Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-10 / 291. szám, hétfő
E rről az iskoláról elmondhatjuk, hogy minden gyerek ilyenről álmodik Már [külsőleg is jelentősen különbözik a hagyományos iskolaépületektől. A Jan Mrozinski építészmérnök vezette fiatal építészkollektíva egy olyan iskolaépületet tervezett a varsói Unsynów lakótelepre, amelyen lépten-nyomon érződik a gyerekek iránti nagyfokú törődés és szeretet. Igen imponáló az egyes helyiségek sokfunkciós megoldása, ennek köszönhetően a belső kiképzés és felszerelés a legváltozatosabb célok megvalósítását is lehetővé teszi 0 gyakorlati oktatásban. A Salaik mindenütt fával vagy hangulatos színes műanyag la■n termekben kaptak helyet az egyes pedagógusok által vezetett szakkörök;, többek között matematikai, biológiai, zenei, képzőművészeti és fotószakkör, ahol a gyerekek szüleikkel együtt előhívhatják a saját maguk által készített fényképfelvételeket. A szülők és pedagógusok klubjában olvasóterem működik; itt kávét, teát szolgálnak fel, s a szülők elbeszélgethetnek a tanítókkal a csemetéikről. Minden tanteremből közvetlen kijárat vezet a szabadtéri sportpályára. így a gyerekek a többi osztály zavarása nélkül vezethetők ki a tornaórái foglalkozásokra a szabadba. Az iskolaépület mellett egy szabadtéri terület ís be van rendezve tanteremmé, ahol — ha nagy a meleg — a szabadban tarthatók a tanórák. Az iskolai sportpályát az órák után a tanulókon kívül a lakótelepi felnőtt lakosok is igénybe vehetik. Az iskolaépülettel integrált egységet alkot az óvodai részleg, valamint az ehhez csatlakozó, játékszerekkel, pancsolóimé den céfcik el, homo koz ókka 1 felszerelt játszótér is. Az újszerű építészeti megoldás révén sikerült zökkenőmentessé tenA * ** ® I 1 * jövő iskosaja poiklkal vannak borítva. A bejáratokat különféle színeikkel jelzik: a tanulókét zölddel, a tanárokét krémszínűvel, a mellék- helyiségekét világoskékkel, a vésziki járatokat pedig vörössel. A tantermeik nem szögletes alapterületűeik, így szabadon helyezhetők el az asztalok és tanulószékek, amelyek a tanulók testméretének megfelelően változtathatók. A megvilágítás több irányból érkezik a tantermekbe. Két egymás melletti tantermet egy közös helyiség kapcsol össze, ahol a segédeszközök találhatók. Ezekben lehetőség van a pedagógusok számára a tanulókkal való egyén; foglalkozásokra is. A tantermeik világosak, tágasak, kellemes hangulatot árasztanak a tanuláshoz. A - legérdekesebb része az iskolának a központi aulaszerű helyiség. Itt rendezik a különféle iskolai ünnepségeket, de ezenkívül a szülőkkel való találkozókat is, az iskola tehát nyitva áll a lakótelep minden lakosa előtt. Az iskolába gyakran hívnak meg vendégfellépéseikre színi együtteseket, színészeket, közéleti személyiségeiket, zenei együtteseket. Az aulához — amely nagy, tágas, négyszögletes terem ruhatárak, büfék, étterem, tornatermek stb. csatlakoznak, amelyeket különleges harmonikaszerű mozgó ajtóval lehet elkülöníteni egymástól. Több funkciója van a remekül felszerelt napközis teremnek, ahol 0 gyerekek szívesen tölti?* az óráik előtti és utáni szabad idejüket. Az előbb említett mozgatható fal-ajtókkal ez a nagy terem szükség esetén négy egymástól különálló kis szobává alakítható át, így többek között napközis teremmé, amelyben 0 gyerekek az órák után leckéjüket készítik; színes televízióval, diavetítővel, hangszerekkel felszerelt audiovizuális teremmé; játékteremmé stb. Ezekben ni a gyermekeiknek az óvodából az iskolába való átmenetét. Az óvodások és iskolások számára gyakran rendeznek közös játékokat az aulában. Az óvodásesopoTtokból alakítják ki a későbbi első osztályokat. A kis óvodások számára így sokkal könnyebb a későbbi iskolai kötelezettségekkel való meg- barátkozás. Az óvodások számára hároméves koruktól kezdve ún. kiegyenlítő foglalkozásokat rendeznek, amelyeknek a fejlődésbeli különbségek megszüntetése a célja. A speciálisan e célra berendezett rendelőszobáikban orvosok, pedagógusok, pszichológusok foglalkoznak az emocionális, logopédikus, manuális, hallás és látási rendellenességekben szenvedő gyermekek kezelésével, gyógyításával. A szülők rendszeresen igénybe vehetik az állandó ügyeletet tartó szakpedagógus segítségét a különféle nevelési kérdésekben. A mi pedig az iskola-óvoda épület ikíilső kiképzését — tetejét, falborítását, falkiképzést a lépcsőkkel együtt, valamint a teraszokat — illeti, az harmonikusan illeszkedik a lakótelep tér- és építészeti arculatába. A gyerekek nagy örömmel járnak ebbe az iskolába tanulni és ... játszani. Szívesen mondják róla: „ez a mi iskolánk“. S azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés az iskola tervezői és építői számára. TADEUSZ KRASCZYNSZKI ME3ŐSIZÖTT ÉRTÉI ^ NEMZETI PARKOK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON A Kárpátok karéjában fekvő Magyarországnak rendkívül változatosak a földrajzi, tájképi viszonyai. Az ország területe pontosan: 93 ezer 30 négyzetkilométer .Nagy része síkság, a többi pedig 300—800 méter közötti domb- és hegyvidék. A hegyvidék erdőit a tölgyesek, bükkösük uralják. Az ország legmagasabb pontja a Mátra hegységben levő Kékestető is mindössze ezer méteres. Északon, nyugaton, délen és keleten más-más időjárási tényezők érvényesülnek. így a növényzet is változatos, gazdag, amihez még a geológiai ritkaságok sorakoznak. Ezen a vidéken 23 millió évvel ezelőtt jelent meg az élet. Ekkor és ezután is millió éveken át jórészt erdő borította Európának ezt a zárt vidékét. Az eltelt évmilliók, évezredek alatt megszelídült a vad táj. A rómaiak idején már virágzó szőlőkultúra volt a dunántúli tájakon. Napjaink sürgető feladata a még meglevő természeti értékek, a fa, növény és állatfajok, geológiai értékek védelme. Három nemzeti park, huszonnyolc tájvédelmi körzet Az ország területén 300 ezer hektár van védelem alatt, s 198Er-ig még további 200 ezer hektár védelem alá helyezését tervezik. Ezzel Magyarország területének öt százaléka védett lesz. Három nagy nemzeti park, huszonnyolc tájvédelmi körzet, s mintegy 3200 kisebb-nagyobb természetvédelmi terület van. A legnagyobb védett terület — 52 ezer hektár — a Hortobágyi Nemzeti Park. A vízi élőlények, a szikes mocsarak, a szikes puszták és a maradványerdők adják értékét. Vizeinek madárvilága rendkívül gazdag. Nagy tömegben élnek itt a gémek, kócsagok, darvak, s más madarak. A szikes puszták sok sótűrő növényt — kamillát, só- ballát, mézpázsitot stb. — őriznek. Ezeken a pusztákon él a sziki csér, a sziki pacsirta és az ugartyúk. Sorrendben a Kiskunsági Nemzeti Park következik, amely hat elkülönített területből és 30 ezer hektárból áll. Erre a vidékre a homokpuszták és a buckák a jellemzőek. A központ Bugás, ahol a híres ősborókás van, benne viperával és elevenszülő gyíkkal. Kárpáti — alpesi növények Kárpáti-alpesi növények találhatók a harmadik nemzeti parkban, a Bükk-hegységben. Ez a nemzeti park 35 ezer hektáros. Védett terület a Bükkhegységtől északra fekvő Zemplén Hegységben levő Aggteleki — cseppkőbarlang és környéke. A legnagyobb cseppkő 25 méter magas és több mint 900 tonna súlyú. A dunántúl is sokarcú táj. A velencei tavi és a Kis-Balatoni tájvédelmi körzetek fontos madárvonuló helyek. A Badacsonyi Tájvédelmi körzet a Ba- latonfelvidék értékeit őrzi. Tájvédelmi körzet Tihany is. A Bakonyban, a Vértesben, a Pilisben és a Budai hegyekben is vannak védet körzetek. A fővárosban például védett a Sashegy. Déi-Dunántúlon is találhatók jelentős védett területek, így a barcsi ősborókás, a Baláta tó, a babócsai nárciszmező és a Mocsi Történelmi Emlékhely. Három megye, öt tájvédelmi körzet Nyugat-Dunántúlon — három megye: Győr-Sopron, Vas, Zala — öt tájvédelmi körzet található és előkészületben van a kőszegi és a szigetközi tájvédelmi körzet kialakítása is. Az öt körzetnek a területe meghaladja a 60 ezer hektárt. A legnagyobb közülük az Őrségi Tájvédelmi körzet 38 ezer hektáron. A kelet-alpesi flóra ritka növényei találhatók a Soproni hegyvidéken, amelynek ötezer hektára ugyancsak tájvédelmi körzet. Ennek közelében van a Fertő tavi, s a Hansági Tájvédelmi körzet. Az előbbi 12 ezer, az utóbbi pedig hatezer hektáros. A Fertő tó szikesei, növényei és állatvilága ritka értékeket képviselnek. A Fertő tó Európa legnagyobb szikes tava. Miután a tó nagyobb része Ausztriára esik, s itt is van védett terület, a szakemberek felvetették egy közös védelmi park létesítésé' nek gondolatát. Az ország nyugati felén sok védett park, fasor is található. Nagycenken van a több mint 200 éves híres hársfasor, amely közel három kilométer hosszú. Felújítása évek óta tart. A védett területek megőrzik a táj hangulatát, értékeit, ritka állatait, növényeit. Emellett gazdálkodás folyik rajtuk, s ér- téket termelnek. Mindezt összhangban a természet védelmével. CSERESZNYÁK ISTVÁN A SZATÍRA időszerűsége Beszélgetés Sztciniszlov Sztrotiev bolgár íróval Harmincnyolc éves. Eddig néhány kötet publicisztikát és szatirikus elbeszélést írt, egy hosszabb regényt, valamint két kisregényt, két vígjátékot és három filmforgatókönyvet. Vígjátékai az 1978-ban rendezett országos színházi szemlén fődíjat nyertek. Mind hazájában, mind külföldön a legnépszerűbb bolgár írók között tartják számon. A Sztrsel című humoros hetilap munkatársa. • Hogyan lesz egy író — szatirikus? — Az emberben születésétől fogva munkál egyfajta érzékenység: meg tudja ítélni a világ jelenségeit olyan erkölcsi kategóriák szerint, mint amilyen a jó-rossz, a becsület-becstelenség, a törvényesség-törvénytelenség. Némelyik érzékenyebb emberben feszültséget, sőt fájdalmat keltenek a rossz élmények. Ezért fordul szerintem az író a szatírához. Fájdalma: a világ, az ember tökéletlensége miatt érzett fájdalom. €1 Mivel magyarázta a szatirikus műfaj reneszánszát a szocialista országok irodalmában? — Tucatjával találkozunk ma is olyan társadalmi hiányosságokkal, emberi fogyatékosságokkal, amelyeket nehéz megszüntetni. Megjelennek újak is, persze. A legutóbbi bolgár pártkongresszuson kijelölt új irányvonal segíti a szatirikus műfaj fejlődését-kibontakozását. A szatíra régebben konkrét hiányosságokat-támadott. Ma legDovzsenko, a grafikus Alekszandr Dovzsenko, a klasszikus szovjet filmművészet nagy triászának Eizenstein és Pudovkin mellett emlegetett alkotója, az Arzenál, a Föld, a Scsorsz rendezője, nem csupán azzal tűnt ki, hogy forgatókönyvei csakugyan irodalmi, méghozzá nagy irodalmi művekként is szólnak az olvasóhoz, hanem — Eizensteinhez hasonlóan — képzőművészként is magas színvonalon készítette elő filmlátomásait. Ennek természetesen előzménye van Dovzsenko munkásságában: több éven át újság- grafikusiként — karikaturistaként — dolgozott, mielőtt átlépett volna a film világába. Ez a munkássága nem közismert: grafikáinak összegyűjtése és publikálása még hátra van. Időről időre azonban — többnyire évfordulókhoz kapcsolódva, mint most is, amikor hazájában 85. születésnapjáról emlékeznek meg — föl-fölbukkan a sajtóban egy-egy közlemény (legutóbb a Szovjetszkij Ekran- ban), amely épp a pályakezdő tanár-diploma ta-újságíró-grafi- kus Dovzsenko munkásságával foglalkozik. A húszas évek elejének forró légkörében nem egy társához hasonlóan Dovzsenko is sajnálta az időt, amit akadémikus képzőmű vésze ti ta nulm ányokfca 1 kellett volna eltöltenie: gyorsan otthagyta a kijevi művészeti akadémiát, hogy bekapcsolódjék az „utca művészetébe“ (ne feledjük: nem csupán plakátokról van szó ez esetben, hanem magukról az újságokról is, Moziplakát a Kék boríték című polgárháborús filmhez amelyek jó része kifejezetten kifüggesztésre, nyilvános olvasásra készült abban az időbeni) hogy a forradalmi agitációs p ro p agan dam u niká ba n vég y en részt, akár Majakovszkij, Cser- jomnih vagy Moor. Dovzsenko grafikai tevékenysége világos szállal kapcsolódik az általa behatóan tanulmányozott német expresszionisták és Georg Grosz művészetéhez. Amikor diplomáciai küldetésben tartózkodott Berlinben, minden szabad idejét ezek megismerésiére fordította. Eredendő humora hamar a politikai szatíra műfaja felé irányította. Harkovi időszakában (1923—1926] elsősorban szatirikus rajzolóként és karikaturistaként dolgozott (emellett írt is, természetesen). De a korábbi időszakból is roppant érdekes volna megismerni híres „tarka könyvét“ — a lengyelországi diplomáciai küldetése alatt vezetett sajátságos grafikai naplóját —, ami azonban csak a szemtanúk emlékeiben él, pillanatnyilag úgy látszik, elkallódott. Az csak természetes, hogy Dovzsenko moziplakátok készítésével is foglalkozott. Méghozzá nemcsak saját filmjeihez (Arzenál, Zvenyignra) tervezett ilyet hanem készséggel vállalta kollégái munkáinak propagálását is. Végül nem érdektelen, hogy legelső filmkísérlete — még 1924-ben — egy rajzfilm volt, szatirikus történet a köpönyegforgató brit munkáspárti vezérről, MacDonaldról. A mű befejezetlen maradt, anyaga elveSZ6tt« CSALA KAROLY inkább erkölcsi szférákat érint, bölcseleti mélységgel. Bulgáriában nagy hatású szatirikus költészet is létrejött. Ennek régi hagyományai vannak. • Témái: szerelem, halál, hatalom ... — Műveimben ezek az örök témák együtt szerepelnek olyan emlékkel, mint a kispolgáriság, az emberi gyarlóságok, a bürokrácia ... ® Az aktatologatás? — A gondolkodásban fészkelő bürokrácia: az emberek közötti lélektelen viszony. Nem szeretem az efféle jelszavakat: „mindent az emberért teszünk“. Legtöbbször: a valóságban mit se teszünk. Csak beszélünk a tettről, általánosságban. Aggasztanak a gondolkodás, a magatartás torzulásai. Korunk emberét — úgy látom — annyiféle hatás éri minden oldalról, hogy lassanként elveszti saját ábrázatát. Elszemélytelenedik. A közösség mégis egyénekből áll. Némelyek azonban ezt nem veszik tudomásul, s arra törekszenek, hogy az embert megfosszák saját véleményétől. Mert úgy azután könnyebb bánni vele. Olyan, mint az indexlámpa: balra kapcsolod: balra jelez, jobbra kapcsolod: jobbra jelez. Szerintem azonban nem számoltak az olyan esetekkel, amikor nincs feszültség az akkumulátorban S ha eljön a pillanat, amikor az ilyeneknek önállóan kellene gondolkodniuk, kiderül: gondolkodásuk helyett csak a hallásuk fejlődött edidg: hogy minden utasítást meghalljanak. • Mit gondol a műfaj társadalmi hatásáról? — A szatíra igazat beszél. Élesen, humorral. Nevetésre késztet, felszabadító erejű. Mindig aktuális. A hangja közvetlen: a szatirikus szinte tege- ződik az olvasóval és a nézővel. aki a bizalmába fogadja. © Tehát derűlátó? — Azt azért nem állítom, hogy akár kétszáz könyvvel is megszüntethetem a bürokráciát. A fordítottja könnyebben megesik: a bürokrácia likvidál tehetséges írókat. ® Hogyan tovább? — A felszabadulásig a bolgár irodalom legerőteljesebb vonalát iulajdonképnen a szatirikus írók képviselték. Közöttük Hriszto Botev, Ljuben Karave- lov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov. Mindig kritikusan szemlélték koruk társadalmi viszonyait. Szeretnék e kiemelkedő alkotók nvnm'lnk'íi ban járni. D. Gy. 1979. XII. 10. KULTURÁLIS HÍREK □ Brazíliai fiúk címmel készít filmet Franklin J. Schaff- ner rendező. A történet alapjául nyilvánvalóan a hírhedt háborús bűnös, Elchmann délamerikai elfogásának históriája szolgált. Ebben a filmben azonban egy másik náci háborús bűnös, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa, doktor Mengele a főszereplő, akit Gregory Peck formál meg. Az ő felkutatására érkezik Dél-Ameriká- fea egy Lieberman nevű nyomozó, akit a filmben Laurence Olivier alakít. Szerepet kapott még James Mason, Lilli Palmer és Uta Hagen is. xxx □ Kabir Bed? — Omar Sharif, Michael Caine és Peter Ustinov társaságában — egy, a Távol- Keleten játszódó filmben vállalt szerepet, amelynek cselekménye a mai rabszolgakereskedelem körül bonyolódik. A törtéket szerint az emberkereskedők elrabolják egy angol orvos feleségét, s az ő visszaszerzéséért fotylk a küzdelem.
