Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-11 / 10. szám

KONKRÉT PÄRTFELADAT a ELEMARO VALLALAT A kollektív irányítás lenini elve • Javítják a párt­munka színvonalát • Egyenletes tervteljesítés A Gömörhorkai JGemerská Hőrka) Cellulóz- és Papírgyár országunk élenjáró vállalatai közé tarto­zik. Termelése egyenletes, színvonalas és dinamikus. Tanúskodik erről az is, hogy az évek során több elismerést, minisztériumi és kormánykitüntetést ka­pott, például a Vegyipari Minisztérium és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa zászlóját, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Csehszlovákia kormányának, valamint a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának kitüntető elismerését, díszoklevelét, továbbá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság - „Az építésben elért eredményekért“ kitüntetését és még több elismerést, valamint okle­velet. A VÁLLALATI TERV Dicséretre méltó, hogy a 6. ötéves terv vállalati tervét az elmúlt három évben nemcsak hogy folya­matosan teljesítették, 10 millió koronával túl is tel­jesítették. A vállalatban visszhangra talált a CSKP Központi Bizottsága 11 ülésének határozata, s a dol­gozók az 1979^es évre vállalt egymillió korona ér­tékű többlettermelést kétmillió koronára teljesítették néhány nappal az év befejezte előtt, bár számtalan objektív nehézséggel kellett megküzdeniük. Arra a kérdésre, hogy miben rejlik a Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár termelési eredményeinek titka, Balázs István, a vállalat igazgatója és Mogyoródi István, az üzemi pártalapszervezet elnöke válaszolt. — Én azzal kezdeném — mondotta az igazgató elvtárs —, hogy vállalatunkban megvalósult a kol­lektív irányítás lenini elve, az üzemi demokrácia, a lenini munkastílus alapvető követelményei, amit az üzemi pártalapszervezet odaadó munkájának kö­szönhetünk. Az alapszervezeti pártvezetőség és az egyes pártcsoportok — a munkások harcos, politikai és forradalmi magatartására alapozva — létrehozták a gyár dolgozóinak szilárd egységét, a párt és a munkások szoros kapcsolatát. Balázs elvtárs szavait az üzemi pártszervezet el­nöke, Mogyoródi elvtárs folytatta. — A járás többi üzeméhez viszonyítva szilárd párt­tagságunk van, s ez lehetővé teszi, hogy üzemünk­ben valamennyi termelési ágban kommunisták állja­nak a munka és az irányítás élén. A 128 párttagból és tagjelöltből álló kollektíva megteremtette annak lehetőségét, hogy a legfontosabb termelési ágakban megszervezzük a párt csoportokat, más szóval, a párt­munka súlyát egyre jobban a termelés*, részlegekre irányítjuk. Az üzemben a munkavállalást, a termelés technológiai különlegességeit figyelembe véve 9 párt­csoport dolgozik. ÉSSZERŰ GAZDÁLKODÁS Az üzemigazgató és a pártelnök szavaihoz hadd fűzzük rögtön hozzá, hogy éppen a pártcsoportok odaadó és színvonalas munkájának tulajdonítható a termelési terv sikeres teljesítése, illetve túlteljesí­tése. Példaként csupán a faraktárban, illetve az energetikai központban dolgozó kommunisták cso­portjait említem meg. A faraktáriak pártcsoportjának élén Garaj elvtárs áll. Az ott dolgozók — karöltve a szocialista munkabrigádok lelkes tagjaival — ter­ven felül 10 ezer köbméter faanyagot tisztítottak, illetve készítettek elő a cellulóztermeléshez, s nagy­ban hozzájárultak a 2 millió korona értékű többlet- termeléshez. A vállalat energetikai központjában működő párt­csoport Blízman János elvtárssal az élén a tüzelő­anyag és a villanyáram racionális kihasználása, il­letve fogyasztásának csökkentése érdekében számos olyan intézkedést foganatosított, melynek következ­tében 11 hónap alatt 1922 tonna jó minőségű tüzelő­anyagot takarítottak meg, 1 millió 195 ezer korona értékben. Ezenkívül megtakarítottak 398 kilowattóra áramot. A pártcsoportok, illetve szocialista munkabrigádok aktivizálása révén a vállalat tervezett tiszta jöve­delme 1 millió 600 ezer koronával lett nagyobb, ami természetesen visszatükröződött a munkások bérében is. A kiegyensúlyozott tervteljesítés, az elért termelési eredmények nem tették önelégültté az üzem dolgo­zóit, még kevésbé az üzem kommunistáit, a CSKP KB 11. ülése határozatainak további konkretizálása során az 1979-es évi bővített termelési tervet 600 ezer korona értékkel akarják túlteljesíteni. Válla­lásuk megvalósítása érdekében az eddigieknél még jobban kihasználják a munkaidőt, a vállalat terme­lési alapeszközeit és a munkatermelékenység növe­lésének további lehetőségeit. — A CSKP KB 11. és 12. ülése határozatainak szellemében foganatosított intézkedések bekerültek a pártcsoportok munkaterveibe, a szocialista munka­brigádok, valamint a komplex racionalizációs brigá­dok kollektíváinak, és nem utolsósorban az üzem­ben dolgozó tömegszervezetek munkatervébe. A párt- és vállalati vezetőség 1979. évi intézkedéseiben köz­ponti helyet foglal el a munkásöntudat további fej­lesztése és a termelésben előforduló hiányosságok idejében való eltávolítása. Pártalapszervezetünk konkrét pártfeladatként kitűzte a gyár műszaki fej­lesztését, a minőség ellenőrzését, a szocialista mun­kabrigádok munkájának további fejlesztését, valamint a rendszeres ellenőrző tevékenységet — mondotta Mogyoródi István elvtárs. A Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár pártalap- szervezetének munkájával kapcsolatban el kell még mondanunk, hogy az egyre bonyolultabb ökonómiai problémák mélyére hatol, elsajátítja a gazdasági elemzés helyes módszereit, növeli a gazdasági veze­tők munkájával szemben támasztott igényeket. Tőlük a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozatai alapján megköveteli, hogy munkájuk fő tartalma az állami terv teljesítése, a gazdaságpolitika gyakorlati alkalmazása legyen. Figyelemmel kísérik, hogy a vállalat vezetősége hogyan valósítja meg a párt és az állam gazdaságpolitikájának feladatait. A válla­lat vezetőségétől rendszeresen megköveteli, hogy létrehozza mindazokat a feltételeket, amelyek hozzá­járulnak a munkaszervezés javításához, a XV. párt- kongresszus által kitűzött célok és feladatok eléré­séhez. EGYÜTT, KÖZÖS ERŐVEL Külön figyelmet szentelnek a taggyűlések szín­vonalának. A taggyűlések előkészítésébe bekapcsol­ják a pártcsoportok és a tömegszervezetek vezetőit, valamint az egyes termelési részlegek funkcioná­riusait. A gyár átépítésén és bővítésén kívül nem feled­keztek meg a dolgozók életfeltételeinek javításáról sem. Bár az alkalmazottak nagy része önerőből épít­kezett, az üzem így is megtalálta a segítés módját. Az üzem dolgozóinak egy minden igényt kielégítő klub áll rendelkezésére, melyben helyet talált a tánckör, a fúvószenekar, a sakR-kör, a könyvtár, a fényképészeti kör. Az üzemi klub közelében épült meg a strandfürdő, amely ma már nemcsak a gyár, hanem a környék dolgozóit is szolgálja. Kellő támo­gatásban részesíti á gyár a sportkedvelő fiatalokat is. A Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyárban megkö­vetelik a becsületes és gondos munkát, az állami terv folyamatos teljesítését, egyben messzemenően gondoskodnak a munkásokról. Ezért lett egy vi­szonylag kisebb vállalatból igazán szilárd egység. KERTÉSZ PÁL AIDMEGPOUHKAI MUNKA AlIANDÜ FELADAT A CSKP V. kongresszusának eszmei-politikai öröksége • Igényesség, követelmények A közelmúltban emlékeztünk meg a CSKP V. kongresszusáról, amelyet 1929. feburár 18-a és 23-a kö­zött tartottak és amely pártunkban a bolsevizálás tetőpontját jelentette. Az évforduló kapcsán időszerű beszélni pártunk tömegpolitikai munkájáról is. A CSKP V. kongresszusa a párt élé­re forradalmi bolsevista vezetőséget választott Klement Gottwalddal, a fia­tal kommunista harcossal az élen. Ez a vezetőség helyes magatartást tanú­sított a tömegpolitikai munkában, mert elvetette az opportunista passzi­vitást és a párt szektás elzárkózását a tömegeik elől. A tömegpolitikai mun­ka a párt tevékenységének alapvető módszerévé vált. Az V. kongresszus megteremtette az előfeltételét a párt vezető szerepe érvényesítésének és a tömegekkel való kapcsolat elmélyíté­sének. Kommunista pártunk történelmi ta­pasztalatai és a többi testvérpárt ta­pasztalatai is azt mutatják, hogy a párt ereje a tömegekkel való szoros kapcsolatban rejlik. Ezt a fontos elvet marxista—leninista álláspontból kiindul­va Klement Gottwald Is érvényesí­tette. Ezt tanúsítja a Rudé právóban 1930 januárjában „Két dologra van szükségünk" címmel megjelent cikke, amelyben a tömegpolitikai munkát így jellemezte: a pártszervezetek nem olyan zárt egységek, amelyek csak belső ügyeikkel foglalkoznak, hanem a dolgozók vezető csoportjai az üze­mekben, a falvakban, a szakszerveze­tekben és másutt. Ezt a feladatukat csak akkor teljesíthetik, ha mindig foglalkoznak a tömegekkel, ha isme­rik az emberek szükségleteit, ha a tö­megek körében végzett munkájukat a konkrét feladatok megoldásának esz­közeként tekintik egy-egy adott idő­szakban. Ebből az elméleti hagyatékból és a forradalmi munkásmozgalom konk­rét tapasztalataiból egyértelműen le­vonhatjuk a tanulságot: annak elle­nére, hogy változik a helyzet és új feladatok vetődnek fel, amelyek vál­tozásokat követelnek meg a párt po­litikai szervező munkájában és mód­szereiben, továbbra is érvényben ma­rad az, hogy a pártnak szilárd kap­csolatban kell állnia a tömegekkel, mert a dolgozókkal való megbontha­tatlan kapcsolat a párt egyik legfon­tosabb erőforrása. A jelenlegi időszakban is törődnünk kell azzal, hogy a párt szava minden­hová, mindenkihez és idejében eljus­son, és figyelnünk kell, hogyan rea­gálnak az emberek pártunk politiká­jára, s milyen észrevételeik vannak ezzel kapcsolatban. Szükséges, hogy a párt a tömegekkel szüntelenül dia­lógust folytasson, egyetlen kérdést sem hagyjon megválaszolatlanul, és ne adjon teret az ellenséges ideológiának. Mivel ellenségeink jól ismerik a kom­munista pártnak ezt az erőforrását, így arra törekszenek, hogy a pártot elszakítsák a tömegektől, és oda has­sanak, hogy a tömegek ne támogassák a párt programját. A jobboldali oppor­tunisták és a revizionisták szüntelenül becsmérlik pártunk V. kongresszusá­nak eszmei-politikai örökségét, a párt tevékenységének jól bevált lenini el­veit, s egyúttal a párt eszmei, szer­vezési és akcióegységének bomlasztá- sára törekszenek. A marxista-leninista párt szilárd kapcsolata a dolgozó nép széles réte­géivel a legfontosabb előfeltétele a fej­lett szocialista társadalom sikeres épí­tésének. A tömegek támogatása nélkül a párt nem tudná elérni céljait. Más­részt a dolgozó nép csak a párt veze­tésével képes sikereket elérni a tár­sadalom fejlesztésében. A párt és a tömeg kapcsolata je­lentős mértékben a kommunis­ták és a pártonkívüliek személyes kap­csolatától, a párttagoknak a társadal­mi ügyek iránti hozzáállásától, helyes magatartásától, munkaviszonyától függ. A kommunistáknak mindig jó pél­dával kell elöl járniuk, a tömegek javára kell dolgozniuk, és minden al­kalmat fel kell használniuk arra, hogy a tömegekkel szüntelen kapcsolatban álljanak. Pártunk alapszabályzata min­den tagot arra utasít, hogy következe­tesen érvényesítse a pártpolitikát, megmagyarázza e politikát a széles tö­megeknek, és megnyerje az embereket e politika megvalósítására. A párt és a tömegek kapcsolatának legfontosabb láncszemei a pártalap- szervezetek. Ezek tömörítik kollektí­vákba a kommunistákat és szervezik nevelőmunkájukat. A párt legfonto­sabb sejtjei ezek, mert közvetlenül a dolgozók széles rétegei körében tevé­kenykednek és a dolgozókkal szünte­len kapcsolatban állanak. Meggyőzik, szervezik és vezetik a dolgozókat. A pártalapszervezetek felelősek azért, hogy a párt politikáját a kommunis­táknak a dolgozók körében végzett mindennapos tömegpolitikai munkájá­val valóra váltsák. A pártszervezetek csak akkor végez­hetik sikeresen tömegpolitikai munká­jukat, ha adott számukra e munka tar­talma és küldetése, ha ismerik az adott időszak és környezet konkrét feladatait. Ebből az következik, hogy a tömegpolitikai munkának összhang­ban kell állnia a pártpolitikáért vívott küzdelemmel, s elő kell segítenie a szocialista társadalom fejlesztése fel­adatainak megoldását. A CSKP a politikai hatalom meg­szerzéséért és a szocialista társadalom építéséért vívott harc időszakában szá­mos tapasztalatot szerzett a tömegpo­litikai munka terén. E tapasztalatok felhasználása nagymértékben függ a pártszervezetek konkrét körülményei­től. E munka legelterjedtebb formái: a politikai agitáció, a politikai tájé­koztatás, az előadások és találkozók megrendezése, nyilvános taggyűlések, vitaestek, kiállítások, tanulmányi ki­rándulások megszervezése. Fontos, hogy az új formákat szervesen egy­bekapcsolják a hagyományos és jól be­vált formákkal, hogy tekintetbe vegyék korunk követelményeit, és teljesítsék mindazt, amelyet jelenlegi gazdag és dinamikus életünk követel meg. A CSKP KB 11. ülése is kiemelte, hogy a tömegpolitikai munkát nem le­het kampányként vagy egyszeri akció­ként felfogni. Ez az emberek körében végzett rendszeres, céltudatos politi­kai, ideológiai és szervező munka. Ép­pen ezért tanítani kell az embereket és tanulni kell tőlük, a mindennapi munkában összhangba kell tudni hozni a személyes érdekeket és a dolgozók szükségleteit a párt politikájával. Fel kell használni az emberek kezdemé­nyezését és aktivitását a kulcsfontos­ságú feladatok teljesítésére. üntelenül arra kell gondolni, hogy a kommunisták az új, szo­ciális szempontból igazságos és humá­nus társadalmat nem önmaguknak, hanem a dolgozók széles tömegeinek építik. A tömegek nélkül, az emberek lelkesedése nélkül ezt az egyedülálló művet nem lehet létrehozni. A XV. pártkongresszus nem véletlenül hang­súlyozta a párt tömegpolitikai munká­jának jelentőségét, nem véletlenül volt a kongresszus közDonti jelszava: „A CSKP és a nép szilárd egységével küz­dünk a fejlett szociálisa társadalom építésének további sikereiért". LADISLAV BAKIAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom