Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-22 / 16. szám
:ülök körében sem versenyek. Bízom idő kérdése az jk tevékenységébe ni az egyetemistánk szívesen jönnek a az útiköltséget 5, többet nem tu- k. Az egyetemeken egy új tantárgyat, caii gyakorlat fspo- prax). Beszámítőt all gat ők, de ahhoz séget kell végez- ,z említett szakköri ében ezáltal némi Nagyobb anyagi el- ialmi megbecsülés nánik az olimpiai désáre. Bizonyára dnána'k a versen y- lium is jobban fel- Igy az iskolaigaz- znék és nem ismét- mi kollégánk esete, itolsó percig kétsé- itele ezen a vitán, evetek, az ütasítávagy utasítás any- megvalósítunk be- Hecht kollégával, •e célszerű a mate- ömegversennyé fej- )irt alapvető, hogy »11 kiindulni. Az t a jövőben érde- ételiik és a tovább- ából is elkészíteni, hányában a Szocia- s az Oj Szóban kelik tapasztalatainksokkal nehezebb az alapiskolákban, mint a gimnáziumokban. Közismert, hogy a versenyt már a nyolcadikban meg kell rendezni. A kilencedik osztályban maradt tanulókat pedig egyéb elfoglaltságuk miatt szinte lehetetlen bevonni a matematikai versenyekbe. Főleg a felvételikre való készülődés köti le idejüket, s az is igaz, hogy az igazán tehetséges .tanulók a nyolcadik osztályból középiskolákba mennek. KOHÁNY FERENC: Sok a nehézség, de ne vegyék tőlem elfogultságnak, ha azt mondom, nincsenek olyan gátló tényezőik, mint nekünk. Kelet- Szllovákiábán a magyar nemzetiségű szülőik és a pedagógusok a szakközépiskolákat támogatják. Így gimnáziumi tanulókat nincs kiből Válogatnunk, mert sokszor kevesebb a jelentkező, minit amennyit felvehetünk. Emiatt matematikából is gyengébbek a diákok, akik jobbára beérik az érettségivel. Nálunk az elsődleges lom érdeke megkívánja az alapos matematikai tudással rendelkező műszaki értelmiséget. A közvélemény formálásában nagy szerep hárul a sajtóra. Jobban kellene népszerűsíteni a versenyeket, s növelni kellene az eredmények honorálását is, mert ez elősegíthetné a műszaki értelmiség számának gyarapodását. Kár, hogy eddig még nem került sor az eredmények összehasonlítására nemzetiségi szempontból. Nincs adatunk arról, hogy a matematikai olimpia sikeres megoldóinak hány százaléka jár magyar tanítási nyelvű iskolába. A múlt évben volt egy, akiről tudunk. Az érsekújvári Filakovszky Péter, aki Csehszlovákia színeiben nemzetközi olimpián ért el előkelő helyezést. Hasznos lenne, ha a matematikai olimpiák kerületi fordulóira meghívnák az újságírókat is. Általuk az olvasók betekinthetnének a verseny légkörébe. A lapok, legalábbis OlCSfONIOSSAGO TAHIMBY pedagógiát is új viszonyok között s megfeleljen iskola fő feladata közvetítése, elyes ítélőképesség, Sban viszont egyre döntő szerepe van aányos és műszaki azdaságfejlesztési értelmiség száma, ezekre a sza- al-beszélgetést részvevők közösen slyzetét, népszerüsí- eredményeit ezeken a versenyeken, s a vita tanulságait levonva körvonalazzák a továbblépés lehetőségeit. A beszélgetés legfontosabb célja az volt, hogy a pedagógusok nézeteiknek konfrontáiásával — a párthatározatok szellemében — segítsük a magyar tanítási nyelvű iskolák oktató-nevelő munkáját, hiszen ml Is tudatosítjuk a imatematika egyre növekvő szerepét a tudományostechnikai forradalom korában. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett: Galambos Lászlóné — somorjaí (Samorín) gimnázium, Hecht Tamős — a bratislavai Komensk? Egyetem természettudományi kara. Kalácska léssel — dunamocsi (Moőaj alapiskola, Kobány Ferenc —■ nagykapor (Veiké Kapusany) gimnázium, Kovács László — kassai (KoSíce) alapiskola. Mag Pálné — rimaszombati (Rlmavská So- botaj alapiskola, Mészáros józsef — galántai gimnázium, Oláh Imre — komáromi (Komámo) gimnázium, Stifter Lajosáé — bratislavai Dunai utcai gimnázium, Viglai Tibor — zsellzi (Zelíezovce) gimnázium. A vitáf Oláh György — komáromi gépipari szakközépiskola — vezette. A kerekasztal- beszélgetésen szerkesztőségünket Szigeti László és Tölgyessy Mária képviselte. özikiinccsé váljanak. Mint az eddigi hoz- nderül, sok függ az z iskolák vezetéséitől.. Nálunk ezzel apiát tekintve a mi 3. On. kisiskola va- jelent, hogy nálunk rsadalmi munkája Ezért kevesebb idő i olimpiákra is. Is- könyvi foglalkozás Miez viszont jobb nkönyvekre lenne irzsolódást vélemé- zervezés is okozza, szmos fenne az isszélesíteni. SÉF: Az idei tan- Minisztérium meg- •omi pionírház Pita- rdet. Az idén a h3- í rendezik meg. főidőktől kezdve min- ! az évente megren- lehetővé teszi a felsál. olimpia helyzete oél: megtartani az érdeklődést a matematika iránt. Sokan kedvelik, szeretik a matematikát, foglalkoznak is vele, mert olyan pályára készülnek, amelyen szükség van rá, de a matematikai versenybe nem kapcsolódnak be. Mert ha általánosan foglalkoznak mindennel, s kitűnő bizonyítványt szereznek, hiszik, hogy nagyobb az esélyük a felvételre. Így gondolkodnak a pályázók. Ez a szemlélet nagyon gátolja elképzeléseinket. HECHT TAMÁS: Megfigyelhetjük, hogy az egyik kategóriától a másikig mennyien morzsolódnak le a verseny során. Ha az alapiskolások Z kategóriájából egy nagyon ügyes tanuló bejut a gimnáziumba, eredményes helytállása attól függ, melyik gimnáziumba került. Van rá példa, amikor a nagyon tehetséges tanulók elkallódnak. Ennek okát elsősorban a tanár túlterheltségében látom. A pedagógust elsősorban mindig az oktat ó- munlkában elért eredmények alapján kellene értékelni és csak másodlagosan aszerint, milyen iskolán kívüli tevékenységet fejt ki. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tehetségek elkallódjanak, ezért ügyelni kell a megfelelő szakmai szintre. A tanárok sokszor nem érdekeltek, ezért nincs kedvük a munka végzéséhez. Lengyelországban az a tanár, akinek a diákja sikeres lett az országos versenyben, az oktatási miniszter kitüntetésében részesül. Nálunk pedig, amint hallottuk, nemcsak a tanárok, hanem a tanulók munkáját sem értékelik, jutalmazzák kellőiképpen. A kerületi verseny első helyezettje kétszáz koronát kap. Ez előírás. Más versenyeken még az iskolai győztes is többet kap, pedig a kerületi első hely komoly eredmény, mögötte nagy munka rejlik. A társadaaz Ifjúsági sajtó, közölhetnék az olimpiák Időpontját. A matematikai olimpiáknak kettős a funkciója: egyrészt a tehetségek felkutatása, másrészt, hogy felkeltse az érdeklődést a matematika iránt. Közismert, hegy nem nagy az érdeklődés a műszaki főiskolák iránt. Ezenkívül Szlovákiában már régóta bizonyos averzió is van a matematikával szemben. Éppen ennek a megtörésében, a helytelen szemlélet megváltoztatásában lehetne pozitív szerepe a matematikai olimpiának. A matematikai olimpia központi bizottsága több esetben foglalkozott a tanárok értékelésének kérdésével. Az ö kezdeményezésükre értekezletet hívtak össze Stiz ínben. A megbeszélésen a matematikai olimpia tevékenységét társadalmilag elkötelezett munkának jelölték meg. (Ez a rendelet megjelent a Zvesti Ministerstva Skolstva 77/3. számában is.) E progresszív intézkedések nyomán javulni kellene a helyzetnek Szlovákiában. Miivel ennek ellenőrzése, illetve á megvalósításról való visszajelzés késik, nem ismerjük a pillanatnyi helyzetet. OLÁH GYÖRGY: Merem állítani, hogy a komáromi szakközépiskolában sok a tehetséges tanuló. Azt viszont már nem merem ilyen határozottan mondani, hogy kellő módon foglalkozunk velük. A mi feladatunk bekapcsolni a tehetségeket a matematikai olimpiába és a KöMaL-ban levő feladatok megoldásába. A Középiskolai Matematikai Lapokat negyven diákom vásárolja, s ennél is örvende esebb, nemcsak azok veszik, akik a példákat megoldják és beküldik, de azok is, akik csak egy-egy cikket olvasnak el, esetleg egy-egy megoldott példát néznek át. Már eiz is formálja a közvéleményt és ily módon könnyebben jön létre kapcsolat az osztályközösség és az egyéni teljesítményt felmutatók között. Mert kell közönség a matematikai olimpiának is, amelyet a matematikatanár szervezhet meg. Például faliújság segítségével. MAG PÁLNÉ: Az olimpia előkészítésében és a tehetséges tanulók felkutatásában a faliújság számomra is jó „segítőtárs“ volt. A verseny úgy zajlott le, hogy az érdekesebb, furfangosabb példákat kitettem a faliújságra, így az iskola minden tanulója elolvashatta. A versenybe mindenki bekapcsolódhatott tehetsége szerint. A példáikat kijavítottam és a pontokat is a faliújságon tettem közzé. Minden tanuló olvashatta, ki hány pontot éirt el. Sokan lemorzsolódtak. A sikeres megoldókat jutalmaztuk. Mi nagyon nehéz körülmények között tanítunk. Pincehelyiségekben. Éppen ezért sok a fizikai dolgozók családjából származó gyerekünk. Az értelmiségi szülők a korszerűbben felszerelt szlovák iskolába íratják gyermekeiket. A körülményekhez képest igyekszünk a hátrányos helyzetű gyerekekből minél többet kihozni, így jutottak el tanulóink a kerületi döntőig. MÉSZÁROS JÖZSEF: Tagja vagyok a nyugat-szlovákiai maitematikai olimpiai bizottságnak. Szó volt arról, hogy a kerület A kategóriájában tavaly Induló 132 versenyzőből csupán öt, a B kategóriában 11, és a C kategóriában egy versenyző bizonyult eredményesnek. A bratislavai kerületben más volt az arány. Ez azzal magyarázható, hogy a rosszabb eredményt elért kategóriák példáit a következő évben könnyítették, Ily módon az eredmények változóak. Pedig az olimpiát nem szabad lekicsinyelnünk. Ne írjunk egy-két pontot „jóvá“ az eredményesség érdekében. A C kategóriában mindenkit segíteni kell, aki csak jelentkezik. Sokan lemaradnak, de inkább szülessenek tisztességes eredmények, mintsem papireredmé- nyek. OLÁH IMRE: Miért kevés az eredményes versenyző? Ha a kerületben csak egy eredményes tanuló van, ott nagyon utána kell nézni, hol a haj és mi az. oka. Bizonyára a tanárokban is hiba van, de igaz az is, hogy kevés a tehetséges tanuló. A tehetséges tanulót azonban ne kénysze- rítsülk más szakkörbe. Mi legyen döntő a tanuló szakkör-választásában? A pályaválasztás! Ha valaki mérnök akar lenni, akkor ne kényszerítsék például a színjátszó körbe. STIFTER LAJOSNÉ: A házi versenyek bővítése fontos lenne. Ezek a versenyek a komáromi iskolában már jól beváltak. Mivel nek k már nincs lehetőségük arra, hogy a többi iskolát is meghívják, tavaly fizikából mi rendeztünk versenyt, az idén pedig matematikából lesz hasonló. Persze, ehhez is nagyobb propaganda kellene. hogy másokat is ösztönözzünk a verseny megrendezésére. KOHÁNY FERENC: Lapjaink nagyon sokat tehetnének érdekükben. A mi hasznunkra formálhatnák a közvéleményt, s ezzel a társadalmi érdeket Is jobban segítenék. KALÁCSKA JÖZSEF: Vannak ifjúsági folyóirataink, Tábortűz, Űj Ifjúság. A fiatalok matematikai érdeklődésének felkeltésére azonban semmit sem tesznek, nem is szólva a Természet és Társadalomról. A külföldi folyóiratokban olvashatjuk a matematikai versenyek és felvételik feladatait. Pótolnunk kellene ezt a hiányt. A televízió matematikával foglalkozó adásai sem ütik meg szokszor a kívánt mércét, a „Nebojte sa matema- tiky“ adására gondolok. A matematikai versenyekre való felkészítésben fontos szerepe van az iskolai szakkönyvtárnak. Jó lenne, ha minden iskolában rendszeresen előfizetnének a Matematika ve skole, Matematické obzory, A Matematika Tanítása és a Középiskolai Matemati kai Lapokra. A Szakköri füzetek című sorozatnak több példányban meg kellene lennie, hogy kölcsönözhető legyen. GALAMBOS LÁSZLÓNÉ: Érdemes elgondolkodni ezen. Ne csak kérjünk a pedagógusoktól, hanem adjunk is nekik. Nem elég a továbbképzés, mert Ott szóba sem kerül a matematikai olimpia. S azt se feledjük, aki nem tudja az anyanyelvét, nem tudhatja a matematikát sem, mert tárgyi tudásra nem telhetett szert. S még valami: szemináriumot, vagy nyári egyetemet kellene összehívni a matematikusok számára, hiszen a szakmai továbbképzés fontosságát csak hangsúlyozzuk, s alig teszünk érdekében valamit. Ha a humán szakosok részére évente rendeznek találkozót, miért ne lehetne a matematikusok számára is? Hiszen nincs fórumunk, enélkül pedig magunkra vagyunk hagyatva, nincs hol tisztáznunk szakmai és egyéb gondjainkat. KALÄCSKA JÖZSEF: Mi például módszertani délutánra hívtuk meg a környék alapiskoláinak matematikai olimpia felelőseit és a szakos kollégákat. Mindenki hozott magával három-négy típusfeladatot. Egymásnak átadtuk őket, így egy szép feladat- csokrunk lett, amely kapcsolódott a matematikai olimpia feladataihoz. A tehetséges tanulókkal a tanítási órán is foglalkoznunk kell. Tapasztalataink szerint a homogén csoportalkotás a legmegfelelőbb. Fontos még a házi feladat differenciált kijelölése is. Ki kellene használni az olyan lehetőségeket, mint az Elet és Tudomány Gondolkodás iskolája című rovata, a Technicky magazinból a Rek- reaöná matematika című rovatot stb. Ezeket ki tehetne rakni a faliújságra. Az igényesebb tanulóknak pedig a Rozhledy, illetve a KöMaL és a matematikai olimpia maradna. A közvéleménnyel pedig tudatosittatni kellene, hogy a matematikai verseny a korszerű matematika oktatásának szerves része. Ezért célszerű lenne, ha a kollégák időnként beszámolnának iskolájuk matematikai szakköri tevékenységéről s tapasztalataikat a sajtó útján nyilvánosságra hoznák. Ily módon kialakulna egy termékeny vita vagy tapasztalatcsere, mely ösztönzőleg hathatna azokra az iskolákra is, ahol nincsenek matematikai szakkörök vagy versenyek. Galambos Lászlóné Viglai Tibor Hecht Tamás Mag Pálné O e 0} ü 0 } U* >s C X0 JS o X M ■ 8 N 'O CD .X ■ u XC «
