Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-24 / 25. szám
A fejlett szocialista társadalom építésének integráns alkotórésze a szocialista életmód kialakítása, elmélyítése és megszilárdítása. A fejlett szocialista társadalmat felépíteni annyit jelent, mint három egymással kölcsönösen összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező feladatot megoldani: megteremteni a megfelelő anyagi-technikai bázist és kifejleszteni a szocialista társadalmi viszonyokat, kialakítani és felnevelni az új, szocialista embert. Ezeket a feladatokat nem lehet egymástól elszigetelten megoldani, hanem csak komplex módon és egyidejűleg. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunizmus építése, a bel- és a külpolitika más nagy jelentőségű elméleti és gyakorlati problémái mellett megvizsgálta a szocialista életmód kialakulásának és fejlődésének problémáit, a munka, az egész szocialista tevékenység minősége és hatékonysága emelésének a problémáit is. Nagy figyelmet szenteltek a szocialista életmód problémáinak a szocialista világrendszer testvérpártjai is. E pártok kongresszusai hangsúlyozták a szocialista életmód fejlesztésével és tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldásának fontosságát és aktualitását. A szocialista életmód nagy terjedelmű és mély tartalmú fogalmában szervesen összekapcsolódik a szocialista országok néptömegeinek, a történelem igazi alanyává, a társadaloin új életének alkotójává vált tömegeknek sokoldalú tevékenysége. Ez a fogalom el- téphetetlenül összefügg egy másik marxista—leninista fogalommal: a társadalom életfeltételeinek fogalmával: az emberek élettevékenységének, életmódjának objektív, anyagi alapjával. Tudatos történelmi folyamat A fejlett szocialista társadalom építése a szocialista közösség országaiban sokirányú integrációviszonyok között valósul meg. A legszembetűnőbben ez gazdasági téren nyilvánul meg, az ötéves tervek programjainak irányelveiben, amelyeknek lényeges vonása a szocialista életmód alakulása és elmélyülése. A szocialista termelési viszonyok és a termelőerők céltudatos fejlesztése megteremti a szocialista életmód fejlődésének objektív alapjait és alkotórészét. És ez megvalósulásának pillanatától fogva a szocialista építés dinamikus fejlődésének fontos tényezőjévé válik. Természetesen az életmód fejlődése a szocializmus építésében végbemenő objektív folyamatok alkotórésze. Ezért ebben az objektivitásban kell vizsgálni és megismerni. A szocialista életmód alakulásának elemzése bizonyos fokig feltételezi annak tanulmányozását, hogyan jelennek meg a gazdasági, társadalmi és ideológiai változások az egyes osztályok és szocialista csoportok életmódjában, hogyan fejlődnek és alakulnak ezeknek a csoportoknak alapvető életformái, szükségleteik, érdekeik, értékeléseik és magatartási normáik. A szocializmus és a kommunizmus értelme nem magukban a gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiai változásokban van, hanem mindenekelőtt az új életmód keletkezésében. Fejlődése maguknak az embereknek, a történelem alkotóinak, a történelmi folyamat tudattal megajándékozott alanyainak, egész osztályoknak, társadalmi csoportoknak, rétegeknek és az egyes embereknek a fejlődését teremti meg. Az új, szocialista életmód megteremtésében a felszabadult munkának, az egész társadalmat egyesítő, kizsákmányolástól mentes munkának van meghatározó jelentősége. A kapitalizmusban nincsen egységes életmód. Más a kizsákmányolók és más a dolgozók életmódja. A szocialista társadalom már megszületésének pillanatától kezdve új, magasabb történelmi minőség. Alap az anyagi termelésben A szocialista életmód kialakulásában alapvető jelentőségű a tudatosság, az új ember nevelése, az új ember eszmeiségének, erkölcsi arculatának a kialakítása. A munkás, aki megszerzi a hatalmat a materializált termelési feltételek fölött, megteremti az összes társadalmi viszonyok fölötti hatalmának feltételeit. Fő tevékenységének, az anyagi termelésben folytatott tevékenységének a feltételei jelentik az alapot, amelyen megérik saját erejének felismerése, és ennek alapján a szellemi élet összes elemei fejlődésének a megismerése, amelyek a szocializmusban biztosítva vannak számára. A szocialista életmódot fejleszteni és megszilárdítani nem lehet a proletár- és a szocialista internacionalizmus és a szocialista hazafiság dialektikus ösz- szekapcsolása nélkül. A szocialista nemzetköziség és hazafiság meghatározza a szocialista életmódot s egyben két alkotórésze is. Kétségtelen, hogv az imperializmussal folytatott ideológiai harcban a szocialista életmód kérdései kiemelkedő helyet foglalnak el, és egyre növekvő mértékben válnak az elkeseredett és súlyos küzdelmek csataterévé. Mindezen okok miatt a szocialista életmód kérdései tudományos kimunkálásának nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Ezen a területen különösen erőteljesen és céltudatosan kell élni a forradalmi elmélet alkotó alkalmazásával és továbbfejlesztésével. Már eddig is jelentős eredményeket értünk el. Az utóbbi években a Szovjetunióban és a többi szocialista országban intenzív tudományos munka foglalkozott a szocialista életmód kérdéseivel. Eltorzítják, hamisan magyarázzák A burzsoó ideológusok, akik korábban mindenekelőtt az életmód mennyiségi növekedését hangsúlyozták, az utóbbi időkben az élet úgynevezett minőségéről kezdenek cikkezni. „Az élet minőségéről“ folytatott elmélkedéseik megkísérlik a tőkés társadalomban élő emberek életének fontos problémáit megkerülni, eltorzítani, hamisan magyarázni. A kapitalizmus nem teheti meg, hogy ne reagáljon arra, ahogyan a szocializmus megoldja az ember társadalmi helyzetének kérdését, ahogyan az ember emberhez méltó létezésének előfeltételeit megteremti, és hogy milyen szociális előnyöket, milyen jövőt nyit számára. Az SZKP huszonötödik kongresszusa hangsúlyozta, hogy a tőkésországokat átfogó válság előterében még élesebben kidomborodnak a szocializmus előnyei. Ebből érthetőek „az élet minősége“ elméletének a megjelenése, és érthetők azok a lázas próbálkozások, amelyekkel megkísérlik bizonyítani, hogy az „ipari társadalom“ fennálló viszonyait, beleértve gazdasági viszonyait is, nem kell megváltoztatni, mert kellő mértékben kielégítik a munkásosztály és az összes dolgozók anyagi szükségleteit. De hát mit is értenek valójában a burzsoá ideológusok és politikusok „az élet minősége" fogalmán? A legvilágosabban ebben a kérdésben a demokratikus szocializmus ideológusa, Eppler nyilatkozott, aki a következőket írta: „Manapság az élet minőségéről beszélünk, noha pontosan nem is tudjuk, hogy miben áll, és még kevésbé tudjuk elképzelni, hogyan valósítsuk meg. A minőségről beszélünk, mert ami a mennyiséget illeti, már zsákutcába kerültünk. Vagyis, nem az ismeretekből, hanem a kétségekből indulunk ki." „Az élet minősége" leggyakrabban mint az óhajtott jövő jellemzése, mint futurológiái eszmény jelenik meg. Milyen lehet az élet minősége a kapitalizmusban, ahol ez idő tájt több mint 15 millió a munkanélküliek száma? Nem egyéb, mint álarc, amelynek az életbevágó problémákat keli lepleznie, jelenleg a tőkés társadalomban nem az élet minőségéről van szó, hanem csak az életmód mennyiségi, gyakran a legelemibb oldalainak egyszerű felnagyításáról. A szakszervezetek abban látják ma fő feladatukat, hogy a tőkés válság ne csak a dolgozó tömegek vállát nyomja, hanem a kapitalistákét is. Az élet minőségét ugyanis a társadalmi rendszer minősége határozza meg. A hangsúlynak az élet minőségé re történt áttolódása a burzsoá ideológusok és politikai stratégák táborában azzal az általános törekvéssel is összefügg, hogy megkísérlik feltartóztatni a forradalmi világfolyamatot, és a tömegek figyelmét elterelni a forradalom kérdéseiről és a forradalom felé való orientálódásukról. A „szabad világ" perspektívái A burzsoáziának azzal a törekvésével is összefügg ez a hangsúlyeltolódás, hogy megpróbálja a tömegeket meggyőzni a „szabad világ“ eszményeiről és ,tökéletesítésének“ szükségességéről; megkísérli felkelteni a tömegekben azt az illúziót, hogy a „szabad világnak" perspektívái vannak, és képes problémái megoldására, megpróbálja azt a benyomást kelteni, hogy már nem a kapitalizmus forradalmi megdöntésére kell gondolni, hanem erősítésére, tökéletesítésére és örökkévalóságára. A szószátyárok hangulatkeltésével igyekeznek meggyőzni a tömegeket továbbá arról, hegy a kapitalizmus létfeltételei között is lehet olyan életmódot teremteni, amelyben kialakulhat a hatalom (értsd: burzsoá hatalom) és a nép eszményi szintézise. Igyekeznek azt az elképzelést sugalmazni, hogy a szocialista életmód egyáltalán nem ideális, sőt kilátástalan a burzsoá társadalom „új minőségéhez" viszonyítva. Támadásaik ezért törvényszerűen a reális szoc'alizmus és a szocialista életmód elleni harcra koncentrálódnak. Az a feladatunk, hogy feltárjuk, mi a kapitalista világban „az élet új minőségére" irányuló törekvések valódi osz'ályjellege. Szükség van erre azért is, hogy mind szembetűnőbben és határozottabban érezzük a szocializmusnak a tömegek, a forradalmi világ- mczgalom minden területén forradalmasító előnyeit. LADISLAV HRZAL, professzor nitrai Biotíeta nemzeti vállalatban. Ez a tartósító adalék elősegíti a tejsav képződését, s így a lucerna, a füvek, a kukorica és a többi silónövény annyi nitrogént tartalmaz, mint friss állapotban. Felvételünkön Jana Calkovská és Margita Juhászává, a Bioveta két dolgozója Éva Padúchová a Baktinokul készítményt ellenőrzi (Foto: CSTK — P. Simoncík) Oj készítmény: A BAKTINOKUL A szlovákiai mezőgazdászok az idén a tömegtakarmányok mintegy hatvan százalékából silót és szenázst készítenek. Ebben nagy segítségükre szolgál majd a Baktinokul nevű készítmény, amelynek gyártását a napokban kezdték meg a eletmod i szocialista társadalomban
