Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-07 / 289. szám, péntek
KÖZLEMENY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságciirak üléséről (Folytatás az 1. oldatról/ Az ülésen képviselt államuk vélik, hogy a Szovjetuuio ti 3 kezdeményezései — amelye (kei a Varsái Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után a közelmúltban tett, s amelyek teljes összhang lton vannak a Politikai Tanács Jkozó Testület 1978. november 23-án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az *igész világ biztonsága inegszi- Iá rd í tá sá n a k halaszt lia ta t lan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fenn álló problémák megoldásához. A szocialista országok mélységesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések cél ja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését. az európai fegyverke zesi verseny megszüntetését, beleértve a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet ad íjanak az európai biztonság ka ftonai vonatkozásait érintő fon tos megállapodások elérésének 3 Az ülésen képviselt álla. • mok nagy aggodalommal állapit jak meg, hogy a NATO- ban folytatják, sőt erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai közép hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek nyu gat-európai elhelyezésére irá nyúló terveket dolgoznak ki, hngy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista airszágok, mind más európai urszágok biztonsága érdekeinek. s ellentétes lenne az eny Sí ülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívással fordulnak az Észak atlanti Szövetség tagországainak kormányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek tényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet, és ue tegyenek olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezt. Ebben az esetben késedelem >nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a közép hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéseiről, összhangban Leonyid Brezsnyevnek ez év október K i berlini beszédében kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltet, tek mind Európábain, mind messze a földrész határain túl. A Varsói Szerződés tagállamainak mélységes meggyőződése, hogy minél hamarabb kezdődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy me kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet, és akadályo- kát gördíthetnének a tárgyalások rútjába. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kijelentették, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kísérlet lein ne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalásokat, ami elvi okok miatt elfogadhatatlan a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO-országok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a javaslatukra, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezekről a fegyverekről. Üjból haing - súlyozzák országaik meggyőződését, liogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a [Ijg fegyveres erők s a fegyverzet növelésével, a fegyverkezési 1979 hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem XII. 7. a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösein nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára ax emberiség előtt az ax ál laiu és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. 4 A katonai enyhülést szol- • gáló intézkedések egyez telesének gyakorlati * módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatják egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttmiiködesi értekezleten részi vett többi állammal folytattak a Varsói Szerződés or szágainak 1979. május 15 i budapesti javaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia összehívására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növek vő az érdeklődés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó kon ferenciá iránt, és a szocialista országok erre vonatkozó javas lata néhány más állam javaslatai mellett komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen kép viselt államok — annak érdekében. hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferenciám áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről — célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket Ügy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó Konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen levő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben. a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koucentrációjának és méreteinek csökkentésében csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területeken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami ezeknek az összeurópai értekezlet Záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a Záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel és me három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást; — az ugyanebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapat- mozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az összeurópai értekezleten részt vett többi állammal azoknak a konkrét javaslatoknak a megvizsgálás! rendjéről és sorrendjéről is, amelyeket a konferencia részvevői terjesztettek vagy terjeszthetnek elő a katonai szembenál lást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és mész szehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biz tonsága szavatolásának erősité sét szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kos senek szerződést az összeuró pai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvere két. Síkraszállnak mindazon intézkedések és megállapodások elfogadásáért és megváló sításáért, amelyek arra irányul nak, hogy megerősítsék az erő szakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Euró- pá ban. Az ülés részvevőinek véleményé szerint e célokat szolgai na a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is. hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ue bővítsék a két szövetség részvevőinek körét. Hangsúlyozták, hegy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az Észak-atlanti Szerződés szerve zetémek egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — ka tonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörő senek veszélyét csökkentő politikai és szerződéses-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalko zó' konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak részvevői egymás között meg egyezhetnek. A Politikai Tanácskozó Testület 1978. november 23-t moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az ülés részvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymértékben hozzájárulna a helsinki Záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és a leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítését illeti, az ülés részvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati, lépésekhez, amelyek közül a soron következő az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkozója. Ügy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat a későbbiek során célszerű többoldalú alapon folytatni. Az iilés részvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 19S0 tavaszára össze kell hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervesé si kérdéseivel foglalkozó, ax előkészítés eredmény ekent megszületett ajánlásokat, bele értve az első szakasz napirend jét. azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia összehíva sáról és a lebonyolítás mid jéről. Az ülésen képviselt államuk felhívják az összeurópai érte kezleten részt vett államukat, tanulmányozzák behatóan a* európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozo konte rencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészíté sérni kialakított fenti elképze léseket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztete sét. Ez új. tényleges lépés tenne a kölcsönös bizalom erosi tése, az európai béke és biz ton súg megszilárdítása érdeké bon 5 Az ülés részvevői újból « niHgerősítetf&k, hogy államaik érdekeltek a kö*ép európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikere ben; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodó sok szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más ín tézkedése krő3 A Varsói Szerzodes íagálla mainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsek a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió dön tése Közép-Európában ál lom a sózó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csők ken tésé re az előrehaladás n\ feltételeit teremti meg a bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzek ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhü léshez Közép-Európában 6 Az európai biztonsági és a együttműködési értekez Jeten részt vett államok kép viselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véleménycsere és kölcsönös tájé koztatás során a miniszterek újhói megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel meg kezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki Záróok. mány, mint egységes egész megvalósításához. Az ülésen képviselt államok, a Politikai Tanácskozó Testület moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó ténylegesen előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Ügy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki Záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állammal Abból indulnak lu. fontos lenne ezen konzultációk so tan még a talalkoxó meg kezdése előtt megegyezésre jut ni arról, hogy a Záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az ossz európai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttmn- kődes bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezték e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel! és leszereléssel foglalkozo konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában — egyet* értésre tehet jutni abban is, íwigy az államok milyen színtan képviseltessék magukat a (találkozón. A* ülés részvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz te* betéve a találkozón a Zárónk* inamybau foglalt elvek és aján* lások valóra váltásában. 7 A miniszterek kifejezték . államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sót erősödő próbálkozását miatt, amelyek fékezik az eny* hu les elmélyítésének és kiszé-* lesítésének folyamatát, bizai- inatlanságot és ellenségeske* des* szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös uiegertest. A népek közötti köh csünős tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: néni enged meg saját területén inas államok ellen irányuló tevékenységét. beavatkozást a helügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről, A miniszterek megerősítettéle államaik megingathatatlan el< határozását, hogy az összeuró* pai értekezleten részt vett va* la mennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapjáig építik kapcsola- taikat, amelyeket legmagasabb szinten a Záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdé* keinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a részvevők vélemény-* cserét folytattak a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összefor- rottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörében zajlott le. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere —< az értekezlet házigazdája — szerda este vacsorát adott a berlini tanácskozás részvevőinek tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán Oskar Fischer és Púja Frigyes mondott pohárköszöntőt.
