Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-18 / 11. szám

TUDOMÁNYI TECHNIKA Nagy tisztaságú vegyületek az elektronikában és az elektrotechnikában Az elektronika és elektrotechnika számára előállított speciális nagy tisztaságú vegyületek kifejlesztése és előállítása Csehszlovákiában több éves múltra tekint vissza. A vegyipari üze­mek között ebben jelentős szerepe van a brnói Lachema vállalatnak, amely kizárólag tiszta és speciális finom vegyszerek előállítására szako­sodott. Ezek közül itt csupán néhányat ismer­tetünk. ÚJ LUMINOFÖR SZÜLETIK A Lachemánál a luminofórok gyártása már az ötvenes években megkezdődött, 1972-ben azon­ban egy új típusú, az aktivált eurőpium ittrlum vanadátján alapuló luminofór gyártására tértek át. Ezzel már lényegesen kedvezőbb tulajdon­ságokkal rendelkező, jobb megvilágítású és élénkebb színt kibocsátó fénycsövet sikerült elő­állítani. A Lachema jelenleg egy további, az aktivált európlum ittrium-foszfo-vanadátján alapuló ma­gasnyomású fénycső luminofórjának előállításá­val foglalkozik. Az új luminofór a piros lumi- neszkáló sugárzást maximum 619 mm hullám­hosszon bocsátja ki. Az ilyen luminofórral el­látott fénycsövek tulajdonságai a kővetkezők: a sugárzás piros összetevőjének a mennyisége 12—14 százalék, a fényáram pedig egy 250 wat­tos fénycsőnél 100 üzemóra alatt 12 000—13 000 lumen. SEGÉDANYAGOK az akkumulátorok ÉS A FERRITEK GYÁRTÁSÁHOZ A galvanizáló berendezésekhez szükséges ké­miai anyagok legnagyobb részét, elsősorban az akkumulátorokhoz és a kádmíum-nikkel tele­pekhez szükséges anyagokat is a Lachema ál­lítja elő. Készít még cinktelepek gyártásához cinkkloridot és ezüst-cink részek előállításához cinkoxidot. A ferriteket különleges tisztaságú, belföldön készült anyagokból immár két évtizede gyártja a Lachema. A ferritek gyártásához az alábbi nagy tisztaságú anyagokat készítik: mangánkar­bonát, báriumkarbonát, nikkelhidroxid és ón- oxid. Ezeket az anyagokat az ún. kemény és lágy ferritek előállításához egyaránt használják. A kemény ferritek előállítására a báriumkarbo­nát vagy a stronciumkarbonát, míg lágy ferri- tekhez a mangánkarbonát, nikkelhidroxid és ónoxid alkalmas. FÜRDŐK ÁRAMMENTES NIKKELEZESHEZ A Lachemában előállított vegyületek és ké­szítmények egyik csoportja az árammentes és galvanikus nikkelezésre alkalmas anyagok. Az árammentes nikkelezéshez szükséges hipofoszfit- fürdők legfőbb alkotóeleme a nikkel-hipofosz- fit. A fürdőnek különösen nagy jelentősége van a nagyüzemi, regenerációs fürdőkkel ellátott berendezéseknél. Csehszlovákiában az árammen­tes nikkelezést végző üzemek közül a Zbrojovka Brno a legnagyobb. POZITÍV ÉS NEGATÍV FÉNYRE ÉRZÉKENY OLDATOK Az elektromos iparban jelentős szerepet ját­szanak a fényérzékeny oldatok, amelyeket a fél­vezetők előállításánál már említett készítmé­nyekkel együtt a vékonyrétegek kialakításához használnak. A fényre érzékeny oldatokat az elektrotechnikában és más iparágakban is az anyagok fotolítográfiai feldolgozására alkalmaz­zák. Segítségükkel ultraviola fényre érzékeny réteget lehet kialakítani különböző felületeken. A réteg megvilágítása és előhívása után a kí­vánt másolat kirajzolódik. A felületen maradó réteg a maratással szemben védőrétegként szol­gál, míg az előhívott részeken védőréteg már nincs. Negatív fényre érzékeny oldat az SCR 3. Leg­főbb előnye a nagy felbontóképesség és éles­ség. Ezek a tulajdonságok a mikroelektroniká­ban félvezetők és miniatűr szerkezetek előállí­tása során érvényesülnek elsősorban. Az SCR 3 fényérzékeny oldatot háromféle koncentráció­ban, különböző viszkozitással állítják elő. A negatív SCR 7 fényre érzékeny oldat marató anyagokkal szemben ellenálló, így különösen azoknál a fotó-maratási folyamatoknál használ­ható, ahol agresszív maratóanyagot alkalmaz­nak. Az SCR 7 negatív fényérzékeny oldatot ugyancsak háromféle, különböző viszkozitású változatban készítik. A pozitív SCR 5 nagy fel­bontóképességű, fényérzékeny oldat főleg kis sorozatban gyártott termékek, új elektrotech­nikai termékek vagy berendezések alkatrészei­nek előállításánál, ellenállások maratásánál használhatók fel elsősorban. (M. I.) Az Állami Üvegipari Kutatóintézet dolgozóinak csoportja fan Lehner mérnök, a műszaki tudo­mányok kandidátusa vezetésével áj szigetelő anyagot fejlesztett ki, amely a Rezistez nevet kapta. Az áj anyagot villamos kemencében állít­ják elő aluminium- és sziliciumozidból. A finom üvegszálakból szöveteket, vattát és lapokat ké­szítenek, amelyek az 1500 C° hőmérsékletet is elviselik. A Rezistez főleg kemencék bélelésére, kazánok szigetelésére alkalmas, amihez jelenleg tízszer nehezebb kerámiai anyagokat használ­nak. A Rezistez szigetelő képessége sokkal jobb a hagyományos anyagokénál, ezért lényegesen vékonyabb rétegben is nagyobb hatást fejt ki. Az említett eseteken kívül hangszigetelésre, tűzvédelemre és különböző anyagok szűrésére is felhasználható. A felvételen Miloi Brdiéka tech­nikus mintát készít a Rezistez szálaiból magas hőfokon történő kísérletekhez (A CSTK felvétele) Mit várhatunk az elektronikus telefonoktól? Biztosra vehetjük, hogy az elektronika a közeljövőben alap­vető fordulatot hoz a telefonálásban. Az elektronikus telefon- készülékek és telefonközpontok lényegesen meggyorsítják majd a kapcsolást, s a hang színvonala eléri a jelenlegi leg­tökéletesebb rádiókészülékekét. Műszaki és technológiai szempontból ez máris megvalósítható lenne, a lassú gyakor­lati bevezetésnek inkább gazdasági és szervezési okai vannak, hiszen a telefonállomások százmillióit és a telefonközpontok százezreit kell kicserélni. Ugyanakkor az átmenet egész ideje alatt mindkét rendszernek pármuzamosan kell működnie. A jelenleg használt telefonberendezések, a forgatható számlappal működő állomások és az automatikus telefon- központok a húszas években keletkeztek, bár az akusztikai jel (az emberi hang) elektromagnetikus jellé való átalakítá­sát már évtizedek óta ismerték. Az akkori „korszerű“ tele­fonkészülékek kifejlesztésénél számos műszaki problémát kel­lett megoldani. A régebbi típusú mikrofonok tökéletlensége miatt a hangközvetítés minősége kizárólag csak a jel erőssé­gétől, vagyis lényegében a felhasznált egyenáram feszültsé­gétől függött. Az áramforrást közvetlenül az automatikus te­lefonközpontokban helyezték el. Mivel azonban az egyes ál­lomások távolsága a telefonközponttól nagyon eltérő, ezt a problémát változó ellenállás beiktatásával kellett megol­dani. Ez lehetővé tette, hogy a feszültség az állomások tá­volságától függetlenül megközelítőleg azonos szinten ma­radjon. A korszerű elektronikus elemek bevezetése azonban forra- dalmasítóan hat majd a telefonálásra. A felhíváshoz meg­marad a nyomógombos rendszer, ami lényegesen egyszerűbb lesz, mert itt az elektronikus zsebszámológépekhez hasonló megoldást fognak alkalmazni. A hívójelet integrált áramkör adja majd tovább, egy másik integrált áramkör pedig felerő­síti a leadott és a vett jelzést. Egy harmadik integrált áram­kör, (egy mikroprocesszor) tárolja a leggyakrabban hívott állomások számait (egy 3x5 mm-es betéten ma már mintegy 10 000 számot lehet tárolni). A készülék tehát a legutóbb hívott számot automatikusan megjegyzi, s ha foglalt a vonal, ismételt hívásnál elegendő egyetlen gomb megnyomása. Az új telefonkészülékeket valószínűleg fénykijelzővel is ellát­ják, amelyen szemmel lehet ellenőrizni a hívott számot, a be­szélgetés időtartamát, valamint a beszélgetés számláját. Eze­ket a számításokat egy „primitív“ integrált áramkör teszi lehetővé, olyan, amilyeneket a játékszámítógépekben hasz­nálnak. A telefonközpontokban a zajos mechanikus kapcsolórend­szereket hangtalan elektronikus kapcsolókörökkel cserélik fel,- s az interurbán beszélgetések idejét is elektronikus szá­mítók fogják mérni. Mindez körülbelül százezerszeresen nö­veli a kapcsolás megbízhatóságát és gyorsaságát, százszo­rosán csökken az áramfogyasztás, s lényegesen csökkennek a telefonközpont méretei. Egy. százezer állomást kezelő tele­fonközpont például mindössze 350x200x700 mm méretű lesz, vagyis körülbelül tízezerszer kisebb egy azonos teljesítményű jelenlegi telefonközpont méreteinél. Ennek rendkívüli jelen­tősége lesz a beruházási költségek csökkentésében. A köz­pontban egy kis számítógép is fog működni, amely automa­tikusan kiszámítja a beszélgetés díját és kiállítja a számlát. Az egész elektronikus rendszernek egyetlen jelentős mű­szaki problémája az, hogy a külső vezetéket érő esetleges villámcsapás az egész elektronikus berendezést tönkreteheti. Azonban erre a problémára is lehet találni megoldást, tehát nem marad más hátra, csupán elő kell teremteni az egész telefonhálózati rendszer lecseréléséhez szükséges anyagi fe­dezetet. Scientific American Telefonké­szülékek kü­lönböző típusai a fejlődés egyes szaka­szaiban T öbb mint egy évszázada, 1877. október 28-án szó­lalt meg Európa első bárom telefonkészüléke aljban a ház­ban, ahol most a Bratislava! Klemen! Coltwald Pionír és Ifjúsági Máz működik. Ma Szlovákia fővárosában körül belül 160 000. a Szlovák Szó ciaiista Köztársaságban pedig több mint 800000 a telefon- állomások száma. A 72 os irányítószám és a hívóit állomás számának ki tárcsázásával 196!) szoptam bor másodikétól Bratislavából közvetlenül is lehet hívni Prágát. Kesébb az aiilomati kus telefonkapcsolást a na gyohb szlovákiai és csöbör szági városokra is kilerjesz lellek. Már 1977 ben kétirá nyű automatikus kapcsolás létesüli Bratislava és Plzoii, Pardubice, llradec Králové, valamint Martin között, to vábbá Szlovákia területén még Kassa (Kosice) és Vra- nov, Presov és Snina között. Prágából Stary Smokovec is automatikusan hívható. Az au­tomatikus kapcsolás lehetősé­ge belső vonalainkon állandó­an bővül. A hetvenes évek második feléljen a nemzetközi kapcso­lásokra is kiterjedt a hívás­nak ez. a korszerű módszere. Bratislavából például 1975. |ú oius 24 óla a 743 222 ns irá- nyitószámmal a bécsi állomá­sok is hívhatók. 1976 végén nemzetközi automatikus tele- fonkapesolás létesüli Bratisla­va és több európai főváros között. Aki például moszkvai ismerőseivel akar beszélni, az ki tárcsázhat ja a 701 70-es szá­mot, a 701 35 02-es szómmal Szófia, a 701 38-as számmal pedig Belgrad érhető el. Ha­sonló kapcsolás vált lehetővé Berlinnel és Budapesttel is. jelenleg azonban már nem­csak Budapest, hanem egész Magyarország is automatiku­san hívható. Budapest irányí­tószáma 700 361, Győré 700 36 96, Debrecené 700 36 52, Miskolcé 700 36 46. Magyar- ország irányítószáma 700 36. Hasonlóan kibővült az auto­matikus telefonkapcsolás a Német Demokratikus Köztár saság egész területével. Ber­lint a 700 37 2-es, Lipcsét a 700 37 41-es, Drezdát a 700 37 51-es számon lehet hív­ni. A Német Demokratikus Köztársaság egészében a 700 37-es számon hívható, eh hez kell kitárcsázni a hívott város, valamint a helyi tele fonállomás számát. Egy perces telefonbeszélge tés Bratislavából Belgrádba, Bukarestbe. Moszkvába, Szó­fiába, Belgiumba, Dániába, Franciaországba, az NSZK-ba, Hollandiába, Norvégiába, Svájcba 18 koronába kerül, minden további másodpercért 30 fillért kell fizetni. Berlin. Budapest, Varsó és Bécs ese­tében a percnyi beszélgetés ára 12 korona, három másod percért pedig 60 fillér fize­tendő. V. Rymareviő-Altmanskij A nemzetközi automatikus telefonhívás bővülő lehetőségei A telefonkészülékek formája sokat változott, működésűk alapelve azonban évtizedeken át ugyanaz maradt. A felvéte­len egy Tesla gyártmányú ké­szülék látható nagyapáink ide­jéből tara. III. 18. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom