Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-17 / 24. szám
A Piesoki Gépgyár hroneci fémkohászati üzemében nem szívesen emlékeznek az elmúlt télre. Az energiatermelés akkori komoly nehézségei rendkívüli helyzet elé állították Szlovákia legrégibb vasöntödéjének dolgozóit. Előbb ugyan csak a kisebb fontosságú gyártási részlegeken csendesültek el a máskor szinte örökmozgó gépek, de aztán egyre több helyen kellett félbehagyni a munkát. Leállt az acélöntöde is. Végül, január tizenötödikén, az ívfénnyel fűtött olvasztókemencék maradtak villanyáram nélkül. Mindössze 2500 kilowattóra áramot kapott az egész üzem, ahol ennyi csak a világításra és a csarnokok melegen tartására elég. Tanácstalanok lettek a kohászok. Két nappal később, amikor már elfogytak az öntvények utómegmunkálásával járó tennivalók is, még komo- rabban hallgatták Ladlslau Perichta szavait. — Holnaptól már csak a karbantartók és a villanyszerelők jönnek be a reggeli műszakra — magyarázta emelt hangon a mesterek azóta már aranyjelvényes szocialista munkabrigádjának vezetője. — Mindenki mást kényszerszabadságra kell küldeni. Mindössze néhány napról van szó. A kemény hidegek miatti energiahiány remélhetőleg nem fog tovább tartani. A következő héten csendesek, üresek voltak az üzem csarnokai. Villanyáram nélkül csupán a karbantartók dolgozhattak. Pedig több minfhét- száz dolgozó várta türelmetlenül az újrakezdést jelző sziréna felbúgását. Az igazgatóságon naponta tanácskozott az üzem vezetősége. — Nagyon rosszkedvűen jöttünk össze az értekezletekre — mondja DuSan Lústik igazgató. — Egyre nagyobb, tételekben kellett számolnunk a lemaradást. Végül már mintegy másfél millió koronás termelési érték hiányzott a januári tervteljesítéshez. Körülményeink között ekkora meny- nyiség már sokat jelent, mert olyan megrendelők várják pontos határidőre a gyártmányainkat, mint a Férőmét külkereskedelmi vállalat, a tmavai Smeral Művek, a bánovcei Tatra üzem és több más jelentős gépgyár. Az energetikai nehézségek elmúltával az üzem minden egyes csarnokában óriási lendülettel láttak a munkához. Azonnal, persze, még nem ment minden könnyen. Egyik-másik részlegen kisebb napi lemaradásokra is sor került. — A szocialista brigádok kezdeményezésére a különböző részlegek dolgozói kölcsönösen és késedelem nélkül kezdték segíteni egymás feladatainak teljesítését, aztán pedig túlteljesítésüket is. A faliújságokról naponta megtudhatta mindenki, hogy hol mennyi volt az előző műszakban dolgozók teljesítménye. Az addiginál jóval nagyobb jelentősége lett annak, hogy egyetlen csoport se végezzen rosszabb munkát, mint a többiek. A más-más műszakokban dolgozók versenyezni kezdtek egymással. A hroneci üzemben még sohasem fordult elő olyan eset, hogy a megszabott határidőre teljesítetlenül maradt volna a megrendelőkkel kötött gazdasági szerződések valamelyik pontja. Ezt az év elejei rendkívüli helyzet ellenére sem tartották megengedhetőnek a dolgozók. Az öntöde hírnevén, mindannyiuk becsületén nem eshet csorba. A száztizenöt tagú üzemi pártalap- szervezet februári gyűlésén a lehetőségek aprólékos felmérését követően úgy vélekedtek a kommunisták', hogy fokozott szorgalommal nem az első félév, hanem már április végére behozható a 309 tonnás lemaradás. Május elsejét kivétel nélkül mindannyian tiszta számlával akarták köszönteni. — A gyűlést követően alapszervezetünk tagjai, tagjelöltjei, a szocialista munkabrigádok vezetői és a mesterek közvetlenül a munkahelyeken beszélték meg ezt a párton kívüli dolgozókkal — egészíti ki az igazgató szavait Bohumír Barbierik pártelnök. — Nyilvános pártgyűléseket is tartottunk, amelyeken kertelés nélkül megmondtuk, hogy a lemaradás behozásáig a megszokottnál jóval nehezebb hetek várnak ránk. Felhívásunkat a pár- tonkívüliek egyhangúlag elfogadták. Ezt különösen nagyra értékeljük, mert nálunk most az is jócskán tetézi a gondokat, hogy éppen javában folyik az üzem teljes újjáépítése. A jelenlegi első szakaszban 495 millió koronás beruházás valósul meg anélkül, hogy a korábbihoz képest csökkentenénk, vagy emiatt a legrövidebb időre is megszakítanánk a gyártást. A kommunisták felhívására minden csarnokból konkrét felajánlások jelentették a választ. A szocialista brigádok, Ladislav Perichta, Ondrej Ruso, /öze/ Kán, Ondrej Skypala, Jazef Cer- vienka, Koloman Mihál és Milan Vet- rák elvtársak vezetésével, a következő napokban sokkal többet bizonyítottak, mint korábban bármikor. Példájuk nem maradt követők nélkül. Ennek köszönhető, hogy a februárra tervezett feladatok teljesítése mellett félmillió koronával csökkent a lemaradás nagysága is. — A megtetézett felajánlás szerint márciusban ugyancsak félmilliót, áprilisban pedig a lemaradás utolsó harmadát kellett volna behoznunk — folytatja a pártelnök. — A márciusi taggyűlésünkön viszont DuSan Havas elvtárs meggyőzött bennünket arról, hogy még ezen a határidőn is rövidíteni lehet. Elmagyarázta, hogyan okoskodták ki ezt a kohászok. Rájöttek arra, hogy ha az olvasztási ciklusok oxidációs szakaszában tiszta oxigént fúvatnak az izzó kohókba, 20 perccel előbbre hozható a csapolás ideje. Ilyenformán huszonnégy óránként az eddigi nyolc mellett egy terven felüli csapolás is megvalósítható. További sokat érő időt nyertek az olvasztókemencék karbantartási munkáinak ésszerűsítésével. — Nem csak ennyi az újítás haszna — bizonygatja később július Chudy mérnök, az üzem főkohásza. — Az oxigén nagy pontosságú adagolásával az eddigi több mint hétszázról 663 kilowattórára sikerült csökkenteni az olvasztókemencék egy-egy csapolásig szükséges áramfogyasztását. Ugyancsak komoly eredménynek tekintjük, hogy egyúttal csökkent az ívfényfűtéshez nyugatról importált elektródok elhasználódása is. Negyedévenként most már mintegy 600 kilónyi elektródot takaríthatunk meg, ami csaknem 19 000 devizakoronát jelent. Április kilencedikén, az idei első negyedév gyártási eredményeinek ösz- szesítése után rövid jelentést küldtek a hroneci kommunisták az SZLKP Banská Bystrica-i járási Bizottságának. Tudatták, hogy a vállalt határidő előtt egy hónappal pótolták a januári lemaradást. Az első negyedév feladatait 101,1 százalékra, az export- feladatokat pedig 115 százalékra teljesítették. Közben a népgazdaságnak megtakarítottak 185 ezer kilowattóra elektromos energiát, 85 tonna fűtőolajat, 34 tonna ércet és 170 000 korona gyártási költséget. Jelentésükben azt is megírták, hogy az első félév végére becsülettel teljesítik az idei tervfeladatok legalább 51 százalékát. A rendkívüli nehézségekkel kezdődött idei első negyedév, valamint az áprilisi és a májusi kiváló termelési eredmények alapján teljesen biztosra vehető az újabb siker is. LALO KAROLY KANYAR A CÉL ELŐTT EGY STATISZTIKUS ARCKÉPVÁZLATA A Vág-Dunára néző ablakokon vastag sugarakban tör utat a júniusi napfény. Kinn, a készülő személyhajón homlokukat törülgetik az emberek. Délfelé jár az idő. A rajzterem falai kellemes hűvösséget árasztanak. Csend van. Pedig nem vagyunk egyedül a tágas helyiségben ... A túlsó sarokban szokatlanul nagy körzőkkel és vonalzókkal dolgoznak. Körülöttünk is sablonok, különös formájú súlyok, a hajógörbe méréséhez szükséges deszkalécek és más segédeszközök hevernek. Talpunk alatt milliméternyi pontossággal megrajzolt ábrák ... hajóalkatrészek. Ogy érzem magam, mint egy tornateremben. — Innen kerül az asztalomra az a szabásterv, amelyről fordítóprogramot készítek, hogy a számítógép lyukszalagra vihesse az alkatrészek méretét és vágási irányát — mondja Gőgh józsef, a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár számítóközpontjának üzemeltetési vezetője. — Munkám első részét az alkatrészprogram kidolgozása alkotja, amelynek lénuege a lemezek maximális fel- használása. A tízszeresen kicsinyített alkatrészeket először papírból vágjuk ki, s úgy rakjuk fel a lemezre, hogy a hulladék a lehető legkevesebb legyen. A speciális fordítóprogram másik része a kártyaprogram, amely az alkatrészgyártáshoz szükséges információkat foglalja magába. Többek között az autogén égetés kezdeti pontját és irányát, az alkatrész méreteit és a gyártás technológiáját. Gőgh József 1974-től dolgozik a hajógyár számítóközpontjában. — Öt évvel az egyetem elvégzése után még most sem merném azt állítani, hogy otthonosan mozgok a számítógépek között, s egyre inkább vonz a pedagóguspálya. Tanítani szeretnék. Matematikát, statisztikát vagy fizikát. Tudom, ahhoz, hogy megvalósíthassam elképzeléseim. újra tanulnom kell — főleg pedagógiát. De nem zavar. Igazi programozó csak akkor lenne belőlem, ha tökéletesen ismerném a számítógépeket. A bratislavai Komensky Egyetem statisztika szakán számítástechnikai ismereteket is szerzett... — ... de olyan keveset, hogy azóta is szakkönyveket lapozok, csakhogy behozzam a hátrányt. Nem tudom, mikorra sikerül ... Ezért is határoztam el, hogy közben visszakanyarodok ahhoz a tantárgyhoz, amelyben lóval többet tudok felmutatni képességeimből. A komáromi gimnáziumi évek alatt is a természettudományok vonzották. Főleg a matematika. Minden évben részt vett a matematikai olimpián; eredmé-- nyesen oldotta meg a Középiskolai Matematikai Lapok, a Matematika Tanbása és a „Rozhledy“ példáit, s azok közé tartozott, akik elsők között emelték tö- megszintre az említett lapok versenyeit. — Oláh György volt a matematika tanárom. Mindent megkaptam tőle, amit tanárától kaphat a diák Még a féltve őrzött szakkönyneit is kölcsönöz'p. S ha ellustultunk, felrázott. Addig „üldözött" a példáival, míg asztalára nem tettük a megoldást. A laboratórium közepén SPC-16/45-ös jelzésű számítógép áll, mellette párbe szédkészülék; az eredmények közléséhez szükséges sornvomtató és a kártvák vizuális ellenőrzését szolgáló rajzológén. — Tulajdonképpen kapocs vagyok a programozók és a számítógépek között. Mert a gyártási folyamat csak akkor kezdődhet el, ha a lyukszalagon egyet len hibát sem fedeztem fel. S ha a programozók munkáiát is sikerült egyszerűsítenem. kimondhatatlan boldogságot érzek. Sikerélményt, amely újabb program összeállítására ösztönöz. G. SZABÓ LÁSZLÓ 1879. VI. 17. 6 ÚJ SZÚ As öntödében változatlanul tokozott ig yekezettel végeik a munkát (A szerző felvételei) — Dolgozóink kölcsönösen segí tették egymást a teladatok teljesítésében — magyarázza Duian LúJtik igazgató Bohumlr Barbierik, az üzemi pá rtalapszervezet elnöke: — Felhívásunkat egyhangúlag el fogadták a pártonkivüliek Ondrej Ruso, az ifjúsági sz ocialista munkabrigád vezetője bízik az igényesebb feladatok teljesítésében is
