Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 3. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI Bl ZOTTSÁQÁN AK NAPILAPJA A LEGEMBERIBB EMBER Könyvek, fényképek, kéziratok, fotókópiák sorakoznak a vitrinekben és a falakon — tizenkét teremben. A Vlagyimir Iljics Lenin nevét viselő bratislavai múzeum nem hagyományos múzeum, éppen ezért nehezebb — és bonyolultabb — átfogó, teljes képet adni Leninről, a legemberibb emberről, a forradalmárról, s rajta keresztül Oroszország életéről a századforduló táján, az Októberi Forradalmat megelőző időszakról, a forradalomról, a polgárháborúról, majd a szocialista építés kezdeteiről — egészen napjainkig. Nem lehet meghatottság nélkül nézni a gimnáziumot kitűnő eredménnyel végzi Uljanov aranyérmét (természetesen a másolatot), az 1899-ben Petyerburgban kiadott, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban című mű címlapját, az Állam és forradalom első orosz példányát, az első szlovák nyelvű Kommunista Kiáltványt 1913-ból, Marx Tőkéjének első cseh kiadását, az Aurora kicsinyített mását, a parányi sakkasztalkát — eredetijének titkos fiókjaiban rejtegették a tiltott sajtót —, Lenin halotti maszkját, az első köztársaságban megjelenő kommunista lapok példányait — s valóban csak néhányat soroltam fel a gazdag anyagból. Huszonöt éve, hogy megnyitották Bratisla- vában a Lenin Múzeumot. Az első hetekben, hónapokban főleg a bratislavaiak látogatták és a diákok — tájékoztatott Emil Greif igazgató —, ma viszont a látogatók több mint fele vidéki. A negyedszázad alatt egy és háromnegyed millió ember fordult meg a múzeumban. Hetvenben — Lenin születése 100. évfordulójának évében — a legtöbb: 132 ezer; 77-ben 101 ezer volt a látogatók száma. Az „erős hónapokban“ — ezek január, április, október, november, december — özönlenek a látogatók. Van olyan nap, amikor több mint ezren térnek be. A lektorok — négy állandó és több extern — alig győzik ilyenkor a munkát. A helyszűke itt sem ismeretlen. Sajnos nincsenek megfelelő várótermek és a 12 terem is kevés. Sok a külföldi látogató, évente mintegy 800—1000. Őszinte elismeréssel szólnak a múzeumról, rendkívül elégedettek a magyarázattal, ugyanis itt a kiállított tárgyak bővebb magyarázatra szorulnak. A múzeum dolgozói több nyelven beszélnek. Évenként szerveznek számukra tanulmányutakat, ahol megismerkedhetnek más — és nemcsak hazai — múzeumok munkájával. Fontos szempont, hogy az érdeklődők minden rétege megtalálja, amit keres. Számtalan esetben a látogatókat csak egy bizonyos téma érdekli, erről szeretnének bővebb felvilágosítást kapni. Vizsgaidőszakban sok diák megfordul itt, de betérnek ide színészek, díszlettervezők, képzőművészek inspirációt keresni; szerkesztők, újságírók a gazdag könyvtár kötetei között válogatnak. Két vetítőterem — az egyik 50 személyes és 16 mm-es filmek, a másik 108 személyes és szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas — áll a rendelkezésükre és persze soksok legendás film (mint pl. a Csapajev), azonkívül — a gyermeklátogatókra számítva — mesefilmek és főleg dokumentumfilmek. Történelemóra a múzeumban? Megszokott dolog. Ünnepélyes pioníravatás, párttagfelvétel. Mert a múzeum az lett, aminek szánták: a kommunisták iskolája. Képek, fotókópiák a falon, a vitrinekben. A kéziratlapok Lenin munkamódszeréről tanúskodnak. Némelyik oldalon egyetlen javítás sincs, némelyiken azonban számtalan húzás, betoldás. A forradalmár hihetetlen munkabírásáról és alaposságáról vallanak a dokumentumok. A legemberibb emberről vallanak. KOPASZ CSILLA Gyökere« György felvételei k negyedszázad alatt egy és háromnegyed millió ember fordult meg a múzeumban
