Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-18 / 11. szám

ázmilliók dicsérik és szidják, igénylik és elvetik, megígérik, hogy soha többé meg nem nézik, s a legközelebb ugyan­úgy szurkolnak, mint előbb, keresik benne az érdekeset, a változatosat, ir­tóznak az egyhangúságától, de a leg­jobban a sportszerűtlenségeitől. Minden szurkoló azt hiszi, hogy jobban ért a labdarúgás­hoz, mint annak szakvezetői. Vagy a pályán nézi meg a találkozót, vagy a tv képernyője előtt ülve, s másnap reggel szinte körülrakja magát a napi­lapokkal, keresi a sportoldalakon a beszámolót, a véleményt, amely természetesen csak ritkán egye­zik az övével, de ez már ok és lehetőség a vitára, s ha valaki, a labdarúgó-szurkolók nagyon szeret­nek vitatkozni. Túlnyomó többségük őszintén azt akarja, hogy a futball, a játékok játéka mentes le­gyen az üzelmektől, a mesterkedésektől és minden eredménye a zöld gyepen szülessen. Az alábbiak­ban arra mutatunk rá, hogy a magas szintű labda­rúgásnak rengeteg tényezője között több is akad, amely nem viszi előbbre e roppant népszerű sport­ág ügyét. Nem a MONDIAL döntőjének visszavágója Május 22-én a berni Wankdorf-stadionban a 'Svájc—Izland labdarúgó EB selejtező-mérkőzés után kerül sor az Argentína—Hollandia találkozóra, amely az 1978. évi labdarúgó VB döntőjének ran­got nem adó visszavágója lesz. Ezzel tetőznek az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA fennállása ■75. évfordulójának ünnepségei. Azt már most tud- Ijuk, hogy a nagy ellenfelek korántsem lépnek pá­lyára abban a felállításban, mint a MUNDIAL nagy fináléján. Az akkori szereplők közül többen an­gol, spanyol, francia klubokban rúgják a labdát és uj gazdáik, kenyéradóik aligha lesznek hajlandók őket a válogatott rendelkezésére bocsátani. A legújabb értesülések szerint az UEFA vezető­sége huzamosabb ideje tárgyal az EUROVISIO- Val, amelytől 650 000 svájci frankot követel az ar­gentin—holland mérkőzés közvetítési jogáért. A tv-társaság egészen természetesen nem mutat túl hagy hajlandóságot az ilyesmire. A többi között ar­ra is rámutatott, hogy e kért összeg a duplája an- hak, amit a jégkorong VB mérkőzéseinek közvetí­tése jogáért kell fizetnie. Az sem közömbös, hogy 'az említett argentin—holland erőpróba két labdarú­gó EB döntő közötti időben kerül megrendezésre, 'márpedig a Bázelban május 16-án sorra kerülő 'KEK-döntő csakúgy, mint a BEK döntő, amely má- ’jus 30-án Münchenben kerül megrendezésre, tét­mérkőzés a javából és egész Európa labdarúgó-köz- Véleményének érdeklődésére számíthat. 1 Mivel a világ labdarúgásának számottevő egyéni- 'ségei meghívottként lesznek jelen a május 22-i „gála-előadáson“, a Wankdorf-stadion főlelátójára közönséges halandó jegyet nem kap, s a pálya be­fogadóképessége amúgy sem túl nagy. Annyi bizo­nyos, hogy az említett kupeckedésre az UEFA rá nem fizethet, biztosan megtalálja számítását, s hogy a tv-nézők mit kapnak, az majd elválik. Mesteri machinációk Az olasz labdarúgás az utóbbi évek során nem­egyszer biztosított a maga számára jogtalan előnyt. lEzt azért is tehette, mert az UEFA elnöke, Dr. Ar- Itemio Franchi olasz, s nem tudja, talán nem is 'takarja magát elhatárolni a részrehajlástól. Mint ismeretes, a világbajnokságok közötti négy esztendő felénél kerül sor az Európa-bajnokság döntőjére. Ha egy pillantást vetünk e sorozat múlt­jára, megállapíthatjuk, hogy eddig sorrendben Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Belgium és Jugoszlávia volt az EB-döntő házigazdája. Per­sze minden esetben négy-négy volt a részvevő vá­logatottak száma. Azt jó előre tudtuk, hogy a ha­todik EB-döntő, amely 1980-ban kerül sorra, nyolc 'csapat részvételével kerül megrendezésre, de azt Vártuk, hogy a rendezők sorában további államot üdvözölhetünk. Mint ismeretes, nem így történt. Franchi meggyőzte az UEFA vezetőségét, hogy csak Olaszország képes megrendezni a modern igényeknek megfelelően ezt az EB döntőt. Az el­lenérvek nem bizonyultak hathatósnak, úgy lesz, ‘ahogy Franchi akarta. Azonnal készen is volt a helyszín terve. A 90 000 nézőt befogadó római Olim­piai stadion, a milánói San Siro-stadion (85 000 'férőhellyel), a nápolyi San Paolo-stadion (90 000 hellyel), a turini Stadio Comunale a maga 72 000 'férőhelyével lesz a mérkőzések színhelye. Tarta­lékként a firenzei Stadio Comunale (70 000) s a ’genovai Luígi Ferarris-stadion (60 000) áll készen­létben. Az olaszok egyik előnye, hogy selejtező kötele­zettség nélkül lesznek a nyolcas döntő résztvevői, a másik pedig a várhatóan nagy látogatottsággal járó busás bevétel. Harmadik, bár ezt inkább gon­dolják, mint kimondják, az lehet, hogy házigazda­ként megint az olasz csapat lesz Európa-bajnok. Friss értesülések szerint az olaszok kampányra készülnek, amelynek az volna az eredménye, hogy belátható időn belül ismételten rendezhessen világ­bajnokságot is Itália. Olaszország labdarúgó-válogatottja, amelyet 1978 végén Bratislavában is láthattunk, a labdarúgó EB erőnyerőjeként nyugodtan készülhet 1980 nagy ese­ményére, s ennek jegyében megmérkőzött Hollan­dia csapatával. Mivel nem felejtette el, hogy a VB-n éppen a hollandok állták döntőbe vezető út­ját, elégtételt akart venni, s a módszerek is erre Vallanak. Hollandiában, mint egyebütt is Nyugat- ‘Európában, szigorú volt a tél és a bajnoki küzde­lem hetekig szünetelt. A válogatott sem tudott odahaza felkészülni, s arra kérte az Olasz Labdarú­gó Szövetséget, hogy klubcsapatokat szerezzen el­lenfélül számára előkészületi mérkőzésekre. A kér- rést a szövetség elutasította, sőt még edzési lehe­tőséget sem biztosított a hollandoknak. Azok az idegenlégiósok közül csak Repet vehették igénybe, ‘s ennyi akadályozó körülmények ellenére sem 'mondták le a találkozót. Kikaptak, 3:0-arányban maradtak alul, de ha van a labdarúgásban pirruszi győzelem, úgy ez biztosan annak nevezhető! Málta új lovagjai A nyugatnémet labdarúgás szakvezetői az EB- selejtező csoportbeosztásának ismertetése után örültek annak, hogy Málta is ellenfeleik közé tar­tozik. Egészen természetesen számítottak a kettős találkozó négy pontjára és az alapos gőlarányjaví- tásra. A legutóbbi EB-döntő ezüstérmese elég ké­sőn kapcsolódott be az EB-selejtezők küzdelmeibe, s a La Valetta-i találkozó eredménye alapján túl korán. A Málta—NSZK mérkőzés gól nélküli dön­tetlenje talán az egész sorozat legnagyobb megle­petése marad. A Bundesligában is sokáig szünetelt a szigorú tél miatt a pontküzdelem, tehát a válo­gatott felkészülése is hiányos volt. Erre mutatott rá a VfB Stuttgart csapata elleni előkészületi mér­kőzés, amely a klubcsapat 3:l-es győzelmét hozta. Derwall, az új szövetségi kapitány mégsem látott arra okot, hogy a Málta elleni találkozó időpontját későbbre halaszttassa. Egyébként Málta szigetén már a múlt évek során is akadt néhány nagyon szoros eredmény és éppen a nyugatnémet, meg az angol válogatott is csak egy-egy góllal tudott a hazaiak fölé kerekedni. Most nem ez történt. A jel­legzetesen kemény talajon, amely hasonlít a dön­gölt agyaghoz, úgy pattant a labda, akár a sziklán, s ennek különösen a vendégek kapusa nem örül. Maier, az NSZK válogatottjának csapatkapitánya társaival együtt lehorgasztott fővel hagyta el a La Valetta-i pályát, pedig ő volt az, aki csapatát a vereségtől megmentette. Egy máltai támadást lövés fejezett be és külföldi sportkommentátorok szerint a kapus a gólvonalon túlról húzta vissza a labdát. Persze gól csak akkor születik, ha azt a játék­vezető megadja, elismeri. A gól nélküli döntetlen­nek a máltaiak úgy örültek, mintha világraszóló győzelmet arattak volna és a mintegy 300 000 lako­sú szigetországban egyszeriben a válogatott labda­rúgók lettek a modern kor máltai lovagjai. Sokan vitatták már, vajon az UEFA és a FIFA nem tenné-e jobban, ha a máltai pályákat nem mi­nősítené játékra alkalmasnak, de tény, hogy az ilyen tiltó döntés hiányában csak egy megoldás marad: hosszabb időt szentelni az úgynevezett ákk- limatizációnak és a nagyobb tudás, meg a techni­kai felkészültség, s természetesen a jobb alkalmaz­kodó képesség révén így is felül kell kerekednie egy klasszis csapatnak. Így már a selejtezők nyitányán nagy hátrányba került az a nyugatnémet tizenegy, amely eléggé dicstelenül szerepelt a MUNDIAL-on, Schön szö­vetségi kapitány hattyúdalát fájdalmas színezetűvé tette, s nem úgy folytatta az említett máltai talál­kozón, ahogy az őszi újrakezdéskor Csehszlovákia válogatottja ellen Prágában és a Hollandia elleni mérkőzésen tette. Wales bizonyára nagyon hálás lesz a máltai labdarúgóknak. A walesi tizenegy nem is olyan régen az NSZK-ban döntetlent ért el a házigazda ellen, s ha a két Wales—NSZK párvia­dal egyaránt a vendéglátó sikerét hozza, éppen az az egy máltai pont okozhatja, hogy az egyébként sikeres nyugatnémet együttes nem lesz az 1980. évi Európa-bajnoki döntő tagja. ZALA JÓZSEF index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tlaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. A nagy labdarúgás egy jelenete. Bemutatják (balról): Hrugka, Svehlík (6) és Prokei (Nagy László felvétele]

Next

/
Oldalképek
Tartalom