Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-13 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. MÁJUS 13. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 19. SZÁM Ara i KORONA A trenCíni Merina Vállalat körkötőműhelyében A zilinai Drevoindustria Bútoripari Vállalatban szerelésre készítik elő az egyes darabokat (Gyári fotók) Ez a felvétel a trnavai Skloplast Vállalatban készült G yakran feltesszük ezt a kérdést — vásárlókként. Most viszont vizsgáljuk meg a kérdésre adandó választ a termelő szempontjából, hiszen az, hogy a vásárló mit és mennyiért vásárolhat meg az üzletben, az elsősorban a termelésben dől el. A sokféle igényt, elképzelést kielégíteni nem köny- nyű, ezt nagyon jól tudják az SZSZK Iparügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatok, termelési-gazdasági egységek vezető és irányító dolgozói is. S ehhez, persze, hozzájárul népgazdaságunknak, társadalmunknak az a természetes igénye is, hogy az iparitól bő és a lehető leggazdaságosabban előállított áruválasztékot kapjon. Mi kell ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a termelés? Jó termelőeszközök, megfelelően képzett munkaerő, s az, hogy e tényezők működését össze tudjuk hangolni, megfelelően tudjuk irányítani. Szlovákia közszükségleti és vegyipara az utóbbi 30 év során óriási mértékben fejlődött, teljesítőképessége megsokszorozódott. Többek között korszerűen felszerelt bútor- és papírgyáraink, cipőipari létesítményeink, megfelelő anyagi-műszaki alappal rendelkező textil- és ruhaiparunk s ugyancsak nagyon fejlett vegyiparunk van. Ha viszont a szóban forgó ágazat vállalatai által kínált áru- választékot vesszük nagyítólencse alá, akkor sok esetben nem tükröződik vissza a termelőkapacitások magas színvonala, fejlettsége. Vannak áruk, amelyek rövidebb-hosszabb időre eltűnnek az üzletek pultjairól, bár a kereslet irántuk nagy, s vannak olyanok is, amelyek nem megfelelő minőségük miatt az elfekvő készletek skáláját és nagyságát gyarapítják. A közelmúltban alkalmam nyílt betekinteni a tárca intézkedési tervébe, amely a CSKP KB 12. ülése határozataiból eredő feladatok megvalósításának feltételeit összegezi. Örömmel tapasztaltam, hogy az intézkedések nem formálisak, hanem határozottak és névre szólóak. Valamennyi a társadalom igényeinek kielégítését, a hatékonyság és a gazdaságosság elvének megtartását tartja szem előtt. Az állítás bizonyítására csak egy példa a MIT ÉS MENNYIÉRT? sok közül: „A Slovakotex termelési-gazdasági egység vállalataitól megköveteljük, hogy gondoskodjanak divatos árukollekcióról, a divatújdonságok gyártásáról. A feladat végrehajtásáért felelős a termelési-gazdasági egység vezérigazgatója.“ Az intékezdéssorozatból persze nem maradtak ki az anyag és energiaigényesség csökkentésére vonatkozó követelmények sem, ami ^ugyancsak az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a címben feltett kérdés másik felére így felelhessünk: olcsóbban és gazdaságosabban állítottuk elő ezt vagy azt a terméket. Az ágazat szép eredményeket ért el a hatodik ötéves tervidőszak időarányos feladatainak teljesítésében, de a tervidőszak hátralevő hónapjaiban, évében minden szempontból sok még a tennivalója. Az idén például a múlt évihez viszonyítva 6 százalékkal kell növelniük a belkereskedelem számára szállított árumennyiséget. Ugyanakkor a lakosság egyre fokozódó igényeinek kielégítése megköveteli, hogy sokoldalúan gondoskodjanak az áruválaszték bővítéséről és minőségéről. Ugyanez a követelmény vonatkozik exportfeladataik tejlesítésére is. S ha hozzátesszük, hogy a világviszonylatban erősödő konkurrenciaharcban csak a valóban kiváló minőségű termékek versenyképesek, akkor e követelmény kielégítése még sürgetőbbé válik. A hazai és a világviszonylatban egyre növekvő igényekkel közszükségleti és vegyiparunk is csupán úgy tarthat lépést, ha állandóan fejlesztik, a tervezett beruházásokat idejében megvalósítják, és az illetékesek alaposan felkészülnek a korszerű technika és technológia alkalmazására. Sajnos, a közelmúltban nemegyszer ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk, s a tervezett paramétereket csak utólagos beruházások eszközlésének árán tudták elérni. Összegezve tehát a fentieket: A miíP-kérdésre mindenekelőtt az irányító és gazdasági szervek, dolgozói adják meg a választ — minden irányítási szinten — a CSKP XV. kongresszusának határozata, valamint a népgazdasági terv alapján. A mennyi ért? kérdésre a választ az egyes munkahelyek dől gozói, technikusai, mérnökei, mesterei adják meg azzal, miként gazdálkodnak az anyaggal és az energiával, milyen mértékben csökkentik az önkölt séget, miként teljesítik mindennapi feladataikat. pAkozdi gertrüd
