Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-02-18 / 7. szám

ÚJ szú SZ IMIKÜZSEIHIIESZTES Társadalmi munkában három és fél miliiá korona értékű mű A losonci JLuéenec) járás dinamikusan fejlődő községei közé tartozik a 637 lakosú Csorna (Camovce). A két választási időszak­ban a község)ejlesztés terén elért eredmények bizonyítják, hogy jó az irányítás. Karkusz János 1972 januárjától tölti be a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztjét. Azóta jelentősen megváltozott a község arculata, gyors léptekkel haladnak a fejlődés útján. Szívén viseli a község ügyét, munkáját becsülettel elvégzi. A kitűzött feladatok teljesí­tése érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Ezt bizonyítja, hogy a lakosság 1975-ben ismét bizalmat szavazott neki. MILYEN VOLT A KEZDET — Községünkben nem okoz problémát a társadalmi munka megszervezése — e szavakkal' kezdte tájékoztatását. — A munkát közösen végezzük a he­lyi egységes földművesszövet­kezettel és a Nemzeti Front ti­zenegy tömegszervezetével. A választási program feladatait a Z-akció keretében teljesítjük. Az elért eredményeket, a ter­vek megvalósítását így össze­gezi: — 1972-ben első feladatunk volt a vasútállomás várótermé­nek a befejezése, 254 ezer ko­rona értékben. Azután a hnb emeletes épülete következett. Az emeleten van a hivatali he­lyiség, a tanács- és az üléste­rem, a fiatalok klubja, a könyv­tár, az agitációs központ, a földszinten a tűzoltószertár. En­nek értéke 450 000 korona. Mi­vel a lakosság nagy része Füle­ken a Kovosmaltban, illetve a Béke Bútorgyárban dolgozik, és minden nap utazik, nagy szükség volt egy fedett busz­megállóra. Hamarosan ez is el­készült. Továbbá járdákat beto­noztunk. EGY ÉV ALATT ÖVODA tézmény a járásban még Vilkén (Velká nad Ipfom) és Bolgá­romban (Bulhary) van. Ide Is el­látogattunk. DuriS Pálné, az óvoda igazgatója, tizenöt éve végzi nehéz, felelősségteljes hivatását. — jelenleg 30 gyerek közül 12 cigánygyerekünk van — mondta —, de ha létszámuk jel­töltődik, akkor csak velük fo­gunk foglalkozni. Az óvoda hi­vatalos tanítási nyelve a szlo­vák, de hogy a gyerekek meg­értsék a magyarázatot, két nyelven folyik az oktatás. Ne­héz dolog a 3—6 éves gyerekek foglalkozásnak a megszervezé­se. Égető problémájuk a tanerő­hiány. Az óvónők általában há- romhavonként váltakoznak, és a gyerekek is nehezen alkal­Karkuiz János hnb-elnök mazkodnak. Ennek ellenére sze­retettel beszél munkájáról és a gyerekekről. Legmaradandóbb élményei közé tartoznak a ki­rándulások. Legutóbb a Buda­pesti Állatkertben voltak szülői kísérettel. Idén, a nemzetközi gyermekév alkalmából, szintén terveznek kirándulást. BEVEZETIK AZ IVÓVIZET A falufejlesztésben különben nehézségeket okozott az építő­ilyen rövid idő alatt épült fel az egyosztályos, 30 férőhelyes, egész napos foglalkoztatást biztosító, csaknem félmillió ko­rona értékű óvoda. A játékokat, a konyha- és egyéb berende­zéseket a járási nemzeti bizott­ság biztosította. A jnb oktatási osztályának határozata alapján a falu cigánykérdésének meg­oldására épült, és hasonló in­Durii Pálné igazgató (jobbra) az óvodátokkal anyag beszerzése, de végül is minden feladatot terv szerint elvégeztek. A hnb-elnök büszkén sorolja az elért eredményeket. — Felújítottuk a művelődési házat. Folyamatban van az ivó­víz bevezetése, már csak a há­zakba kell bekötni a csöveket. Ennek a műnek értéke egymil­lió korona lesz. Sok gondot okozott a patak. Ma már köve­zett mederben, szelíden csobog a víz. Átadtuk a korszerű, mo­dern ravatalozót, amelynek ér­téke 493 000 korona. LEGAKTÍVABB A SPORTSZERVEZET A lakosság társadalmi mun­kában 29 650 órát dolgozott le. A tömegszervezetek közül a legaktívabbak a sportszervezet tagjai, akik Mihali József veze­tésével minden akcióban jelen vannak és 5400 órát dolgoztak le. Megnagyították és bekerítet­ték a labdarúgópályát. Bekötő­utakat építettek, illetve befe­jezték, felújították az iskola épületét, átszervezték a vil­lanyhálózatot. Átépítették a volt igazgatói lakást és szeptember­től megnyílt a napközi otthon. A két választási időszakban a cigánytelepen utat építettek, fokozatosan felszámoltak 12 viskót, melyek lakói a község­ben vagy 'a járás területén egészséges, korszerű lakásba költözhettek. És még tovább sorolhatnám: portalanították az utakat, vízle­vezető-árkokat építettek, parko­sítottak, szépítették községüket. Egyszóval, valóban szívügyük­nek tekintik a fejlődést és erre a célra kihasználnak minden lehetőséget. Cselekvő kezdemé­nyezéssel, alkotó munkával összesen nem kevesebb mint három és fél millió korona ér­tékű művet hoztak létre. A já­rási nemzeti bizottság által meghirdetett községfejlesztési és -szépítési akcióban ezért el­nyerték a bronz fokozatot. TÖTH ÁGNES 1979. II. 18. EMBERSÉGBŐL JELES Terézia Lipkovának már a mosolygós arca is elárulja segítőkészségét. És er­ről ékesen tanúskodik, hogy 1976-ban 40-szeres véradásért, a Jansky-iemlék- érem arany fokozatával tüntették ki és azóta is már legalább tízszer adott vért. A bratislaval Priemstavban, amelynek 16 éve könyvelője, sok munkatársát is megnyerte a véradók táborának. — Ha jól emlékszem, először 1951 végén szántam el magam erre — kezdi el a beszélgetést. — Hat alkalommal adtam vért, majd abbahagytam. A fér­jem megbetegedett és sajnos, nem tud­tak rajta segíteni. Három kiskorú gyerekkel magára ma­radt. Dolgozott, gondját viselte gyer­mekeinek. Arról azonban sohasem fe­ledkezett meg, hogy a férje, betegsége ideje alatt, milyen sok vért kapott. Arra gondolt, hogy hasonló esetek naponta előfordulnak. Határozott. Folytatta a véradást és folytatja ma is, amikor már gyermekei felnőttek, családot ala­pítottak. Sőt, ők is egytől egyig vér­adók. Erre igen büszke. Mindenkinek elújságolta, hogy a menye már a Jans- k^-emlékérem bronz fokozatának a tu­lajdonosa. Csupán arról hallgat — neki van a legnagyobb érdeme abban, hogy az egész család véradó. — A véradás a vállalatunknál is meg­honosodott — folytatja. — Alkalomad­tán csoportosan megyünk a véradóál­lomásra. Ez a nemes Qselekedet szer­ves része a szocialista kötelezettségvál­lalásoknak. Részlegükön a szocialista munkabrigád 44 tagjának csaknem egy­negyede véradó. Az üzem vezető dol­gozói évente találkoznak azokkal, akik a legértékesebbet adják. Sőt, többen közülük is ezt teszik. Aki egész nap számokkal dolgozik, annak munka után jólesik a kikapcso­lódás. Ez nála nem jelent tétlenséget. A Csehszlovák Vöröskereszt városi el­lenőrző bizottságának az elnöke, a fő­városi nemzeti bizottság képviselője immár a harmadik megbízatási időszak­ban. A szociális és egészségügyi szak- bizottságban tevékenykedik. A köteles­ség gyakran este is elszólítja gyűlésre. A választókkal való találkozásra, vagy éppen a polgári bizottság ülésére hívják meg. Sohasem mondja, hogy nem megy, vagy nem mehet, pedig három unokája is várja. — Szabad időm ritkán van, de igyek­szem úgy beosztani, hogy mindenre tel­jen belőle — mondja. — Az idős em­berek gyakran felkeresnek a lakásomon is, hogy kérvényt írjak számukra, vagy hogy tanácsot adjak. Ha egyedül va­gyok, sütök-főzök. Ez a kedvtelésem és a kikapcsolódásom is. Különben közéleti helytállását bizo­nyítja több emlékérem, elismerő okle­vél. S nyolc évvel ezelőtt felvették a párt soraiba is. — Elégedett. — Igen. Persze az életben akadnak problémák, de az embernek túl kell ma­gát rajtuk tennie. — Továbbra is megmarad a véradók családjában? — Addig, amíg az egészségem enge­di. Ezt diktálja a lelkiismeretem, mert tudom, hogy véradással emberek életét lehet megmenteni a műtőasztalon épp­úgy, mint a szülészeten. S jó az az ér­zés, hogy segítettem valakin... Ez több minden elismerésnél, kitüntetésnél. Hát nincs igazam? De mennyire igaza van! S jó az is, hogy a hozzá hasonlóak egyre többen vannak. Megérdemlik a társadalom el­ismerését, mert emberségből jelesre vizsgáznak. NÉMETH JÁNOS ÓVJUK A TERMÉSZET KINCSEIT Természetvédelem alatt elsősorban a tudó mányos, kulturális vagy egyéb szempontból ki­emelkedő jelentőségű természeti értékek védel­mét, megőrzését és ren deltetésszerú fenntartá­sát értjük. Ezt a védel­met nálunk az állami természetvédelmi szer­vek biztosítják. Elsősor­ban a tudományos, kul­turális, szociális de ter­mészetesen gazdasági szempontból is védelmet érdemlő tájegységek, például állami védett te­rületek, lelőhelyek, ter­mészeti emlékek stb., továbbá egyes növények és állatfajok védelmével. A természetvédelem múltjára visszatekintve megállapíthatjuk, hogy tudatos formáiban a XIX. század első felében je­lentkezett, amikor is 1819-ben A. V. Humboldt „monument de la natu­re“, vagyis a „természeti emlék“ fogalmát. Azóta természetesen ez a tevé­kenység jóval szélessbb- körti és tervszerűbb lett. A modern természet- védelem a természeti ér­tékeket megóvja az őket veszélyeztető, rájuk ká­rosan ható emberi tevé­kenység elől. A termesze let például védenünk kell a levegő- és a víz­szennyeződéstől, a védett állatfajokat — a többi között — a mezőgazda­ságban használt külön­féle vegyszerek káros hatásától, erdőinket pe­dig attól, hogy .engedély nélkül és szervezetlenül hétvégi házakkal stb. te­lepítsék be őket. Az állami természet- védő szervek különben ügyelnek az ásványi kin­csek gazdaságos és a környezeti viszonyoknak nem ártó kiaknázására is. Modern korunkban ugyanis az egészséges természetnek óriási je­lentősége van, a többi között a dolgozók zavar­talan pihenésének, ere­jük megújításának , sza­vatolása viszonylatában is. A természetvédelem nemzetközi jellege szük­ségessé teszi az egyes államok együttműködé­sét, intézkedéseik egyez­tetését. Ezért Svájcban 1948-ban megalakult az IUCN, a Nemzetközi Ter­mészetvédelmi Unió, az UNESCO és a FAO ta­nácsadó szerve, amely a természetvédelem nem­zetközi szerveként betöl­ti a világ természetvé­delmi dokumentációs és egyeztető központjának szerepét. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén alakult meg a Szlovákiai Természetvédők Szövet­sége, amely fő céljának tekinti a természetbará­tok társulását és szak­mai oktatását. Hatásosan együttműködik az állami természetvédelmi szer­vekkel, amelyekkel sok esetben egyeztetett ak­ciókat szervez. Alapszer­vezeteiben az önkéntes természetvédők és ter­mészetbarátok társulnak. Ebben a szervezetbe be léphet minden 15 éven felüli csehszlovák állam­polgár. KAKABA ERVIN 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom