Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-10 / 291. szám, hétfő
A MÍTOSZ ÉS SZOCIALISTA VALÓSÁGUNK SZEMBESÍTÉSE Emberi jogok, szavak és lenek írta: Evžer* E r b a ro, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke Határidő-tologatás December 10-e, Az emberi íjogok általános nyila tkozata elfogadásának évfordulóéi alkalmat ad arra, hogy a történelmi tapasztalatok és országunk eddigi fejlődése alapján anéltassuk azt a nagy előrehaladásit, amelyet Csehszlovákba népe az emberi jogok biztosítása terén rövid idő, egy nemzedék élete alatt ért el a nemzeti és a szocialista forradalom győzelmének köszönhetően. Az emberi jogok napja egyúttal arra is alkalmat ad nekünk, hogy konfrontáljuk az emberi jogok és érvényesítésük eltérő értelmezését a szocialista és a tőkés társadailomhan,. Joggal vagyunk büszkék arra, hogy a szocialista országoik, köztük hazánk is, becsülettel hozzájárulnak az ENSZ-nek az emberi jogok terén tett haladó erőfeszítéseihez. Csehszlo- vákua alkotmánya az állampolgárok jogait és szabadság jogait a nemzetközi dokumentumokkal, Az emberi jogok általános nyilatkozatával, az emberi jogokról szóié nemzetközi szerződésekkel és az ENSZ-közgyű • lés által jóváhagyott más nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban határozza meg. Az Egyesült Államoktól és több más tőkés országtól eltérően hazánk mindezeket a szerződéseket ratifikálta, és következetesen biztosítja az ebből eredő összes kötelezettségek teljesítését. Csehszlovákiában az emberek életkörülményeinek javításában és humanizálásában történelmi szempontból rövid idő ailatt kiváló eredményeket értünk el. A szocialista Csehszlovákia állampolgáraink jogait törvénybe iktatták, és az állam a gyakorlatban is megvalósítja őket a dolgozók társadalmi szervezeteinek részvételével, a szocialista társadalom, a népgazdaság, a kultúra és az életszínvonal 30 éves fejlődésének folyamatában. AZ ALKOTMÁNY BIZTOSÍTOTTA EMBERI JOGOK Szocialista államunk alkotmánya jogilag rögzíti az emberi jogok minőségileg magasabb szintű, valóban humanista értelmezését. Az ember, a szocialista állampolgár jogának és szabadságának alapja a kizsákmányolás alól, a politikai, a faji és a nemzetiségi elnyomás minden formája alól történt felszabadítása. A csehszlovák alkotmány számos politikai, személyi, szociális, gazdasági és kulturális jogot rögzít és szavatol, ezeket a jogokat a válságmentes társadalom körülményei között az anyagi, politikai, ideológiai, szervezési és jogi garanciák rendszere biztosítja. A kollektív és egyéni, a gazdasági és szociális érdekekkel összhangban tervszerűen fejlő, dő társadalmi rendszerünk feltételei között tovább mélyül a szocialista humanizmus az ember és az állampolgár jogai és szabadság joga i te r ü lété n. D e hazánkban az emberi jogok .biztosítása már a fejlődés elért szintjén is túllépi az általános demokratikus szintet, amelyet a nemzetközi dokumentumok szabnak meg. Az a tény, hogy a fejlett tőkés országok nem hajlandók ratifikálni az emberi jogokkal kapcsolatos több jelentős dokumentumot, amelyeket az ENSZ jóváhagyott, már vázolja ezen országok jelenlegi helyzetét. A kapitalizmus gazdasági válsága következtében nemcsak a munkanélküliség fokozódik, nemcsak a diszkriminálás tilalmát sértik meg az emberi jogok területén, hanem még ej is nyomják vagy korlátozzák az állampolgári jogokat és a politikai szabadság- jogokat. JJJj Jelenleg az imperialista hatalmak politikájukkal igyekez1979 nek beavatkozni a szocialista országok belügyeibe az embeI. 10. jogok „védelmének“ ürügyén, Elutasítjuk ezeket a képmutató törekvéseket, amelyek a világnak azokból a részeiből indulnak ki, ahol a nemzeti és ki szociális elnyomás, a nyomor, a faji megkülönböztetés és az emberi méltóság lábbal tiprása a mindennapi élet kísérő jelenségei. Miért kezdtek el annyira Intenzíven érdeklődni a szocializmus ellenségei az iránt, hogy a szocialista országokban megtartják-e az emberi jogokat, és máért annyira készségesek segíteni abban, hogy receptjeik szerint „megjavítsák“ a szocializmust? Az általuk mindennap tömeges méretekben durván megsértett emberi jogok hangoztatásával harcot indítottak a haladás, a demokrácia és a népek közötti megértés ellen. Jól tudjuk, hogy mindazok a „szabadságjogok“, amelyeket a tőkés világ javasol nekünk, csak a kizsákmányoló rendszerhez való visszatérés szabadságjogai, az imperialista burzsoázia eszközei. AZ EMBERI JOGOK TORZÍTOTT ÉRTELMEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAINK Országunk kapitalista múltjának drágán megfizetett tapasz tata taibó; tudjuk, mennyire fontos hatalmi eszköze volt az uralkodó burzsoá osztályoknak a demokratikus szabadság- jogok értelmezése és gyakorlata. Az akkori demokratikus rendszer, amelyet a kizsákmá. nyoló erők érdekeit követve hoztak létre és tartottak fenn, biztosította annak a szabadságát, hogy elnyomják a haladó erőket, hogy országunk ellenségei politikai pártokat és a Ieg k ü 1 önlé lébb sze rveze te ke t alakíthassák, annak a szabadságát, liogy fenntartsák a dolgozók szerveinek szétforgácsolt sá gát, ami lehetetlenné tette a munkásosztály számára, hogy egységgel kovácsolja a nép erejét, biztosította a sajtószabadságot annak, akinek erre volt pénze, beleértve az államellenes erőket is. Ugyanolyan jól tudjuk — és ez nem kevésbé fontos tapasztalat —, mennyire gyengék voltak az akkori polgári demokratikus állam erői a fasiszta veszély elleni harcbain. A polgári demokrácia és a liberális választási rendszer lehetővé tette a német fasizmus hazai szövetségeseinek, hogy ál- lamelílenes tevékenységet fejtsenek ki, és így belülről is előkészíthessék államunk, továbbá az összes polgári demokratikus jog és minden emberi jog felszámolását. Az imperialista, a szovjetellenes és a szocialistaellenes tervek megvalósítása hazánk, nemzeteink megalázását és az emberi jogok legdurvább lábbal tiprását jelentette. Az állampolgárok százezrei fizettek életükkel azért, hogy Csehszlovákiát leigázta a német fasizmus. Az egész világ tanúja volt annak a három megrázó antihumánus eseménynek, amelyek minden időkben tanúsítják az imperializmusnak Csehszlovákia népe ellen elkövetetett gaztetteit. Ez a müncheni árulás, november 17-e és Lidice volt. Ez volt a tragikus betetőzése mindazoknak a tapasztalatoknak, amelyeket hazánk dolgozó népe szerzett abban a történelmi korszakban, amikor a kapitalizmus, a nemzeti elnyomás és a szociális kizsákmányolás körülményei között élt. A SZOCIALIZMUS TELJES MÉRTÉKBEN GARANTÁLJA AZ EMBERI JOGOKAT A régi vi’ág reakciós erői, amelyek annyi fájdalmat és szenvedést okoztak Csehszlovákia népének, olyan időben lépnek fel ellenünk, amikor dolgozó népünk forradalmi pártjának vezetésével szépíti és védelmezi szocialista társadalmat. Csehszlovákiának a fasizmus fölött aratott győzelem óta elért sikerei éppen abban tükröződnek teljes mértékben, hogy állampolgáraink a nemzeti és a szocialista forradalom győzelme következtében kivívták azokat az alapvető jogaikat és szabadságjogaikat, amelyekért több nemzedék eredménytelenül küzdött. A társadalmunk életében elért sikerek bizonyítják a szocializmus fölényét és életerejét. Társadalmi rendszerünk egyre meggyőzőbben bizonyítja, hogy a szocializmus valótlan az emberi társadalom fejlődésének magasabb foka. Megteremti a társadalmi feltételeket ahhoz, hogy az emberek sikeresen dolgozhassanak, hogy elégedettek legyenek magáné le tűk ben, tevékenyen részt vehessenek a társadalom életében. A szocializmus ereje és legyőzhetetlensége az emberek alkotó munkájában, képességeik fejlesztésében és érvényesítésében, tájékozottságukban és szocialista öntudatosságukban rejlik. A szocializmus, amely kiküszöböli a szociális ösztönszerűségnek az ember fölötti uralmát, 'egyúttal gyengíti a véletlen tényezők befolyását az ember életében. Megteremti a feltételeket a népgazdaság és az egész társadalom tervszerű fejlődéséhez, egyszersmind lét- rehozza az ennek megfelelő politikai és jogrendszert. Olyan rendszer ez, amelyben azonosak minden társadalmi osztály lés réteg alapvető érdekei, amely felszámolta a kizsákmányolást és az osztályantago- inizmust. A szocializmus, amelyben ismeretlen a munka.nélkül- liség és a szociális nyomor, sikeresen megszüntette a faji, a nemzetiségi és a vallási ellentéteket. Hatékonyan szembeszáll azokkal az erkölcsi és antiszociális jelenségekkel, amelyek tömegesen fordulnak elő a tőkés társadalomban. Ott elsősorban az ifjúságot sújtja a munkanélküliség, a szociális bizonytalanság és a kilátásta- ilanság, meg az olyan jelenségek, mint a kábítószerélvezés, a gyakori öngyilkosságok és más lelki zavarok, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a fajgyűlölet. Társadalmunk azzal, hogy biztosítja az ifjúságinak az összes alapvető jogot, ős egyesíti az iskola, a család és a társadalmi szervezetek nevelő munkáját, kedvező szociális feliételeket teremt az ember pozitív jel lem vonásai nak érvényesítéséhez és sokoldalú fejlődéséhez. A szocializmus eddigi győzelmeinek hatására — amely rendszer következetesen védelmezi a népeknek azt a szuverén jogát, hogy önállóan dönthessenek sorsukról, hogy minden állam, nagy és kis országok egyenjogú félként vehessenek részt a nemzetközi ügyek rendezésében — széleskörűen demokratizálódtak a nemzetközi kapcsolatok. Az egész világon egyre több ember tudatosítja, hogy minden emberi jog az ember legalapvetőbb jogán, az élethez való jogon alapú!. A mi szocialista értelmezésünkben ez a szent jog azonos az embernek a munkához és a békéhez való jogával. A tőkés korszakban szerzett tapasztalataink egyértelműen alátámasztják a kizsákmányoló társadalmak által értelmezett emberi jogok marxista bírálatának helyiességét. Ahhoz, hogy minden állampolgár élni tudjon valamennyi alkotmányos és politikai jogával, valóban embernek kell lennie, m i n de nekel ő It m e g va l ó sí t ha t ó jogának kell lennie a kizsákmányolásmentes munkához. Ez a szemlélet kifejezi a munkás- osztály filozófiáját és történelmi szerepét. S ez a szemlélet egyúttal megfelel minden saját munkájából békében és emberi méltóságban élő ember érdekeinek. Gyakran halljuk, liogy az épí- tőipar a leghálátlanabb munkahely. mert úgyszólván mindenki beleszól, kibicel és mások hanyagságát már csak megszokásból is az építőkre kenik. Ellenérvükkel, persze, sokszor nem tudunk mit kezdeni, mert előfordult, hogy saját bőrünkön, zsebünkön tapasztaljuk mu lasztásuk eredményét. Mindezt elegyítve szolgáltatják a martini IM-as fűtőmű építői a város lakossága egy részének és néhány üzem több ezer dolgozójának egyáltalán nem nagy örömére. — Nem ferde az a kémény? — kérdem kísérőmtől, Pavul |a- mitátói, a Martini Nehézgépgyár IV. számú szakszervezeti bizottsága elnökétől a gyár ud raván, nem is sejtve, hogy a kémény ahhoz a fűtőműhöz tar tozik, amellyel később köze lebbrő! is megismerkedtem. — Ferde bíz' az — szól a válasz —, de nem ezért okoz nekünk fejtörést! A kiadós gyárszemle végén már csaknem elfelejtem a martini ferde kéményt, de többszörösen is alkalmam nyílt „talál kozni“ vele. A gépgyár vezetőitől megtu dóm, hogy akaratuk ellenére mintegy 7 millió koronát megtakarítottak az energiafogyasztás terén, de ennek cseppet sem örülnek, mert gyakran csökken tett kapacitással kénytelenek dolgozni. Évi feladataik hiánytalan teljesítéséneik érdeke pedig éppen az ellenkezőjét ki vánná. A szakszervezeti elnök irodájában meg többször is megszólal a telefon. Az izgatott telefonálók — mellesleg a gépgyár dolgozói — lakásuk hőmérsékletére panaszkodnak, s végső fokon ez is a fűtőmű „lelkén“ szárad. Történt néhány évvel ezelőtt, hogy Martin, a terebélyesedő iparváros kezdte kinőni fűtő kapacitását. Ezért 1975 áprilisában olyan kormányhatározat született, hogy fe! kell építeni a Ill-as martini fűtőművet. A beruházás kivitelezője a Stavo industria Liptovský Mikuláši üzeme lett, és az építés megkezdésének pillanatában tudták az átadás kötelező dátumát. A fűtőmű első kazánja 1978 Őszén, a második ez év februárjában kezdte volna termelni a hőt. Kezdte volna... A gyakorlat azonban mást mutat. Az építők Mongóliában évente 2600— 3400 órán át ragyogóan süt a Nap. A termelésben és a mindennapi életben egyaránt mind aktívabban felhasználják a napenergiát. Az egyik eszköz erre a helio-berendezés, amely 65 fokra tudja felmelegíteni a vizet. Ebből kétféle — hordozható és helyhez kötött — változat készült, s ezt többek között eredményesen alkalmazzák a juhászok a rideg állattartásra alkalmas területeken, a brigádok mezei szállásain. A KözépA Szovjetunió óriási természeti erőforrásai, termelési lehetőségei hatalmas felvevő piaca meghatározó szerepet játszanak a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának kibontakozásában. A gazdasági potenciál adta lehetőségeken túl, a Szovjetunió állandó kezdeményezéssel is segíti a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztését. A legfelsőbb pártvezetők krími találkozóin jöttek létre a szakosítás és a kooperáció hosszú távú fejlesztési programjainak kidolgozására szóló megállapodások, amelyek keretében közösen meghatározzák a kétoldalú gazdasági együttműködés fő irányait és elveit. Az egyes országoik egyeztetik és „Programba“ foglalják a Szovjetunióval 1990-ig megvalósítható együttműködés lehetőségeit a népgazdaság legfontosabb ágazataiban. Feltárják a — finoman fogalmazva — nem álltak feladatuk magaslatán. Így ai/ián bírságot is fizettek. Persze, a bírságtól legfeljebb annak lesz melege, aki fizeti, a lakóknak semmi esetre sem ... Az idén tavaszra tervezett átadás tehát késett, a kormány kénytelen volt újabb — kötelező érvényű — határidőmódosítást eszközölni, amely szerint az első kazán átadási ideje 1979 augusztus, a másiké az idei év októbere, és jövő év márciusában kell az építkezést befejezni. Persze, már az első módosított terminust sem sikerült megtartani, így aztán az illetékes minisztériumok közbelépése után az utóbbi három hónap során alakult ki a kívánt munkaütem. így november utolsó napjaiban megkezdődhettek az első kazán üzemelési próbái, a másik állítólag decem- l»er 15-én kezdi meg az üzemelést. Remélhetőleg... A remény hal meg utoljára, tartja a mondás, a magyarázkodás viszont örök. Például a messze földről ide érkezett szerelők ellátása siralmas; a kivitelezők egymást kölcsönösen akadályozták; az építők túl nagy kötelezettségei a kiemelt építkezéseken hátráltatják a kisebb építkezéseken végzendő munkát stb., stb. Az utánjárás során előfordulhat, hogy nem egy kifogás beigazolóódik, de az is, hogy nem mindig a kellő időben szólnak a kivitelezők a bajok elhárítása érdekében. Csakhogy a dolog pikantériája abban áll, hogy — előfordulhat — a martini gépgyár nem teljesíti tervét, vagy a dolgozók hiába akarják túlteljesíteni, nem megy, mert nincs rá lehetőség mások hanyagságából eredően. Anyagiakra lefordítva ez akár azt is jelentheti, hogy a fűtőmű kivitelezői kiveszik a jutalmat a gépgyár dolgozóinak zsebéből... Ugyanis az építőkkel ellentétben a gépgyári dolgozók nem módosították, sőt olyan tervet kell teljesíteniük, amelybe eleve belekalkulálták a megnövekvő hőszolgáltatást, amely az év utolsó napjaitól eltekintve nem növekedett meg. Ilyen körülmények között egyáltalán nem rendkívüli, ha az építők érvelései nem túlságosan meggyőzőek. mészáros jános Munkába fogják a Napot A Szovjetunió és a kétoldalú kapcsolatok erősítése Góbi ajmakban levő „Szumhuh“ szanatóriumban üdülők körében is népszerű a napenergiával működő napfürdő. Sikeresen kísérleteznek a melegházak napenergiás hőellátásával. A számítások szerint minden napenergiával fűtött melegházzal évente több mint 800 tonna szenet takarítanak meg. A mongol tudósok bővítik kutatásaik területét. Újabban napenergiával „fűtött“ lakóházak tervein dolgoznak. (BUDAPRESS — APN) hosszú távú megoldást igénylő kérdések együttműködés alapján történő rendezésének lehetőségeit, meghatározzák a KGST-tagországok hosszú távú együttműködési célprogramjaiból eredő problémák kétoldalú megoldásának módjait. Különös figyelmet fordítanak olyan termékek szakosítására, illetve kooperációban való gyártásának megszervezésére, amelyek jelenleg minden KGST-tagor- szágban hiánycikket jelentenek. A kétoldalú hosszú távú szakosítási és kooperációs együttműködési programok lehetőséget teremtenek egy átfogó koncepció kialakításához a szocialista nemzetközi munkamegosztásban. Ez év szeptemberében írták alá az első kétoldalú hosz- szú távú programot Bulgáriával, majd októberben az NDK- val. Folyik a munka többi KGST-tagországban is a program kidolgozásira.
