Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-01 / 13. szám

TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ MUNKA Az elméleti szemináriumok jelentősége § Üj módszer a politikai képzésben A CSKP KB Titkárságának az elméleti szemináriumokra vonat­kozó, 1978. május 26-án hozott ha­tározata kimondja: az elméleti szemináriumokat főleg a pártszer­vek tisztségviselői számára rende­zik; és fontos részét képezik el­lenőrzött, önálló tanulmányaiknak. Ezeket a politikai nevelés házai­ban szervezik, s a felvétel fő kö­vetelménye a Marxista—Leninista Esti Egyetem szintjének megfelelő tudás. A tanulmányi anyag fő ré­szét a marxizmus—leninizmus klasszikusainak a művei, a CSKP, az SZKP és a többi testvérpártok kongresszusi anyagai, a párt köz­ponti bizottságainak üléseiről ki­adott dokumentumok és a vezető tisztségviselők munkái alkotják. Az elméleti szemináriumok programja kétéves, összeállítása­kor ügyeljünk arra, hogy havonta csak egyszer tartsunk szemináriu­mot, így elegendő idő marad az önálló tanulásra. Fontos továbbá, hogy a hallgatók száma ne legyen több 15—20 főnél. Alkotó részvétel A járási pártbizottságoknak ügyelniük kell arra, hogy az em­lített tanulmányi forma kellő színvonalú legyen, s egy bizonyos idő elteltével se vegyen föl amo­lyan előadói jelleget. Ugyanis nem elég, ha a hallgatók havonta egyszer meghallgatnak egy-egy színvonalas ellőndást, s ők maguk csupán passzív résztvevői a sze­mináriumnak. Az elméleti szemináriumok résztvevői munkacsoportokat al­kotnak, ezeket a járási pártbizott­ságok különböző feladatokkal bíz­hatják meg, így például az egyes bizottságokban megtárgyalt anya­gok szakmai megítélésével, a pro­pagandistáknak és előadóknak szánt anyagok ellenőrzésével stb. Ezen alakulat vezetői számára a következő tanmenetet ajánla­nánk: minden egyes témához ké­szítsünk bevezetőt. Ezzel minden alkalommal egy-egy hallgatót bíz­zunk meg, esetleg a politikai ne­velés házának egy-egy tapasztalt előadóját, ezáltal biztosíthatjuk, hogy a hallgatók jó vezérfonalat kapjanak a tárgyalt témakörhöz. A bevezető végén tájékoztassuk a hallgatókat a témával kapcsolatos irodalomról. Végezetül még any- nyit, hogy a bevezetőnek nem len­ne szabad egy óránál tovább tar­tania. A bevezető elhangzása után a hallgatók maguk foglalkoznak az anyaggal, koreferátumokat dolgoznak ki, esetleg egyéni kon­zultációkon vesznek részt. A következő összejövetel a va­lójában vett szeminárium, az el­hangzott bevezetővel kapcsolat­ban. Az elején 3—4 kiegészítő előadás hangzik el, majd vitával folytatódik a szeminárium, amely az előadó, esetleg vezető zársza­vával végződik. Ebben összefoglal­ja és egységesíti a nézeteket, hozzáfűzve saját észrevételeit is. A tanulmányi csoport A szeminárium egy nagyon je­lentős alakja a tanulmányi cso­port vezetője. A lehetőségekhez mérten tapasztalt előadót bízzunk meg ezzel a feladattal, ugyanis csak olyan ember tud segíteni a hallgatóknak, csak az tudja őket helyesen irányítani, aki .maga is jól ismeri az adott témakört. Az említett vezető jól tájékozott a hallgatók tanulmányi eredményei- rőd s a Politikai Nevelés Házának dolgozóival való megegyezés alap­ján ő maga bízza meg a hallga­tókat a koreferátumok kidolgo­zásával. Állandó kapcsolatban van a hallgatókkal, ezekhez differen­ciáltan közeledik, módszertanilag irányítja munkájukat, segít nekik a bevezetők kidolgozásában, vita­felszólalásaik előkészítésében. A siker egyik további feltétele a résztvevők jó összeválogatása (egyforma műveltségi szint), amely a felvételi megbeszélésen történik. Az elméleti szemináriu­mok alapja a rendszeres önkép­zés, a klasszikusok műveinek ál­landó tanulmányozása. Az ajánlott és a kötelező irodalmat nagyon gondosan kell megválogatni. Azt. hogy a hallgatók aktívan bekapcsolódjanak a munkába, a legjobban úgy érhetjük el, ha elő­re elkészítjük a tantervet, s mind­járt a szeminárium megkezdése után témák szerint kiosztjuk a tananyagot a hallgatóiknak, éspe­dig úgy, hogy az megfeleljen ér­deklődésüknek. A beszámolókat mindig előre készítsük il, hogy a kiegészítő előadás előkészítők­nek legyen idejük kidolgozni az értékelést, kiegészíteniük a beszá­molót, esetleg megjegyzéseket fűzni hozzá. Készítsünk vázlatot Az elméleti szemináriumok so­rán fontos, hogy a hallgatók váz­latot készítsenek, ennek ugyanis nagy szerepe van a további ön­képzés során. A vázlafkészrtés a könyvvel való munka egyik leg­igényesebb formája, amely arra kényszeríti a hallgatót, hogy tö­mören és pontosan fogalmazza meg a tananyaggal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket. Nem be­szélve arról, milyen hasznát ve­szik ennek a hallgatók az ismét­lés folyamán, amikor a rövid be­jegyzések alapján fölelevenítik az egész .tananyagot. A tanulmányok írásbeli dolgo­zattal zárulnatk, melyben a leg­fontosabb elméleti kérdéseket dolgozzák föl a hallgatók. Az elméleti szemináriumoktól elvárjuk, hogy ezek elősegítsék a tudományos munka, a marxiz­mus—leninizmus és a dialektikus materializmus módszereinek elsa­játítását s ezek minél gyorsabb átvitelét a gyakorlatba. Tapaszta­lataink a tanulmányok e formájá­val kapcsolatban eléggé gyérek, ezért igyekszünk az SZKP tapasz­talataira támaszkodni. A szovjet elvtársak az elméleti szemináriu­mokba csupán a legtevékenyebb és elméletileg legfelkészültebb tisztségviselőket sorolják be. PÉK VENDEL, a CSKP KB munkatársa A JOBB MINŐSÉGÉRT Amióta a Trnavai Gépkocsiipari tizemben bevezették a szaratovi minőségellenőrzési rendszert, a mozgalomba több mint 400 dolgozó kapcsolódott be. Ma már 165 gyakorolja az önellenőrzést. 1977 óta két év alatt az üzemben 600 000 koronával csökkentették a selejtes termékek gyártását, ehhez jelentős mértékben hozzájá­rult a szaratovi mozgalom. Az idén a gyártmányok minőségével szemben támasztott fokozott igényekkel több mint 313 000 koronát takarítanak meg. Felvételünkön Karol Munko, aki 1977 óta bekapcsolódott a szaratovi mozgalomba. Az elmúlt évtől rendelkezik önellenőrző bélyegzővel (Felvétel: V. Andor — CSTK) Az ateista tudatformálás ELŐTÉRBEN A TUDOMÁNYOS VILÁG­NÉZETI NEVELÉS ÉS AZ ATEISTA PRO­PAGANDA • AKTÍV MUNKÁT VÉGEZ­NEK A POLGÁRI ÜGYEK TESTÜLETÉI A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÄ STREDA) JÁRÁSBAN A dolgozók tudományos világnézeti nevelésében fontos szerepet tölt be a tömegpolitikai munka, amelynek szerves része az ateista propaganda. A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság mű velődésúgyi szakosztálya a múlt évben ankét for- májáoan mérte fel a járás lakossága körében kifejteit ateista propaganda eredményességét. Er­ről i.oszélgettünk Hodossy Dezső elvtárssal, a járási nemzeti bizottság művelődésügyi szakosztá­lyának vezetőjével. A beszélgetés során érintet­tük az ateista propaganda időszerű formáit és módszereit is. — Tekintettel arra, hogy a tudatformálás spe­ciális, azonkívül tapintatos eljárásokat igényelő területéről van szó, elöljáróban szeretném leszö­gezni, hogy a munkánkat differenciáltan, a he­lyi sajátságok és körülmények figyelembevételé­vel végezzük — mondta bevezetőül Hodossy elvtárs. — A járási pártbizottság ideológiai osz­tályának kezdeményezésére 1978-ban „Napjaink erkölcse“ címmel járásunkban felmérést végeztünk annak megállapítására, hogy mennyit tettünk és mit kell tennünk munkánk hatékonyságának nö­velése érdekében. Ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezett felnőttek 56 százaléka nem tartja szükségesnek gyermeke vallásos nevelését, vala­mint azt, hogy 88 százalékuk úgy véli, hogy bol­dogsága és boldogulása a társadalmi rendszertől, alkotó munkájától, nem pedig a természet fölötti erőktől függ, akkor megállapítható, hogy propa­gandánknak pozitív eredményei vannak. Termé­szetes azonban, hogy nem ez az egyedüli mércé­je munkánk hatásának, de a felmérés hozzáse­gített bennünket a problémák és hiányosságok jobb megértéséhez s azok rugalmasabb áthidalásá­hoz. A népműveléssel foglalkozó intézmények mun kájukban nagy súlyt helyeztek a tudományos vi­lágnézeti nevelésre. A múlt évben a népművelési intézmények 443 előadást és beszélgetést, 55 aka­démiát rendeztek, amelyeken 26 385 polgár vett részt. — Mi különösen annak örülünk — fűzte tovább a szót Hodossy Dezső elvtárs, — hogy a megje­lentek 65 százaléka fiatal, 24 éven aluli volt. Ügy véljük, hogy a rendezvények színvonala emelke­dett, az előadások után élénk vitákra került sor. Nagyon hatékonyan segítik munkánkat a világ­nézeti nevelésben az egyes szakkörök. Különösen az asztronómiai szakkör, melyekből 31 tevékeny­kedik járásunkban. Munkájukba közvetve vagy közvetlenül mintegy ötezer polgár kapcsolódott be. Propagandatevékenységünkben nagyon jól be­váltak az ateista körök, amelyekből kilenc műkö­dik járásunkban. Jelentős tevékenységet fejt ki a Szülők és Iskolabarátok Szövetsége is, amely a pedagógusokkal jó együttműködésben rendszere­sen foglalkozik az iskolás korú gyermekek szülei­nek tudományos világnézeti nevelésével. A Járási Népművelési Központ anyagi, szakmai és módszertani támogatásában részesíti a propa­gandatevékenységben részt vevő dolgozókat. A múlt évben hét olyan kiadványt jelentetett meg két nyelven, melyek módszertani segédanyagul szolgálnak a propagandisták számára. — Járásunkban kitűnő az együttműködés a nép­művelés dolgozói és a polgári ügyek testületéi között. Nem kétséges, hogy különösen az utóbbi években szembetűnő minőségi javulást tapasztal­tunk munkájukban, amit az is bizonyít, hogy ren­dezvényeik egyre vonzóbbak és látogatottabbak. Úgy véljük, hogy továbbá minőségi javulással eredményeik még fokozhatók. Az elmondottakat szemléltetően bizonyítják a tények. Míg az 1972-ben született gyermekek csu pán 5,2 százaléka nem veit templomban keresz­telve, 1976-ban már 23,5, 1978-ban pedig 31,7 szá­zaléka. Ezzel egyidejűleg emelkedett az olyan új­szülöttek száma is, akik polgári névadó ünnepsé­gen vettek részt. 1974-ben 38,9, 1976-ban 67,1 1978-ban már 78,5 százalékuk vett részt az emlí­tett ünnepségen. — A fiatal nemzedék gondolkodásmódja jut ki­fejezésre a polgári házasságkötések számának nö­vekedésében is. Statisztikai kimutatásaink szerint 1973-ban a házasságkötések 31,3, 1976-ban 48,7, 1978-ban 55,9 százalékát nem követték egyházi szertartások. Mérsékeltebb előrehaladás tapasztal­ható a polgári temetések, alkalomhoz illő színvo­nalas rendezésében. Az elmúlt évben 84 polgári temetést rendeztünk, melyen mintegy 11 ezer em­ber volt jelen. Meggyőződésünk, hogy a népműve­lési intézmények a nemzeti bizottságok mellett működő polgári ügyek testületéivel és a Nemzeti Front tömegszervezeteivel karöltve mindent meg­tesznek a tudományos világnézeti nevelés haté­konyságának növelése és a szocialista embertípus formálása érdekében. SVINGER ISTVÁN » 1979. IV. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom