Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-06 / 262. szám, kedd

Műveiből emberség árad PRÁGAI BESZÉLGETÉS SZABÖ MAGDÁVAL Szabó Magda Kossuth-díjas írónő neve és munkássága nem ismeretlen a sziováK és a csen közönség előtt sem. -Eddig tíz müve jeient meg cseh illetve sziovák fordításban. A prágai közönség az eimúlt héten a Magyar Kulturális Központ szeünázában megrendezett íróoivasó találkozón személyesen is megismerhette a népszerűvé vált müvek íróját. Tapasztalhattuk hogy kölcsönös rokonszenv aiakuit ki az írónő és a csen közönség között. Mert Szabu Magda jelenleg Csehországban kétségkívül a legolvasottabb kortárs magyar írók egyike, az írono pedig nagy rokonszenvvel viseltetik Praga, a cseih kultura és történelem iránt. Honnan ered, minek is köszönhető az a rokonszenv? Kérdésünkre ezt a választ kaptuk: — Miért érzem magamat önöknél annyira odahaza? Talán mert mar gyermekkoromban a szülői hazban arra tanítottak, hogy érdeme$ megismerkedni a cseh. nép történelmével, kultúrájával. Hamar rájöttem hogy nekem tisztelnem és szeretnem kell a gazdag hagyományú cseh kullurát. Különösen a zéne és az irodalom ragadott magával. E vonzalom taián onnan is származik, hogy az ember megérkezik Prágába; s a város ráköszön, mint egy ismerősre, s ha származás szerint idegen is, úgy érzi, hazajött. Szabó Magdának két alapvető érdeklődései iránya, hogy vonzódik a gyermekekhez és az öregekhez. Amit erről mondott, az bizony nagyon is megszívlelendő, szinte hitvallásnak is> tekinthető. — Az egyik- még nem, a másik már nem tud védekezni. Uvnunk kell az öregeket és vigyáznunk- kell a gyerekekre, lizért is készültem tanárnak ... Idén a nemzetközi gyermekév kapcsán is világszerte foglalkoznak a gyermekek problémáival. Megkérdeztük Szabó Magdát: Mi a vé^ménye a gyermeknevelésről? — Nem tudom, hogy van-e gyermek mint műfaj. Azt hiszem, hogy van az ember, .aki eleinte nagyon kicsi. Vigyázni keli rá nagyon, mert gyenge, törékeny, könnyen beteg lesz, mert eleinte még járni sem tud, s édesanyja tápláléka kell ahhoz, hogy életben maradjon. Még a terminológiát sem tudom elfogadni, hiba történt, hogy a gyereket beskatulyázták a „gyerek" kategóriába, s azóta gyermekként kezelték, s megfeledkeztek ember voltáról. Pedagógiai kérdés, hogy mi történjen a gyerekkel otthon és az iskolában. Azt hiszem, hogy ugyanaz a törvény érvényes az iskolára is, mint az otthonra. Mindkeítő akkor oktat és nevel okosan, ha tudomásul veszi, hogy nem a katedráról vagy a szigorú „szüiői emelvényről" beszél lefelé a „gyermekekhez". Tudatában kell lenni, hogy a tanár a munkahelyén foglalkozik egy nála sokkal fiatalabb közeggel és az a rendkívüli öröme lehet, hogy ő az első, aki valami szépre, valami nagyra, például művészetre, irodalomra, hazaszeretetre taníthatja. Pedagógusnak lenni tulajdonképpen kiváltság. Munkája az archeológuséhoz hasonlítható, akinek lehetősége van, hogy a felszínre hozzon egy felbecsülhetetlen értékű kincset. — Többször járt már Prágában. Az itt látottak és tapasztaltak adtak-e valamit írói munkásságához? — Én most nem tudok semmi konkrétumot mondani, olyan emberi szituációt, ami dátum és helyszín szerint igazolható volna, hogy csehszlovákiai utazásom kapcsán került a tudatomba. De ez a város annyira impresszív, olyan nyomokat hagy, amelyek nyilván a mélylélektannal függnek öszsze, s hiszem, hogy az itteni benyomások, Prága különös kisugárzása nem marad nyom nélkül munkámban ... Van egy álmom: Egyszer télen jövök Prágába. Szeretném, ha akkor esne a hó. Egészen nagy pelyhekben. És én nagyon lassan mennék a Vártól lefelé a nagy cseh költőről, Jan Nerudáról elnevezett hangulatos utcán, a Nerudovkán, ahogy itt Prágában -nevezik... A találkozót követő napon könyvvel a kezünkben Szabó Magda prágai olvasói várakoznak a Magyar Kultúra ajándékés könyvesboltjában, hogy az írónővel dedikáltassák kedvenc könyvüket. Kettejüktől megkérdeztük, mi keltette fel érdeklődésüket Szabó Magda művében. Alzbeta Salzerová így válaszol: Az emberi sorsok mély, érzékeny meglátása és feltárása, az, hogy a legfájdaimasabb sorsból is megtalálja a k'vezető utat — gazdagítja olvasói lelkivilágát. Csémy Júlia pedagógus a Csallóközből került Prágába. A dedikálásra hozott könyvei elárulják, hogy sok kézben jártak. — Tanítványaim is olvasták, a faluban is soknak kölcsönadtam — mondotta. Szabó Magda művében a pedagógus sors, a pedagógiai problémák feltárása hatott rám főleg, de nagyon szeretem stílusát is, s azt az emberséget, ami műveiből árad. MOLNÁR ANGÉLA SAJATOS UTAKON ELENA BELLUSOVÁ TÁRLATA Elena BelluSová művészi pályájának kezdetedről és az utolsó évek monumentális alkotásairól ad számot a bratislavai Maijerník Galéria őszi kiállítása. A Komensky Egyetemen jogot hallgatott, majd átiratkozott a Bratislavai Technikai Főiskolára. Itt Benka, Mally, Schurmann, Mudroch, Koniarek és Kostká tanároknál folytatott tanulmányai végeztével 1944ben diplomázott. Bellusová a fiatal festő és rajzoló a valóság vonzásában él. Művészete emberközpontú. Ez időtájt elsősorban a gyermek érdekli. Csecsemőotthonokban, kórházakban odaadással figyeli testi-lelki megnyilvánuA VILftOÍTÖHAJÖ ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK Siegfried Lenz kisprózái Heinrich Böl.l és Günther Grass mellett Siegfried Lenz reprezentálja a legnagyobb hitellel a mai NSZK-beli széppróza haladó szellemét. A németúra és A példakép világhírű írójának válogatott elbeszéléseit és a címadó kisregényét ezúttal az Európa Könyvkiadó Zsebkönyvek című magas példányszámú sorozatában jelentette meg. A világítóhajó — úszó világítótoronynak is nevezhetjük — a Balti-tenger partján azzal a feladattal horgonyoz, hogy a közelben áthaladó hajóknak az aknamentes zónát jelezze. A világháború következményei nem múltak el, az aknák katasztrófát idézhetnek elő, ám magát a hajót is veszély fenyegeti: a fedélzetére kerülő gonosztevők, megszökött fegyveres bűnözők arra akarják kényszeríteni a kilenc év ó.ta a parti szakaszt őrző parancsnokot, Freytag kapitányt, hogy szedje fel a hajó horgonyát és tegye őket partra egy veszélymentes helyen. Kalandtörténet? Nem más, hogy izgalmas jelenetekben bővelkedő a meséje, amelyet a szokvány fölé emel az a tény, hogy a még sajnálatosan eleven fasizmus létezésére figyelmeztet. ' Freytag kapitány ellenfelei, köztük kivált a sötét múltú Gaspary doktor, veszélyes kalandor és a kapitány majdnem áldozatul esik az ellenük folytatott harcban. Az elbeszélések java a Baltiés az Északi-tenger partvidékén játszódik le. Lenz egyformán alapos ismerője mind a tájnak, mind az ott élő lakosságnak. A felvonultatott népes embergalériában minden alakot alaposan átvilágít, a lélektan kitűnő ismeretével felderíti múltját, élete körülményeit. Történetei érdekesek, a hátterük reális, és ott is érezzük ezt a valóságeleimet, ahol a képzelet munkálkodik. Meséinek ihletője a megélt, a meglátott valóság, amely sokrétűségében is könynyen áttekinthető. Elfogadjuk azt a vallomását, hogy nem szeretné az olvasót untatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán szórakoztatni akar. A történelmi eseményekből fakadó mondandója tanulságos és minedütt emberien hiteles. És ami mindennél fontosabb, Lenz rátapint a lényegre: megmutatja hogy a még élő fasizmussal szembeni ellenálás révén bekövetkezik az ember tisztulása és lehetővé válik a tiszta érdemes élet. Lenz kisregényét és kötetének tizenöt elbeszélését hatan fordították. Aki Lenz prózáját az eredetijében ismeri, könnyen megállapíthatja, hogy a fordítók példásan szépmíves, az eredetivel egyenértékű munkát végeztek. EGRI VIKTOR lásaikat. Gyöngéd anyai érzéssel. de nem érzelgősen, biztos ecsetvonásokkal, szilárd kompozícióval foglalja képbe olajjal, pasztellel a legkisebbeket, s a formálódó egyéniség jegyeit viselő nagyobbakat. A hatvanas években festői látása építészeti gondolkodással párosult. Eszmei és képzőművészeti törekvései az architektúrával szerves összefüggésben élő monumentális és diszítményező alkotásokra irányulnak. Már gyermekkorában ébredezik benne az anyag iránti érzék. Apjával a Banská Bystrica-i erdőket járja. Nemcsak szemükkel, de kezükkel, tapintásukkal is gyönyörködnek a fákban, kérgük plasztikájában. Vonzza az élők világa, a növény, a virágok belső felépítése. Nem keretbe kívánkozó képet fest, hanem monumentális, az épület falával szervesülő alkotást. A fémek, a bauxit, az alumínium képlékenysége is izgatják. Érdekli, hogyan sugározzák ki a magukba nyelt fényt. A saját útján járó Bellusová a hatvanas éveken túl, valamint azóta társadalmi küdetéstől indíttatva az ország számos közintézménye részére tervez és új technikával, kifinomult ízléssel és formálással kivitelezi egymással társított anyagokból, fémből, folyami kavicsból mozaikjait, a fémdomborműveket és festett üvegablakokat. A tárlat ezekről résziettanulmáinyokat, modelleket, fényképeket is vonultat fel. A bratislavai Egyetemi Könyvtár . előcsarnokának építészeti terébe tökéletesen beleilleszkedő alumínium és bauxit dombormű magas esztétikai igényű. A hatalmas ablak fatörzset ábrázol vagy, talán az élet vagy a tudás fáját idézi, annak szüntelen növekedését, fejlődését. Összhangzó színed is magas esztétikai igényről vallanak. A humanista alapállású Bellusová legfrisebb művei a lúckyi szanatórium és a Banská Bytsirca-i krematórium számára alkotott, az 'illető épületek rendeltetését, célját, szellemi tartalmát bensőségesen kifejező alumíniumreliéfek, mozaikok és betonfalak Elena Bellugová kiemekedő teljesítményei a szlovák képzőművészet java értékedhez tartoznak. BÁRKANY JENÖNÉ SZOVJET FILMEK FESZTIVALJA A Fekete nyírfa és a Blokád Évről évre visszatérő eseménye, értékes hagyománya kulturális életünknek a szovjet filmek fesztiválja, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékezve novemberben, a barátsági hónapban rendeznek meg. A seregszemle pénteken kezdődött a szlovák fővárosban, a Fekete nyírfa című alkotás díszelőadásával. Az ünnepi bemutatón szovjet filmművész-küldöttség is részt vett. A november 2-a és december T-e között lezajló szovjet filmek fesztiválján nyolc játékfilm vár bemutatásra. Műfajok, témák és a gyártó stúdiók szerint változatos a szemle műsoküzdött meg a tajga urával 1922-ben Gajdar Szibéria déld részén a fehérek elleni ádáz harcokban. Két barátról, a könnyű sikerekhez szokott élsportolóról és a kitartással, szívós akarattal kisebb babérokat arató vetélytársáról szól A hosszútávfutás című film. A két fiatal sportoló életéibe beleszól a háború, de a fasiszta megszállás sem szakítja el őket egymástól: ugyanazon partizán-alakulathoz kerülnek. Ez a küzdelem azonban nem ismer játékszabályokat, keményebb és kegyetlenebb minden harcnál. S így az igazi hosszútávfutás csak ezután vár ráiulí Jelenet az ünnepi bemutatón szereplő Fekete nyírfa című filmből ra. Nézzük hát, milyen filmeket ígér a fesztivál. Háborús film a Fekete nyírfa, de nem a-szó hagyományos értelmében, a rendező ugyanis nem a történelmi eseményeket rekonstruálja, hanem egy férfi háborús élményein át közelíti meg a témát. A katona sorsa, megpróbáltatásai egy sárguló, a vérzivataros napokból fennmaradt levél olvasása közben elevenednek meg a vásziion. Az autentikus események alapján készült alkotás belorusz filmesek munkája. Taskentban, a földrengés sújtotta' üzbég fővárosban játszódik a Ház a nap alatt című film cselekménye. Az emberek élete, szemlélete az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott, lassan eltűnnek a régi szokások is. Vannak, akik azonban még nem szabadultak meg az előítéletedtől, magatartásukat, döntéseiket gyakran a kispolgári szemlélet határozza meg. Akárcsak a film fiatal munkásáét is, aki képtelen az új erkölcsi normákhoz igazodTelefonértesítések, pénzadományok, titokzatos jótevők, egy mozdonyvezető tragikus halála, eltűnt építkezési anyagok, rettegésben tartott vasutas... A Telefonmegvesztegetők izgalmas krimi, melyben egy. bűnözőcsoport felgöngyölítését követhetjük nyomon. A leninigrádi ostromot, a csaknem három éven át tartó blokád nehéz napjait mutatja be az Alekszandr Csakovszkij négykötetes műve alapján készült hatalmas történelmi freskó, a Blokád. Az alkotók Leningrád 900 napos élethalálharcát, a város ostromát, s önfeláldozó védőinek hősiességét, a történeleimnek ezt a megrázó hősi eposzát négy részben dolgozták' fel; most a folytatást, a harmadik és a negyedik részt láthatjuk ismét, az alkotást ugyanis már korábban (a felszabadulás évfordulóján és a nyári filmszemlén) játszották a mozik. A Nagy Honvédő Háború idején játszódik a Kósza szél cselekménye, az alkotók mégis arra törekedtek, hogy az Ismét láthatjuk a Blokádot ni, inkább lemond a szeretett asszonyról. Balladai hangvételű film A holdfogyatkozás éjszakája; ősrégi legendát mesél el a baskírokról, akik sokáig megőrizték őseik szokásait, viseletét, vastörvényeit, a firól fira szálló rangot. A film cselekménye a XVIII. században játszódik, s az ősi baskír legendát felidézve egy tragikus kimenetelű szerelmi történetet tár elénk. Ki ne ismerné Arkagyij Gajdar nevét? A Timur és csapata, vagy a Csuk és Geg című népszerű ifjúsági regényét? Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Gajdar a polgárháború idején tizennégy éves fejjel a szovjethatalomért harcolt, később újságíróként dolgozott, s haditudósítóként haláláig megjárta a második világháború frontjait. A tajga ura című kalandtörténet életének egy epizódját mutatja be: azt, hogyan ember és a természet kapcsolatát, összefonódását domborítsák ki a történetből, melynek hősei a természet ölén felnövő gyerekek. Az idei műsor ismeretében úgy érezzük, hogy a válogatás nem elég méltó a rendezvény jelentőségéhez, mert a bemutatásra kerülő filmek nem jelzik a szovjet filmművészet új törekvéseit, nem adnak ízelítőt a termelés legjavából . és nem mutatják meg kellőképpen a kortást. szovjet film valós értékeit sem. Napjainkban, amikor egyre erőteljesebben hangoztatjuk és követeljük a minőségi munkát, úgy véljük, nem ártana, ha á filmforgalmazók is igényességre, és a párthatározatok következetesebb megvalósítására törekednének. TÜLGYESSY MÁRIA 1979. XI. 6.