Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-13 / 19. szám
VASÁRNAP 1979. május 13. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 5.13, nyugszik 20.22 Közép-Szlovákia: 5.05, nyugszik 20.14 Kelet-Sztovákia: 4,57, nyugszik 20.06 órakor A HOLD kel — 21.37, nyugszik 6.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszőntjük SZERVÁC nevű kedves olvasóinkat 1804-ben született Alekszej Sztyepanovics HOMJAKOV orosz költő, történész ( + I860) • 1809 ben született Gleseppe G1USTI olasz költs (+ 185«) • 1909-ben született (arosle* OTCENA- SEK festőművész (t 1972). AZ ŰJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Embert munkát magatartást mérlegelünk Stanislav Bottka írása Ha az emberek közötti alkalmi beszédtémákat a gyakoriság szempontjából rangsorolnánk, a férfiaknál bizonyára a sport, a nőknél pedig a kereskedelem, az áruellátás vinné el a pálmát. A , kereskedelem megérdemelten gyakori beszédtéma, hiszen az a feladata, hogy a szűk ségleti cikkek sokaságát elérhetővé tegye a lakosság számára. Üzlethálózatunk ennek megfelelően bővül, korszerűsödik, bár „vannak még problémák“. Persze, az emberek a kereskedelemmel kapcsolatban nemcsak az áru- választékról, az alkalmi hiánycikkekről, a kínálat minőségéről beszélgetnek, hanem az eladók modorához, viselkedéséhez is fűznek megjegyzéseket. Jó néhány évvel ezelőtt az volt a panasz, htogy az eladókból hiányzik a régi „kereskedői szellem“. Hogy csak ímmel-ámmal ácsorog- nak a pultok mögött, rá óravaló gyerek Csaba. Negyedik osztályos tanuló, pionír. Természetesen kitüntetett tanuló. A szlovák nyelv tanulásával ugyan küszködik, de ősz óta rendszeresen levelez Milánnal, a baráti szlovák tanítási nyelvű alapiskola szintén negyedik osztályos tanulójával. Bizonyos tehát, hogy jól megtanul majd szlovákul is. Egyébként nemcsak a tanulásban jeleskedik, hanem a sportban is. Tagja az ifjú atléták körének. Öttusázó. Benevezett az öttusázók járási versenyébe, s ő lett a győztes. Mégis sajnálom. Amikor apám hasonló korú gyermek volt, szép- írási versenyt rendezett tanítójuk az iskolában, és ő megnyerte azt a versenyt. Könyveim között kegyelettel őrzöm sem hederítenek a vásár lókra, csak a zárás idejére várnak, hogy másnap reggelig lehúzhassák a redőnyt. Valóban volt egy időszak, amikor a kereskedelmi alkalmazottak nem voltak eléggé érdekeltek a forgalomban, a bevételben, s ez a viselkedéA ló másik oldalán sükben is megmutatkozott. Ma viszont mintha átestek volna a ló másik oldalára. A forgalmasabb üzletekben szigorú tekintetű emberi gyorsautomatákkal találkozik a vásárló, ideje sincs körülnézni, válogatni, máris nekiszegezik a kérdést: Mit parancsol? És még mi tetszik? Tessék! Önnek mi tetszik? Tessék kérem választani! Tessék a kasszánál fizetni! Ki a következő? Tessék! Lehet öt dekával több? Máris adom!... Néhol annyira ttjlhaj- tott ez az „előzékenység“, hogy a vásárló inPósa bácsi verseskötetét, melyet apám kapott jutalmul. Hogyne, hiszen tanítója még ajánlást is írt a könyv első oldalára. Amikor én voltam negyedikes, a Hajnal című faliújság szerkesztőjeként kiptam jutalomkönyvet. A neves néprajztudós Györffy István Sajnálom Csabát egyik kötetbe fotflalt tanulmányát. Ebből a kötetből sem hiányzik az ajánlás. Kedves emlék számomra. Csaba is kapott jutalmat, amikor kihirdették az öttusázó pionírok járási versenyének eredményét: százkoronás vásárlási utalványt. Ezért sajnálom Csabát. kább az utcán gondolkozik, az üzlet előtt „összpontosít“, még egyszer átgondolja, hogy miből hány dekát, hány darabot, milyen színű és milyen számú holmit akar vásárolni, mert bent az üzletben erre már nincs idő, ott azonnal és határozottan kell válaszolni az eladók kérdéseire. Aki esetleg hapozik, bizonytalankodik, azt a vásár lásra jobban felkészült, magabiztos, pontos válaszokat adó vevők félretolják, az eladók pedig keresztülnéznek rajtuk, vagy pedig kinézik őket az üzletből. Igaz ugyan, hogy a vásárlás gyors lebonyolítása az eladónak és a vásárlónak egyaránt érdeke. Nem vagyunk időmilliomosok. Nem szükségszerű azonban, hogy az eladók ezért érzéketlen automatákká váljanak. A vevő célszerűen akarja beosztani a keresetét, ezért fontolóra veszi a vásárlásait. Jogosan igényli ebben' az eladók segítségét. Száz koronáért talán különb könyvet is lehet vásárolni, mint Pósa bácsi verseskötete, mint Györffy István tanulmánya, ha majd könyvet vesz Csaba. Ha éppen azt vásárol. Persze, hiányzik majd belőle az a néhány emlékeztető sor, hogy negyedik osztályos korában ő volt az öttusázó pionírok járási bajnokai Es ha netalán cukorkát, tornacipőt, trikót, vagy villanyvasútjátroz egy kocsit, esetleg valamilyen játékot vesz? A százkoronás vásárlási utalvánnyal mint jutalommal csak forma sze- 'int díjazták őt, ugyanakkor megfosztották egy 'ehetőségtől. Szívből sajnálom Csabát. Többet érdemelne. A politikai tudományok nemzetközi fóruma G. Sahnazarov cikke IDŐSZERŰ GONDOLATOK Ha sikeresen teljesíteni akarjak a nép élelmezésének feladatait, akkor a legnagyobb fontosságot a szarvasmarha-tenyésztésnek kell tulajdonítanunk, komplexen kell fejlesztenünk az állattenyésztésnek ezt az alapvető ágazatát. Ennek az irányvonalnak a szükségességét nemcsak a nüvekvő hús- és tejfogyasztás határozza meg, hanem az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés megteremti a feltételeket a talajművelés intenzív rendszerének érvényesítéséhez. Ebben az ágazatban van a legtöbb kiaknázható tartalékunk. A szarvasmarha-állomány a tömegtakarmányok és a növénytermesztés melléktermékeinek legnagyobb fogyasztója. A szarvasmarha-állomány táplálása a sertésektől és a baromfiktól eltérően lényegében a hazai takarmányforrásokra támaszkodik és ezenkívül a tej és a vágóhídi hulladékanyagok révén hozzájárul a fehérje- koncentrátumok biztosításához. Az intenzív szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése bizonyos módon az importellenes politika része. Pl. 10 mázsa vágósertés termeléséhez kb. 37 mázsa szemestakarmány kell, ebből 5 mázsa fehérjekomponens kell, amelynek csaknem 73 százalékát jelenleg a tőkésországokból hozzuk be. A szarvasmarha-állomány lehetővé teszi a tápanyagok előnyösebb körforgását, és a szerves trágyák gazdaságos kihasználása jelentősen befolyásolja a talaj termőképességét. Nyilvánvaló, hogy következetesebben kell foglalkoznunk e kérdés megoldásával. Nem állunk tapasztalatok nélkül és a kérdés megoldásához megfelelő alappal rendelkezünk. A szarvasmarha-tenyésztés és fejlesztése a gabonaprobléma megoldásának elválaszthatatlan része. Ezt a kérdést még mindig leegyszerűsítjük, nem vesszük figyelembe az összefüggéseket. A gabonaprobléma nem szűkíthető le a gabonafélék magasabb termelésére. A gabonaprobléma megoldása a feladatok egész komplexumának megoldását feltételezi a gabonafélék termelésétől kezdve egészen a szerves trágyák kihasználásáig. Ide tartozik az olyan kérdés, mint a vetés- terület struktúrája, az egyes gabonafélék aránya, a veszteségmentes betakarítás és raktározás. Ide tartozik a tömegtakarmányok gyártásának növelése, elsősorban az évelő takarmányoké és a kapásnövényeké, a rétek és legelők kihasználása, a fehérje- komponensek gyártása és a racionális ta- kormányozás. Az összes tényező respektálása nélkül nehezen érhetjük el a kívánt eredményeket. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban élő biológiai anyaggal dolgozunk, mindennemű egyoldalúság megbosszulhatja magát. Pártunk központi bizottsága legutóbbi ülésén a gabonaprobléma ilyen megoldását emelte ki. (Lubomír Strougal elvtársnak, az efsz-ek IX. kongresszusán mondott beszédéből) a világ lelkiismerete Kardos Márta írása Űj otthonban Deák Teréz riportja Életigenlő Lev Jakimenko tanulmánya A halál és a lányka Ray Bradbury novellája — Komáromban nőttem fel. A szüleim most is ott élnek — emlékezik Ludovít Chocholásek mérnök. — A vágsellyei Duslóba 1966-ban kerültem. Abban az időben, amikor rémhírek terjengtek a Duslo problémáiról, mivel a termelés még a kezdeti időszakában volt. Engem vonzottak a problémák, melyekből most is bőven akad, bár rémhírek már nem terjednek — teszi hozzá mosolyogva a vállalat mérnöki irodájának fiatal vezetője, a kommunista párt tagjelöltje, majd így folytatja: — Eredetileg automatizálást tanultam. Chocholácek elvtárs többszörös újítója a vállalatnak. A vállalat legjobb újítója címet is elnyerte már, sőt a vállalat legjobb dolgozójaként is értékelték. Kollektívája pedig kétszer került az első helyre abban a versenyben, melyet félévenként értékelnek. A legnagyobb kitüntetésben ez év márciusában részesült Chocholáőek mérnök kollektívája: Prágában átvehette a Szakszervezetek Központi Tanácsán az Antonín Zápo- tocky-díjat, melyet az am- móniumnitrogén termelésében az életkörnyezet javítása terén kifejtett pártos és kezdeményező munkáért ítéltek oda. — Sajnos, a díj átvételén nem vehettem részt, mert éppen külföldön voltam — jegyzi meg a rokonszenves újító. A mérnöki iroda munkája a technológusok által beterjesztett feladatok megoldása. Vannak feladatok, melyeket egy-egy gyártási részlegen belül nem lehet megoldani. Például ha az egyik részlegen energiafelesleg, a másikon energiahiány mutatkozik. Bizonyos vegyészeti-mérnöki számítások elvégzése is a mérnöki iroda feladata. — Csak olyan feladatot fogadunk el, amelyet kellőképpen megindokolnak. Vagyis a megbízónak tudnia kell, mit szeretne elérni. Ha látom, hogy valamely gyártási folyamat szabadalomként is benyújtható, akkor javaslom elfogadását. A szabadalomnak azonban valamilyen értelemben világviszonylatban is újszerűnek kell lennie. Persze lényegében minden szabadalom, újítás olyan egyszerű, hogy végül az ember a homlokára csap: erre eddig nem jöttem rá, mondja. Eddig hat szabadalmat nyújtott be elfogadásra. Az egyiket részletesen kifejti. Lényege, hogy az „éles“ gőz helyett a vegyi folyamatban keletkezett gőzt alkalmazzák az egyik gyártási eljárásnál, s ez nagy megtakarítást eredményez. — Amint véget ér az egyik munka, máris újabb feladat vár — mondja. — Persze az embernek szüksége van bizonyos időre ahhoz, hogy megtalálja a megoldást. A megfelelő Irodalmat is át kell tanulmányozni. Munkámban az a legszebb, hogy mindig nehéz, vagy igen fontos feladatot kell megoldanom. Kíváncsian kérdem, mivel foglalkozik a legszívesebben szabad idejében. — Térképet gyűjtök — válaszolja. — Rendkívül érdekel az urbanisztika, s ahhoz térképek kellenek. Szívesen utazom, de a házak közt járva nincs elképzelésem a városról, mint egészről. Autóval már az egész országot beutaztam. Külföldön is többször jártam. Három gyermekünk van, s szeretnénk, ha nemcsak nekünk lenne bennük örömünk, hanem az egész társadalomnak a hasznára válnának — mondja beszélgetésünk végén Ludovít Cho cholácek mérnök, a vágsellyei (Safa) Duslo kitűnő újítója. FtlLŰP IMRE MINDEN TALÁLMÁNY EGYSZERŰ 1979. V. 13. ÚJ SZÓ
