Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-01 / 26. szám

VASÁRNAP 1979. JÚLIUS 1. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 4.52, nyugszik 20.57 Közép-Szlovákia: 4.44, nyugszik 20.49 Kelet-Szlovákia: 4.36, nyugszik 20.41 órakor A HOLD kel: 11.40 nyugszik 0.21 órakor NŐNAPJUKON SZERETETTEL KŰSZÜNTJÜK TIHAMÉR és I1UBOR nevű kedves olvasóinkat 1804-ben született George SAND, francia Írónő, a haladó romantikus fran­cia regények korában rendkívül népszerű képvi­selője |+ 1878) • 1889­ben született Vera Igna- tyejevna MDHINA szovjet orosz szobrásznő (+1953). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A fejlett szocializmus építésének élén Irta: Mikulás Benő, a CSKP KB titkára Magunk is védjük egészségünket Sofia Macáková cikke Megtört a jég Németh János riportja „Az életről beszélgetni” Nagy Judit interjúja Szergej Zaliginnel A kisértethajó utolsó útja Gabriel Garcia Márquez elbeszélése Crna Gorában az élet nem állt meg Jón Blazej riportja Valószínűtlenül magas­ra nőtt, izmos, ügyes ko­sárlabdázó, egyébként vegyészetet tanuló kö­zépiskolás Feri, harma­dik szomszédunk jia. Édesapja elégedetten új­ságolja: „Nem megy épí­tőtáborba, egy kis ügyes­kedéssel elintéztem, hogy itthon maradhas­son. Arra persze ügye­lünk, hogy szó ne érje, most azután futkosok, hogy valamiféle megol­dást azért találjunk. Már beszéltem egyesekkel. Jók a kilátások. Azt hi­szem, sikerül olyan he­lyet szerezni, ahol óra bérért szinte semmit sem kell dolgoznia." Feri szenvtelenül hallgat, s amikor hozzáfordulok, Ezt már több helyütt is tapasztaltam, s úgy ve­lem, kiváltképp a keres­kedelem dolgozói állnak hadilábon a vevőnek ki­járó, megfelelő megszó­lítás alkalmazásával. Mert az eladók az esetek kilencven százalékában melléfognak. Erős a gya­núm, hogy a kereskede­lem dolgozóit külön okít­ják, milyen húshoz minő megszólítás illik. Saját tapasztalataimból követ­keztetek erre ... Ha pél­dául húst vásárolok és a mészáros csupa mócsin got dob nagy ívben a mérlegre, akkor kis­asszony vagyok. Ha a mócsinghoz nem kevés faggyút csap, kisasz- s z o ny k a . Ha tiltakoz­ni merészelek a mócsing ellen, egy szemvillanás alatt változom — pa- n y i k á v á. Ha erősen tiltakozom, j a p any i ­csuk a vállát vnnogalja, s lejeié nézve reám, na­gyokat pislog, úgy mondja: „Mit csináljak? Én mennék, de hái any- nyit hallok már a nem­zedéki ellentétekről, meg az ifjúság önfejűségéről papolni, hogy inkább apusra hagyom az ügyet." Próbálom Feri édesap­ját más belátásra bírni, megemlítem neki, hogy amikor ő fiatal volt, ak­kor építették az Ifjúsági Vasútvonalat, az Ifjúsági Gátat, de hiába, csak ennyit mond: „Az akkor volt." Nem hat reá az emlékeztetés. Próbálom Ferit más belátásra bírni, megemlí­tem neki, hogy jó társa­ság lesz ott az építőtá­borban, a barátai, meg ott is kereshet pénzt, de hiába, a fiú -esak vono- gatja a vállát, apja ér­velésére figyel: „Csak tanuljon, az a dolga, más semmi." kámeztiselkell- valakinekadni leszek. De voltam már aranyoskája és kedveskéje koros boltosoknak, nagyma­mám viszont nyolcvan- éves korában lett fia­tal a s s zo n y az egyik hentesüzletben. Imádok vásárolni. Piac­kutatásaim során édes­ke és gyönyörűsé­gem lettem, de rágon­dolni is rossz, mivé vál­toztam, ha nem vettem a portékából. A nagyságos asszonyom és az uram felett végérvé­nyesen eljárt az idő, bár akadnak eladók, akik ez­zel próbálnak hálás kun­csaftokat szerezni. Ám azt hiszem, rossz néven is venné az a gyári mun­kásnő, aki műszak után vásárolni megy, s közben nagyságosasszonyo­Nem értem Feri édes­apját. Ha azt tanulja meg a fia, hogy hasznos elfoglaltság helyett csak látszat jeladat okát kell megoldania, lógni, csel- lengeni jog. Sohasem lesz alkalma ifjú korá­ban örömmel, pontosan, jól végzett munkának örülni. Nem lesz élmé­nye, emléke. Tanulni fog — legj'obb esetben, una­lomból talán előveszi majd a Mengyelejev-féle táblázatot, vagy a szer­ves kémia technológiájá­nak kézikönyvét — ta­nulni fog... de mit? Ügyeskedést? Órabérért szinte semmit se csinál­ni? Nem ártana pedig, ha mást is tanulna, mert egyszer majd neki is a munkából kell megélnie, akárcsak apjának. Szóval, ezért nem ér tem Feri édesapját. mozzák, vagy a szövet­kezeti parasztot uramoz zák. De a vállveregető kicsikém meg a fiatalember — ugyanebben az esetben — egyenesen sértő, kü­lönösen, ha a szóban forgó fiatalember apja lehetne az eladónak ... Na de a nénike sem helyeselhető, ha a kor- különbség igen cse­kély ... Tudom, az e Iv t ár s sem helyénvaló, mint­hogy nem mindenki elv társa a másiknak. Az ö n túl előkelőén, a maga túl pórian hangzik. De mi lenne, ha a pult innenső oldalán ked­ves vevők állnának, a szó legvalódibb értel­mében vett, kedvesen lá­tott vevők. nem Értem féri éresapiat RAJ VAN A MEGSZÓLÍTÁSSAL! IDŐSZERŰ GONDOLATOK A felek egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszo­nyának helyzete nagy fontosságú a két or­szág népének alapvető érdekei szempont­jából, s jelentős mértékben befolyásolja a nemzetközi helyzet egészének alakulását. A felek, az ebből származó felelősség tu­datában kifejezték azt az elhatározott szán­dékukat, hogy tovább dolgozzanak a szov­jet—amerikai kapcsolatok szilárdabb és konstruktívabb alapjainak megteremtéséért. Ezzel összefüggésben a felek megállapítot­ták, hogy növelni kell a köztük meg'evő együttműködés területeit. Ennek az együttműködésnek a teljes egyenlőség, az egyenlő biztonság, a szuve­renitás tiszteletben tartása s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveire kell alapozódnia, s meg kell könnyltenie a nemzetközi feszültség csökkenését, az ál­lamok közötti kölcsönösen előnyös kapcso­latok békés alakítását, ezzel erősítenie kelt a nemzetközi stabilitást és a világ békéjét. A felek aláhúzták a viták békés megol­dásának, az államok szuverenitása és terü­leti integritása tiszteletben tartásának fon­tosságát, az olyan erőfeszítések fontosságát, amelyek arra irányulnak, hogy megakadá­lyozzák a nemzetközi feszültséget növelő konfliktusok vagy helyzetek kialakulását. Elismerik minden ország népének azt a jo­gát, hogy jövőjét külső beavatkozástól mentesen alakítsa. Tudatában annak, hogy el kell és el is lehet kerülni a fegyveres világkonfliktust, a felek meggyőződése az, hogy az emberi­ség számára jelenleg nincs fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a fegyverkezési verseny megszüntetése és a háború meg­akadályozása. Kifejezésre juttatták, hogy minden erőfeszítést megkívánnak tenni en­nek a célnak elérése érdekében. Ezzel ösz- szefüggésben ugyancsak megállapították, hogy közöttük és más országok között fo­lyó konzultáció az Egyesült Nemzetek Szer vezetőben és másutt nagy fontosságú a vi­lág különböző részeiben fellépő konflik tusok megakadályozása és felszámolása szempontjából. A tárgyalások ismét bebizo­nyították a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vezetői közötti személyes kapcsola­tok különleges jelentőségét a két ország viszonya alapvető kérdéseinek megoldásá­ban. Elvi megállapodás jött létre arról, hogy a jövőben az ilyen találkozókra rendszere­sen sor kerül, a meghatározott időpontokat kölcsönös megegyezéssel jelölik ki. Ugyancsak megállapodás jött létre arról, hogy más szinteken is szélesítik a felek képviselői közötti kapcsolatokat és véle­ménycsere gyakorlatát. (A szovjet—amerikai tárgyalások közös közleményéből) MÉGIS NÉPSZERŰ Vajon mi lehet a mércéje olyan ember munkájának, aki nem fizikai dolgozó, szellemi „termék“ sem ke­rül ki a keze alól, hanem mint Szombathy Pál, efsz-el- lenőrző bizottsági elnök. Munkájának értéke tehát neon mutatható ki számok­kal. Viszont ha mindenáron minősíteni akarjuk azt, amit csinál, akkor abban nagy se­gítségünkre lehet, ha tud­juk, hogy falujában megbe­csülés és tisztelet övezi személyét. Pedig a szakma­beliek jól tudják, hogy az ellenőrző bizottsági elnöki teendőket ellátó személyek nem számíthatnak nagy népszerűségre, mert tisztsé­gükből kifolyólag az a fel­adatuk, hogy mások munká­ját ellenőrizzék, mérlegel­jék, ha kell, bírálják, s ahol komoly hiányosságot ész­lelnek, büntessenek is. A szövetkezet vezetői sze­rint a Zsigárdi (ZlharecJ Efsz Ellenőrző Bizottsága el­nökének munkája azért elis­merésre méltó, mert nem huny szemet a fogyatékos­ságok felett, s ugyanakkor szinte lelkendezve tud örül­ni, ha az ellenőrzés folytán mindent rendben talál. — Mi tartozik konkrétan a munkakörébe? — kérdez­tük most már őt magát. — Kezdem talán a leghá­látlanabb, de ugyanakkor nélkülözhetetlen feladattal. Bizonyos időközömként az el­lenőrző bizottság tagjaival ellenőrizzük a gazdasági ud­varokból, a kertészetből, a határból hazatérőket, nem visznek-e valamit magukkal a közösből. Elmondhatom, hogy egyre ritkább a közös vagyon dézsmálása. Jó az embereknek a szövetkezethez való viszonya, nem úgy mint az ötvenes években, amikor szinte napirenden voltak az ellenőrzéseit és mégis csak­nem mindenkinek volt vala­mi a táskájában ... Pali bácsi reggel hat óra kor megy munkába. Első út­ja rendszerint arra a telep­re vezet, ahol a gépek van­nak. Körülnéz, vajon min­denki idejében jött e mun­kába ... A legtöbb esetben itt is azt állapítja meg, hogy valamennyi traktoros, gépkocsivezető, gépkezelő pontosan érkezett. Pedig kártyát sem kell lyukaszta­niuk a bejáratnál. Munkakö­rébe tartozik továbbá a fe­jők, az etetők, a határban dolgozók munkájának el­lenőrzése. Ősszel meg-raeg- jelenik a mélyszántást vég­ző traktorosok körében, hogy megnézze, megtart­ják-e az agrotechnikai elő­írásokat, nyáron arra ügyel, nem szóródik-e a gabona a pótkocsiból stb. — Hogyan veszik tudomá­sul az emberek a figyel­meztetést? — Mindenki ismer, tudják, hogy nem keresek még a kákán is csomót. Csakis ak­kor szolok, ha szabálytalan­ságot látok. Egyesek még meg is köszönik, ha olyan hibára figyelmeztetem őket, amit nem vettek észre, s így akaratlanul vétettek az előírások ellen. Hosszan beszélgetünk az ellenőrző bizottság elnöké­vel. Kiderül, hogy a szövet­kezet alapitó tagjai közé tartozik. A kezdeti években volt csoportvezető a növény­termesztési részlegen, ké­sőbb évekig a szövetkezeti elnök tisztségét látta el, s egy ideig állt a helyi nem­zeti bizottság élén is. Eköz­ben hasznos tapasztalatot gyűjtött az emberekkel való bánásmód területén, melye­ket most mint ellenőrző bi­zottsági elnök kamatoztat. Munkájának tükrében azt is látjuk, hogy a Zsigárdi Efsz dolgozói fegyelmezet­ten végzik munkájukat. Az ellenőrzésnek mégis helye, szerepe van a termelésben, mert nagyban hozzájárul a fegyelem megszilárdításá­hoz. Márpedig csakis a fe­gyelmezetten végzett mun­kával lehet jó eredményeket elérni. A zsigárdi szövetke­zet a galántai járás egyik eredményesen gazdálkodó közös gazdasága. S ez az eredményesség Szombathy Pál érdeme is. Ennek elis­meréseként a közelmúltban köztársasági elnökünktől megkapta „A szocializmu­sért végzett önfeláldozó munkáért" kitüntetést. KOVÁCS ELVIRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom