Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-02-18 / 7. szám

SZIKRAKNAK PIONÍRSZiWEL FOGADALMA SZERINT Ha valaki olyankor látja Cso­mó Árpádné tanítónőt, a tar- doskeddi (Tvrdosovce) alapis­kola pedagógusát a tanulók körében, amikor a pionírok te­vékenységét szervezi, igazat ad azoknak, akik így nevezik őt: a pionírok anyukája. A gyerme­kek iránt figyelmes, megérti őket, játszva tanít, még a fél­rehúzódókat is biztatja, lelke­síti. ' Mindig ilyen. Akár esztrád- műsort szervez, akár teadélu­tánt. Olyan pedagógus, aki nemcsak azzal törődik, hogy tanítási kötelezettségének te­gyen eleget. Szívügye a pionír­mozgalom, pedig rengeteg sgyéb kötelezettsége is van: kommunista, a hnb képviselője, a hnb ifjúsággal foglalkozó bi­zottságának elnöke, a Nemzeti Front helyi bizottságának tag­ja, az alapiskola szakszervezeti csoportjának vezetője, a nő­szövetség helyi szervezetének titkára, a járási pedagógiai központ előadója. — Mióta szívügye a pionír­mozgalom? — kérdem tőle. Mosolyog. — Megmondom én pontosan. Amióta pionírfogadalmat tet­tem. Még a napra is pontosan emlékezem. Igen, 1951. november 23-án tett pionírfogadalmat, amikor Tardoskedden első ízben avat­tak pionírokat. Ö is egyike volt az elsőknek. Azóta is fogadalma szerint él, dolgozik. Sohasem feledkezik meg arról, hogy bármi történ­jen a községben, feltétlenül ott legyenek a pionírok is. Példa erre: a nőszövetség helyi szer­vezetének titkáraként gondos­kodott arról, hogy a kézimun­kázok kiállításán kiállítókként részt vegyenek a pionírok is, a nőszövetségi szervezet rendez­vényéinek része legyen a pio­nírok aszfaltrajzoló versenye, rajzkiállítása. Martti Haavio A madarak iskolája Bizony, iskolába jártak az erdő madárkái. Taní­tójuk a holló volt. Az ágon egymás mellett ült a csalogány, a pinty, a barázdabillegető és a jecske. Mind csinosan öl­tözve. Szürke kabátot vi­selt a csalogány, hiszen jellemző reá a szerény­ség. A pinty már hiúbb volt: piros mellényt öl­tött magára. Sárga ing­ben büszkélkedett a ba­rázdabillegető. A fecske pedig frakkban. Tehetséges tanuló volt a csalogány, s mindig fi­gyelt a holló magyaráza­tára. A leggyorsabban ő tanult. Kora tavasszal megköszönte a tanítást és művészien dalolva el­szállt. Azóta is hallható esténként gyönyörű éne­ke. Szorgalmasan tanult a pinty is. Gyorsan, kí­vülről, kotta nélkül meg­tanult énekelni. Két hét­tel a csalogány távozása után befejezte a tanulást, elszállt. A barázdabille­gető tanulás közben gyak­ran mutatkozott szórako- zottnak. Ide-oda ugrán­dozott, és persze azt is elfelejtette, amit tegnap tanult. Viszont kiválónak bizonyult a testnevelési órákon. Amikor eljött a tavaszi vetés ideje, bú­csút mondott az iskolá­nak. Elment a földműve­lőknek segíteni. A fecske kitartó és vidám tanuló volt. Szívesen kézimun­kázott, megtanulta a fé­szekrakást is. A tanévzá­ró ünnepélyre verset ta­nult. El is csicseregte. Per­sze, a tanévzáró ünnepé­lyen felléptek a többiek is. Mindegyik bemutatta, mit tud. A közönségnek, furcsamód, a csalogány fellépése tetszett legin­kább. Mondta is a holló: Nincs ünnepély csalogány nélkül. Finnből fordította: SZABÖ ZOLTÁN Csomó Arpádné tanítónő (A szerző felvétele) Fogadalma szerint foglalko­zik saját gyermekeinek nevelé­sével is, hiszen nagyobbik lá­nya, Magda, aki érettségire ké­szül a bratislavai gimnázium­ban, már tagja a Szocialista If­júsági Szövetségnek, kisebbik lánya, Éva pedig hivatásul vá­lasztotta a pionírvezető foglal­kozást, a csehországi SeC-ben, a SZISZ Pedagógiai Intézeté­nek középiskolájában tanul. KOBOLKA GYÖRGY A barátság melódiája Ezzel a címmel vetélkedőt rendezett a pionírok számára Geese Istvánná pedagógus a bodrogszerdahelyi (Streda mád Bodrogom) alapiskolában. Az I. kategóriában Kendi Szilvia, Takács Erzsébet, Kondás Szilvia, a II. kategóriában Deák Mária, Szovák Mária, Sol­tész Katalin, Kovács Mária, Kadét József értek el helyezést. Sike­res szereplésükért jutalmat is kaptak. KOVÄCS MAGDOLNA Híreink ® Hat pionír képviselte a csal- ióközcsütörtökí (Stvrtok na Ostrove) alapiskola pionírcsa­patát azon a találkozón, melyet Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), a Vöröskereszt járási titkárságán rendeztek a nem­zetközi gyermekév jegyében. Részt vettek a találkozón az if­jú vöröskeresztesek tevékeny­sége terén legjobb eredménye­ket felmutató csapatok, így a felbári (Hornf Bar) és az alis- táli (Hrobonovo) csapatok kül­döttei is. Pápay László elvtárs, járási titkár fogadta őket, és részletes tájékoztatást adott nekik a titkárságnak a pioní­rokkal kapcsolatos terveiről, elképzeléseiről. BÁLLÁ ERZSÉBET Ki, mit tud? — vetélkedőt rendezett a felsőpatonyi (Hor- ná Potöfi) alapiskola pionírcsa­pata. Minden raj önálló műsort adott elő. Mindenki jól szóra­kozott, ugyanakkor a fellépések során felfigyeltünk több, iga­zán tehetséges szereplőre, aki­ket a jövőben a színjátszó kör­ben foglalkoztatunk majd. TÖTH KATALIN AKIK MÁR ÉRTIK Ha valaki az ifjú csillagá­szok körében tevékenykedve tanújelét adja annak, hogy vi­lágszemlélete helyes irányban alakul, a tantestület javaslatá­ra tagja lesz a világnézeti ne­velés körének. Ha ebben a szakkörben példásan tevékeny, jelentkezhet az 'ifjú ateisták kö­rébe. Ha érdemes rá, felveszik. Az ipolyszakállasi (Ipelsk? Sokolec)) alapiskolában ilyen formában foglalkoznak a kom­munista pedagógusok a pioní­rok helyes, tudományos és ma­terialista világnézetre való ne­velésével. Az ifjú ateisták kö­rének vezetője Kiss Gyula elv­társ, az iskolai pártszervezet elnöke. — Kik a kör tagjai ? — kér­dem tőle. — Akik már értik, hogy a modern felfogású embernek mi­lyen módon, hogyan kell fog­lalkoznia az élet kérdéseivel, és gondolkodva, tanulva helyes világnézetre kívánnak szert tenni. Az ifjú ateisták körének 18 tagja van. Nyolcadikosok és kilencedikesek. Négy fiú közü­lük, a többi leány. A körveze­tőn kívül Török Gyula elvtárs, az iskola igazgatója, Gáspár Rudolf tanító elvtárs, a pionír- csapat vezetője, esetenként és alkalmanként az iskola kom­munista pedagógusai, meghí­vott előadók is foglalkozni szoktak velük. Kéthetenként két-két órára a kör tagjai veszik birtokukba az iskola klubhelyiségét, és ott előadásokat hallgatnak, eszme­cserét, vitát rendeznek, film­vetítéseket néznek végig. Többen a kör tagjai közül megértve, hogy nem elég csak elsajátítani a helyes világnéze­tet, hanem azt tettekkel is bi­zonyítani kell, önkéntes közre­működők a polgári ügyek tes­tületének szertartásain. Pomo. zi Elvira, Heringes Erika a ka­tonai szolgálatra bevonuló fia­talok búcsúztatásakor szerepelt legutóbb. Gyenes Éva, Szabó Katalin a névadó ünnepsége­ken szokott közreműködni. Vi­rág Angelika, Gergely Alena pedig a polgári szertartásé te­metéseken. Elbeszélgettem velük. Még vi­táztunk is egy kicsit. Tanúsít­hatom: valóban, az iskola kö­zel kétszáz tanulója közül ők azok, akik értik, komolyan ve­szik, hogy az élet kérdés, /el tanulva, gondolkodva, a t ,do- mányok által feltárt isi) re­tekre s nem a vakhitre é ’Ive kell foglalkozni. Ők már értik. És hogyan, miként fogla1 ;oz- nak ezzel a kérdéssel nála )k? HAJDÚ AND tAS A VNB ELNÖKÉNÉL \ Vágsellyén (Sala) is megrendezték a pionírok és a közéleti vezetők már hagyományos találko­zóját. Két fő programja volt a találkozónak. Elő­ször dicsérő oklevelet kapott a városi törzskartól 15 pionír és a pionírmozgalom 7 dolgozója, köz­tük a magyar tanítási nyelvű alapiskola két pe­dagógusa, két pionírja is. Csupán a pionírok cso­portjai felkeresték a DUSLO, a TRIKOTA nemzeti vállalatok, a helyi efsz, a SZISZ városi titkár­sága és a városi nemzeti bizottság vezetőit. Csá­szár Ildikó, Nehánszky Károly, Polónyi Andrea, Sárkány Eleonóra, Szabó Attila és Száz Ildikó csoportom tagjaiként Aladár Lipovsky elvtársat, a városi nemzeti bizottság elnökét keresték fel. Már várt bennünket. Édességekkel, málnaszörp­pel, ajándékkönyvvel. A legfontosabb azonban az, hogy megbízható, pontos tájékoztatást adott a városfejlesztési tervekről. így tudtuk meg, hogy 2500 férőhelyes, fedett műjégpályát, két új isko­lát építenek majd városunkban, és az egyik at új. iskolaépület a magyar tanítási nyelvű alapis­kola új otthona lesz. ZÄLEZSÄK KORNÉLIA TÖRD A FEJED í VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában folytatva). 8. Jelez. 9. A jég teszi. 10. Város a Kaukázus lábánál. 12. Méz — szlovákul. 13. Az ittrium és a szén vegyjele. 14. Bolt közepe. 15. Földet túr-e? 16. Jordánia fővárosa. 17. Társa­sági tánc. 19. Irány. 21. Miklós, Béla. 22. Öröklődő főnemesi cím Angliában. 24. E területegység. 26. Lóca. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Ilyen tér is van. 3. Fehérnemű. 4. Formátlan. 5. Betűt vet. 6. Esde- kelve kérj. 7. Holland festő, Rembrandt tanítványa. 10. Rejtvényünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 11. Gyümölcs. 16. Az americium vegy­jele. 18. Vissza: játékszer. 20. Füzet. 22. Finomság­érték. 23. Igen — oroszul. 25. Határozói rag. 26. Gyermekköszöntés. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőle­ges 10. számú sorok megfejtése. Ai ifjú ateisták körének egyik csoportja (A szerző felvétele) A február 4-én közölt keresztrejvény helyes megfejtése: „Levendula, ricinus, erdei pajzsika, kamilla.“ — 289 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek a következők: Ka­tona Attila, 4. oszt., Agcsernyő (Cierna nad Ti- SO'U), Hengerics Róbert, 4. oszt., Ipolyság (Sahy), Dócs Dénes, 2. oszt., Kisgéres (Maiy Hores), Ho- lecz Attila, 3. oszt., Alsópéter (Dóin? Peter), Jász­berényi Péter, 4. oszt., Nyitra (Nitra). 1979. II. 18. N m

Next

/
Oldalképek
Tartalom