Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 1. szám

ÚJ szú V 19 79. I. 7. 17 ÉRDEKES FELMÉRÉS A gépjárművek biztosításá­val foglalkozó nyugatnémet társaság érdekes fölmérést végzett a közúti balesetek helyzetéről és a gépjárművek biztonságáról. 15 000 közúti baleset körülményeit vizsgál­ták meg, e baleseteknek 27 637 gépjármű és 45 792 személy volt a részese. Számba vették mindazokat a körülményeket, amelyek hatás­sal lehetnek a balesetekre, az anyagi károk keletkezésére és a következményekre. Az ada­tokból kiindulva könnyebben meg lehet ítélni, mennyire hasznosak a gépjárművekbe beszerelt különféle biztonsági berendezések, például a bizton­sági öv, a fejtámasz, s meg le­het állapítani, melyek a tipikus közúti balesetek. A fölmérés során 45 millió számadatot dolgoztak fel azzal a céllal, hogy a törvényhozók rendelkezésére annyi anyagot bocsássanak, amelyek alapján módosítani lehet az érvényben lévő rendelkezéseket. A gép­kocsit gyártókkal szemben is követelményeket lehet ez ered­mények alapján támasztani. A közlekedés résztvevőinek, fő­ként a járművezetőknek a fi­gyelmét fölhívták arra, melyek azok a tipikus hibák, amelye­ket elkövetnek. A fölmérés eredményeiből érdekes tanulságokat vontak le, amelyek általánosan érvé­nyesek a közúti közlekedésre. Az autóiskolákban folyó neve­lőmunkában szükséges arra tö­rekedni, hogy a gépjárműveze­tők a közúti balesetek szemlél­tető példája alapján megért­sék azt, hogyan jönnek létre a veszélyes helyzetek. A balese­tek legtöbbször a pillanatnyi helyzet lebecsülése, vagy a járművezető képességeinek túlbecsülése következtében történnek. A veszélyes helyze­tek keletkezésének lehetőségét a járművezetőknek akkora mértékben kellene tudatosíta­niuk, hogy ez a kockázat vál­lalásának csökkentésére ösztö­nözze őket. A hajtási jogosítvány tulaj­donosait szaktanfolyamokra kellene beidézni, különösen azokat, akik már közúti balese­tek részesei voltak. Nagyobb gondot kellene fordítani a bal­esetek okainak megállapításá­ra, hogy ezzel további tanul­mányozható anyaghoz juthas­sanak a szakemberek. Ami a gépkocsit és felszere­lését illeti, a szakemberek nagy súlyt helyeznek a bizton­sági öv használatára. A hátsó üléseken is be kellene vezetni a biztonsági övét. Ez előmoz­dítaná azt, hogy a gépkocsikba jobb biztonsági öveket gyártsa­nak, olyanokat, amelyek keze­lése az eddiginél könnyebb. Célszerű lenne a gépkocsijaví- tő üzemek dolgozóit is beha­tóbban tájékoztatni a közleke­dés biztonságának kérdéseiről, hogy hozzáértőbben fel tudják szerelni a biztonsági öveket, a fejtámlákat, a gyermekülése­ket. Az oldalsó összeütközés gya­kori veszélye tnegköveteli, hogy javítsák a személyautók ajtóinak konstrukcióját. A gép­kocsikra erősebb ajtókat kel­lene szerelni, vagy legalábbis az ajtókat belülről kellene úgy megerősíteni, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben ellen­álljanak. Főként a kiskocsik­nál kellene ezt megtenni. Ha­sonló munkát kellene végez­niük a gyártóknak a járművek szélvédő üvegein is, nagyobb gonddal kellene az üvegeket beépíteni a keretbe. A kis sze­mélyautók első üléseit meg kellene erősíteni, nehogy az összeütközés pillanatában a biz­tonsági övét nem használók, vagyis a hátul ülők akaratlanul is megsebesítsék a járműveze­tőt és a mellette ülőt. A bizton­sági öv rögzítő elemeit úgy kellene beépíteni, hogy bal­esetkor ne veszélyeztessék a hátul ülőket. A közúti forgalom más részt­vevőivel szemben is nagyobb igényeket kell támasztani. A gyermekek biztonsága például megköveteli, hogy ők a jármű­ben csak hátul üljenek, még pedig lehetőleg gyermekülé­sen, s méreteiknek megfelelő biztonsági övét gyártsanak a számukra. A járművezetőknek az eddi­ginél jobban kell tudatosíta­niuk a gyorshajtás veszélyét. Különösen a síkos úttesten be­csülik le gyakran a veszélyt. A vezetőknek vigyázniuk kell a gyermekek és az idős emberek biztonságára. Külön kellene foglalkozni a fiatal járművezetőkkel, akik aránytalanul sok közúti bal­esetet okoznak. A felsorolt jó tanácsokat olyan balesetek elemzése alap­ján adták, amelyeknek leg­alább egy jármű a részese volt és amelyek következtében leg­alább egy személy megsebe­sült. A megvizsgált balesetek 70,3 százalékában két személy­autó ütközött össze, 10,6 szá­zalékában egy személyautó és egy teherautó, 2,1 százaléká­ban pedig egy személyautó és egy autóbusz. A szakemberek az adatok feldolgozása után megállapították, hogy a leg­több közúti balesetet az el­sőbbség megadásának elmu­lasztása, az óvatosság hiánya és a gyorshajtás okozza. (ska) A Jablonec nad Nisou-i Autobrzdy vállalat fejlesztési osztályá­nak munkatársai új fékrendszert fejlesztettek és próbáltak ki. A fékrendszert kezdetben a Tatra—815 típusú teherautókba sze­relik be, majd fokozatosan a többi Csehszlovákiában gyártott te­herautókba és autóbuszba is. Az új termék jelentős mértékben növeli a gépjárművek üzemeltetésének biztonságát. Huszonhét részből áll, ebből 19-et csak nemrég konstruáltak. Sorozatgyártá­sát az Autobrzdy vállalat 1980-ban kezdi meg. A képen: Petr Haubold (baloldalt) és Vladimír Pleso az új fékrendszer részét képező rúgós fékhenger erősségét méri. (Felvétel: J. Sourek — CTK] AZ AUTÓ KÖRÜL AZ AUTŰ MOTORJÁRÓL (II.) Elektronikus gyújtásberendezéseket általá­ban eddig csak drága kocsikba építettek be. A városi közlekedésben az indításnál jelente­nek előnyt: elektronikus gyújtással a motor nem szennyeződik, bekormozódott gyújtógyer- gyákkal is működik. Ezenkívül a megszakí­tópár alig használódik el, ezért időszakonként cserékre nincsen gond. Hosszú távon az elekt­ronikus gyújtásberendezés kifizetődő. E gyúj­tóberendezés előnyére írható még, hogy az egyszer már optimálisan beállított fogyasz­tás — az előírt kipufogógáz-összetétel — hosszú időn át „fennmarad“ (vagyis nincs szükség újabb beállításra). A korszerű kocsikhoz a váltakozó áramú generátor is hozzátartozik. Ez a generátor üresjáratban is termel áramot, s ez elsősor­ban a gyakori megállással (indítással) járó városi közlekedésben és télen nagyon fontos. A váltakozó áramú generátorok állandóan „gondoskodnak“ arról, hogy az akkumulátor jól fel legyen töltve; megtakarítható az ön­indítózásnál egyébként gyakran előforduló , bosszankodás, de a nem éppen olcsó akku­mulátornak az élettartamát is meghosszabbít­ják a váltakozó áramú generátorok. Megjegyezzük, hogy a használt kocsik el­adásánál az egyenáramú generátorok eleve „rontja“ az autótulajdonos értékesítési esé­lyeit, bár ebben a tekintetben is vannak ki­vételek. A benzinbefecskendezés testesíti meg a „ke­veréktálalásnak“, a motor táplálásának leg­korszerűbb formáját. Sokan ugyan azt mond­ják, hogy a benzinbefecskendezés — e te­kintetben közömbös, hogy elektronikus, vagy mechanikus bázisú — rendszerint többlettel­jesítményt tesz lehetővé, ezt azonban nem magasabb fogyasztással keli „megfizetni“. Ellenkezőleg, a befecskendezéses motorokra az igen kedvező — tehát takarékoskodást je­lentő — fogyasztási értékek a jellemzők. Csak az a bökkenő, hogy alkatrészként vásárolva drágábbak, de elég sokba kerül karbantartá­suk, valamint beállításuk is. MOLNÁR OTTO (Folytatjuk) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 93. 1. A Közbiztonsági Testület vagy a Határőrség egyenru­hás tagjai, a Közbiztonsági Testület segédrendőrei és a ka­tonai forgalomirányítók a haladó járműből a) villogó piros fényű lámpával adnak jelzést a járművek megállítására; b) kinyújtott kar fel- és lefelé mozgatásával vagy kinyúj­tott megálljt jelző tárcsával, esetleg a járművön elhe­lyezett „Stop“ felirat kivilágításával adnak jelzést a járművek megállítására; c) piros fényű lámpával vagy a járművön elhelyezett „Stop“ felirat kivilágításával adnak jelzést a járművek megállítására. 2. A kiegészítő táblák a) olyan utasításokat rendelnek el, amelyeknek a közúti közlekedés résztvevője köteles magát alávetni; b) pontosabban meghatározzák, kiegészítik vagy korlátoz­zák a közúti jelzőtábla jelentését, amely alatt el vannak helyezve; c) olyan helyre hívják fel a figyelmet, ahol a közúti köz­lekedés résztvevőjét veszély fenyegeti, s ezért fokozott óvatosságot köteles tanúsítani. 3. A jelen hirdetményből engedélyezett kivételeket a) korlátozott mértékben szabad használni; b) csak feltétlenül szükséges mértékben szabad alkalmaz­ni, tekintettel a közúti közlekedés körülményeire és többi résztvevőjére; c) csak akkor szabad használni, ha az a jármű, amely szá­mára kivételt engedélyeztek, narancssárga fényt kibo­csátó figyelmeztető lárppával van felszerelve. gyekkel stb. — különféle tájékoztatást nyújt; a jelen esetben a „BUS“ felirat a) autóbusz és trolibusz- megállósávot jelez; b) autóbusz vagy trolibusz- megállóhelyet jelez; c) a városi tömegszállító trolibusz és autóbusz számára fenntartott for­galmi sávot jelzi 4. Az „Gtburkolati felira­tok“ útburkolati jel — meg­felelő feliratokkal, számje­PRÚHONICE 1000 m 5. Az itt ábrázolt jelző­tábla jelentése: a) útkereszteződést előjel­ző tábla; a járművezetőt a legközelebbi útkeresz­teződés elnevezéséről és távolságáról tájékoztat­ja; b) távolsági útirányt jelző tábla; a járművezetőt megerősíti az útirány helyességében az útke­reszteződésen vagy la­kott területen való át­haladás után; c) lakott terület kezdete a jelzőtáblán feltüntetett távolságra. 6. Az itt ábrázolt jelző­tábla jelentése: a) jelzőtábla útkeresztező­dés előtt; a járművezető­ket a terelőút irányáról tájékoztatja; b) jelzőtábla mentesítő út­vonal előtt; c) jelzőtábla útkeresztező­dés előtt;-a jelen eset­ben olyan útkeresztező­désre hívja fel a figyel­met, ahol helyi forga­lomszabályozás követ­keztében balra bekanya­rodni tilos. _____ üt li 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az átha­ladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? N a) Első. b) Második. c) Harmadik. Helyes válaszok: 0£ ‘ag ‘es ‘a* ‘qe ’qz ‘qi * é * * A í 1 s «/> íS2 ■ ■■■«% SZD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom