Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-27 / 21. szám

KEZDJE MINDENKI SAJÁT MAGÁN

A CSKP KB legutóbbi. 13. ülése, valamint az egységes földművesszövetkezetek legutóbbi országos kongresszusa elgondolkodásra késztet minden tisztségviselőt — mezőgazdasági dolgozót. Azok, akik lemaradnak, azon gondolkodnak, mit tegyenek, hogy mielőbb a jó mezőgazdasági üzemek közé kerüljenek és azok, akik jók, azt veszik fontolóra, hogyan kerüljenek a kiváló eredményeket elérő szövetkezetek közé.

ELÉRHETŐ TÁVOLSÁGBAN A TARTALÉKOK

Arról, hogyan lehetne a lehető leghamarabb kihasználni a tartalékokat, beszélgettek ezekben a napokban az egyesült Sőregi (Surice) Egységes Földművesszövetkezet losonci (Lucenec) járás kommunistái is. Pölhös Károly mérnök, szövetkezeti elnök a szövetkezet legutóbbi üzemi bizottsági ülésén nyíltan, szépítés nélkül megmondta: „A tartalékokról nem lehet a végtelenségig csak beszélni és számon tartani őket, hanem mindenkinek kötelessége mindent megtenni kihasználásuk érdekében. És úgy gondolom, hogy a tartalékok 20 százaléka az irányításban, a munkaidő jobb kihasználásában, a fegyelemben és az embereknek a feladatok teljesítéséhez való hozzáállásában van.“

Nyílt, ösztönző szavak ezek. Szükséges azonban, hogy maguk a kommunisták is mélyebben elgondolkozzanak saját munkájukon és megvizsgálják, vajon mindegyikük mégtett-e mindent, amit meg kellett tennie. — így van ez? — Kérdeztük Kiss Józseftől, a szövetkezet föagronómusától, a pártalapszervezet elnökétől. Mi a véleménye a tartalékok felhasználásáról? Vannak ilyenek a pártmunkában is? S ha igen, hol, mely munkaterületeken?

— Tartalékok elsősorban a kiadott feladatok következetes ellenőrzése terén mutatkoznak. Eddig elég gyakran előfordult, hogy a konkrét feladatok teljesítésének ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy ez vagy az az elvtárs nem teljesítette a kapott feladatokat. Nyilvántartási lapjára ilyenkor rendszeresen azt írták: „A feladatot nem teljesítette, a határidőt meghosszabbítjuk ...“ Csakhogy mélyebben már nem vizsgálták annak okait, miért nem teljesítette az illető a határidőre kitűzött feladatot. A pártalapszervezet bizottságában is hiányzott a következetesség. Nem vizsgáltuk mélyebben, mit hozott ez vagy az az akció, és hogy ez vagy az az elvtárs tudatosította-e, milyen fontos a rábízott feladat elvégzése a szövetkezet, illetve az egész társadalom számára. Mostantól fogva következetesebbek leszünk, mivel a tartalékok kihasználása gyakran a kezünk ügyében van. És ha magunk következetesebbek lennénk, jobbak lehetnének a szövetkezet eredményei.

VÉGET KELL VETNI A FORMÁLIS MEGOLDÁSOKNAK

A formalitás talán a legnagyobb negatívum az irányító munkában. Hányszor vettek jegyzőkönyvbe a szövetkezet vezetőségi ülésén ilyen megállapítást: „Utasítjuk az agronómust és a géptechnikust, hogy ellenőrizzék következetesen a mezőn a traktorosok munkáját, és vonják felelősségre őket a hanyagságért.“

Csakhogy milyen volt az ellenőrzés? Felületes. Csak akkor jöttek rá, hogy a traktorosok rossz minőségben végezték el a szántást, amikor már vetni kellett. Csak akkor állapították meg, hogy nem szántották fel és nem boronálták meg a táblák szélén, a fordulókban a földet, az agronómus vagy a csoportvezető ennek ellenére aláírta a traktoros kimutatását, s a traktoros a minőségileg rosszul elvégzett munkáért olyan díjazást kapott, amely tulajdonképpen nem illette meg. Vagy az elnöknél megtartott értekezleten határozat született, hogy nem szabad tavasszal a legelőket a juhokkal lelegeltetni. Csakhogy a pásztorok ezt nem tartották tiszteletben, és már április végén kihajtották a nyájat a tétekre. S az eredmény? Lényegesen kisebb szénahozamok a rétekről. A fegyelmezetlen juhászt azonban nem vonták felelősségre. Pedig az agronómus ugyancsak szégyellte magát a kerületi aktívaértekezleten, mivel hektáronként az előirányzott hat tonna helyett csak négy és fél tonna szénát takarítottak be a rétekről.

Úgy látszik, hogy Söregen véglegesen szakítanak a formális megoldásokkal. Nemrég tanúja voltam, amikor az agronómus szemére vetette a traktorosnak, hogy nem végezte el jó minőségben a munkáját: „Hogy van az, hogy nem szántottad fel a fordulókat, ahol tegnap dolgoztál? Menj csak vissza oda, végezd el ott is a szántást, meg a boronálást, majd akkor aláírom a munkakimutatásodat. Ilyesmi elő ne forduljon többet!“ — E szemrehányás után • a traktoros szó nélkül felült a gépre és ismét visszament a mezőre.

— Traktorosaink többsége lelkiismeretesen dolgozik — mondja Pölhös Károly szövetkezeti elnök. — Csakhogy vannak olyanok is, akiket mindig figyelmeztetnünk kell a felelősségükre. Űrülök neki, hogy egyre kevesebb az ilyen szemrehányás, párt- alupszervezetünk tagjai egyre inkább tudatosítják, hogy fel kell számolnunk a formális megoldásokat.

Ml A LEGKÖZELEBBI TEENDŐ?

A tartalékok felhasználására Söregen konkrét és gyorsan végrehajtható terveket dolgoztak ki. Kiss József főagronómus, a pártalapszervezet elnöke:

— Elsősorban jobban akarjuk hasznosítani a földeket. Már az idén hozzákezdünk a kevésbé jó talajok termőképességének növeléséhez. Ugyanis dira- bes-dombos a terep nálunk, és így az árkok, vízmosások eléggé nagy területeket foglalnak el. Talaj- gyalukkal elegyengetjük a terepet, és ily módon több mint 40 hektár szántóföldhöz jutunk. Ugyancsak még az idén megkezdjük a savanyú talajok lecsapolását, amivel további 150 hektár jó minőségű szántóföldhöz jutunk. A szövetkezet összesen 1500 hektáron gazdálkodik, de ebből csak 800 hektár a szántó, ami meglehetősen kevés.

Mag István üzemgazdász:

— Mivel jelenleg évente mintegy 5 millió koronát fordítunk abrak- és szálastakarmány vásárlására, minél előbb el akarjuk érni, hogy önállók legyünk tömegtakarmányokban. Az idén rendesen megtrágyáztuk a réteket és legelőket, s így a legjobb legelőkön, 53 hektáron rétgazdálkodást akarunk folytatni, s a rétekről évente három termést betakarítani. Emellett a szarvasmarha- és a juhállománynak elegendő legelő áll majd a rendelkezésére, mivel most tavasszal a 400 hektárból 320-at nitrogén tartalmú műtrágyával javítottunk fel. A fennmaradó legelőkön, ahol a jövőben szintén rétgazdálkodást akarunk folytatni, jó minőségű lucernaherefű-keveréket fogunk

termeszteni. Jobb talajelőkészítéssel és trágyázással a szemes- és silókukorica-hozamokat is növeljük, és így megjavítjuk a takarmányalapot.

A sőregi szövetkezet kommunistái arról is nyíltan beszéltek, hogy nem lehet tovább elnézni azokat a különbségeket, amelyek a tejhozamok és a súlynövekedés terén mutatkoznak, mert az egyik istállóban az etetők napi 1 kilós súlynövekedést is elérnek, de a szomszédos istállóban — ugyanazokkal a takarmányadagokkal — alig 80 dekagrammosat. És ezeket a különbségeket nem akarják tovább tűrni a kommunisták.

HASZON BERUHÁZÁSOK NÉLKÜL IS

Nem véletlenül hangsúlyozta a CSKP KB 13. ülése és ugyanígy az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa is, hogy jobban kell gazdálkodni, mindenütt csökkenteni kell az előállítási költségeket. Ezért Söregen is úgy gazdálkodnak, hogy közben mindig a kezükben van a ceruza. Kiszámították. hogy évente 500 malacot lehetne felnevelni — éspedig a K 988 típusú istállók padlásán.

Ezek az istállók — valaha gabonaraktárnak épültek — igen masszívak, és a ketrecszerű helyek létesítése valóban csekély költséget igényel. A szövetkezet elnöke ugyanis megtudta, hogy a Slusovícei Efsz-ben (gottwaldoví járás) sikeresen nevelnek malacokat ezekben az istállókban. De hogyan? Hány darabot és - mitől kell óvakodni, miről nem szabad megfeledkezni? Tanácsot kértek Slusovicéból, az állattenyésztési kísérleti központtól. Marie Kristková agrármérnök postafordultával küldte a választ: annak leírását, hogyan kell a padláson elhelyezett ketrecekben malacot nevelni. Az Agrostav vállalat losonci üzeme a sluSoviceí „recept“ alapján már készíti a tervrajzokat, s így Söregen is nemsokára megkezdődhet a malacnevelés — a padláson.

A sőregi határban, a meredekebb domboldalakon szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, összesen 300 hektáron. Mivel nincsenek megfelelő tapasztalataik a gyümölcstermesztés terén, NDK-beli barátaiktól, a Kindelbrückí Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől kértek tanácsokat. Ott ugyanis korszerű, intenzív módszerekkel 1500 hektáron termesztenek gyümölcsöt. Sikeresen. A sőregi szövetkezet két tagja néhány hetes tapasztalatszerzésre utazik oda, hogy elsajátítsák főként a kártevők elleni sikeres küzdelem módszereit.

Amint látjuk, a sőregíek nemcsak elgondolkoztak a CSKP KB 13. ülésének és az egységes földmüves- "zövetkezetek IX. országos kongresszusának hatá- hozatain, hanem konkrét intézkedéseket is foganatosítanak ezek mielőbbi megvalósítására. Minden kommunista konkrét és ellenőrizhető feladatokat kap ezekben a napokban, s mindegyiknek kötelessége elgondolkozni azon, mit és hogyan lehetne javítani a munkahelyén, hogyan lehetne jobban gazdálkodni, növelni a termelést.

— Igen, így van ez nálunk. Úgy gondoljuk azonban, hogy nemcsak nekünk, szövetkezeti dolgozóknak, munkásoknak és vezetőknek, traktorosoknak és gépjavítóknak kötelességünk elgondolkozni azon, hogyan lehet növelni a mezőgazdasági termelést, hanem a vegy- és a gépipar dolgozóinak, a tervezést végzőknek s azoknak is, akik központilag irányítják a mezőgazdasági termelést. Mindegyiküknek saját magán kellene kezdenie, megkérdezni önnönmagától, a lelkiismeretétöl, teljesítette-e kötelességét velünk, mezőgazdasági dolgozókkal szemben — mondja Pölhös Károly szövetkezeti elnök. És igazat kell adnunk neki.

BATORI JANOS

Behozzák a lemaradást

A plzeni Skoda Művek turbinagyártó üzemének dolgozói is a téli kedvezőtlen időjárás következtében előállt termeléskiesés bepót- lásán szorgoskodnak. Jelenleg a romániai doicesti erőmű számára készítik a 200 MW turbina alkatrészeit, valamint a Jaslovské Bo- hunice-i V-2 atomerőmű 220 MW turbinája számára. Képűnkön balról Zdenék Melichar és Jirí Kopecky, Milan Denka szocialista munkabrigádjának tagjai, a Románia számára készített turbina rotorján dolgozik (Felvétel: CSTK — J. Vlach)

Közös erőfeszítéssel

A SZÉNTERMELÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGOLDÁSÁÉRT # SEGÍT AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG # BŐVÍTIK A TAGLÉTSZÁMOT

A

z észak-csehországi szénmedence bányászai az év kezdete óta nehéz körülmények közepette, folyamatos üzemelésben dolgoznak, pótolják a lemaradást, amely az elmúlt évben a jó minőségű bányaipari berendezések szállításában keletkezett. Ezt a munkát rendkívüli műszakokban végzik.

Legnagyobb köszénmeden- cénkben, az ostrava-karvináí szénmedencében a kedvezőtlen időjárás nem érinti annyira a bányászokat. A szénszállítás akadályozását aránylag gyorsan leküzdötték, és az alapvető anyagokkal való ellátás sem volt ellentétben a szükségletekkel. E szénmedence bányászai azonban jól ismerik az észak- csehországi szénmedence szilárd tüzelőanyaggal való ellátásának helyzetét. Minden erejükkel segítenek tehát nekik.

Az ostrava-karvinái szénmedence minden bányájában szabad szombatokon is jöveszte- nek, és az év kezdete óta minden bánya havonta legalább egy vasárnapon üzemel, a bányászok a többi vasárnapon pedig a gépek karbantartásával foglalkoznak, hogy a folyosóvájó és szénfejtö csoportok hétfőn már az előkészített munkahelyekre menjenek.

A stonavai CSISZ Bányában, amely köztársaságunk harmadik legnagyobb bányaipari vállalata, s ahol évente 2,7 millió tonna szenet jövesztenek, kiválóan, példásan dolgoznak a szocialista munkabrigádok. Ezek közé tartozik a firí Czespiva vezette fejtökollektíva; ö volt A hatodik ötéves tervidőszakban mindenki valamivel többet adjon mozgalom kezdeményezője.

Az idei feladatok rendkívül igényesek, teljesítésük az év kezdetétől a bányászok áldozat- készségének köszönhető. A szénmedence kollektívája értékes szocialista felajánlásokat tett, ezek megteremtették annak feltételéi, hogy a köztársaságban elegendő szenet termeljünk.

Ezekről és még sok más kérdésről tanácskozott a közelmúltban a pártalapszervezet taggyűlése. A jelentés és a vitafelszólalások igazolták, mennyire fontos, hogy a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet funkcionáriusai, valamint a gazdasági dolgozók az és folyamán állandóan szoros kapcsolatban álljanak a munkakollektívákkal. Az 1978. évi eredmények, amikor is a CSISZ Bánya becsülettel teljesítette valamennyi feladatát a termelésben és a beruházásfejlesztésben egyaránt, azt bizonyítják, hogy ez az eljárás helyes volt. Az egységes tervhez igazodott, melynek alkotórésze a munkakezdeményezés fejlesztésére irányuló rendszeres tömegpolitikai munka.

Az utóbbi időben a CSISZ Bányában jelentősen fejlődtek az üzemi pártbizottság és az alapszervezet realizáló képességei. Ezt az elért eredmények is bizonyítják. A kommunisták a gyűléseken nem csupán a pozitív dolgokról szóltak, hanem rámutattak a szervezet munkájában és az egyes vezető gazdasági dolgozók és funkcionáriusok irányító tevékenységében rejlő fogyatékosságokra is. Kezdeményezésük jelt adott a hibák eltávolítására. A bírálat meghozta gyümölcsét; fölösleges papír- háború nélkül is javulás érhető el. Ugyancsak javult az alapszervezet és a bizottság tagjainak kapcsolata, és bővült tagsági alap.

A CSISZ Bánya pártszervezetének munkájában kedvezően nyilvánult meg a* járási pártbizottság irányító tevékenysége. A következetesebb ellenőrző tevékenység hatására javult a bányában a szakszervezet munkája is.

A felsorakoztatott tényeket leszögezték az alapszervezetek értékelő jelentésében, s belefoglalták azt is, hogy az idén 100 000 tonnával több szenet tér melnek, mint tavaly. Azt is hangsúlyozták, hogy a munkatársakra gyakorolt politikai hatás a pártalapszervezet valamennyi tagja mindennapi munkájának elválaszthatatlan alkotórészét képezi a bányában.

MIROSLAV MANCAR, a stonavai CSISZ Bánya pártalapszervezete gazdasági bizottságának tagja

1879.

V- 27-