Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-06-03 / 22. szám

ÚJ szú EG YSÉG - A PARI AKCIÖKÉPESSÉGÉNEK ALAPFELTÉTELE Á,párt egységének időszerű kérdé seivei foglalkozó alapanyag hangsú­lyozza: „Csehszlovákia Kommunista Pártjának ötvenéves története, a nem zetközi kommunista mozgalom ta pasztalatai és a válságidőszak tanul ságai azt bizonyítják, hogy a párt csak akkor teljesítheti történelmi feladatát, akkor vezetheti a forradal­mi proletariátust, győzheti le a dol­gozók támogatásával a kizsákmá­nyoló osztályokat, lehet vezető politi­kai erő a szocializmus építésében, csak akkor határozhatja meg a tár sadalmi fejlődést, dolgozhat ki helyes politikai irányvonalat, és csak akkor valósíthatja meg következetesen, ha marxista-leninista alapon, eszmei­leg és szervezetileg egységes. Ez az egység az erő forrása, a munkásosz tály és a többi dolgozó iránti felelős ség és a néppel való szoros szövetség kifejezése.“ (A CSKP KB és az SZLKP KB plénumanyagainak gyűjteménye 1971/1). A párt egységének kérdése a mar­xista—leninista tanításban fontos he­lyet foglal el. Az egység az egyik legfőbb feltétele annak, hogy a párt betölthesse vezető szerepét, ütőképes lehessen, és egyáltalán sikeres tevé­kenységet folytathasson. Az egység szükségszerűsége objektí ve adott a munkásosztály vezető sze­repe által. A proletariátus akcióegy­sége, szervezettsége és a párt egysé­ge közvetlenül összefügg. A munkás- osztály egysége lehetetlen annak él­csapata, a kommunista párt egysége nélkül'. Ez az egység azért Is szük­ségszerű — mondja Lenin —, hogy a proletariátus mint szervező felada­tát helyesen, sikeresen és győzelme­sen teljesítse. 1979. VI. 3. Meghatározó tényező A pártegység nemcsak akkor szük­séges, amikor a munkásosztály a po­litikai hatalomért küzd, hanem még fontosabb a szocialista építés irányí­tásában. A CSKP KB 11. ülésén Husák elvtárs záróbeszédében hangsúlyozta azt a tézist, amelynek mély dialekti­kai összefüggései vannak: ... „amk lyen a párt, olyan a társadalom". Az említett megállapításból következik, hogy amennyiben a CSKP uralkodó párt, a pártegység kérdése feltétele a proletárdiktatúra rendszerében és a szocialista állam megszilárdításá­ban vállalt vezető szerepének. Mert érvényes volt és az is marad — amint Husák elvtárs az említett zár­szavában mondta —, hogy „ahogy dolgozik a társadalom élcsapata, úgy dolgozik valamennyi szerv". Amint látjuk, a pártegység kérdése nem csupán a pártszervek belső ügye. A párt egysége az egész szocialista tár­sadalom egységében is tükröződik, abban,hogyan valósítják mega társa­dalom egyes tagjai a párt program­ját. Pártunk a válságidőszak leküzdése után tevékenységét marxista-leninis­ta pártként végzi. A konszolidációs folyamatban, valamint a XIV. és a XV. pártkongresszus feladatainak megva­lósításában eszmeileg és szervezetileg megerősödött, politikailag tovább fej­lődött, egysége megszilárdult. A párt egysége, minőségi foka nem lehet egyszer s mindenkorra adott, mint valamilyen változatlan állapot. Ez az egység dinamikus folyamat eredménye, s ugyanúgy fejlődik, mint maga a párt. Ez a folyamat először a tudatra és a gondolkodásmódra hat, s csupán ezután vetítődik át a párt­tagok és tagjelöltek gyakorlati tevé­kenységébe, politikai aktivitásába. Az említettekből következik, hogy a po­litikai akcióegység színvonala attól függ, mennyire egységesek eszmeileg és szervezetileg a kommunisták. Te­hát nemcsak arról van szó, hogy esz­meileg egységesek legyünk, hanem arról, hogy szorgalmas és kitartó munkát végezzünk, s ezzel szerveződ küldetésünket Is teljesítsük. Ebből adódik továbbá, hogy a pártegység és az egész mozgalom szilárdításának elengedhetetlen része az eszmei és a politikai-szervező munka, mert ebben nyilvánul meg a tagok és jelöltek politikai aktivitása. A konkrét pártpolitikai gyakorlat­ban — a párt sorainak, az egyes szervek >és szervezetek egységéért ví­vott harpban, a CSKP azon igyekeze­tében. hogy növelje ütőképességéi — fontos, hogy eszmeileg és szerveze ti leg egyaránt növeljük pártunk egy ségét, mivel csak ennek alapján ér hetjük el a politikai akcióegységet. Az eszmei és szervezeti egység elvá laszthatatlan egészet képez, egyik a másik nélkül nem létezhet. Alapelv és norma A párt eszmei egységének alapja a marxista—leninista ideológia, a pártprogram és a párt politikája. A párt szervezeti egységének alap­ját a párt alapszabályzata képezi, s ebből következnek a belső pártélet, a pártmunka és a pártfelépítés alap elvei és normái. Az eszmei és a szervezeti egység logikus szintézise a politikai akció egység, ami a marxista-leninista el­mélet gyakorlatban való egységes al­kalmazását jelenti. Ez valamennyi pártszerv, -szervezet és valamennyi tag egységes hozzáállása a párt poli­tikájának megvalósításához, program­jának teljesítéséhez. Valamennyi marxista-leninista párt elválaszthatatlan része a nem­zetközi kommunista mozgalomnak. Te­hát az egységnek internacionálisnak kell lennie. Valamennyi marxista-le­ninista párt egysége, ereje és ütőké­pessége attól függ, milyen szilárd és erős, mennyire sikeres az egész vi­lág kommunista és munkásmozgalma. Visszaadni a pártnak ütőképessé­gét, felújítani annak vezető szerepét, egyesíteni a párt sorait — mindez létkérdéssé vált pártunk tevékenysé­gében, amikor 1969 áprilisában a CSKP irányítását Gustáv Husák elv­társsal az élen új vezetőség vette át. A párt fő feladatai közül a CSKP KB 1969 májusi ülése az első helyen a következőt említi: „Fel kell újítani a párt egységét a marxi—lenini taní­tás elvei alapján, a pártépítés és a pártélet lenini elvei szerint, növelni kell a párt ütőképességét és forradal­mi harcosságát.“ A párt egysége kérdéseinek — amint már említettük — nagy figyel­met szentelt a CSKP KB 1970. évi decemberi ülése is. A tanulságokból, amelyeket pártunk levont, világosan kitűnik, hogy a jobboldali erők bom­lasztó politikájukkal csupán azért mehettek el olyan messzire, mert elég hosszú ideig a formalizmus hálójában voltunk, következetlenül jártunk el a párt egységét megbontó törekvések­kel szemben. A válságidőszak tapasz­talataiból okulva, többé nem enged­hetjük meg, hogy pártunkban olyan egyének vagy csoportok tevékenyked­jenek, akik vagy amelyek nem tart­ják szem előtt a párthatározatokat, hanem, ellenük fordulnak, bírálják és elvetik azokat, harcolnak és önké­nyes akciókat szerveznek ellenük, mint az a múltban történt. A tanulságok A párt egységé és ütőképessége szempontjából fontos intézkedés volt a CSKP megtisztítása egyrészt a jobb­oldali opportunistáktól, de azoktól is, akik passzív hozzáállásukkal és poli­tikai közönyükkel lehetővé tették az opportunizmus párton belüli elburján­zását. A CSKP így megvált azoktól, akik letértek a marxizmus—leniniz- mus útjáról, akik rendszeresen meg­szegték és nem teljesítették a párt alapszabályzatát. A fejlődés igazolta, hogy a tiszto­gatás elkerülhetetlen és helyes volt. A múlthoz hasonlóan ma is érvénye­sek Lenin szavai: „A párt nem létez­hetne, ha nem védelmezné saját léte­zését, ha nem küzdene erélyesen az ellen, aki meg akarja semmisíteni, szét akarja verni, aki nem akarja el­ismerni, s aki megválik tőle. Ez ter­mészetes." Jelenleg ismét tagkönyvcsere előtt állunk. Ismét bíráló igényességgel ér­tékeljük majd valamennyi párttag tevékenységét. A CSKP KB-nak az 1979. évi tagkönyvcserére vonatkozó határozata Leninnek e szavait teljes mértékben igazolja, amikor feladatul adja számunkra: „A párt az alapsza bályzat értelmében megválik azoktól a lúgoktól, akik valamennyi nevelő eszköz kimerítése után sem tanúsita nak kellő aktivitást, kibújnak a rá juk rótt feladatok alól, nem vetik lat ba minden erejüket a pártpolitika kö vetkezetes megvalósítására, akik megszegik a pártélet normáit, a párt és az állami fegyelmet, akik ki tartanak hibáik mellett." Mindig érvényes, hogy a párt ön­kéntes politikai szervezet, amelyben a belső pártélet programja és alapelvei valamennyi tag számára kötelezők. Csupán ilyen feltételek közepette vál­hat pártunk olyan szilárd és szerve­zett erővé, amelyet az akarat, a tett és az öntudaos fegyelem egysége fűz össze. A tudatos fegyelem A CSKP XV. kongresszusa, a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülései nagy súlyt helyeztek a tudatos fegyelem megszilárdítására. Arról van szó, hogy a tagok és tagjelöltek felada­taik teljesítése során belsőleg azono­suljanak a párt politikájával, legye nek erősen meggyőződve annak he­lyességéről, és ezért fő érdekük le­gyen, hogy a párt politikája minden egyes szakaszon következetesen meg­valósuljon. „A párt nem tűrheti meg soraiban azokat — hangzott el a párt tevékenységéről a XV. kongresszuson elmondott beszámolóban —, akik nem teljesítik munkahelyi kötelességeiket, durván megsértik a párt alapszabály zatát, és tagkönyvükkel visszaélnek saját nyereséghajhászó és karrierista céljaik érdekében." Mindenütt, ahol eltűrjük a szavak és a tettek, a kitűzött célok és a cselekedetek közötti ellentmondáso­kat, veszélyeztetjük pártunk egységét, politikáját és a tömegek előtti te­kintélyét. Ezért pártunk nem tűrheti meg soraiban az olyan tagokat, akik ugyan szavakkal elismerik a marxiz­mus—Ienínizmus elveit, a párt prog­ramját, taktikáját, a páriáiét szerve­zeti elveit és normáit, de a gyakor­latban, a konkrét életben és a mun- • kában semmit sem tesznek megvaló­sításukért. Ebben az összefüggésben érvényesek ma is Lenin szavai: „Jobb, ha tíz odaadó dolgozó nem vallja ma­gát a párt tagjának, minthogy egy szájhösnek joga és lehetősége legyen párttaggá lenni." A CSKP KB-nek a tagkönyvcserére vonatkozó határozata hangsúlyozza, hogy pártunk sikerének alapfeltétele az volt és az is marad, ha soraiban olyan tagok tevékenykednek, akik ál­dozatkész és alkotó munkát végez^ nek, ha valamennyi tag felelősségtel­jesen és példamutatóan teljesíti a pártfeladatokat^eszmeileg fejlett és erkölcsileg is példás. Ezért meg kell tennünk mindent, hogy a tagkönyv­csere hozzájáruljon a párt ütőképes ségének növeléséhez, soraink egysé­gének szilárdításához. A párt eszmei és szervezeti egysé ge szilárdításának, ütőképessége nő velésének, valamennyi párttag aktivi­tása fokozásának bevált módszere a konkrét feladatok kijelölése, ezek el lenőrzése és értékelése. Irányvonal A CSKP a dolgozók politikai vezé re, szervezője- és nevelője. E három alapvető funkciótiól logikusan követ­kezik politikai, szervező és nevelő­munkája egységének szükségszerűsé ge. A pártszervezetek számára 'ebből adódik az a feladat, hogy következe tesen kössék egybe az ideológiai és a szervező m,unkát, teremtsék meg a vezetés politikai és szervezeti egysé gét, szorosan kapcsolják össze a pro­paganda- és az agitációs munkát a CSKP politikájának megvalósításáért folytatott harccal. Husák elvtárs a XV. pártkongresz- szuson mondott beszámolójában eze két a követelményeket a következő­képpen fogalmazta meg: „A párt munka színvonalának emelése, a bí­ráló igényesség növelése, a tagság összetételének javítása, a nevelő- és a kádermunka tökéletesítése, a megis­merő, a nevelő, a végrehajtó és az ellenőrző tevékenység hatékonyságá­nak növelése, a hatékony tömegpoli­tikai munka — ez az az út, amely társadalmunkban a párt vezető sze repének elmélyüléséhez vezet. Ez egy­úttal a kommunisták állandó felada ta és gondoskodásuk a párt egységé­ről." , JAROSLAV KLC A Szocialista Munka Hőse Karel Hanes (J. Sybek felvétele, CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom