Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-02-18 / 7. szám

Szocialista társadalmunk kulturális programjában ősi városaink ékességeinek, szemet gyönyör­ködtető műemlékeinek céltudatos, tervszerű védelme is szerepel. Ennek a nemes jeladatnak meg­valósítását a műemlékvédelmi szervek irányítják. Hogy milyen eredménnyel? Efelöl érdeklőd­tünk a kormány által műemlék-városoknak minősített lőcsén (Levofaf és Bártfán (Bardejov). A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa ugyanis alig másfél évvel ezelőtt jóváhagy­ta a két város műemlékei felújításának 1985-ig terjedő programját. Karol Král, az állami műemlékvédelmi hivatal járási szakelő­adója a terveket tanulmányozza 1. Nem tudnám megmondani, hányszor haladtam el harmadi­kos gimnazista korom óta Lő­cse épen maradt ősi városfala alatt. Ma is szívesen átlépem a. régi várkapu küszöbét, megcso­dálom az igen sok látogatót csalogató Thurzó-házat, a Ja- kab-templomot, a városházát és a többi, műemlékként kezelt épületet. A „szégyenketrecet“, a pellengért sem kerülöm el. Az utóbbi években folyama­tosan változik a város képe. körüli munkát. Például 1960- ig csupán egy-egy fontosabb műemlék rekonstrukciójára irá­nyult a figyelem. így felújítot­ták a Thurzo-házat is. Ma már átfogó program alapján végez­zük a munkát. — összesen hatszázharminc­hét épület tartozik a műemlék­rezervátumhoz — vette át a szót a vnb elnöke. — Ezek 37,4 százaléka jó, 33,7 százaléka megfelelő és 28,9 százaléka ve­szélyes állapotban van. A szó­ban forgó épületek 87,9 száza­léka lakóház. Tíz épület a nem­zeti bizottság tulajdonában, 64 a házkezelőség és 14 a szocia­Tatarozzák a régi bárt fai házakat Oj köntösben díszelegnek az évszázadokkal ezelőtt emelt épületek. S a műépítészek, a városfejlesztés tervezői és ki­vitelezői dicséretére legyen mondva, sikerült összhangot, teremteniük az ősi város tör­ténelmi nevezetességű műemlé­kei és a korszerű lakónegye­dek toronyházai között. A várost 1950-ben nyilvání­tották műemlékvárossá. A fel­újítási munkálatok jelentősebb szakasza az ötödik ötéves terv­időszakban vette kezdetét, ami­kor is közel 25,5 millió koronát fordítottak erre a célra. A legilletékesebb helyen, a városi nemzeti bizottság szék­házában kerestük a „műemlék­védőket“. Itt találkoztuhk Ka­rol Král elvtárssal, az állami műemlékvédelmi hivatal SpiSs- ká Nová Ves-i járási központ­jának szakelőadójával. A vnb elnökének, Stefan Blaio elv- társnak társaságában beszél­gettünk. — Az utóbbi években nagyot léptünk előre a műemlékvéde­lem terén — jegyezte meg Král elvtárs. — Nyolc évvel ezelőtt még csak ketten foglalkoztunk ezzel a feladatkörrel a műem­lékekben gazdag SpiSská Nová Ves-i járásban. Az elmúlt év ja­nuárja óta már hatan dolgo­zunk, s ami a legörvendete- sebb, átgondolt, komplex ter­vek alapján, céltudatosan vé­gezzük a műemlékek felújítása lista intézmények gondozásá­ban van. A műemlékvédelemmel pár­huzamosan oldják meg — a városközpont szükségleteinek megfelelően — a vízellátás, áramszolgáltatás, a gázvezeték­építés, a közlekedés igényeivel összefüggő problémákat is. — Az 1977—85-ös évekre ki­dolgozott komplex program legfontosabb feladatai között első helyen szerepel a város történelmi és művészeti érté­keit jelentő épületek tatarozá­sa, használhatóvá tétele — hangsúlyozta Král elvtárs —, de emellett azoknak az épüle­teknek a védelme is, amelyek felújítására később kerül sor. Jelenleg a város főterének és a közeli utcák épületeinek fel­újítása van folyamatban. Egyébként ezekre a munkála­tokra 1985-ig közel 250 millió koronát fordítunk. Ha a műemlékek és a többi épület felújítását irányitő prá­gai intézet, a bratislavai kultu­rális tervező intézet, a Bratis­lavai Iparművészeti Központ és a Zilinai Pamiatkostav n. v. dolgozói továbbra is olyan be­csületesen végzik munkájukat, mint eddig — fejezte be a gon­dolatot Bla2o elvtárs. Több régi, a XII. és a XIV. századból származó épület is­mét szolgálja az embert és a társadalmi szükségleteket. Szép helyiségeket kapott a pionír­és ifjúsági ház, a város kultu­rális és társadalmi központja, az ifjúsági klub, a filmszínház. Felújított lakóházak sorakoz­nak a Nálepka kapitány és a Kassai utcában. További házak­ban üzleteket létesítettek, vagy korszerűsítették a lakásokat. A 44-es házszám alatt meg­csodáltuk a felújított homlok­zatot. — A mellette álló épü­letekben lakott a lőcsei fehér asszony — mondta Král elv- társ. Egy további öreg épület is joggal kiérdemelte a felújítást, hiszen ebben működött vala­mikor a híres tanítóképző, majd jóval később ez lett a kommunista párt városi bizott­ságának székhelye. Benéztünk a ház udvarába is, ahol a régi lőcsei polgári há­zakra jellemző díszoszlopokkal alátámasztott erkélyeket lát­tunk. Kísérőnk elmondta, hogy valamikor — Róbert Károly idejében — itt szállásolták el az átutazó kereskedőket. A szobák alatt voltak a raktárak, és egész hátul a lóistállók. Utunkat folytatva, a kassai kaput is megtekintettük, ahol a közeljövőben vendéglőt léte­sítenek és megálltunk a Bástya utcában. Az egyik felújított bástyában van a Világtalanok Múzeuma, amely hazánkban egyedülálló, egyike a hat ha­sonló európai múzeumnak. Elidőztünk a felújítás alatt le­vő városfalon is. összegezve a látottakat, el­mondhatjuk, hogy már eddig is sok minden történt a város gazdag műkincseinek védelmé­re. A teljesség kedvéért azt is el "kell mondanunk, hogy köz­ben igen sok akadállyal kell megbirkózni, a szakemberek hiányából következő problémát kell megoldani. Az illetékesek azonban bíznak munkájuk si­kerében, mert a város műem­lékvédelmét közös célként, fő feladatként kezelik. 2. A jövő nemzedékeinek kíván­ják megőrizni az „ékességek városának“ joggal nevezett Bártfa műkincseit is. A gótikus és reneszánsz stílusban épített városházát, a közelében, szin­tén a Felszabadítók terén álló templomot és a műemlékké nyilvánított kétszázharminchét épületet. Ebben a hajdan fontos keres­kedelmi és kézműipari köz­pontban is tervszerűen folyik a műemlékvédelem. Az SZSZK kormányának tavalyi értékelé­se szerint, a szlovákiai műem­lékvárosok közül éppen itt a legeredményesebben. Ivan Banduriő, a Járási Mű­emlékvédelmi Igazgatóság ve­zetője elmondta, hogy a mű­emlékek felújítása már az öt­venes években elkezdődött. Szép eredményeket értek el. Felújítottak — a többi között — hét bástyát a régi városfa­lon, befejezték tizenkilenc épü­let tatarozását, több mint negy­ven ház tetőzetének átépítését, a főtér macskakő burkolatának pótlását. Újraépítettek két há­zat, felújították a városfal egy részét, több ház homlokzatát. — A Szlovák Nemzeti Ta­nács 1958. évi, vonatkozó tör­vényerejű rendelete alapján in­dult meg a város műemlékei­nek tervszerűbb helyreállítása — tájékoztatott Banduriő elvtárs. — Miután városunkat műem­lék-rezervátummá nyilvánítot­ták, gyorsabb ütemben láttunk hozzá a munkálatokhoz. A vé­delem alá eső 237 épület het­ven százalékát már rendbehoz­tuk, viszont 39 épület veszé­lyeztetett állapotban van, ezek­nek rekonstrukciója legköze­lebbi feladataink között szere­pel. A szóban forgó épületek túlnyomó többsége — 114 — lakásként szolgál. A történelmi magot alkotó városközpontban az épületeket már általában felújítottuk. A többi épületre is folyamatosan sor kerül. — Milyen az együttműködés az illetékes központi szervek­kel, a járási és a városi ható­ságokkal? — kérdeztem. — Csak azt mondhatom, hogy nagyon jó — válaszolta Banduriő elvtárs. — Ennek kö­szönhetjük eddigi sikereinket. A távlati felújítási tervek alap­ján 1985-ig a felülvizsgálati, tervezési munkálatokra évente 150 ezer koronát s az ősi város műemlékeinek rendbe hozatalá­ra további 600 ezer koronát fordítunk. Emellett a nemzeti bizottságok költségvetéséből minden évben tízmillió koro­nát használunk fel erre a cél­ra. Megtudtuk azt is, hogy a munkálatok java részét a Já­rási Építő Vállalat dolgozói, illetve az igényesebb szaktu­dást követelő restaurálási mun­kálatokat a Bratislavai Iparmű­vészeti Központ szakemberei végzik. Banduriő elvtárs távozásunk előtt megjegyezte: — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a múlt kulturális ér­tékei pótolhatatlanok és ennek az örökségnek védelme, kar­bantartása társadalmi feladat. Szocialista társadalmunk lehe­tőséget teremt arra, hogy mű­emlékeinket megvédjük. Ezt szeretnénk tenni a jövőben is, még nagyobb lelkesedéssel. KULIK GELLERT ii. 'C í NfiMHui Ilyen házakban szállásolták el a középkorban a Lőcsén átutazó kereskedőket (Berenhaut Róbert felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom