Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-06-03 / 22. szám

VASÁRNAP 1979. JUNIUS 3. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 4.52, nyugszik 20.47 Közép-Szlovákia: 4.44, nyugszik 20.39 Ketet-Szlovákia: 4.36. nyugszik 20.31 órakor A HOLD kel — 12.52, nyugszik 1.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KLOTILD és KAROLÍNA nevű kedves olvasóinkat 1844-ben született Detlev LILIENCRON német költő, elbeszélő (+ 19091 • 1884 ben született KOZMA Cajos építész. bútortervező és grafikus, a modern magyar ipa-mii vész .-t egyik I iváló képviselője ( + 1950) • 1899-ben született BÉKÉSY György magyar származásé Nobel-dljas amerikai fizi- kas, binfizikns. AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAP! SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Az enyhülés és a tájékoztatási eszközök J. Kaslev cikke Történelmi lecke Hajdú András riportja Eleven emlékek Szarka István írása Ahol n akarat képességekkel páresni Csetö János riportja Félmilliós hadsereg — szakszervezeti üdülésen Gály Iván írása Juliska fia Csák Gyula elbeszélése Űjlaké a Downing Street 10-ben Sebes Tibor cikke Munkába menet, hogy gyorsabban jussak be a reggeli csúcs idejét élő főváros kellős közepére, kiszálltam a döcögd buszból' a város szélén és a gyorsbuszon akar tam megtenni a hátralé­vő néhány kilométert. Amíg azonban a busz megérkezett, történt egy és más. Először is kide­rült, hogy a gyorsbusz, nem is olyan gyors busz, így aztán műsoron kívül adódott látnivaló is... Amint állok egy szál egymagámban, egyszer csak olyan érzésem tá­madt, mintha futballpá- lyán volnék. Érzéseim csak annyiban csaltak, hogy ahol a labdát rúg­ták, az nem csíkos-fü- ves-taccszászlós pályán esett meg, hanem egy üzem kerítésén belül. Két három három fős csapat futballozott, még­pedig a délelőtti energe tikai csúcsidő kellős kö­zepének egészen a köze­lében — hazai idő sze­rint fél tízkor. Több mint tíz percig néztem e „munkahelyi sparta­kiád“ háborítatlan ese­ményét, s nem voltam túlzottan elragadtatva. Nem azért, mert úgy játszottak, mintha meg­fogadták volna, hogy csak az első gólig ját­szanak — miként a kö­zépkor lovagi tornáin az első vérig — és sehogy sem találtak be a kapu­ba. Már feltűnt az autó­busz is, amikor az ing nélkül focizó háromfős csapat centere, vérbeli futballistához illően elő­írásszerűén rádőlt a be­adásra és kapásból rá rúgta a labdát, amely háló híján tovább szállt, át a kerítésen és jött felém. Intettem a sofőr­nek, hogy felszállók és az éppen előttem leesni készülő labdát én is ka­pásból, jobb rüszttel visszarúgtam a keríté­sen belülre, vagyis vál­lalati „felségterületre“. Majd körülnéztem, lát ta-e valaki iménti pro­dukcióm, elvégre hadd lássák, hogy nem vélet­lenül vagyok a világ egyik leggyengébb fut­ballcsapatának első cse­reembere. Igen ám, de ekkor felötlött bennem, hogy a két csapat játé­kosai sem túlzottan mél­tányolták jól irányzott átadásom, még csak meg se köszönték. De rögvest lebeszéltem ma gam a fölösleges ideges­kedésről az iméntiből kifolyólag, mondván, az illető munkahely „mun- kaerkölcs-rendészelé- nek“ illetékesei koránt­sem ennyire kicsinye­sek ... A pszichológusok bi­xl. zonyára foglal­koztak már a szervezés lélektanával. Nekem azonban még nem ke­rült a kezembe Ilyesféle tanulmány, ezért a csontkovács bátorságá­val vágok bele a témá­ba. Első tétel: A szervező legyen pontos. Ezt ak­kor tanultam meg, ami­kor X-szervezet gyűlésé­re szerettem volna el­menni, és szóltam a szervezésért felelősnek: Édes öregem, hívjatok meg engem is! Megígér­te, feljegyezte, de meg1- hívót .nem küldött. Ami­kor számon kértem, így magyarázkodott: Én fel­írtam, hogy meghívót küldeni, de te nem mondtad meg mikorra. Lám-lám, ha valaki pon­tatlan __ Má sodik tétel: A szer­vező legyen következe­tes. Ezt akkor tanultam meg, amikor X-szervezet legközelebbi gyűlésére mégis szerettem volna elmenni, és telefonáltam a szervezésért felelős­nek: Édes öregem, küld­jétek meghívót nekem is! Megígérte, feljegyez­te, de persze meghívót most sem küldött. Ami­A szervezés lélektana kor megpróbáltam szá­mon kérni, így magya­rázkodott: Én felírtam, hogy meghívót küldeni, de te csak telefonáltál, csak szóban említetted az ügyet! Lám-lám, ha valaki nem következe­tes. Harmadik tétel: A szervező legyen okos. Ezt akkor tanultam meg, amikor X-szervezet legközelebbi gyűlésére feltétlenül el akartam menni, és levelet írtam a szervezésért felelős­nek. Szabályos levelet, hivatalos papíron, pon­tos időpontot megjelöl­ve. Meg is kaptam a meg­hívót. A hónap huszon­egyedik napján, a hú­szadikán megtartandó gyűlésre. Megnéztem a postabélyegző dátumát is: tizenkilencedikén délután adták postára. Lám-lám, milyen okos a szervező, tudja, hogy miként kell meghívni azt, akit nem akar. Mindenesetre, hálás vagyok, hogy megismer­kedhettem a szervezés lélektanával. Az sem le­hetetlen, hogy komoly, esetleg több kötetes ta­nulmányt jelente‘ek meg a szervezés lélek­tanáról, mire sikerül el­jutnom X-szervezet gyű­lésére. / IDŐSZERŰ GONDOLATOK Mezőgazdaságunk további gyenge pontja a zöldség- és gyümölcstermesztés alacsony színvonala. Már hosszú évek óta jogos bí­rálat tárgyát képezi ez a terület. Az utóbbi tiz év alat a zöldség piaci termelése csak­nem egyharmadával, a gyümölcsé 15 szá­zalékkal növekedett. Ennek ellenére mind­két esetben az egy főre eső fogyasztás több mint 20 kg-mal alacsonyabb, mint amennyit a racionális táplálkozás alapelvei megkövetelnek. Amint tudják, ezen a téren számos intéz­kedést foganatosítottunk. Ezeket azonban nagyon vontatottan és nem komplexen va­lósítják meg. A termelés bővítésére, a fel­vásárlás folyamatosságára, a termelőktől a fogyasztókhoz vezető út lerövidítésére nagyon kevés gondot fordítottunk. A ter­melő, a felvásárló szervezetek, számos me­zőgazdasági igazgatóság és szolgáltató vál­lalat nem viszonyul felelősségteljesen ezekhez a feladatokhoz. Ellenkező esetben nem fordulhatna elő, hogy egyes fajta zöldségeket nem vásárolnak fel, úgy, aho­gyan ezt tavaly a káposztával, paradicsom­mal, sárgarépával, almával stb. előfordult. Nem kis mennyiségekről volt szó, amelye­ket takarmányozásra használnak fel aztán, annak ellenére, hogy egyes helyeken hiá­nyoztak. Ezért azzal számolunk, hogy újból fog­lalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel és ki kell küszöbölni azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák ezen a területen a gyorsabb előrehaladást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy folytatni kell a termelés koncentrá­lását, erre a termelő, a feldolgozó és a ke­reskedelmi vállalatok közös vállalata a legalkalmasabb forma. Tudatosítjuk, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztést megfe­lelő gépekkel kell ellátni. Mivel kis soro­zatú gépekről van szó, a kiválasztott gép- és traktorállomásokat és mezőgazdasági gépjavító üzemeket bízták meg ezek gyár­tásával. Részvételünk az ilyen gépek ter­melőinek nemzetközi szövetségében, az Agromasban, megteremti a lehetőségeket, hogy a gépek széles választékát biztosít­suk. Az Agromasban több KGST-ország vesz részt. Amikor a gyümölcs és zöldség nagyüze­mi termelésének szükségszerűségét hang­súlyozzuk, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a kistermelők jelentőségét, akik közül sokan figyelemre méltó eredményeket ér­nek el. A naturális fogyasztás nem elha­nyagolható, mivel az egész fogyasztás több mint egyharmadát jelenti. Meg kell azon­ban mondanunk, hogy ezen a területen is jelentős csökkenés tanúi vagyunk, mivel tíz évvel ezelőtt ez a részarány több mint 50 százalék volt. Ami a gyümölcsöt és zöldséget, valamint egyes kis tömegű mezőgazdasági növénye­ket illeti, a kistermelők termelését jelentős kiegészítő forrásnak tekintjük és továbbra is támogatni fogjuk. (Lubomír Strougal elvtársnak, az efsz-ek IX. kongresszusán mondott beszédéből) Aki csak felületesen is­meri a várost, annak .nem könnyű megtalálnia az OTEX érsekúj vári (Nővé Zámky) 9142 számú raktá­rát. Salay János vezetőhöz azonban annál könnyebb bejutni. Igaz, az előszobá­ban ott ül a titkárnő, de az üzemvezetőnek az ajtaja mindig nyitva áll, alkalma­zott, idegen, egyaránt be­jelentés nélkül bemehet. Sokan mondogatják róla. hogy megmaradt olyan em­bernek, mint amilyen volt. Rendszerető, fegyelmet megkövetelő, segítőkész. — Amikor 1936-ban a kétéves kereskedelmi isko­lát elvégeztem, a Baía cég­nél jelentkeztem. Pályafu­tásomat a dunaszerdahelyi üzletben kezdtem. Később nemcsak az említett cég­nél, hanem a magyar meg­szállás ideje alatt a Cikta kereskedelmi vállalatnál is voltam boltvezető. A felsza­badulás után, pontosabban 1948-ban, üzletvezetőként egy ideig BratSslavában is tevékenykedtem. Pontos munkájára felet­tesei is fölfigyeltek. Elő­ször szakágazati, később országos ellenőrré nevez­ték ki. Ezt a munkát vé­gezte mindaddig, amíg 1953-ban az érsekújvári áruház vezetését át nem vette. A városhoz akkor már családja is kötötte, és mint mondja, nem bánta meg, hogy ott telepedett le. Lakóhelye ugyan ugyanaz maradt, de öt évvel később búcsút vett az áruháztól. Az OTEX textil nagykeres­kedelmi vállalat igazgatójá­nak nevezték ki. Ezután nemcsak az új munkaköré­ből eredő ismereteket igye­kezett elsajátítani, hanem esti tagozaton elvégezte a közgazdasági szakközépis­kolát. Oj beosztásában is megállta helyét, amiről többek között az is tanús­kodik, 'hogy 1965-ben meg­kapta a „Szocialista munka úttörője“ kitüntetést. — Életem során sokszor változott a munkabeosztá­som — folytatja —, amikor a nagykereskedelmi hálóza­tot átszervezték, itt marad­tam raktárvezetőnek. Ez - is felelősségteljes munka. Az alkalmazottaim száma 94. Kollektívánk összeforrott, azonkívül hogy 23 újítási javaslatot adtak be, tavaly olyan szorgalmasan dolgoz­tak, hogy évi tervünket 104,8 százalékra teljesítet­tük. Saját szállító-eszközeik­kel hat járás szövetkezeti üzlethálózatát látják el áru­val. Reggel, amikor bemegy az üzembe, első dolga, hogy meggyőződjön róla: rakják-e már az árut a ko­csikra, a kidolgozott har­monogram szerint folyik-e a szállítás. Eddig még so­hasem volt szükségük arra, hogy a szállításban mások segítsék ki őket, noha az autók meghibásodása náluk sem ritkaság. Ennek elle­nére a legtöbb üzletben idő előtt megkapják az árut. Amikor mindez szóba ke­rült, hangsúlyozta, hogy ez nemcsak az ő érdeme, ha­nem az ott dolgozóké, " a négy szocialista anunkabri- gádé, amely közül egy-egy megkapta a bronz, illetve ezüst, kettő pedig az arany fokozatot. — Mindig arra töreked­tem, hogy a dolgozókat ön­állóságra neveljem — mondja. — Azt hiszem, ez sikerült is, de a tanács­adás, a kollektív döntés elől sem zárkózom el. Salay János — több mint hámlnc éve párt- és szak- szervezeti tag és tisztség- viselő — irodája falát 11 elismerő oklevél dísziti. Az egyik közülük arról tanús­kodik, hogy több kitünte­tés mellett a szakágazat legjobb dolgozója jelvényt is megkapta. A közelmúlt­ban a szakszervezetben végzett sokéves tevékeny­ségéért az aranyjelvénnyel tüntették ki. NÉMETH JÁNOS Ajtaja mindenki előtt nyitva áll 1979. VI. 3. ÚJ SZŐ Ka páslövés

Next

/
Oldalképek
Tartalom