Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-22 / 16. szám
1979. IV. 22. Q“»emet gyönyörködtető tájon ha- Ob ladok úticélom felé. A Vág- Duna meríti síkságot fák védelmében meghúzódó tanyák tarkítják. Itt-ott nagyobb tanyaközpontok látszanak. Ezekbe jár dolgozni még ma is a tanyasiak itöbbsége. Futóhomokot kötő akácfaerdő öleléséből bukkan elénk a Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaság szerény irodaépülete. Szembe vele pár hektár szőlő, a távolban meg a római légiók cölöpvárának maradványai látszanak. A krónikások szerint innen irányították ►* ' jíj? 'S > V Sä .2 *o • g oo S S | C0 1 4* «T <0 ~ ■* 0 c S sp 2 S .* 'O .*> S £ uh in eo S N o«« C/3 ?P 5/3 Jí — 1 H. ü I ír c s- 03 '0) M a csapatoknak a Dunán való átkelését. Merengésemből Gogh Ferenc, a gazdaság munkavédelmi felelőse rezzent fel. A második világháború előtti és utáni időkről, problémákról beszél. — Gúta (Kolárovo) környékén káptalan, Bálványpuszta körzetében pedig prímás! birtokok voltak. Nem volt könnyű a szétszórt gazdaságokból megalakítani a ma már ötezer hektáros állami gazdaságot. — Kezdetben bizony nem tudtuk, hogyan induljunk, mit tegyünk — emlékszik vissza a volt cseléd. — Az urasági földök hatvan százalékát szétosztottuk a földéhes zsellérek, kis- és középparasztok között, a többit meg a kinevezett gondnokok irányításával művelték a munkások. Jómagam a királynéréti gazdaságban dolgoztam, később pedig a csörgői üzemegységben égettem ki vagy hatmillió darab téglát, mert kellett az anyag a gazdasági épületek építésére. Meghitt környezetben emlékezik a veterán. , Mennyi verejték, küzdelem folyt azért, hogy létre jöjjön a mai, országos hírű, minden évben tiszta haszonnal gazdálkodó állami gazdaság. Évek óta nem szorulnak állami támogatásra. Hosszú ideig tartott, amíg a vezető posztokon állandósultak a káderek. Sok átszervezés után 1949. január elsején alakult meg a Bálványi Állami Gazdaság. Sokat vitatkoztak a vezetők akkoriban, milyen irányiba haladjanak, mit termelhetnének legeredményesebben ezen a vidéken? Végül javaslatukra a felsőbb szervek jóváhagyták, hogy magtermesztéssel, szaporítással foglalkozzanak. Virágh Ferencet, a bökkpusz- tai üzemegység vezetőjét bízták meg az állami gazdaság irányításával. — Jól ismertem ezt a vidéket — emlékszik vissza —, hiszen a pusztán születtem — kapcsolódik be a beszélgetésbe a határból megérkező igazgató. Mégsem volt könnyű a szakosított gazdaságban a termelés irányítása. Kénytelenek voltunk több száz hektáron lucernát magra termelni. Nem sikerült, emiatt jó néhány millió korona veszteséggel zártuk a pénzügyi mérleget. Sokáig tartott, amíg elismerték, hogy mi, akik a pusztán nőttünk fel, tudjuk a legjobban, melyik parcellában milyen fajta növény adja a legnagyobb termést. Mivel érdemes és mivel lehet foglalkozni. A határból érkezik meg Németh István főagronómus is. Ö is a haladásért küzdők közé tartozik. Joggal nevezik az állami gazdaságok veteránjának. A Bajcsi (Bajc) Állami Gazdaság haraszti üzemegységén kezdte mint gazdaságvezető. Erre az időszakra különösen büszke. Nem csoda, hisz kezdeményezésére építették fel a környék első nagyhizlaldáját. A korszerű épületet még Antonín Zápotock^ köztársasági elnök is megtekintette. — Hej, azok voltak a szép idők — emlékszik vissza a főagronómus. — Jól összeszokott kollektívával dolgoztam. Nem kellett azoknak sokat parancsolgatni. Tudták, mit és mikor kell tenni. Amikor idejöttem, bizony mindent elölről kellett kezdenem. Mit gondol, mi volt a legnagyobb problegyen a mag. Tapasztalatért nem szégyemliink átmenni a szomszédba. A magyarországi Bolyi Állami Gazdasággal kooperálva kísérleteztük ki, hogy a mi éghajlati viszonyaink között meilyik szójafajta terem a legjobban. A magyarországi Iregszem- csei 10 és a hazai Dunajka fajta szója húszmázsás hektárhozamot is megad. A gabonatermesztésben jó közepes eredményeket értünk el. A búza hektárhozama ötvenhárom, az árpáé ötvenegy, a kukoricáé pedig ötvenkét mázsa volt. Az eredmények felsorolása után kis szünetet tartva hozzáfűzi: — Lágy szemű búzából hektáronként termelhettünk volna hatvan, sőt még hetven mázsát is. De szerintem, ha kemény szemű búzából negyvenötven mázsás hektárözamot érünk el, léma? Az emberek megismerése. Meg kellett tudnom, kiben mi lakik. Hogyan közeledjek hozzá. Meg az éghajlati viszonyok is kissé eltérőek. Ha lezúdul a zápor, a lapályokban sokáig áll a víz, az erős szél nagy kárt tesz a tavasziakban. Ember legyen a talpán, aki állja itt a sarat. Néhány nehéz időszakot idéz. Az 1965-ös évben a gazdaság földterületét szinte teljesen elborította a Duna árja. Mindössze tizenkét hektár föld maradt szárazon, a mai központi iroda környékén. Ebből kilenc hektár volt a búza. Kilencvenhárom nap múlva húzódott csak vissza a víz. Akkoriban sok álmatlan éjszakán át törte a fejét, és sokszor feltette magának a kérdést. „Mi lesz ezután? Mikor apad le a víz? Milyen változások történnek a föld szerkezeti összetételében? Termelhetnek-e rajta annyit, mint azelőtt?“ Amikor ezekre a napokra gondol vissza, bizony még most is elkomorodik. Kisvártatva fellélegzik: — Képzelje, kellemesein csalódtunk, a víz termékeny iszapot hozott, és a következő évben már jó.termést takarítottunk be róla. Tűkön ül, menne már a határba, de mégis marad, és magyarázza a vetőmagtermesztés előnyeit és hátrányait. — A termelésben nálunk nemcsak a nagy hozamok jelentik a mércét, hanem inkább az, hogy jó minőségű akkor jobban járunk. A kemény szemű búzának nagy a fehérjetartalma és a tápértéke. A szovjet Jubilejnaja 50-es, a Mironovszkaja 10-es és a Mi- ronovszlkaja 25-ös és még néhány javított szibériai búza rendkívüli nagy fehérjetartalmú. Kísérletezünk, hogy ezeknek a hektárhozamát is fokozatosain növeljük. Hosszan beszél a búzatermesztés problémáiról. Egyrészt elégedett, hogy a kemény szemű búza mázsájáért nyodovainihat koronával többet fizetnek, mint a lágy szemű búza mázsájáért. 'Mégis dohog: — Jól jön a pénzbeli támogatás is, azonban bánt, hogy elmarad az erkölcsi elismerés. Nem sokáig marad, mert hívja a határ. — Jó szakember az öreg — mondja Szabó Ferenc, a bálványpusztai ga?- daság vezetője, aki épp a határból jött meg. — Ha érzi, hogy igaza van, nem enged a huszonegyből. A helyi gazdaság eredményeiről tájékoztat röviden. Hamarosan megtudom, hogy , az állami gazdaság legjobb üzemegységében járok. Szabó Ferenc a bogyaréfi (Bodza-lúky) tanyasi gazda fia megmutatta, hogy nehéz körülmények között is lehet gazdálkodni. A növénytermesztési csoport hektáronként hatvan mázsa búzát, ötvenkét mázsa árpát takarított be a múlt évben. Az állattenyésztésben is magas a termelés szintje. — Tavaly ezerháromszáz liter tej termelése jutott egy hektárra — mondja. — Nem hiszem, hogy van még ilyen eredmény a járásban. Előhozza a kertészetet, ahol Füri Gábor vezetésével kiváló eredményeket értek el. A juhtenyésztés is nagy hasznot hoz. Az igazgatóval és a bálványpusztaii gazdaság vezetőjével a nagy almás- kerten keresztül szemléljük a végtelen síkságot. A vezetők a jövő terveiről .beszélnek., Űjabb tanyákat már nem építenek. A vállalati lakásokat a közeli falvakban adják át a családoknak. Gútán már egy hétemeletes bérházuk is van. Huszonöt család lakik benne. A puszták fiai választhatnak a tanyasi vagy a várost életmód között. Az igazgató — példát mutatva — meg néhány munkatársa családjával együtt a tanyaközpontban lakik, korszerű családi házban. Lassan vége a napi hajrának, ki-ki hazatér otthonába. Az igazgató feleségével együtt a ház előtti kiskertben dolgozgat, tesz-vesz. — Ezt a csendet, a jó levegőt, a természet szépségét a világért sem cserélném fel a városok zajával, füstös, poros levegőjével — mondja búcsúzóul ... BÁLLÁ JÓZSEF Havetta Károly, az üzemi pártszervezet elnöke és Dusán Valkovic, az üzemi tanács elnöke támogatja a vezetőség célkitűzéseit (A szerző felvételei) 0) • » 5 \Q) «*■* N C0 (A 03 co £~ £2 ■*- N v ° íö 00 >05 g N 5 'S 2-D ^ l1 sí =! \qí 'ca S~ 03 .* .* :0 cö :0 3 =:i « r ^ 03 5 •p C (0 — A múlt évben ezerháromszáz liter tej termelése jutott egy hektárra — állapítja J meg Szabó Ferenc gazdaságvezető A SZOCIALISTA MEZŰGAZDASAG ÚTJÁN
