és favágók fiainak ma már legalább 80 személygépkocsiViera KovaCfková juk van. Nagy segítséget kapunk a szövetkezettől is, főleg gépeket. Hogy a község a jövőben is gyarapodni fog, ezt bizonyítják a hnb titkárának szavai is. — A következő ötéves tervidőszakban iskolai éttermet, ravatalozót szeretnénk építeni. S bár a járási székhelyről heteként kijár a mozgó felvevőhely, szolgáltató ház építésével is számolunk. Rendbe tesszük az utakat, járdákat építünk. A régi magtárak, amelyek ma műemléknek számítanak, terveink kivitelezésénél nem kis problémát okoznak, mivel közvetlenül az út szélén húzódnak meg. Az 1300 lelket számláló Belá községet az SZNF-ben való helytállásáért a Vörös Csillag érdemrenddel tüntettek ki. Az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat már több mint 50 százalékra teljesítették. — Községünkben 35 évvel ezelőtt sok volt az írástudatlan ember — mondja búcsúzóul a hnb titkára, majd így folytatja: — Ma már több mint száznak van középiskolai, 22-nek pedig főiskolai végzettsége. Igaz, többen másutt dolgoznak, de azt hiszem, büszkék rá, hogy itt születtek. Ebben a partizánközségben a jubileumi ünnepségekre .már hetek óta készülnek. Színjátszó csoportjuk műsoros estet készít elő. Az egykori partizánok a belái völgyben az egyik Stanislav Kollárik (Gyökeres György felvétele) bunkert újították fel, és az évfordulón ott találkoznak majd tábortűz mellett. Ebből az alkalomból minden bizonnyal nemcsak az egykori harcokról, hanem a jelenről és a jövőről is szó esik. A csendes belái völgyet néhány órára a partizándalok hangjai verik majd fel, emlékeztetve a múlt dicső harcaira, és a szocializmus építésében elért eredményekre. A harc nem volt hiábavaló. NtÉMIETH JÄNOS Szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel a lakásprobléma megoldásának. Az 5. ötéves tervidőszakban az előirányzott 500 ezer helyett 614 ezer lakás épült fel, s így 2 millióval több személy jutott korszerű otthonhoz. Hasonló a helyzet a 6. ötéves tervidőszakban is, amelynek folyamán a népgazdasági érdekek figyelembe vételével mindenekelőtt a prágai, a bratislavai és az észak-csehországi lakosság részesül előnyben. A lakásépítkezés az ország többi részében a munkaerők célszerű elosztásával és stabilizálásával kapcsolatos követelményekhez alkalmazkodik. Nagy segítség a fiataloknak iEz a gondoskodás azonban — tekin tettel a lakás nélküli fiatal házasok nagy számára — nem bizonyulna elegendőnek. Mert dolgozhatunk-e kedvvel, elégedetten, ha a pihenésre szánt időn két kellemetlen környezetben vagyunk kénytelenek eltölteni? Sokan szívesen laknának a sajátjukban, ha pillanatnyilag nincs is miből fedezniük az építkezési költségeket. Ezeknek az érdekeit veszi tekintetbe a családi házak és a személyi tulajdont képező lakások építőinek _anyagi támogatását kimondó 1977. január le óta ugyanis tőlük sem vonja meg az állami hozzájárulással történő építés lehetőségét. Az említett anyagi segíséggel azonban — tekintettel arra, hogy az építkezési költségek lényegesen meghaladják az áilaimi hozzájárulás összegét — nem mondta ki szocialista társadalmunk az utolsó szót. Az építkező a rendelet alapján a takarékpénztártól 2,7 százalékos, a csoportosan épülő családi házak esetén pedig 1 százalékos kamatlábbal, tehát rendkívül előnyösen, az építkezési engedély kiadásától számító 30 éven belül törleszíhető kölcsönt kaphat. Ez a kölcsön, aszerint, hogy egy- vagy többlakásos családi 'ház felépítéséről van szó, 200 ezer, Illetve 250 ezer koronáig terjed. De ezen kívül az építkező munkaadójától 35 ezer koronáig kamatmentes kölcsönt is felvehet, a takarék- pénztártól pedig a kölcsön után fizetendő kamathoz való hozzájárulás címén kaphat egy bizonyos összeget. Ha pedig a feltételeket teljesítő építkezők fiatal házasok, akkor — 1 százalékos kamat fizetésével — az őket megillető 30 ezer koronáig terjedő kölcsönt is felvehetik, amelyet tíz éven belül kell törleszteniük. Figyelefnre méltó tapasztalatok Dr. Karel Kotrba, a Csehszlovák Állami Takarékpénztár vezető dolgozója el mondta, hogy a CSSZKfjan tavaly az erre a célra kiadott engedélyek alapján majdnem 21 ezer lakás építését kezdték meg. Ezeknek 68,4 százalékát egy-, 10,1 százalékát pedig többlakásos családi házakban tervezik. A statisztika szerint kedvező jelenségnek tekinthető, hogy az utóbbi időben a befejezett családi házak száma meg haladja a megkezdettetek. Felépítésük azonban hosszú időt vesz igénybe. Mi ennek az oka? A telekhiányon és a-ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSSAL hatályban lévő rendelet, amelynek elvei alapján a 6. ötéves tervidőszakban a CSSZiK-ban legalább 110 ezer lakás épül fel. — Az egyéni lakásépítkezést hazánkban nem tekintjük magánügynek — jelentette ki az újságírókkal beszélgetve faromír Orsulík, a CSSZK pénzügymi niszer-helyettese, majd elmondotta, hogy a családi házak és a személyi tulajdont képező lakások felépítéséhez, illetve át alakításához az állami hozzájárulás 25 ezer, illetve 15 ezer koronáig terjed. Ez az összeg 10 ezer koronával emelkedik, feltéve, hogy az építkező valamelyik kiemelt termelési ágazatban dolgozik. Több családi ház vagy a személyi tulajdonban levő lakásokból álló lakóiházak építése esetén az építkező további 10 ezer koronára tarthat igényt. Ha pedig a ház a kormány által meghatározott területen épül, akkor ez az összeg újabb 20 ezer koronával lehet nagyobb. Ez azt jelenti, hogy valamennyi feltétel teljesítésével az állami hozzájárulás a 65 ezer koronát is elérheti. Előnyös feltételek A hozzájárulást a Csehszlovák Állami Takarékpénztár bizonyos feltételek teljesítésével fizeti ki, amelyek közül a legfontosabb az építkezési engedély megszerzése. Ugyanakkor az építkezőnek felelősséget kell vállalnia a műszaki előírások megtartásáért, azért, hogy legalább három személy részére tervezi a lakást és azt is köteles igazolni, hogy szövetkezeti vagy egyéni lakás építésére előzőleg nem vett igénybe más anyagi segítséget, illetve, hogy azt visszafizette. — Az állami hozzájárulás célja a dolgozók stabilizálása is — folytatta a mi- niszerhelyettes —, s ezért az építkező írásbeli szerződést köt munkaadójával, amelyben kötelezi magát, hogy munka- viszonyát legalább tíz évig nem bontja fel, illetve nem szakítja meg, és hogy tulajdonát nem adja át másnak. A szerződésben foglalt követelmények egyike az is, hogy a ház vagy a lakás az építkező munkahelyének közelében legyen, de legalábbis olyan távolságra, hogy azt a tömegközlekedési eszközökkel egy órán belül elérhesse. Az építkező az üzenni szakszervezeti bizottsággal is megtárgyalja a feltételeket, amelyeknek megszegése esetén köteles a felvett összeget visszafizetni. Noha az állam a családi ház építésének megkönnyítésével mindenekelőtt a munkaviszonyban levő fiatalokat igyekszik támogatni, a nyugdíjasoknak vagy a szabad foglalkozásúaknak is segítségére van lakásproblémáik megoldásában. A járási vagy körzeti nemzeti bizottsággal kötött ‘ szerződésük alapján közműhálózat megkésett kiterjesztésén kívül főleg az ismert anyaghiány. De az iparos is kevés. Az észak- és nyugatcsehországi kerületekben pedig az egyéni építkezések iránti érdeklődés csökkenésének is tanúi vagyunk, a más formákban nagy számban épülő lakások miatt. Az építkezők egy része a családi ház számára kijelölt helyet kifogásolja és a figyelemreméltó anyagi előnyök ellenére a csoportos -építkezéssel sem ért egyet. Ez utóbbi — tekintettel a telek- hiányra — bár a családi házakat na- gyobbára a mezőgazdasági célokra nem alkalmas helyeken tervezik (1976-ban ennek ellenére erre a célra 2067 hektárnyi mezőgazdasági földet vettek Igénybe), meglehetősen sok problémát okoz. ■Mondottuk már, hogy az állami hozzájárulás célja mindenekelőtt a dolgozók lakáshoz juttatása, a munka erődén dóriás lényeges csökkentése. És hogy ez az intézkedés — a tapasztalatok szerint — beváltotta a hozzá fűzött reményeket, arról a takarékpénztár dolgozói a múlt évben is meggyőződhettek. Az állami hozzájárulásnak mindössze 0,7 százalékát adták vissza a szerződési kötelezettségüket megszegő építkezők. Az erre a célra kifizetett összeg a CSSZK- ban 1978-ban meghaladta az 1 milliárd 300 millió koronát. A fiatal házasoknak a takarékpénztár az egyéni lakásépítkezésre 1255 esetben összesen 31,5 millió korona kölcsönt folyósított. Ezen kívül a munkaadóik a kulturális és szociális alapból összesen 295 millió korona kölcsönt fizettek ki. A kölcsönöket az építkezők jövedelmük arányában törlesztik, tehát nem feltété lezhető — bár bizonyos esetekben ez sem kizárt —, hogy emiatt anyagi gondokkal kell megküzdeniük. Ha ugyanis meggondoljuk, hogy a CSSZK-ban-a háztartások átlagos havi jövedelme 3724 koronát tesz ki, és az építkezők tavaly átlagosan havonta 578 koronát, tehát jövedelmük 15 százalékát törlesztették, akkor azt is látnunk kell, hogy ez az összeg lényegében megfelel a családi ház méreteihez hasonló szövetkezeti lakás havi bérének. Mindenki kiszámíthatja tehát, hogy a családi ház építése nem tekinthető fényűzésnek. A feltételek, az anyagi kedvezmények igénybevételével, rendkívül előnyösek. Aki erre a lépésre határozza el magát, az tisztában van szerződésileg vállalt kötelezettségeivel, amelyek mértékletes életmód esetén, különösebb áldozatok nélkül is teljesíthetők. Lakás- problémánk megoldása azonban kétségtelenül megéri, hogy takarékoskodjunk, és szükség esetén némi áldozatot is hozzunk. KARDOS MARTA un. VIII. 5. ■ ■ CSALÁDI 1 I «AZ J
