Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-04 / 9. szám

A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 6.28, nyugszik 17.38 Kőzép-Szlovákia: 6.20, nyugszik 17.30 Kelet-Szlovákía: 6.12, nyugszik 17.22 órakor A HOLD kel — 9.38, nyugszik — órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK KAZMÉ R nevű kedves olvasóinkat 1879-ben született Bern- -'“TrSW"”ftELLERMANN hala­dó német antifasiszta Író 1+1951} Q 1879-ben halt meg PAÁb-'I.asztó fbstötnű- vész, a XIX. századi ma­gyar művészet kiemelkedő alakja (szül. 1846). Leonyid iljics Brezsnyev: Szüzföld, 16. rész „Az ember célját csak jé munkával éri el” Gál László riportja Noha a boldogító ige­neket manapság már rit­kán mondják ki olyan repeső szívvel és olyan áhitatos közönség előtt, mint a „romantikus“ idők­ben, azért a házasság- kötés megőrizte sajátos, emelkedett hangulatát, ünnepélyességét, és még akkor is egyik szép ese­ménye életünknek, ha később kiderül, hogy rosszra mondtunk igent. A nemzeti bizottsá­gok igyekeznek méltó körülményeket teremteni a frigy megkötéséhez, van sok, valóban ízlése­sen kiképzett, korszerű házasságkötőterem, új művelődési házakban jár­ván a hnb-elnökök jogos büszkeséggel mutatják meg és beszélnek róluk az újságíróknak. Aztán igyekeznek ünnepélyes formát és tartalmat adni az eseményeknek, és hogy az igyekezet nem hiábavaló: egy-egy házas­ságkötés után gyakran hallható ilyen vagy eh­hez hasonló mondat: — Szép esküvőt rendezett nekik a nemzeti bizott­ság. — Nem ritkán hoz­Fényes esküvő záteszik: — Szép beszé­det mondtak. Valóban. Sajnos azon­ban, én már hallottam csúnyát is, pontosabban, szép beszédet csúnya előadásban. Döcögő mon­datok, elharapott szavak hangzottak, meg-meg- akadtak, hogy a hanglej­tésről már ne is szóljak. Tudom, nem született mindenki szónoknak, nem* mindenki sajátíthat­ta el a helyes beszédet, akárhogy is van azonban, illik szépen elmondani ezeket az ünnepi szöve­geket, hiszen — ha for­málisan is — embereket kötnek össze. Ma már a kisebb falvakban is töb­ben vannak olyanok, akik képesek méltókép­pen eleget tenni a szép feladatnak. Említhettem volna pél­dául az egyik faluban tartott névadó ünnepsé­get, amelyen, a szülők­kel együtt, nagyon kel­lemetlenül éreztük ma­gunkat, amikor a „szó­nok“ mondatokat, soro­kat kevert össze, kapko­dott, hogy valahogy vé­gére érjen egyik-másik mondatának, amelynek persze nem lett, nem volt értelme. Van néhány pedagógus ismerősöm, láttam, hal­lottam, mennyit dolgoz­nak egy-egy beszéddel, mennyire igyekeznek mi­nél szebben, helyesebben elmondani. Mert tudják, hogy a fiatal, sőt, az alig néhány hónapos éle­teket csak szépen szabad egybekötni, illetve útnak indítani. Ügy vélem, nem szo­rul különösebb bizonyí­tásra, hogy az ember a rosszra kapja fel legin­kább a fejét. Szocialista társadalmunkban a jót mindenki természetesnek veszi. Amikor jót hal­lunk, az megnyugtat, kü­lönösen jó érzéssel tölt el bennünket. De a rossz, a közömbösség, a kényel­messég, a hiúság, a ma- radiság bosszantja, bánt­ja a becsületes és min­dig jót akaró embert. Persze azt is tudom, hogy akadnak még bőven olyanok, akik személyes támadásnak veszik, ha netalán a hibáikról is szólni mer valaki. Pedig hát, aki dolgozik, az hi­bát is követ el — tartja a régi mondás. Es a hi­bákat elhallgatni, felhal­mozni, tudjuk, mivel jár, volt már erre is okító példa. Ezért én azzal a szán­dékkal forgatom magam­ban tovább azt a gondo­latot, hogy a hibákról, gondokról, sőt a vissza­élésekről, a társadalom­ra káros jelenségekről beszélni valamennyiünk közős érdeke. A múltkoriban például azt mondta egy felelős tisztséget betöltő ismerő- sörh, umikor ilyen kérdé­sekről beszélgettünk: — A homokpusztai já­rásban van valóságos és A verebek is csiripelik felküldött hektárhozam. A Galambfalvi Efsz veze­tői, hogy búzából elérjék a 45 mázsás átlagos hek­tárhozamot, 800 hektár helyett ezret vetettek be. de fölfelé csak nyolcszá­zat jelentenek. Tehát a felküldött tervet ,teljesí­tették“. S ezért a szövet­kezet vezetői még pré­miumot is kapnak. Ám a valóságos hektárhozam jóval alacsonyabb. Es er­ről a „gazdálkodási rend­szerről“ már a verebek is csiripelnek. — Es önök ezt csak el­hallgatják?-— szegeztem neki epésen a kérdést. — Ez nem olyan egy­szerű kérem, mert ugye­bár ... — Félrevezetik a fel­sőbb szerveket! Hol van itt az ellenőrzés? Es egyáltalán, kinek használ ez? — vágok a szavába még erélyesebb hangon. Mire ő csillapít, hogy ez csak átmeneti jelenség. Jövőre már megkezdik a rendszeres ellenőrzést. Pontosan felmérik a be­vetett búza területét, s ha többet vetettek be az előírtnál, aszerint számít­ják majd ki a hektárho­zamot. Erre már ha­tározat született. Tehát minden rendben lesz — teszi váltamra barátságo­san a kezét. Lassan az én haragom is elpárolgott, s meg is nyugodtam, mert nem is olyan rossz ötlet. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének eredmé­nyeivel — hasonlóan a többi szocialista or­szághoz — világosan bizonyítja a szocialista rendszer előnyeit. Ezt mindenkinek e! kell ismernie, aki elfogulatlanul szembesíti ered­ményeinket a fejlett tőkésországokban vég­bemenő válságos fejlődéssel, a munkanélkü­liséggel, a gazdaság stagnálásával, vagy csupán minimális növekedésével. Nem titkoljuk, hogy még többet érhettünk volna el, ha a 6. ötéves terv feladatait teljes mértékben és maximális erőfeszítéssel egy­formán teljesítette volna valamennyi szaká­gazat, termelési-gazdasági egység, nemzeti bizottság, vállalat és szervezet. Egyes objek­tív befolyások, de főként szubjektív fogya­tékosságok következtében az elmúlt három év alatt egyes ágazatokban időbeli lemara dás következett be a 6. ötéves terv fela­dataihoz képest az anyagi források kiala­kításában, sok esetben elégtelenül mozgósít­ok a termelési tényezők kihaszánlásában rejlő tartalékokat, késedelmesen helyezik üzembe az új termelőhelyeket és indítják meg bennük a termelést... ... Azt várjuk, hogy az ipari termelés térfogata 1978-ban Szlovákiában a tervnek megfelelően 8,3 százalékkal nő, emellett a végső felhasználásra, vagyis a beruházások, valamint a bel- és külkereskedelem céljaira történő ipari szállítások a múlt évhez ké­pest 7,7 százalékkal nőnek. Egészben véve sikeresen teljesíti termelési feladatait a vegyipar, a kohászat és a nehézgépipar. A termelés tervezett növekedését nem érjük el az általános gépiparban, mégpedig ami­att, hogy késedelmesen vezetik be egyes új termékek gyártását és számos fogyaté­kosság mutatkozik a kooperációban is. Az élelmiszeriparban kedvezőtlenül nyilvánul meg a konzerv- és cukorgyártó ipar számá­ra szükséges nyersanyagok hiánya. Minden jel szerint bizonyos lemaradásra került sor a közszükségleti iparban is, főként az új termelőhelyek késedelmes felépítése miatt. Az ipari termelés általában pozitív irány­zatát gyengítik a lemaradó vállalatok. Ha az eredményeket komplexebben ítéljük meg, nemcsak a bruttó termelés alapján, hanem aszerint is, hogyan teljesítik az egyes ren­deltetési irányok számára a szállításokat, valamint a hatékonyság fő mutatóit, tehát azon hét mutató rendszere alapján, ame­lyeknek a figyelemmel kísérését 1977-ben vezettük be, akkor háromnegyed év alatt mindezeket a mutatókat a vállalatoknak csupán körülbelül egyharmada teljesíti. A többiek lemaradnak egy vagy több mutató teljesítésében. (Részlet Szlovákia népgazdaság-fej­lesztésének 1979. évi fő feladataiból, amelyet Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a szlovák kor­mány elnöke terjesztett elő 1978.tle- cember 11-én) Minden a tanító személyiségén fordul meg Kapitolinka Kozsevnyikova írása Téli történet Kovács Magda meséje Szenvedély Ordódy Katalin elbeszélése rM Ilii Hogy ke rezzenjenek össze Tomi Vince írása (fllllllHUIIIIIllilHWIIIIIl SumMM — Nagy megtiszteltetés kommunistának lenni. Ez egy­ben egyetértést jelent a párt programjával, aktív tevékeny­séget, eszmei egységet, ön­kéntes fegyelmet, egészséges elégedetlenséget, elkötelezett­séget. Meg azt, hogy saját életünket összekössük azok­kal az elgondolásokkal, ame­lyek a haladás, a béke és a fejlődés útján elére visznek — így vélekedik Karol Hogh elvtárs, a kremnicai Állami Pénzverde üzemi pártbizottsá­gának elnöke. És ennek alap­ján cselekszik is. Ifjú kora óta ezt vallja. Ak­tív sportolóként a testnevelé­si munkásegyletben terjesztet­te ezeket a gondolatokat. Amikor a várost felszabadí­totta a dicső szovjet hadsereg, az ifjú kremnicai pénzverők és bányászok soraiban az if­júsági szövetség lelkes tiszt­ségviselőjeként tevékenyke­dett. Tanult, másokat is taní­tott, mégpedig személyes pél­damutatással. Amikor 1947- ben a handlovai bányának munkásokra volt szüksége, az elsők között jelenkezett. Hét hónapot dolgozott a föld alatt. Egy évvel később a né­pi milícia tagjaként szolgála­tot teljesített a vállalatban és a városban is, büszkeséggel. Karol Hogh (A szerző felvétele) felelősségérzettel. A munkás- osztály fegyveres hatalmának megtestesítőjeként. Ezt a ha­talmat ma is a magáénak érzi. A munkásosztályból szár­mazik. Apja, aki városi kocsis volt, folyton ezt hangoztatta: — Fiam, légy becsületes, szorgalmas, állhatatos. Ilyen akart lenni, ilyen volt, és ma is ilyen Karol Hogh, aki 1946 óta Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának tagja. Helytállásáért „A kivá­ló munkáért“ kitüntetést ka­pott, és számos elismerésben részesült. Az élet egyre újabb és bonyolultabb feladatokat ró az emberre. — Csakis a kollektivitás elvének követ­kezetes érvényesítése a meg­bízható út ahhoz, hogy a dön­tésben elkerüljük a hibákat és az egyoldalúságot — jegyzi meg. — Pénzverdénk pártbi­zottsága és pártcsoportjai ad­ják meg az irányvonalat a magasabb célok elérésére va­ló törekvésben. Az aktivitás­sal igen szorosan összefügg a pártmunka minősége és ha­tékonysága, minden egyes kommunista tevékenysége. A hat pártcsoport munkájának egyre magasabb színvonala, a konkrét feladatok kitűzése, teljesítése és ellenőrzése hoz­za meg az állami tervfelada­tok teljesítésének gyümölcsét, a párttagok soraiban az egy­ség és az akcióképesség meg­erősítését. Ennek tulajdonít­hatjuk, hogy tavaly terven fe­lül 476 000 korona értékű árut termeltünk, ehhez az eredményhez leginkább a pénzverde, az éremkészítő, a szerszámműhely és a vésőmű­hely dolgozói járultak hozzá. Ezenkívül nagy segítséget je­lentett a széleskörűen kibon­takoztatott szocialista ver­senymozgalom, amelybe a pénzverde több mint 600 dol­gozója kapcsolódott be. Az idei feladatok nagyobbak, igé­nyesebbek, tőlünk, a pénzver­de dolgozóitól is azt követe­lik, hogy mindennapi mun­kánkban alkotó módon érvé­nyesítsük a tudományos és műszaki ismereteket, jobban kihasználjuk az állóalapokat és a nyersanyagot, csökkent­sük a fűtőanyag és az ener­gia fogyasztását, javítsuk a munkafeltételeket stb. Hiszen az idén terven felül 130 mil­lió korona értékben kell elő­állítanunk érméket Csehszlo­vákia, Magyarország, Lengyel- ország, Tunézia, Algéria és más országok számára. A párt sorai fiatal tagokkal gyarapodnak. Hogh elvtárs szívesen átadja tapasztalatait a fiataloknak. Mert a párthoz méltó kommunistáknak lenni egész életre szóló feladat, és ez meghatározza egész életét. JÜLIUS TAOIAN Az egész életre... 1878. III. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom