Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-03-04 / 9. szám
TUDOMÁNY IlSIIlilIIIi™ TECHNIKA A műholdak segítségével folytatott űrkutatás az Interkozmosz nemzetközi szervezet keretében a részt vevő országok tudományos intézményei számára lehetővé teszi, hogy nagyon aktív és hasznos munkát végezzenek ezen a fontos területen. Miközben a műholdak pályára juttatásáról és működtetéséről a Szovjetunió gondoskodik, a többi tagország elsősorban a műholdakon elhelyezett tudományos megfigyelő és mérőműszerek kifejlesztésére és tökéletesítésére összpontosítja a figyelmet. A műholdakon elhelyezett műszerek a földi állomásokhoz viszonyítva többszörös pontossággal jelzik és rögzítik a Földön és a Napon, valamint a világűrben lezajló jelenségeket. A mérésekhez, a földi állomások és a műholdak közötti információtovábbításhoz, valamint a műholdak tevékenységének szabályozásához számos elektronikus berendezésre van szükség. Ez a kutatási terület elektronika nélkül el sem képzelhető. A csehszlovák tudományos munkahelyek ezért egyrészt saját elektronikai osztályaikat is fejlesztik, másrészt pedig megrendelésekkel fordulnak a csehszlovák elektronikai iparhoz és annak kutatóintézeteihez. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája intézetei mindjárt az Interkozmosz szervezet 1967-ben történt alapítása után felvették a kapcsolatokat ezen a területen, amelyhez egy egész sor elektronikus műszert is igényeltek a TESLA termelési-gazdasági egységtől, illetve a TESLA A. S. Popov Híradástechnikai Kutatóintézetétől. Ezekkel a műszerekkel szemben rendkívül nagy igényeket támasztottak a megbízhatóság, az éghajlati és a rázkódási ellen- állóság szempontjából, s a kivitelezésüknél m<nimális áram- fogyasztásra, méretekre és súlyra kellett törekedni. Mindez teljes összhangban van az elektronika további fejlődésének általános követelményeivel. A tudományos munkahelyek szoros együttműködése a műholdak műszaki felszerelésében lehetővé tette a műszerek kivitelezésében elért fejlesztési eredmények nemzetközi összehasonlítását és értékelését. A csehszlovák berendezések számos fajtája készült el ezen az utón, amelyek nagy elismerésben részesültek. Ide tartoznak például a napsugárzás vizsgá- lásához használt röntgen fo- tometrikus berendezések (RF), az atmoszféra felső rétegeiben ható sugárzást mérő optikai fo- tometrikus berendezések (OF), továbbá a mikrometeorit detektorok és analizátorok, amelyek az űriközi anyag vizsgálásának nélkülözhetetlen eszközei. Ezekhez a felszerelésekhez megfelelő ellenőrző műszereket is készítettek. A TESLA Híradástechnikai Kutatóintézet (TESLA—VÚST) az említett műszereiken kívül geofizikai kutatásra szolgáló te- lemetrikus és mérő adóállomásokat is készített. Ezek a műholdon elhelyezett további műszerekkel együtt lehetővé teszik a Föld magnetoszférájá- ban és ionoszférájában lezajló jelenségek vizsgálatát. Az adóállomások a telemetrikus rendszerek tartozékai, amelyek irányító antennákkal, erfisftókkel és vevőberendezésekkel vannak ellátva. Ezeket a földi állomásokon helyezik el a műholdakról érkező jelek vételére. A TC—1 telemetrikus rendszer első kipróbálására, amely lényegesen kiszélesítette a Föld és a műholdak közötti kapcsolatot, 1970 végén került sor, éspedig az Interkozmosz 3 műholdról érkező jelek vétele alkalmából. Az Interkozmosz 5 műhold jeleinek vételénél már teljes mértékben ezt a rendszert alkalmazták. Ebben az időszakban a szovjet vevőállomásokat is csehszlovák antennákkal, erősítőkkel és vevőkészülékekkel szerelték fel. Ez a rendszer az Interkozmosz 14 műholdig bezárólag egész sor műholdat kiszolgált. Az új Egységes Telemetrikus Rendszert (Jednotnf telemet- rick? systémj a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia tudományos munkahelyei közösen tervezték meg. Ennek kísérleti bevezetésére az első atomati- kus űrállomáson (AUOS) került sor, amelyet az Interkozmosz 15 műhold név alatt juttattak pályára. A rendszer analóg és digitális formában egyaránt közvetítheti az információkat. A Tesla Híradástechnikai Kutató- intézetében fejlesztették ki hozzá az adókat, az antennákat és az antennaerősítőfcet, valamint a fedélzeti jelek- imitátorait a vevőállomások olyan időben történő vizsgálásához, amikor nem fogadnak jeleiket a műholdakról. Ezekkel a részegységekkel szerelték fel a Bulgáriában és Kubában létesített további vevőállomásokat is. Csehszlovák jelimitátorokat használnak az NDK és a Szovjetunió állomásain is. További vevők fejlesztése van folyamatban különböző rendszerek számára és különböző rezgésszámú sávokban. A műholdakról kapott adatok feldolgozására, amelyeket analóg módszerrel széles spektrumban közvetítettek, a TESLA Híradástechnikai Kutatóintézetben kifejlesztettek egy nagy teljesítményű spektrális analizátort. Az elemzés elérhető gyorsasága azonos a jelvétel sebességével, ami azt jelenti, hogy a korábbi módszerekhez viszonyítva az adatok feldolgozásához szükséges idő többszörösen lerövidült. A berendezések és a részegységek szükséges megbízhatóságával kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a jelenleg készülő műszerekben a félvezető elemek száma a kétezret is meghaladja. Ezek többnyire hazai gyártmányú félvezetők a TESLA Roznov vállalat üzemeiből. A csehszlovák műszerekben természetesen más szocialista országokban gyártott részegységek is előfordulnak, például kapcsoló és szabályozó elemek, valamint a félvezetők olyan típusai, amelyek gyártására a KGST keretében más országokat szakosítottak. A fedélzeti műszereiknél a megbízhatóság melleit az energiafogyasztás mértékének is nagy jelentősége van. Ennek csökkentése érdekében a nagyobb fogyasztású integrált áramköröket egyes esetekben lényegesen kisebb fogyasztású hibrid áramkörökkel helyettesítették. A műholdak felszereléséhez tartozó csehszlovák műszereket főleg a TESLA Lanskroun, a TESLA Hradec Králové és a TESLA Jihlava vállalatban fejlesztették ki. A sugárzásdetektorok egyes típusai a TESLA Pfemyslení u Prahy vállalat Magfizikai Kutatóintézetéből származnak. A fénysokszoro- zókat a TESLA Vákuumelektrotechnikai Kutatóintézete szállítja. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyesen alkalmazott csehszlovák gyártmányú részegységek és műszerek az igényes feltételeknek megfelelő megbízhatósággal működnek. Az Interkozmosz program keretében kifejlesztett műszereket más területeken is sikeresen alkalmazzák, például az orvosi elektronikában, doziméterek készítéséhez stb. A gyakorlati felhasználás területei egyre szélesebbek. Az esetek többségében többcélú műszerek kifejlesztéséről van szó, amelyek egyaránt érvényesülnek az Interkozmosz szervezet keretében végzett kutatásokban (űrmeteorológia, biológiai kutatások, természeti források keresése műholdak segítségével stb.), valamint a népgazdaság olyan ágazataiban is, amelyek elektronikus műszereket alkalmaznak a különböző forrásokból érkező jelinformációk vételére. VACLAV GRIM * OF 71 jelzésű optikai fotométer az atmoszféra felső rétegei összetételének vizsgéláséra A napsugárzás röntgensugarainak elemzésére szolgélé berendezéssel az Interkozmosz 4 és 7 műholdakat szerelték fel T E S LA műszerek az Interkozmosz kutatási programjában Áz Interkozmosz 14 műholdat 1975 decemberében bocsátották fel a Szovjetunióban, amely szovjet és csehszlovák műszerekkel volt felszerelve Részleges holdfogyatkozás 1979. március 13—14-én £ A holdfogyatkozások a napfogyatkozásokhoz hasonlóan a legszebb természeti jelenségek közé tartozik és szabad szemmel is kitünően észlelhetők. A holdfogyatkozások közül főleg a teljes holdfogyatkozás nagyon lenyűgöző jelenség. Teljes holdfogyatkozás hazánk területéről legutóbb 1978. IX. 16-án volt látható, amikor a Hold 1 óra 20 percet tartózkodott a teljes árnyékban. Akik látták ezt a szép fogyatkozást, biztosan megtekintik az ez évi részleges holdfogyatkozást is.Ebben az évben összesen két napfogyatkozás (február 26-án teljes, augusztus- 22-én gyűrűs napfogyatkozás) és két holdfogyatkozás (március 13—14-én részleges, szeptember 6-án teljes holdfogyatkozás) fog bekövetkezni. Sajnos ezekből nálunk csak a részleges hold- fogyatkozás lesz észlelhető. A március 13—14-i holdfogyatkozás időrendi lefolyása közép-európai időben a következő: A Hold belépése a félárnyékba (Ti) 13-án 19 óra 11 perckor A részleges fogyatkozás kezdete (Tv) 20 óra 29 perckor A részleges fogyatkozás közepe LTm) 22 óra 08 preckor A részleges fogyatkozás vége (Ti) 23 óra 47 perckor A Hold kilépése a félárnyékból (Ti) 14-én 01 óra 05 perckor A félárnyék a szélein olyan halvány, hogy szabad szemmel nem észlelhető semmilyen változás a Hold felszínén, csak amikor már átmérőjének 1/2—2/3 részével merül a félárnyékba. Ilyenkor a Hóid keleti (kilépéskor a nyugati) szélén gyengén határolt szürke derengést észlelünk, amely fokozatosan sötétedik, míg a holdkorong eléri a teljes árnyékot (T2) és elkezdődik a részleges fogyatkozás. A holdkorong délkeleti szélén jól látható sötét árnyék jelenik meg, ami fokozatosan nagyobb területre terjed ki. A Hold árnyékban levő része nő a maximális fázis bekövetkeztéig (TM), majd a jelenség fordított sorrendben fejeződik be. Szabad szemmel a fogyatkozásnál az árnyék szinte feketének látszik, ami a fényes és az árnyékos rész közötti éles kontraszt következménye. A fogyatkozást a részleges fogyatkozás kezdetétől 20 óra 29 perctől érdemes szabad szemmel észlelni. A maximális fázisban a Hold átmérőjének 85.8 százaléka merül a teljes árnyékba. MOLNÁR IVAN 1979. III. 4.
