Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-17 / 24. szám
TUDOMÁNY IÍijÍjlÍÍÍÍÍÍ:Í:ÍÍ:líí:IÍÍÍÍÍÍil:í:ÍÍÍÍÍÍIIÍÍjÍÍii!ll:íí::iÍ:ÍÍ:ÍÍÍÍIÍÍÍí:ílÍÍ:^ í TECHNIKA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK I. Új tudományág születése Korunk egyik legjellemzőbb tényezője valóságunk bonyolultságának már-már riasztó növekedése. A folyamat törvényszerű: minél több elemmel, egyed- del dolgozunk, annál több a köztük létező vagy lehetséges kapcsolatok, viszonyok száma. A valóság egyre több területén kell számolnunk a „kombinatorikai robbanás“ problémáival. Egyre égetőbb feladattá válik így a komplex rendszerek irányítása és a megnövekedett információmennyiség kezelése. A tárgykör problémáit a legkifejezőbben az információs rendszerek kulcsfogalommal foghatjuk ösz- sze. Az alábbiakban vázlatos áttekintést nyújtunk az információs rendszerek múltjáról, jelenéről és távlatairól, s néhány összefüggést is megemlítünk. Rendszerelmélet és kibernetika Korunk tudományának e két legjelentősebb áramlata, másmás alapokból kiindulva, a harmincas-negyvenes években keletkezett. A rendszerelmélet gyökerei alapjában véve a biológiában vannak, a második világháború után azonban a technikában és más tudományágakban is elterjedt. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején a Harvard egyetem egy tudóscsoportja (Wiener, Vallort, Rosenb- lueth, később Pitts, Mc Culloch, Neumann, Morgenstern és mások) Bertalanffy biológiai rendszerelméletével párhuzamosan szintén felfigyelt a gépek és az idegrendszer tevékenysége közötti hasonlóságokra és más funkcionális analógiákra. Természetesen máshol is ráéreztek eirre (a szovjet Lazarev, a francia Couffignal), de Wiener csoportja volt a legkövetkezetesebb. Wiener a háború alatt az automatikus tűzvezérlés problémáján dolgozott, s az itt szerzett gyakorlati tapasztalatok hatékony elméleti impulzust jelentettek számára. Tulajdonképpen azt a feladatot kellett megoldania, hogy a légelhárítő ágyúk a korábbinál sokkal pontosabban kövessék a céltárgy, az egyre korszerűbb vadász- és bombázőgépek mozgását. A megoldást jelentő radar — számítógép — ágyú rendszer aztán nagyon hasonlóan működött ahhoz, ahogyan az élőlények oldanak meg hasonló feladatokat. Ez a visszacsatolásos szabályozó kör a kibernetika tulajdonképpeni alapelve, tehát a kibernetika lényegében a rendszerekben lezajló szabályozás és vezérlés, valamint az ezzel kapcsolatos információáramlás tudománya. Olyan törvényeket, elveket fogalmaz meg, amelyek egyaránt érvényesek a szabályozási, vezérlési és kommunikációs folyamatokra, függetlenül attól, hogy azok természeti, gépi, biológiai vagy társadalmi rendszerben valósulnak meg. A kibernetika tehát mint a vezérlés és szabályozás, tudománya nem általában minden fajta rendszert, hanem csak az irányítási rendszereket tanulmányozza. Számítógép és információ A számítógép korunk olyan új, korábbi vívmányokat integráló szülötte, mint például a filmvetítés, a „mozi“. Am ahogyan az utóbbinak sem egyetlen őse a fényképezőgéD, úgy a számítógép „családfája“ sem vezethető vissza az ókori számoló- táblákra, vagy pedig Leibnitz és Pascal számítógépeire. A mechanikus asztali számológépek (Thomas) és a lyukkártyás gépek (Hollerith) csak a modern számítógépek egyik részének, az aritmetikai egységnek lehetnének némi megszorítással az ősei. Jelképesen szólva a számítógépet egy olyan számológéppel rendelkező íródeákhoz hasonlíthatnánk, aki képes önállóan elvégezni a rábízott feladatokat. Az elektronikus számjegyes (digitális) számítógép fő részei a következők: — a bemenőegység a program és az adatok befogadására, tehát az információ felvételére szolgál; — az emlékezőegység (memória) tárolja a programokat és az információkat; — az aritmetikai egység elvégzi a szükséges számolási és logikai műveleteket; — a gép egész működését a folytonos diszpécser-szolgálatot tartó vezérlőegység irányítja; — a kimenőegység az eredményedet, az információkat közli a külvilággal. A modern elektronikus számítógép szinte semmiben sem hasonlít őseihez. Két leglényegesebb tulajdonsága (elektronikus és programozott) pedig olyan felhasználási területeket teremtett, amelyekre korábban gondolni sem lehetett. A mai gépek már több tízmillió műveletet képesek elvégezni másodpercenként, s a kezdeti nehézkes gépi kódolású programozás helyett is a természetes nyelvekhez közelítő programnyelvek (ALGOL, COBOL, PASCAL) és a komplex feladatok elvégzésére alkalmas programrendszerek állnak a felhasználók rendelkezésére. Fogalmak és elméletek Ha a kibernetika az információáramlás tudománya, ha a számítógép információkat dolgoz fel és közöl, akkor az információnak kulcsfontosságú dolognak kell lennie. Ez így is van: az információ egyre határozottabban a modern tudomány egyik központi fogalmává válik. Annak ellenére, hogy elméletileg még nincs egyértelműen meghatározva, s nincs kialakítva az egységes és általános információelmélet sem. Nagy általánosságban információn hírt, üzenetet, értesítést, közleményt érthetünk. Ebből nyilvánvaló, hogy az információs problematika sem teljesen új dolog, hogy szorosan összefügg az ember létével és a társadalom fejlődésével. A kérdés újszerűén a távközlés, a kibernetika, az információs rendszerek keletkezésével és fejlődésével merült fel. A távközlésben (Shannon klasszikus információelméletében) elsősorban mint mennyiségi fogalom jelentkezik (mint az átvitt jelek statisztikai-valószínűségi mértéke). A mennyiségi információelméletnek a technikán kívüli alkalmazási kísérletei aztán rámutattak az információ fogalmának sokkal szélesebb körű jelentésére és jelentőségére. A hagyományos felfogással ellentétben az anyaggal és az energiával egyenlő fontosságú és rangú fogalommá vált. Ebben a felfogásban az információ a rendszerek szervezettségét, belső kapcsolati struktúráikat jelenti. Az információ kezelésének és felhasználásának három alapvető aspektusát különböztetjük meg: a szintaktikai vizsgálódás a jelekre és a jelek közti formális viszonyokra összpontosít; a szemantika már nem csupán a formális szabályokat, hanem az információ jelentésoldalát is vizsgálja, a pragmatika pedig arra tesz kísérleteket, hogy az információ értékének a problémáit tárja fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szemantikai és pragmatikai elméletek most vannak csak kialakulóban (Carnap, Bar-Hillel, Vojsvillo és mások). MÉSZÁROS LASZLÚ Következik: II. Az agyagtáblákkal kezdődött... A Cakovicei Ipari Automatizációs Művekben 1967-ben kezdték el a számítástechnikai berendezések gyártását. Az itt készített ADT 4300-as elektronikus irányítóközpontot ma már széles körben alkalmazzák a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, a kutatóintézetekben, a kórházakban, a főiskolákon, az ipari üzemekben és különböző más szervezeteknél. A (elvételen Miroslav Novotny mérnök az ADT 4300-as számítógép működését ellenőrzi (A CSTK felvétele) Csehszlovák berendezések a moszkvai számítástechnikai kiállításon Az 1979. június 14-től 15-ig tartó moszkvai nemzetközi számítástechnikai kiállításon Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Kuba, a Szovjetunió és Csehszlovákia részvételével bemutatásra kerülnek azok az eredmények, amelyeket a KGST-országok az Elektronikus Számítógépek Egységes Rendszere, valamint a kis elektronikus számítógéprendszerek tudományos-műszaki fejlesztésében értek el. A kiállítók egyúttal a számítástechnika alkalmazási területeit is bemutatják a KGST-országok népgazdaságában. A kiállításra a KGST alapításának 30. évfordulója, valamint a Számítástechnikai Kormányközi Bizottság alapításának 10. évfordulója alkalmából kerül sor. A számítástechnikai berendezéseket és rendszereket ezúttal komplex gazdásági-matematikai modellek és módszerek keretében mutatják be, ahogy azo- ' kát a szocialista gazdaság optimális tervezésében és irányításában, a szervezési és technológiai folyamatok irányításában, a tudományos kutatásban, az orvostudományban, a szakoktatásban és más területeken alkalmazzák. TERMELÉSI KONCENTRÁCIÓ A BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSÁBAN A kiállításon bemutatásra kerülő csehszlovák berendezéseket a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium vállalatai gyártották, kihasználva a KGST-országok közötti együttműködés, a nemzetközi munkamegosztás és a szakosítás lehetőségeit. A számítástechnikai berendezések gyors ütemben növekvő fejlesztése, gyártása és alkalmazása más progresszív gépipari szakágazatokhoz hasonlóan (pl. atomenergetikai berendezések gyártása) magasabb fokú termelési koncentrációt tett szükségessé, ezért 1979. január elsejével három korábbi tröszt, a prágai Műszeripari és Automatizációs Művek, a Tesla Praha, valamint a Zbrojovka Brno összevonásával létrehozták a prágai Automatizációs és Számítástechnikai Művek (Závody auto- matizacní a vypoőetní techniky Praha) termelési-gazdasági egységet, amelyhez jelenleg 14 vállalat tartozik. A Moszkvában bemutatásra kerülő berendezéseket tehát a prágai Műszeripari és Automatizációs Művek tge. vállalatai gyártották, illetve egészítették ki komplex rendszerekké. Az említett termelési-gazdasági egység vállalatai, közöttük a Cakovicei Ipari Automatizációs Művek, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek, a Novy Bor-i Ipari Automatizációs Művek, az Aritma Praha, a Metra Blansko, a Dukla Presov Ipari Automatizációs Művek az egyes rendszerek és berendezések fejlesztésében, tervezésében és realizálásában szorosan együttműködnek a Matematikai Gépek Prágai Kutatóintézetével, a Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézettel, valamint az Irodai Gépek (Kancelárske stroje) és a Datasystém kereskedelmi szervezetekkel. AUTOMATIZÁCIÓS RENDSZEREK Csehszlovákia a moszkvai kiállításon hat szinten mutat be automatizációs rendszereket, ezek a következők: — országos rendszerek, — ágazati és területi rendszerek, — termelésirányító rendszerek, — technológiai folyamatokat irányító rendszerek, — tudományos kutatásban alkalmazott rendszerek. Az országos rendszerek között két exponátum szerepel, az egyik az EC 1021-es és az EC 1030-as számítógépek alkalma zását szemlélteti a nemzeti bizottságok munkája, a lakossági szolgáltatások és a belkereskedelmi hálózat területén, a másik pedig részét képezi a KGST-országok egyik közös bemutatójának, melyben a kis számítógépek alkalmazása szerepel az orvostudományban, például a diagnózisoknál és a megfelelő diéta megállapításánál. A vállalatirányítás automatizált rendszerei keretében bemutatásra kerül a MARS típusrendszer, melynek alrendszereit már több mint száz csehszlovák szervezet alkalmazza az EC 1021-es és az EC 1030-as számítógépek segítségével. műszaki Újdonságok Csehszlovákia több saját fejlesztésű műszaki újdonságot is bemutat a moszkvai kiállításon. Ezek között szerepel az EC 1025-ös számítógép, amely az EC 1021-es után a második típus, amelyet a nemzetközi együttműködés, a számítógépek egységes rendszere keretében a Matematikai Gépek Prágai Kutatóintézete fejlesztett ki. Mindkét típus a kis és a közepes számítógépek között foglal helyet. Az EC 1025-ös gép központi irányító szá- molőberendezését többek között integrált áramkörök és többrétegű nyomtatott kapcsolás alkalmazásával tökéletesítették, s az új típus koncepciós színvonalát is emelték a számolóberendezés modulálhatóságának növelésével, s a lemezes tároló teljesítmények fokozásával. Ezeket az előnyöket Csehszlovákiában a DOS 3 EC műveletrendszer kifejlesztésében is érvényesítették, amelyet az EC 1035-ös szovjet számítógépen sikeresen alkalmaztak. A Moszkvában kiállításra kerülő EC 1025-ös számítógép periferikus tartozékainál új működési elvek is érvényesülnek. Úgyszintén figyelemre méltók az SM3 — 20-as és az SM4 — 20-as kis számítógép rendszerek, amelyek a kiállításon az oktatás, a tudományos kutatás és az orvostudomány területén mutatkoznak be. Az SM4 — 20-as számítógép nemzetközi vizsgálataira novemberben kerül sor, alkotói azonban öt hónappal a tervezett határidő előtt elkészítették, hogy már a moszkvai bemutatón is szerepelhessen. Ez elsősorban a Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet és a Zbrojovka Brno vállalat közötti szoros együttműködésnek köszönhető. Az említett kis számítógép-rendszerek megőrizték felépítésük eredeti szovjet koncepcióját, félvezető és ferrites belső és külső tárolóik, továbbá a bemeneti és a kimeneti egységek, a billentyűzet, a gyorsnyomtató és a képernyő viszont olyan csehszlovák gyártmányok, amelyek más szovjet rendszerek tartozékaiként is jól felhasználhatók. Az SM4 — 20 kis számítógép-rendszer egyik alkalmazási területe a szakközépiskolai és főiskolai diákok dialógusszerű oktatása és vizsgáztatása. A Moszkvában bemutatásra kerülő további rendszerek közül megemlíthetjük még a térképészeti munkáknál alkalmazott rendszert az EC 7907 berendezés alapján, a szalagszerű gépkocsigyártásban alkalmazott rendszert, amely a KA 10 — EC 8507 komplexum felhasználásával a minőség ellenőrzésére szolgál, továbbá a raktár- és anyaggazdálkodásban alkalmazott rendszert, amelyet a csehszlovák szerzők lengyel s NDK- beli partnereikkel együttműködve fejlesztették ki. (makrai) 1979. VI. 17.
