Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-03-25 / 12. szám
I Jó alkalom a kommunisták munkájának értékelésére A PÁRT GYAKORLATI MUNKÁJÁNAK ALAPJA A PROGRAM ÉS AZ ALAPSZABÁLYZAT A CSKP Központi Bizottságának a tagkönyvcseréről szóló határozata nagy politikai jelentőségű. A tagkönyvcseré- re abban az időszakban kerül sor, amikor a CSKP a dolozőkkal szoros kapcsolatban fokozza a XV. kongresszus programiának sikeres teljesítésére irányuló törekvését a társadalmi élet minden területén. A tagkönyvcsere jó alkalmat nyújt annak megállapítására, hogy a kommunisták milyen aktívan fogtak hozzá a XV. pártkongresszus programjának teljesítéséhez, életükben és munkájukban mennyire tartják magukat a párt alapszabályzatához. A vezérelv A kommunista pártnak mint politikai szervezetnek és a szocialista társadalom vezető erejének tevékenységét tudományos program alapozza meg, amely meghatározza a párt közeli és távlati céljait, az e célok megvalósításához vezető utat és módszereket, amelyek a társadalom fejlődésének törvényszerűségeiből és a konkrét történelmi feltételekből Indulnak ki. A párttagok belső szervezettségének és aktív tevékenysége fejlesztésének eszköze a program teljesítésében az alapszabályzat, amely meghatározza a párt szervezeti felépítésének formáit, tevékenységének módszereit, a párton belüli élet és tevékenység elveit és normáit. A marxista—leninista politikai pártok e két alapvető elméleti és politikai dokumentuma a munkásosztály, a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetéből indul ki, dialektikusán feltételezi egymást és harmonikus egységet alkot. A párt programja eszmei-elméleti és politikai alapul szolgál, amelyre épülve a párt egyesíti a munkásosztály és az összes dolgozó legöntudatosabb és forradalmi képviselőit. A párt egységének eszmei alapja, szükségszerű alap- feltétele a párt céltudatos és öntudatos tevékenységének, biztosítója a párttagok eszmei egyesítésének. A párt programja megformálja minden konkrét történelmi korszakban a munkásosztály szigorúan tudományos céljait. Tehát a párt programja kidolgozásának és alkalmazásának objektív szükségszerűsége a forradalmi munkásmozgalom érdekeiből és szükségleteiből ered, amelynek a fejlődés és az osztályharc egyes történelmi szakaszaiban világos közeli célokat és végcélokat kell követnie. A párt csak ilyen módon tudja céltudatosan irányítani a munkásosztálynak és a dolgozóknak a közeli és a végső célért — a szocializmus és a kommunizmus építéséért vívott harcát. A kommunista pártok a munkásosztály pártjaiként keletkeztek és működnek. Programjaik és feladataik a munkásosztály és az összes dolgozó érdekeit szolgálják. Végeredményben a párt programja teljesítésének alapja és döntő ereje, s egyben szavatolőja a munkásosztály és vezetésével a dolgozók széles tömegei, élükön élcsapatukkal — a kommunista párttal. Összhangban a társadalmi szükséglettel A pártnak a társadalomban elfoglalt vezető szerepe abból ered, hogy a párt szervezi, tervezi és tudományos szempontból indokolja a dolgozó nép országépítő törekvését, a kommunizmus végső győzelméért vívott harcát. A párt tudományos elemzés alapján kidolgoz za a szocialista társadalom fejlődésének programját és alapvető koncepcióját, s ügyel arra, hogy a munka eredményei alapján a lehető legjobban kielégítsék a társadalom növekvő szükségleteit és minden egyes tagjának sokoldalú fejlődését elősegítő szükségleteit a szocialista életmóddal összhangban. A CSKP az alapszabályzat bevezető részében tömören és pontosan fogalmazza meg programját: „A párt fő feladata a szocialista társadalom továbbfejlesztése és a kommunizmusba történő jövőbeli átmenet előkészítése. A párt végső célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése.“ A CSKP távlati programját az osztályharc egyes szakaszaiban alkotó módon kongresszusain dolgozta ki és hagyta jóvá. Rendkívüli figyelmet szentelt és szentel programszerű tevékenységének, a programban fejezi ki a munkásosztály és a dolozók érdekeit és szükségleteit. A részérdekeket és szükségleteket összhangba hozza a társadalmi szükségletekkel. A CSKP kötelessége gondoskodni róla, hogy a kommunisták ismerjék a párt programját, a párt program- szerű követelményeit és nézeteit, és ennek az ismeretnek a birtokában, teljesítése érdekében meggyőzzék és megnyerjék a dolgozók széles tömegeit. A program elismerése, megtartása, tiszteletben tartása és főleg teljesítése a párttagság alapvető, a párt eszmei egységének szükségszerű feltétele. Pártunk történelmi fejlődése bizonyítja, hogy a CSKP helyes programja mindig egyesíteni tudta nem csupán a kommunisták, hanem a munkásosztály és a dolgozók erőit is. így történt ez a politikai hatalom megszerzéséért vívott harc időszakában, a szocializmus alapjai építésének időszakában, és így van ez ma is, a fejlett szocialista társadalom építése folyamán. A CSKP XV. kongresszusa jóváhagyta a szocializmus továbbfejlesztésének programját hazánkban. Egyben kiemelte, hogy minél nagyobb és bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk, annál nagyobb igényeket támasztanak az összes kommunistával szemben a párt programjának megvalósítása során. Ezért a kommunisták a CSKP XV. kongresszusa programjának teljesítését saját munkahelyük konkrét feltételei között legnagyobb feladatuknak és kötelességüknek tartsák. Milyen részt kell vállalnunk mindnyájunknak e program megvalósításából, ez lesz a pártbizottságokban a tagokkal való személyes megbeszélések tárgya a tagkönyvcsere alkalmával is. Lenini elvek alapján Csehszlovákia Kommunista Pártjának eszmeileg és szervezetileg egységesnek kell lennie ahhoz, hogy forradalmi harcot vívjon, politikai vezető, szervező és nevelő legyen. Ezért a pártnak nem csupán programra van szüksége, hanem szervezeti elvekre — alapszabályzatra is. Az eszmei és taktikai egység önmagában még nem elég. Meg kell hatványozni az egységes szervezéssel, amely a gyakorlatban az alapszabályzathoz, mint egy alapvető belső törvényhez tartja magát. Míg a CSKP első programját, a kapitalista társadalomból a szocialista társadalomba való átmenetet teljesítette, elsősorban ki kellett alakítania és érvényre kellett juttatnia a párton belüli kapcsolatok haladó rendszerét, amely a lenini tudományos szervezési alapokra, elvekre és normákra épült. A pártnak szüntelenül harcolnia kellett ezek megtartásáért, a gyakorlatban, a munkában való érvényesítéséért. Elegendő, ha-.megemlítjük, hogy milyen küzdelmet vívott 50 évvel ezelőtt, a CSKP V. kongresszusán „Az opportunista passzivitásból a bolsevik aktivitásba“ jelszó érvényesítéséért, elegendő megemlékeznünk az SZKP XX. kongresszusát követő időszakról, amikor a kollektív vezetés elvét kellett érvényesíteni, vágy a CSKP 1968—69-es válságos éveinek konszolidációs törekvéseiről. Ezek a tapasztalatok bizonyítják, hogy a lenini elvektől, a pártépítés, a pártélet és -tevékenység normáitól való elhajlás mindig a párt egységének és akcióképességének meggyengítéséhez vezet. A CSKP alapszabályzata a pártélet alaptörvénye, minden pártszerv, minden pártszervezet, minden párttag és -tagjelölt számára kötelező. Jelentősége abban rejlik, hogy a párt szervezeti egysége és akcióképessége kialakításának alapját képezi. Választ ad arra a kérdésre, mi a CSKP, megmutatja céljait, megfogalmazza a pártépítés pontos szervezési elveit, a tagság feltételeit, a tagok kötelességeit és jogait, a szervek és szervezetek jogkörét. Aki a pártba lép, önként, saját meg győződéséből teszi. És a párt csak azzal a feltétellel fogadja be, ha önként vállalja a következő kötelezettségeket: elismeri a párt programját, az alapszabályzathoz tartja magát, teljesíti a párt- határozatokat, aktívan részt vesz a párt politikájának megvalósításában a szocialista társadalom építése során, valamelyik pártszervezetben dolgozik, és fizeti a tagsági díjat. Önként, meggyőződésből A párttagok soraiba való jelentkezés önkéntes, demokratikus, öntudatos döntés. Kommunistának lenni nagy kötelezettség vállalását, felelősségét, áldozat- készséget, példamutatást jelent a munkában és az éleiben egyaránt. Amint azonban egyes tapasztalatok mutatják, sajnos, sok párttag és tagjelölt még nem fogta fel teljesen, hogy a pártba való felvétellel nem csupán saját magukért, tevékenységükért vállalják a felelősséget, hanem az egész alapszervezetért és a pártért, mint egészért is. Minden párttagnak a pártért és párt- szervezetért vállalt személyes felelősségével együtt kialakul az alapszervezet kollektív felelőssége a párt minden egyes tagjáért, egyénisége fejlesztése feltételeinek kialakításáért, a kötelességek teljesítéséért, a tagsági jogok érvényesítéséért a párt alapszabályzatának értelmében. Tehát a kollektív felelősség az egyes párttagok személyes felelősségének dialektikus szintézise. A tagkönyvcsere alkalom lesz arra, hogy az alapszervezetek és a tagok mélyrehatóbban és bíráló módon mérlegre tegyék saját munkájukat; igazságosan és tárgyilagosan értékeljék, hogy a gyakorlatban miként érvényesítik és alkalmazzák azt a lenini elvet, hogy „minden párttag felelős a pártért, és a párt felelős minden tagjáért“, hogy ki-ki miként teljesíti a tagságból eredő kötelességeit és érvényesíti jogait, milyen feltételeket teremt a szervezet ezek dialektikus egységben való érvényesítésére. A tagkönyvcsere és az ezzel kapcsolatos személyes megbeszélések egyben annak az ellenőrzését is jelentik, hogy a tagok tartják-e magukat a párt alapszabályzatához, miként teljesítik kötelességeiket, hogyan harcolnak a párt politikájának megvalósításáért. Mivel a megbeszélések alapvető célja minden tag elkötelezettségének és aktivitásának további fokozása, a párt- politika alkotása és megvalósítása során a munkahelyeken, a lakóhelyeken, a munkafeladatok teljesítése közben és az emberekkel való közvetlen kapcsolatban el kell érni azt, hogy a beszélgetések ne váljanak sablonszerüekké, gépiesekké, hanem legyenek differenciáltak, konkrétak. A jó munkaeredményeket értékelni kell, a gyenge aktivitást bírálni, és javaslatokat kell tenni az aktivitás fokozására, ugyanakkor megalkuvást nem ismerve szakítani kell a tartósan passzív tagokkal, azokkal, akik vétenek a kommunista erkölcs normái ellen, megsértik a párt tekintélyét, akiknél semmilyen nevelőeszköz nem segített. A párt azáltal is szilár- , dúl, hogy megtisztul azoktól, akik nem akarják viselni a kommunizmus javára végzett áldozatos munka nehézségeit. A forradalmi feladat A tagokkal való megbeszéléseket a CSKP alapszabályzata és a CSKP KB decemberi határozata értelmében tartják meg. Megítélik, hogy a kommunisták eléggé ismerik-e a CSKP alap- szabályzatát, vajon megtartják-e az alapszabályzatban foglalt összes szabályokat, elveket és normákat. Sajnos, vannak még egyének, akik nem harcolnak eléggé a párt politikájáért, aktivitásukat csak szavakban juttatják kifejezésre, szavaik azonban gyakran ellentétben állnak tetteikkel. Nem harcolnak a pártfegyelem, az állami és a technológiai fegyelem megbontása, a rossz munkaerkölcs ellen, mindennemű munka jó minőségéért. Ahol a fogyatékosságokat nem szüntetik meg, ott nem mindig figyelmeztetik a párt felsőbb szerveit az alapszabályzat értelmében a különböző visszásságokra, az olyan jelenségekre, mint amilyen a kapzsiság, a megvesztegetés, az élős- ködés, a rágalmazás, az iszákosság. A párt — amint a XV. kongresszus hangsúlyozta — nem tűrheti meg soraiban azokat, akik nem teljesítik munkájukból származó kötelességeiket, vétenek az alapszabályzat ellen és a tagkönyvet karrierista, haszonleső céljaik elérésére használják, s így rontják a párt tekintélyét és a kommunisták becsületét. A CSKP alapszabályzata tartalmának komplex értelmezése és megvalósítása a helyes pártélet alapvető feltétele, mai politikája érvényesítésének feltétele a társadalom életének minden területén. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ott, ahol a pártszervezetek a XV. kongresz- szus programjából indulnak ki, ahol ezt a programot konkrétan, saját feltételeikre vonatkoztatják, céljaik világosak, munkaterveik jók, feladataikat megosztották, biztosítva van teljesítésük ellenőrzése, ahol következetesen a párt alapszabályzatához tartják magukat, érvényesítik a pártélet és -tevékenység elveit és normáit, ott nincsenek problémák még a legnehezebb akadályok leküzdésében sem. A mostani időszakban a XV. pártkongresszus programjának teljesítése minden kommunista legfőbb, a szó legteljesebb értelmében forradalmi feladata. Dr. JAN MACHYNIAK — „...együtt harcolni és dolgozni a néppel a népért, annak boldogulásáért és békés életéért. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártjánák forradalmi és internacionalista hagyománya, a párt legjobb fiainak, K. Gottwaldnak hagyatéka... Ezekre az elvekre épült az az irányzat, amelynek jegyében a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisa után elindult s amelyet politikájában következetesen érvényesít.” (Részlet a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentumból.)
