Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-07 / 289. szám, péntek

30 EVES A TÁTRAI NEMZET* PARK Ifik, hogy nManoyiunkat gpirköiesseii TANAP. Ez a rö­vidítés ma már az egész világon köz­ismert. Dr nemcsak a rövidítés, hanem a Tátrai Nemzeti Park egész terüle­te is, amely 50 000 száztizenkilenc hektárt tesz ki. Az egész világon so­kat regélhettek már a varázslatos tátrai csúcsokról. Számtalan turista számára egész élet­re szóló élményt jelentenek az itt élő kőszáli sasok, zergék. Büszkeségünk, a Magas-Tátra ter­mészeti gazdagsá­gát hivatott védel­mezni, óvni a har­minc évvel ezelőtt létesített TANAP — Tatranský Národný Park. A jubileum alkalmából, az in­tézmény igazgató­jával, Juraj Turo- šík mérnökkel be­szélgettünk. — Mi a feladata a TANAP- nak? — Ezt a vonatkozó törvény szabályozza, miszerint a ml kö telességünk, adott lehetőségeink szerint megóvni a szóban forgó terület — Tátrai Nemzeti Park •— természeti, észtéiikai sajá­tosságait, elősegíteni a növény és állatvilág zavartalan fejlődé­sét. Ez a munka igen sokrétű. Többek között ide sorolható a természeti csapások következ­tében tönkrement fák feldolgo zása, ezek pótlása. Például az eltelt harminc év alatt feldől goztunlc 1 millió 615 ezer folyó­méter fát, közel 11,5 ezer hek táron elvégeztük az erdő felújí­tását, kiültettünk több mint öt venegy millió facsemetét • — Ha jól értelmezem, a tér mészetvédelem az adott esetben szorosan összefügg a Magas Tátra fejlesztésével is? — Ez így igaz. Sajnos, elég sokáig nem ebben a szellemben kezelték ezt a kérdést. Külön állt a feladat: védelmezni a Magas-Tátra felbecsülhetetlen természeti adottságait, s elég gyakran — a védelmi szabá­lyok megsértésével •— az tör télit, hogy az érdekek összehan golásá nélkül, nem egységes tervek, alapján végezték a leg­különbözőbb szervek a beruhá­zási jellegű fejlesztést. Ennek Legjobb sportolóink erőpróbákra itt készülnek jel az seggel, gondoskodással állítha­tó az ember szolgálatába. Tud­valevő, a Magas-Tálrában igen sok értékes állatfajta, ritka nö­vény található. Ezek védelme érdekében — ide vonatkozó kormányrendeletek alapján — újabb területeket nyilvánítot­tunk védetté, illetve vontunk ki az ellenőrizhetetlen turistafor­galomból. A közvélemény, a természet szépségeit értékelő és szerető emberek jelentős része, teljes egyetértéssel fogadta eze­ket az intézkedéseket. Sőt, sok olyan levél érkezett hozzánk, melyekben további védett terü­letek létesítését javasolják. — Ezek az emberek, feltehe­tően nem gépkocsinál járnak a Tátrában. — Általában, ezek az embe­rek valóban nem az autók, ha­nem elsősorban a természet ba­rátin. Az utóbbi időben igen sokat foglalkozunk a motoriz­mus negatív, kedvezőtlen hatása kiküszöbölésének lehetőségei­vel a Tátrában. Mélyreható in­tézkedésekre van szükség. Mar eddig is több helyről kitiltottuk n gépjárműveket. Az illetékes állami szervekkel, a Starý Smo- kovec-t Városi Nemzeti Bizott­ság vezetőivel együttműködve, Jól átgondolt közös programot dolgoztunk ki a Magas-Tátra környezet-, és levegőszennyező­A Magas Tátrában a jelképei temetőbe sokan ellátogatnak (Foto: J. Onofrej) az áldatlan állapotnak az SZSZK kormányelnökségének 1977. évi határozata vetett vé­get. Ezzel jóváhagyta a Mggas- Tátra egységes fejlesztési ter­vét s így megszüntette a tátrai beruházások szakaszán uralko­dó zűrzavart. Egy ilyen érté­kes terület, mint a Tátrai Nem­zeti Park, csakis minden szem­pontból összehangolt tevékeny­csúcsra is gépkocsival menné­nek fel —, akik azzal vádolnak bennünket, hogy ki akarjuk zár­ni a tömegeket a Magas-Tátrá- ból. Talán indokolnom sem kell, erről szó sincs. Hiszen mi magunk támogatjuk a termé­szetjárást, a tömeges sportok fejlesztését a Tátra legszebb, ennek a célnak legjobban meg­felelő részeiben. Például öt ma­gashegyi turistatábort létesítet­tünk és üzemeltetünk a szerve­zett hegymászás szükségletei­nek kielégítésére. Az utóbbi években ez a sportág olyan mé­reteket öltött, hogy elég sok gondot is okoz. Hegyiszolgála­tunk szakemberei hathatós se­gítséget nyújtanak a hegymá­szóknak. — Minden jubileum alkalom az eltelt időszak értékelésére, de arra is, hogy elgondolkod­junk, miként tovább ... — Valóban így van. A Tátrai Nemzeti Park jubileuma alkal­mából a közeljövőben nemzet­közi tudományos tanácskozást rendezünk itt a Tátrában, me­lyen n szocialista országokból meghívott legjobb szakemberek kel kicseréljük a természetvé­delem terén szerzett tapasztala­tainkat, a nemzeti parkokban és védett területeken folytatott természetjárás és tömegsport fejlesztése szemszögéből. Meg­győződésünk, hogy igen sok olyan értékes tanulság, tapasz­talat birtokába jutunk, amit al­kalmazni tudunk majd a Tátrai Nemzeti Parkban, a természet komplex védelme, az életkör­nyezet céltudatosabb kialakítá­sa érdekében. — Mit tehetnek ennek érde­kében a Magas Tátra látoga­tói? — Csak annyit: a Magas-Tát- rát tekintsük közös természe­ti kincsünknek, becsüljük meg és védjük, hogy mindannyiun­kat gyönyörködtethessen. Vé­delméhez talán úgy járulunk hozzá legjobban, ha ellene sem­mit sem teszünk. Érdemes megfogadni ezt a ta­nácsot. Valóban közös, az egész társadalom természeti kincséről van szó. KULIK GELLÉRT Kommentáljuk 1 KERESIK A MEGOLDÁST i A turizmust napjaink modern népvándorlásának mond jak. Joggal, hiszen a statisztikák szerint a világon minden negyedik ember utazással tölti szabadságát, Európa la­kosságának egy harmada rendszeresen külföldre látogat, ott üdül. Közülük milliók úticélja Csehszlovákia. Idegen- forgalmi politikánk nyílt: szívesen látunk mindenkit, aki hazánkba látogat. A kulturált vendégfogadás azonban nem kis feladatok elé állít bennünket. Idegenforgalmunk hatékonysága növelésének döntő felté­tele a jó anyagi-műszaki alap, elsősorban az elegendő szál­láshely. E téren pedig a helyzet sam mennyiségi, sem minőségi szempontból nem kielégítő. Habár új szállodák, szállásadó létesítmények állandóan épülnek, a fejlődés nem tart lépést a belföldi és a külföldi turistaforgalom szüntelenül növekvő igényeivel. Ez viszont kedvezőtlenül befolyásolja idegenforgalmunk további fejlődését s az egy főre és egy napra eső valuiabevéte] növelését. A szálláshelyek építésének jelenlegi üteme mellett szá. mottevö változás a legközelebbi években sem várható A járható út tehát a létező tartalékok ügyes, ésszerű ki aknázása. A vállalati üdülők és a szünidő alatt a diák­szállók jobb kihasználásán kívül a legkedvezőbbnek a fi zető-veiidéglátás kiszélesítése mutatkozik. Ösztönözni kell a lakosságot, hogy nagyobb szerepet vállaljon idegenfor­galmunkból. A magánházaknál való elszállásolás nem új­donság. Minden idegenforgalmát fejlesztő államban meg található s különféle gazdasági kedvezményeikkel támoga toti módja a vendéglátásnak. Mi a helyzet e téren Szlovákiában? A fizetuvendégszol- gáiat lehetőségével távolról sem élünk megfelelően. Ez nem az adottságok hiányán múlik. A széles körű és állan­dóan bővülő családiház-, nyaralóépítés kedvező feltételeket teremt a fizető-vendéglátás jobb, hivatalosan szabályozott kihasználására. A lakosság által idegenforgalmi célokra ki­adott szálláshelyekről a legnagyobb igyekezette] sem sike­rült illetékeseinknek pontos képet szerezniük. Becslések szerint a lakosság által kiadott szobáknak csak egyhanna da bejelentett. A feketézők, a nemzeti bizottságok és a járási higiénikus engedélyével nem rendelkező szállásadók száma sokkal több, s az idei nyári szezon tapasztalatai arra utalnak, hogy egyre több lesz. E fontos kérdés rendezése tehát nem tűr további ha­lasztást. A ..fekete“ szobakiadásnak ugyanis táptalajt ad, hogy nincsenek egységes irányelvek a szállásadói enge délyek kiadásához. A nemzeti bizottságok és a hatóságok nem ellenőrzik következetesen a szállásadókat. A feketé- zést pedig bizonyos mértékig szinte indokolja, hogy a je­lenlegi árszabások, térítési összegek nincsenek arányban a vállalkozók kiadásaival, a szálláshelyek minőségi szín­vonalával. Magyarán mondva: a házigazdának kevés a haszna belőle. A probléma megoldásában megtettük az első lépést: az SZSZK idegenforgalmi kormánybizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a fizető-vendégszolgálat kérdésével, s leszö gezte: a jövő év első félévének végére ki kell dolgozni az egységes rendezés pontos javaslatát. Reméljük, a hatá­rozat nem marad papírra vetett szó, s idegenforgalmunk további fejlődésének ez a fontos, a turisták ezreit köz vetlenül érintő kérdése véglegesen megoldódik. FLÓRIAN MARTA 133 mg u A flistöinirígv-svullaiias désének felszámolására. A rész­letekre nem térek ki, de hang­súlyozni szeretném, hogy ez a program a Magas-Tátra és lá­togatói javát szolgálja. — Ezeknek az intézkedések­nek is vannak ellenzői? — Igen, ezzel számoltunk is. Sajnos, akadtak — köztük so­kon legszívesebben a Lomnici Mind a négy évszakban bizo­nyos jellegzetes betegségek elő­fordulását figyelhetjük meg. Az őszi és téli évszakra jellem­ző betegségek nagy részét a la. kosság jól ismeri, és aránylag elég hatásosan tud védekezni ellenük. Van azonban egy olyan betegség, amely szintén ősszel, télen, de főképp tél vége felé fordul elő, s amelyről nem árt szólni. Ez a betegség a fültő- mirtgy-gyulladás, vagyis a mumpsz. Ez fertőző megbete­gedés, vírus okozza. Hatással van az egész szervezetre, de főképp a fültőmirigyre (sőt a nemi szervekre is). A fültőmi­rigy alaposan megduzzad és az arc dagadt, deformált lesz. A csecsemők egyéves korig és az idős emberek ritkán kapják meg. Általában 18-tól 40 éves korig fordul elő a leggyakrab­ban. Átvészelése egész életre szóló immunitást, vagyis vé­dettséget ad. A vírus a száj, az orr, a nye­lőcső és a légutak nyálkahár­tyája útján kerül a szervezetbe. A nyálkahártyáról a vérbe jut­va az egyes mirigyekben elsza­porodik. A betegség lappangá- si ideje 18—20 nap, azonban bizonyos esetekben 3-tól 30 na­pig is tarthat. A betegség fá­radtsággal, tarkótáji fejfájással, izületi és izomfájdalmakkal VIGYÁZZUNK A LAKÁSUNKRA! Habár csökkent a bűncselekmények száma, to­vábbra is sok a lakásbetörés. A legtöbb eset Prá­gában és Bratislavában fordul elő. Tavaly a fel­derített bűncselekmények száma Prágában 94- gyel, Bratislavában hattal nőtt. Az utóbbi időben a rendőrség e téren több pozitív erdeményt ért el: lakat alá kerültek Mi­lán Š. és Jirí K. mosti lakosok, akik 16 esetben külföldi állampolgár lakásába, 12-szer jugoszláv cégek Irodáiba, 11 esetben munkásszállóba, két Ízben pedig üzemanyagtöltő állomások irodáiba törtek be, s 600 000 koronát zsákmányoltak. Jo­sef T. és Miroslav S. 50 lakásbetörést hajtott végre, zsákmányuk értéke negyedmillió korona. A 25 éves Vlastimil B. és a vele egyidős Milan D. biztosítózárak megrongálásával 62 lakásba ha­tolt be, s több mint félmillió kor onát lopott. Ha­sonlóan nagy kárt okozott a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola három hallgatója, akik bratis­lavai lakásokba törtek be. A lakásbetörések elleni hatékony harc nem könnyű feladat. A küzdelem sikerének egyik feltétele a műszaki fejlesztés. Már sikerült kivá­ló biztonsági zárat kifejleszteni, de egyelőre még nem gyártják. —ő— kezdődik. Előfordulhat orr­vérzés, hányás és étvágytalan­ság is. A testhőmérséklet foko zatosan emelkedik 38—39 Cel­sius fokig, azonban az is elő­fordulhat, hogy hirtelen 39—40 Celsius fokos láz lép fel. Fáj-< dalom jelentkezik a fül tájékán, valamint az áll alatt is a belá- zasodás után kb. 12—36 órával. Azután megdagad a fültőmirigy, A daganat terjedni kezd a fül­előtti arcrészre, valamint a fül mögött, a tarkó irányában. A beteg rágás közben erős fájdal­makról panaszkodik, és ezért nem akar enni. Néha előfordul a betegnél a túlzott nyálkép­ződés, máskor viszont éppen az ellenkezője, vagyis arról pa­naszkodik, hogy száraz a szája. Három-négy nap múlva a láz csökken, a beteg állapota javul, annak ellenére, hogy a daganat még néhány napig megmarad. Általában mindkét fültőmirigy gyulladásba jön, de rendszerint nem egyszerre. A másik fültő­mirigy sokszor csak 3—7 nap múlva jön gyulladásba. Ilyen­kor a lecsökkent hőmérséklet ismét felugrik. A betegek kb. 50 százalékánál a vírus megtá­madja az áll és a nyelv alatti mirigyeket is. Ha nincs komp­likáció, a betégség 10—15 na­pig tart. A fertőző fültőrnirigy-gyulla- dás sok esetben komplikációval, szövődménnyel is járhat. A fér­fiaknál heregyulladást, a nők­nél petefészekgyulladást okoz­hat. A férfiaknál a heregyul­ladás a betegség 6—7. napján jelentkezik, magas lázzal, helyi fájdalmakkal és dagadással. A gyulladás következtében magta- lanság léphet fel. A kompliká­ció megnyilvánulhat hasnyál­mirigy, mellékvese és pajzsmi- rigy-gyulladásban is. Ritkábban előfordulhat agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. A betegség nem mindenkinél zajlik le azo­nos tünetekkel Egyes esetekben fellépnek a jellegzetes tünetek, máskor viszont tünetmentes az illető, úgynevezett vírushordo­zó. A betegség kezelésének egyik alapfeltétele a teljes agy nyugalom legalább 7—10 napig és az orvos utasításainak szigo­rú megtartása, főképp azért, hogy a szövődményeket elke­rülhessük. A rnegduzzadt fültőmirigyre száraz meleg borogatást te­szünk. Nagyon fontos a helyes táplálkozás. A betegnek adjunk tejet és tejtermékeket: sajtot, túrót, tejfölt, vajat, ezenkívül tojást, gyümölcsöt, gyümölcsle­vet és tápláló leveseket. Mivel a beteg nehezen rág, nagyon ..fontos, hogy az ételeket folyé­kony vagy pépszerü állapotban fogyassza. Az ételeknek tartal­maznia kell: C-, A- és D vita­mint. A fertőző fültőmirigy-gyulla- dás emberről terjed át, rend­szerint cseppfertőzés útján. Kü­lönösen a tünetmentes egyének terjesztik, nyállal vagy kony- nyei. A vírusokkal teli nyál-1 csapp, amely köhögés vagy tüsszentés útján kerül a leve­gőbe, hosszú ideig ott lebeg, s a zárt helyiségben mások által belélegezve fertőz. Ezért tüsz- szentéskor, köhögéskor minden­kinek zsebkendőt kellene hasz­nálnia, mivel cseppfertőzéssel sok más betegség is terjeszt­hető. Ugyanígy az arcon elkent könnycsepp is fertőzhet és ter­jesztheti a mumpszot, ha má-« sokhoz ér. A betegség nem­csak cseppfertőzéssel terjedhet, hanem a beteg személy által erősen fertőzött használati tár­gyak útján is. Ezért azt taná­csoljuk, hogy a beteg személy holmiját gondosan fertőtlenít­sük, mossuk le Ajatinos vízzel vagy ha lehet, főzzük ki. Általában mint minden fertő­ző betegség, ez is könnyebben terjed a zsúfolt közösségekben: iskolában, színházban, autóbu­szon, vonaton stb. Ezért ismé­telten hangsúlyoznunk kell, hogy köhögéskor, tüsszentéskor mindig mindenki tartson zseb­kendőt a szála elé Dr. SOBOTA KÁLMÁN ÜSc. 1979. XII. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom