Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-06-24 / 25. szám

AKGIOKEPESSEGUNK FOKOZÁSA ERDEXEBEN Járási pártszervezeteink idei tevé­kenységének fő tartalmát a CSKP Központi Bizottsága 12. ülésén, a párttagsági könyv cseréjéről elfoga­dott határozatának következetes telje­sítése képezi. Ebben a párton belüli folyamatban a járási pártbizottság azt a célt tartja szem előtt, hogy tovább növekedjen a kommunisták aktivitása és emelkedjen a pártmunka minősé­gének színvonala. A kitűzött cél el­érése érdekében járási pártbizottsá­gunk konkrét politikai-szervezési in­tézkedéseket és egységes eljárási ter­vet készített el, amelyek kötelezik a pártszerveket, pártszervezeteket az egyes feladatok teljesítésére a meg­batározott időben. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a pártszer­vek és pártszervezetek a párttagsági könyv cseréjével összefüggő feladato­kat megnövekedett igényességgel tel­jesítik. Konkrét segítség Az év elején tartott taggyűlések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a pártszervezetek és a kommu­nisták behatóan megismerkedhettek a párttagsági könyv kicseréléséről szó­ló határozattal, és a bírálat és önbí­rálat szellemében idejében megkezd­ték tevékenységük értékelését. Ezt a munkát a járási pártbizottság konkrét segítségével a pártszervezetek bizott­ságai végezték, amelyek elemezték a pártszervezetek munkáját, főleg abból a szempontból, hogyan teljesítik kül­detésüket, és milyen hozzáállással ve­szik ki részüket a feladatok teljesí­tésében, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Az értékelés, amelyet idejében elvégez­tek, azt bizonyította, hogy a pártszer­vezetek bizottságai alapjában véve teljesítették feladataikat. Felvázolták az elért eredményeket, és bírálóan rámutattak az előfordult hibákra, fo­gyatékosságokra — és ami a legfon­tosabb, konkrét intézkedéseket tettek a pártszervezetek tevékenységi szín­vonalának emelésére. A pártszervezetek munkáját tárgyi­lagosan értékelte a járási pártbizott­ság elnöksége is, azzal a céllal, hogy a végrehajtott elemzés alapján állás­foglalásában meghatározza az egyes alapszervezetek bizottságának és a kommunistáknak további tennivalóit. Ez az állásfoglalás alapját képezi a pártszervezet bizottsági tagjaival je­lenleg folyó személyes beszélgetések­nek és a júniusi taggyűlések tartalmi előkészítésének. A pártbizottsági ta­gokkal folytatandó beszélgetés, mun­kájuk átfogó értékelése mostanáig kö­zel az összes pártszervezetben meg­történt. Érvényesül a kollektív vezetés Az elnökség állásfoglalásának új­ratárgyalása a pártszervezetek bizott­ságainak ülésén, konkretizálásuk a következő időszak feladatainak szem­pontjából, valamint a bizottsági ta­gokkal eddig lefolyt beszélgetések azt igazolják, hogy a pártszervezetek döntő többségében a bizottság mint kollektív szerv tervszerűen dolgozik, céltudatosan, átgondoltan irányítja a kommunisták és az egész pártszer­vezet munkáját. A bizottságok szer­vező és irányító munkájában kellően érvényesítették a kollektív vezetés alapelveit, valamint az egyszemélyes felelősséget, megfelelő munkamegosz­tás alapján. Átgondoltan irányítják a pártcsoportok és kommunisták mun­káját. Nemcsak a felsőbb pártszervek tárgyalásairól, határozatairól tájékoz­tatják a tagságot, hanem, amint azt a pártalapszabályzat is meghatározza, saját munkájukról is beszámolnak a taggyűléseken. A párttagsági könyvek cseréjének eddigi előkészítése azonban feltárt néhány foqyatékossáqot is, főleg a kezdeti időszakban. Több pártszerve­zetben a bizottságok munkájának ér­tékelése során többnyire a pozitív eredményeket emelték ki, és hiánq- zott belőlük a bíráló és önbíráló elemzés, amire a járási párbizottság képviselőinek kellett figyelmeztetni­ük. Hasonló megnyilvánulásokat le­hetett tapasztalni a pártszervezetek bizottsági tagjaival folytatott beszél­getéseken is. Ezekből a fogyatékos­ságokból okulva, lényegesen nagyobb gondot fordítottunk a beszélgetésekre, főleg arra, hogy azok tárgyilaqosab- bak legyenek, valamint a bírálat és az önbírálat szellemében folyjanak le. Ennek szükségességét megértették és magukévá tették a pártszervezetek is, s elértük, amit a párttagsági köny­vek cseréje követei meg, hogy ez­után minden pártszervezetben messze­menően szem előtt tartják az igé­nyesség, az aktivitás, valamint a párt­munka minőségének, hatásosságának követelményeit. Ösztönzés a jobb munkára Járási pártbizottságunk annak érde­kében, hogy a párttagsági könyvek cseréjének előkészítése folyamatos, ugyanakkor következetes legyen, nagy gondot fordított a pártaktíva politikai, tartalmi és módszertani felkészítésé­re. Nem csupán megismertette velük a CSKP KB 12. ülésének határozatát és annak végrehajtására elfogadott politikai-szervezési intézkedéseket, hanem az eljárási terv alapján beha­tóan megvilágította az egyes idősza­kaszok feladatait a több alkalommal megtartott aktívákon, iskoláztatáso­kon. Ugyancsak gondot fordított arra is, hogy a kommunisták a pártoktatás keretén belül megismerkedjenek azokkal a rendkívüli témákkal, ame­lyek a párttagsági könyvek kicseré­lésének politikai jelentőségét, a pár: vezető szerepének elmélyítését, továb­bi szilárdítását és a kommunisták ak­tivitása fokozásának kérdéseit tartal­mazták. Az említett témákat a párt­oktatás közép- és felső fokán már áttanulmányozták, és az oktatási év befejezéséig áttanulmányozzák az alapfokon is. Járási pártbizottságunk arra is ráirányítja a pártszervezetek és a pártaktíva figyelmét, hogy kö­vetkezetesen végezzék el mindazokat az adminisztrációs munkákat, ame­lyek szerves részét képezik a párttag­sági könyvek cseréjének. A párttagsági könyvek cseréjének eddigi előkészítése és a már teljesí­tett feladatok pozitívan hatnak a já­rási pártszervezet eszmei egységének további szilárdítására, akcióképessé­gének növekedésére. Ez megmutatko­zik a kommunisták aktivitásában, a pártélet gazdagabb tartalmában, és nem utolsósorban a gazdasági felada­tok egyenletesebb teljesítésében, amit az is bizonyít, hogy a járás ipari üze­meinek nagy többsége az energiata­karékosság miatt az év elején történt lemaradást már behozta. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára TANÁCSKOZIK A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD H azánkban a fejlett szocialista társadalom épí­tésének során olyan társadalmi változások mennek végbe, amelyek egyre nagyobb igényeket támasztanak az eszmei-nevelő munka irányításával, minőségével és hatékonyságával szemben. A dolgo­zók eszmei-elméleti művelődését és nevelését meg­határozó feltételek és tényezők összességében na­gyon fontos szerep jut az Ideológiai munka irányí­tásának. Marxnak az a gondolata, hogy minden nagyobb terjedelmű, közvetlenül társadalmi, azaz közösségi munka többé-kevésbé megköveteli az irányítást, tel­jes mértékben érvényes az ideológiai munkára is. „Egy szólista önmagát vezényli — mondotta Marx a zenekarnak viszont karmesterre van szüksége.“ Az irányítás lényegében két rendszer — az irányító és az irányított — közötti kapcsolat. Az irányítás két alaptényezőt foglal magáiba: az irányítás tár­gyát, azaz azt, akit irányítanak, s az irányítás ala­nyát, azaz azt, aki irányít. Az irányító és az irányí­tott rendszer közötti kapcsolat — mint minden je­lenség — belsőleg ellentmondásos. A belső ellent­mondások leküzdéséhez és az egység megteremté­séhez szükséges, hogy tanulmányozzuk ezek lénye­gét és okát, s egyben keressük megoldásuk módját. Tanulás és megismerés nélkül lehetetlen tevékeny­ségünk egyes bonyolult folyamatainak helyes meg­oldása. Azt a tevékenységet, amely megismeréshez, az ellentmondások megszüntetéséhez vezet, amely he­lyes irányba tereli az emberek igyekezetét, irányí­tásnak nevezzük. Az irányítás alapvető funkciói kö­zé tartozik a tervezés és az olyan távlati koncep­ciók létrehozása, amelyek az általános célok leírá­sát és a munkamenetet tartalmazzák. Továbbá a szervezést — ezen a (feladatok szétosztását és koor­dinálását értjük, valamint a tevékenység időrendi beosztását. Az irányítás elválaszthatatlan része az ellenőrzés. Az elmondottakból kitűnik, hogy az irá­nyítás különleges tevékenységek összessége, olya­noké, amelyek bizonyos módon beavatkoznak a tár­sadalmi tevékenységbe. Viszont nem akármilyen be­avatkozásról van szó, hanem olyanokról, amelyek az objektív társadalmi szükségletek és fejlődés ér­dekében történnek. A társadalmi folyamat tudomá­nyos irányításának fő feladata, hogy összhangot te­remtsen az emberek szubjektív tevékenysége és az objektív törvényszerűségek követelményei között. amit az irányításról általában elmondtunk, AL érvényes az ideológiai munka irányítására is. Az ideológiai munka irányításának lényegét a kö­vetkezőképpen fogalmazhatnánk meg: olyan tevé­kenységek összessége, amelyek tudományos módsze­rekkel érik el a kitűzött célt, amelyek a társadalmi realitás tudományos elemzése alapján fokozatos és részleges célokat is elérnek. Megfelelő intézkedé­sekkel és az ideológiai munka valamennyi eszközé­nek, formájának és módszerének céltudatos kihasz­nálásával megteremtjük a feltételeket a kitűzött cél fokozatos elérésére. Az ideológiai munka irányítása tehát magába foglalja e tevékenység tervezését, cél­Az ideológiai munka irányítása KÉT TÉNYEZŐ ■ TERVEZÉS ÉS SZERVEZÉS • A TUDOMÁNYOS­SÁG ELVÉNEK AZ ÉRVÉNYESÍ­TÉSE jainak és feladatainak kitűzését a tudományos is­meretek és a konkrét helyzet ismerete alapján. A helyes, tudományosan alátámasztott tervezés alap- feltétele pedig az állandó megismerés. Az ideológiai munka irányításával szorosan össze­függ a káderek jó kiválasztása, képzése és elosztása. Ez valamennyi olyan intézmény, kollektíva és egyén dolga, amelyek részt vesznek az ideológiai munka irányításában. Elmondhatjuk, hogy az ideológiai munka sikere nagymértékben függ az irányítás szub­jektumától. Az egész ideológiai területet a CSKP ál­tal vezetett szervezetek és intézmények irányítják, amelyek tudományos tevékenységükkel hatást gya­korolnak az ideológiai folyamatra, az ideológiai vi­szonyokra és ezáltal a dolgozók tudatára is. A nevelő tevékenység pártunk, valamennyi szerv és szervezet ügye. A párt nem csupán saját ideoló­giai munkájának — a pártoktatásnak — az irányí­tójaként lép fel. A párt a fő irányítója az összes ideológiai területnek azáltal, hogy politikailag egész társadalmunkat irányítja. • 7 ideológiai folyamat irányításának közvetlen ni. szubjektuma az előadó és a propagandista. Elő kapcsolatban a nevelés tárgyával — egyénekkel vagy embercsoportokkal — közvetlenül az emberek tudatára hat azáltal, hogy propagálja a marxizmus— leninizmus tanítását s ideológiai téren tájékoztatja őket. Az előadó és a propagandista közvetlenül fe­lelős a dolgozók eszmei művelődéséért és nevelésé­ért. Felkészültségüktől, elméleti és módszertani tu­dásuktól, eszmei fejlettségüktől, meggyőződésüktől, attól a képességüktől, hogyan tudnak bánni az em- berekkel, függ az ideológiai munka sikere. Az ideológiai munka irányításának rendszerében elengedhetetlen feltétel a megbízható és kimerítő információ. Az előadók és propagandisták tájékozott­sága nagy hatással van arra, hogy emelkedjék a pártoktatás hallgatóinak eszmei-politikai színvonala. A pártszervek jelentős és fontos tevékenységére figyelmeztet a CSKP KB Elnökségének 1977 júniusi határozata. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy Szlovákiában néhány pártszerv még nem jutott to­vább e feladatok fontosságának a megállapításánál. Ép­pen ezért az előadók és propagandisták egy része kellemetlen helyzetbe kerül a hallgatók előtt, mivel nem eléggé tájékozott. »■» ideológiai munka irányításában külön figyel­AL met érdemel az előadó és hallgató kölcsönös tájékoztatása, ami megköveteli a propagandisták aktívájának sokoldalú felkészültségét. Az irányítási folyamatban abból az elvből indulunk ki, hogy az ideológiai munka hatékonysága a tar­talomtól, a káderek felkészültségétől, a nevelés mód­szereitől és maguktól a hallgatóktól függ. Az ideológiai munkával szemben támasztott foko­zott igények megkövetelik, hogy a pártszervek és -szervezetek figyelmet szenteljenek a felsoroltak mellett a hallgatók aktivitásának, a tudományosság elvének, hogy népszerűén, szemléletesen és rend­szeresen adják elő az anyagot. Az ideológiai munka céltudatos irányítása egyik feltétele e munka hatékonysága sikeres növelésének. CZAKÚ JÓZSEF, az SZLKP KB szakosztályvezetői« A dobríi Vaskohászati Kutatólntázet, a kopfivnicei Tatra Autógyár 6s a TFlnecl Vasmű munkatársai új­fajta nagy szilárdságú acélt fejlesztettek ki, amely a mínusz 70 fokos hőmérsékletnek is Jól ellenáll. A munkacsoportot Kurt Tomsa mérnök vezeti. Az új­fajta acélból a szovjet exportra kerülő Tatra Arktik nehéztehergépkocsik alkatrészeit készítik. A képen: Kurt Tomsa mérnök (balról a második) szocialista munkabrigádja tagjaival éttanulmányozza a különle­ges acél gyártásának napi tervét (Felvétel: V. SvorClk - CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom