Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-18 / 7. szám
ÚJ szú SZ IMIKÜZSEIHIIESZTES Társadalmi munkában három és fél miliiá korona értékű mű A losonci JLuéenec) járás dinamikusan fejlődő községei közé tartozik a 637 lakosú Csorna (Camovce). A két választási időszakban a község)ejlesztés terén elért eredmények bizonyítják, hogy jó az irányítás. Karkusz János 1972 januárjától tölti be a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztjét. Azóta jelentősen megváltozott a község arculata, gyors léptekkel haladnak a fejlődés útján. Szívén viseli a község ügyét, munkáját becsülettel elvégzi. A kitűzött feladatok teljesítése érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Ezt bizonyítja, hogy a lakosság 1975-ben ismét bizalmat szavazott neki. MILYEN VOLT A KEZDET — Községünkben nem okoz problémát a társadalmi munka megszervezése — e szavakkal' kezdte tájékoztatását. — A munkát közösen végezzük a helyi egységes földművesszövetkezettel és a Nemzeti Front tizenegy tömegszervezetével. A választási program feladatait a Z-akció keretében teljesítjük. Az elért eredményeket, a tervek megvalósítását így összegezi: — 1972-ben első feladatunk volt a vasútállomás várótermének a befejezése, 254 ezer korona értékben. Azután a hnb emeletes épülete következett. Az emeleten van a hivatali helyiség, a tanács- és az ülésterem, a fiatalok klubja, a könyvtár, az agitációs központ, a földszinten a tűzoltószertár. Ennek értéke 450 000 korona. Mivel a lakosság nagy része Füleken a Kovosmaltban, illetve a Béke Bútorgyárban dolgozik, és minden nap utazik, nagy szükség volt egy fedett buszmegállóra. Hamarosan ez is elkészült. Továbbá járdákat betonoztunk. EGY ÉV ALATT ÖVODA tézmény a járásban még Vilkén (Velká nad Ipfom) és Bolgáromban (Bulhary) van. Ide Is ellátogattunk. DuriS Pálné, az óvoda igazgatója, tizenöt éve végzi nehéz, felelősségteljes hivatását. — jelenleg 30 gyerek közül 12 cigánygyerekünk van — mondta —, de ha létszámuk jeltöltődik, akkor csak velük fogunk foglalkozni. Az óvoda hivatalos tanítási nyelve a szlovák, de hogy a gyerekek megértsék a magyarázatot, két nyelven folyik az oktatás. Nehéz dolog a 3—6 éves gyerekek foglalkozásnak a megszervezése. Égető problémájuk a tanerőhiány. Az óvónők általában há- romhavonként váltakoznak, és a gyerekek is nehezen alkalKarkuiz János hnb-elnök mazkodnak. Ennek ellenére szeretettel beszél munkájáról és a gyerekekről. Legmaradandóbb élményei közé tartoznak a kirándulások. Legutóbb a Budapesti Állatkertben voltak szülői kísérettel. Idén, a nemzetközi gyermekév alkalmából, szintén terveznek kirándulást. BEVEZETIK AZ IVÓVIZET A falufejlesztésben különben nehézségeket okozott az építőilyen rövid idő alatt épült fel az egyosztályos, 30 férőhelyes, egész napos foglalkoztatást biztosító, csaknem félmillió korona értékű óvoda. A játékokat, a konyha- és egyéb berendezéseket a járási nemzeti bizottság biztosította. A jnb oktatási osztályának határozata alapján a falu cigánykérdésének megoldására épült, és hasonló inDurii Pálné igazgató (jobbra) az óvodátokkal anyag beszerzése, de végül is minden feladatot terv szerint elvégeztek. A hnb-elnök büszkén sorolja az elért eredményeket. — Felújítottuk a művelődési házat. Folyamatban van az ivóvíz bevezetése, már csak a házakba kell bekötni a csöveket. Ennek a műnek értéke egymillió korona lesz. Sok gondot okozott a patak. Ma már kövezett mederben, szelíden csobog a víz. Átadtuk a korszerű, modern ravatalozót, amelynek értéke 493 000 korona. LEGAKTÍVABB A SPORTSZERVEZET A lakosság társadalmi munkában 29 650 órát dolgozott le. A tömegszervezetek közül a legaktívabbak a sportszervezet tagjai, akik Mihali József vezetésével minden akcióban jelen vannak és 5400 órát dolgoztak le. Megnagyították és bekerítették a labdarúgópályát. Bekötőutakat építettek, illetve befejezték, felújították az iskola épületét, átszervezték a villanyhálózatot. Átépítették a volt igazgatói lakást és szeptembertől megnyílt a napközi otthon. A két választási időszakban a cigánytelepen utat építettek, fokozatosan felszámoltak 12 viskót, melyek lakói a községben vagy 'a járás területén egészséges, korszerű lakásba költözhettek. És még tovább sorolhatnám: portalanították az utakat, vízlevezető-árkokat építettek, parkosítottak, szépítették községüket. Egyszóval, valóban szívügyüknek tekintik a fejlődést és erre a célra kihasználnak minden lehetőséget. Cselekvő kezdeményezéssel, alkotó munkával összesen nem kevesebb mint három és fél millió korona értékű művet hoztak létre. A járási nemzeti bizottság által meghirdetett községfejlesztési és -szépítési akcióban ezért elnyerték a bronz fokozatot. TÖTH ÁGNES 1979. II. 18. EMBERSÉGBŐL JELES Terézia Lipkovának már a mosolygós arca is elárulja segítőkészségét. És erről ékesen tanúskodik, hogy 1976-ban 40-szeres véradásért, a Jansky-iemlék- érem arany fokozatával tüntették ki és azóta is már legalább tízszer adott vért. A bratislaval Priemstavban, amelynek 16 éve könyvelője, sok munkatársát is megnyerte a véradók táborának. — Ha jól emlékszem, először 1951 végén szántam el magam erre — kezdi el a beszélgetést. — Hat alkalommal adtam vért, majd abbahagytam. A férjem megbetegedett és sajnos, nem tudtak rajta segíteni. Három kiskorú gyerekkel magára maradt. Dolgozott, gondját viselte gyermekeinek. Arról azonban sohasem feledkezett meg, hogy a férje, betegsége ideje alatt, milyen sok vért kapott. Arra gondolt, hogy hasonló esetek naponta előfordulnak. Határozott. Folytatta a véradást és folytatja ma is, amikor már gyermekei felnőttek, családot alapítottak. Sőt, ők is egytől egyig véradók. Erre igen büszke. Mindenkinek elújságolta, hogy a menye már a Jans- k^-emlékérem bronz fokozatának a tulajdonosa. Csupán arról hallgat — neki van a legnagyobb érdeme abban, hogy az egész család véradó. — A véradás a vállalatunknál is meghonosodott — folytatja. — Alkalomadtán csoportosan megyünk a véradóállomásra. Ez a nemes Qselekedet szerves része a szocialista kötelezettségvállalásoknak. Részlegükön a szocialista munkabrigád 44 tagjának csaknem egynegyede véradó. Az üzem vezető dolgozói évente találkoznak azokkal, akik a legértékesebbet adják. Sőt, többen közülük is ezt teszik. Aki egész nap számokkal dolgozik, annak munka után jólesik a kikapcsolódás. Ez nála nem jelent tétlenséget. A Csehszlovák Vöröskereszt városi ellenőrző bizottságának az elnöke, a fővárosi nemzeti bizottság képviselője immár a harmadik megbízatási időszakban. A szociális és egészségügyi szak- bizottságban tevékenykedik. A kötelesség gyakran este is elszólítja gyűlésre. A választókkal való találkozásra, vagy éppen a polgári bizottság ülésére hívják meg. Sohasem mondja, hogy nem megy, vagy nem mehet, pedig három unokája is várja. — Szabad időm ritkán van, de igyekszem úgy beosztani, hogy mindenre teljen belőle — mondja. — Az idős emberek gyakran felkeresnek a lakásomon is, hogy kérvényt írjak számukra, vagy hogy tanácsot adjak. Ha egyedül vagyok, sütök-főzök. Ez a kedvtelésem és a kikapcsolódásom is. Különben közéleti helytállását bizonyítja több emlékérem, elismerő oklevél. S nyolc évvel ezelőtt felvették a párt soraiba is. — Elégedett. — Igen. Persze az életben akadnak problémák, de az embernek túl kell magát rajtuk tennie. — Továbbra is megmarad a véradók családjában? — Addig, amíg az egészségem engedi. Ezt diktálja a lelkiismeretem, mert tudom, hogy véradással emberek életét lehet megmenteni a műtőasztalon éppúgy, mint a szülészeten. S jó az az érzés, hogy segítettem valakin... Ez több minden elismerésnél, kitüntetésnél. Hát nincs igazam? De mennyire igaza van! S jó az is, hogy a hozzá hasonlóak egyre többen vannak. Megérdemlik a társadalom elismerését, mert emberségből jelesre vizsgáznak. NÉMETH JÁNOS ÓVJUK A TERMÉSZET KINCSEIT Természetvédelem alatt elsősorban a tudó mányos, kulturális vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelmét, megőrzését és ren deltetésszerú fenntartását értjük. Ezt a védelmet nálunk az állami természetvédelmi szervek biztosítják. Elsősorban a tudományos, kulturális, szociális de természetesen gazdasági szempontból is védelmet érdemlő tájegységek, például állami védett területek, lelőhelyek, természeti emlékek stb., továbbá egyes növények és állatfajok védelmével. A természetvédelem múltjára visszatekintve megállapíthatjuk, hogy tudatos formáiban a XIX. század első felében jelentkezett, amikor is 1819-ben A. V. Humboldt „monument de la nature“, vagyis a „természeti emlék“ fogalmát. Azóta természetesen ez a tevékenység jóval szélessbb- körti és tervszerűbb lett. A modern természet- védelem a természeti értékeket megóvja az őket veszélyeztető, rájuk károsan ható emberi tevékenység elől. A termesze let például védenünk kell a levegő- és a vízszennyeződéstől, a védett állatfajokat — a többi között — a mezőgazdaságban használt különféle vegyszerek káros hatásától, erdőinket pedig attól, hogy .engedély nélkül és szervezetlenül hétvégi házakkal stb. telepítsék be őket. Az állami természet- védő szervek különben ügyelnek az ásványi kincsek gazdaságos és a környezeti viszonyoknak nem ártó kiaknázására is. Modern korunkban ugyanis az egészséges természetnek óriási jelentősége van, a többi között a dolgozók zavartalan pihenésének, erejük megújításának , szavatolása viszonylatában is. A természetvédelem nemzetközi jellege szükségessé teszi az egyes államok együttműködését, intézkedéseik egyeztetését. Ezért Svájcban 1948-ban megalakult az IUCN, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, az UNESCO és a FAO tanácsadó szerve, amely a természetvédelem nemzetközi szerveként betölti a világ természetvédelmi dokumentációs és egyeztető központjának szerepét. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén alakult meg a Szlovákiai Természetvédők Szövetsége, amely fő céljának tekinti a természetbarátok társulását és szakmai oktatását. Hatásosan együttműködik az állami természetvédelmi szervekkel, amelyekkel sok esetben egyeztetett akciókat szervez. Alapszervezeteiben az önkéntes természetvédők és természetbarátok társulnak. Ebben a szervezetbe be léphet minden 15 éven felüli csehszlovák állampolgár. KAKABA ERVIN 9
