Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-27 / 280. szám, kedd
H NATO im MEGBOKÍIAK AZ ERŰEGYENSOLY! (Folytatás a 3. oldalról) — Ismétlem, lia ilyen döntés születik, és a megbeszéléseik m elkezdésé re tett javaslatainkat elutasítják, afkkor a nyugati országok álláspontja megbontja a .megbeszélések alapját. Nem lewz miből kiindulni. Ha ilyen helyzet áll elő. aktkor ez azt fogja jelenteni, hogy néhány ország, ha -mondhatom így: a boldogulást a lázas fegyverkezés új fordulójában keresi. • Országunknak, Cseh Szlovákiának a német: imperializmus mérhetetlen káro kat okozott. Nyugtatanita nak bennünket a hazánk nyugati határainál állomásozó amerikai és nyugatnémet csapatok. Üdvözöljük Leonyid Brezsnyev kezdetné nyezését, főleg ami a leszereléshez vezető néhány egyoldalú lépést illeti. A Szovjetunió ezután is képes lesz teljesíteni a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeit? — A Szovjetunió, s reméljük, hogy a Varsói Szerződés többi tagállama is teljesíteni fogja kötelezettségeit. Képeseik lesznek megvédeni függetlenségüket. Leonyid Brezsnyev berlini beszédében világosan rámutatott, hogy ha az említett terveik megvalósulnak, akikor a Szovjetunió a körülményekre való tekintettel kénytelen lesz megfelelő lépéseket tenni saját biztonsága és a többi szocialista ország biztonsága védelmére. • Az ön bonni látogatásával kapcsolatban néhány nyugatnémet napilap hasábjain olyan állítások jelen- tek meg, hogy a Szovjetunió, állítólag, el akarja szigetelni Bonnt a NATO keretében, és „semlegesíteni“ akarja a Német Szövetségi Köz társa Ságot. Mi a véleménye erről? — A Szovjetunió nem tőreik' szik a Német Szövetségi Köztársaságnak a többi NATO-or- szágtól való elszigetelésére. Ar- ról, hogy az NSZK kormányát akarjuk meggyőzni, amit igyeik- szünik neki bebizonyítani, szeretnénk meggyőzni a többi NA- TO-országot is. Nem szokásunk az államok közötti viszály szítása. Nem akarunk az államok Ikőzé éket verni, és látogatásommal kapcsolatban sem (készültünk erre. • Az ön világos és egy értelmű kijelentései a bécsi tárgyalásokra is vonatkoznak? A bécsi megbeszéléseiknek megvan a sajátos jellege. A már említett kérdés helyes rém* deffése megkönnyíti n bécsi tárgyalásokat, megkönnyíti a megállapodás elérését. S ellenkezőleg, ha a NATO-országok megvalósítják az új típusú nukleáris rakétaf egy verek telepítési tervét, akkor ez jelentős mér- léikbert bonyolítja a bécsi tárgyalások sikerének lehetőségét. Felhasználom az alkalmat arra, hogy ismét, emlékeztessek rá: a bécsi fórumon csaiknem másfél évvel ezelőtt a szocialista országok által előterjesztett javaslatokra a tárgyalások nyugati résztvevőitől mimd ez ideig nem érkezett válasz. Jó lenne, ha végre válaszra szánnák el magukat. • Ismeretes, hogy Leonyid Brezsnyev október 8-i berlini be<szédében foglalt javaslatokat a nyugati országok közvéleménye pozitívan fogadta. Mivel magyarázza azt, hogy a NATO-tagálla- mok kormányai nem helyezkednék hasonló kedvező álláspontra a berlini beszéd reális és konstruktív javaslataival kapcsolatban? — Ha tömören akarok válaszolni a kérdésre, ezt mondanám: annalk ellenére, bogy az Egyesült Államok és néhány más NATO-ország kijelenti: támogatja az egyensúly elvét, tényleges politikájuk a fegyverkezés és a fegyveres erők terén egyoldalú előnyök szerzésére irányul. Minden reálisain gondolkodó embernek azonban tudatosítania kell, hogy a másik fél nem engedheti meg magáinak, hogy túlszárnyalják és egyenlőtlen helyzetbe kerüljön. Ez a lázas fegyverkezés újabb fordulóját jelenti, ami ellen mii határozottan fellépünk. • Ha a NATO decemberi ülésén elfogadják a várt döntéseket, befolyásolja-e ez a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatokat? — Kénytelen vagyok kijelenteni, és ezt az NSZK állami vezetőivel folytatott megbeszéléseken sem titkoltuk: nem lehet számolni azzal, hogy a döntés nem lesz hatással a Szovjetunió és a Nénnet Szövetségi Köztársaság kapcsolataira. Biztosan értik, hogy negatív értelemben. Ezt azonban szeretnénk elkerülni. Mi tárgyalásokat javaslunk. Ismétlem, tárgyalásokat. így biztosíthatók a tárgyalások valamennyi résztvevőinek érdekei, mert senki sem kényszerítheti rá akaratát a másikra. A kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséről van szó. Tudjuk tehát, ho gyan térhetünk ki a kedvezőtlen hatás elöl. MÁR HÉT OSZTÁLYBAN Egy művészeti alapiskola életéből Nagymagyaron (Zlaté Klasy) hat éve működik művészeti alapiskola. Emília Taláková igazgató ottjártamkor elmondotta, hogy a járásban ez a legfiatalabb és legkisebb önálló művészeti iskola. A növendékek száma azonban évről évre gyarapszik, mivel a környék községeiben is nagyon megnövekedett az érdeklődés az iskola iránt. Aztán ennek igazolására az osztálynaplóból számadatokat sorol fel: ez év szeptemberében 55-en jöttek az előkészítő osztályba, a tavalyi előkészítősök közül pedig 40-en jutottak el az első osztályba. Míg tavaly hat osztályban és egy előkészítő osztályban 140 diák tanult, az idén már a növendékek száma 175. Közülük mintegy 60-an a rajz- és képzőművészeti szakot látogatják, a többiek pedig valamilyen zenei szakot választottak. A növendékeknek a zongora és harmonika szak mellett most nyílt először lehetőségük hegedűszakot is választani — jegyzi meg az igazgató. tantermekben rend, tisztaság. Az egyik helyiségben a gyerekek „kézimunkáit“ mutatják be. Vannak itt rajzok, festmények, textíliából, fából, agyagból készült modellek, ember- és állatfigurák, szobrok, szoborkompozíciók — egyszóval sok minden, amit a pedagógusok irányításával a gyermeki fantázia alkotott. A tantestületi szobában talál* kozom a kiváló szakember hírében álló Bartalo-s Imre harmonika szakos pedagógussal. Jó munkájáról tanúskodik a falon függő dicsérő oklevél is. 1978-ban például 20 tanítványa közül a Humennén megrendezett országos versenyen Mózes Balázs második, Baráth Andrea pedig harmadik helyezést ért el. Baráth Andrea azóta már a bratislavai Konzervatóriumban tanul. Az iskola tanulói és pedagógusai részt vesznek a társadalmi rendezvényeken. Műsoraikkal segítik a polgári ügyek testületének munkáját is. S gyakran rendeznek hangversenyt a csenkei (Cenkovce) szövetkezeti klubban, vagy a helyi tornateremben, hogy a gyerekek megszokják a nyilvános fellépéseket és a szülőknek is számot adjanak tudásukról. Ezenkívül a zeneiskolák közt folyó járási versenyre is eljárnak az iskola növendékei. Baráti kapcsolatokat ápolnak az észak-csehországi Doksy város zeneiskolájával. A pedagógusok és a tanulók évente cserelátogatáson vesznek részt, s gyakran ellátogatnak Bratislavába színházi előadásra és hangversenyre. Az iskolából távozóban Kodály Zoltán szavai jutottak eszembe: „Tanítsátok és tanuljátok a zenét, mert a szocialista hazának zenében is Jártas, művelt polgárokra van szüksége." MERI ISTVÁN • Genscher úr és Schmidt úr Szovjetunióba szóló meghívása, amelyet ön tolmácsolt, azt jelenti, hogy a Szovjetunió mindezek ellenére a nyugatnémet—szovjet jó kapcsolatok megőrzésére törekszik? — Pontosabban: érdekünk, hogy az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatai jól fejlődjenek, Értékeljük azt, amit már elértünk. Azt szeretnénk, ha kapcsolatainkat semmi sem zavarná meg. Továbbra is szeretnénk fenntartani minden szinten "a kapcsolatokat, még a legfelsőbb szinten is. A hivatalos nyilatkozat megállapítja, hogy megerősítettem Schmidt kancelár meghívását. Genscher külügyminiszternek ismételten tolmácsoltam a Szovjetunióba szóló meghívást. • Volt-e olyan érzése, a látogatás során, hogy a szövetségi kormánynak valóban érdeke a leszerelés? — Ilyen érdekről nem volt szó. Tettek ilyen kijelentéseket, de az említett kérdésben az NSZK álláspontját ismerjük. Most pedig mindenki levonhatja ebből a megfelelő következtetést. • Jól értettem, hogy ha a NATO ülésén nem fogadják el a határozatot, a Szovjetunió hajlandó lesz tárgyalni az SS—20 rakéták korlátozásáról és azok Szovjetunióba való visszavonásáról? — Igen, készek vagyunk megtárgyalni a közép-hatósugarú rakétáik kilövő berendezései számának csökkentését. Ezek a mi területünkön maradnak. Ha efelől kétségei támadtak, remélem, hogy magyarázatom eloszlatta azokat. Végezetül szeretném elmondani, hogy bonni tárgyalásaink és megbeszéléseink tárgyszerű- ek és komolyak voltaik, összhangban voltak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői korábbi találkozóinak szellemével. LENGYELORSZÁG Technológiák — exportra Lengyelország évről évre fokozza részvételét a nemzetközi munkamegosztásban. Ennek érdekében növelni kívánják az új technológiák vásárlását és eladását. A lengyel szabadalmak külföldi értékesítésének fejlesztését szolgálta az a pályázat, amit két lengyel külkereskedelmi vállalat írt ki exportképes műszaki újítások kidolgozására. A négyszáz pályamunka közül tízet díjaztak, tízet dicséretben részesítettek. Az első díjat a metila 1 kohol közepes nyomás alatti előállításának eredeti módszere nyerte el. A második díjat a dimetilote- reflalan előállításának korszerűsítéséért ítélték oda. Ez a vegyszer a műszál-, a fólia- és a magme tofonszalag-gyártás né 1 külozhetetlen a lapanyaga. A két harmadik díj közül az egyiiket az az új eljárás kapta, amellyel folyamatosan nyerhető ki a cukor a melaszból, a másik egy eredeti karbamid előállítási technológia. (INTERPRESS)- ÜJ FILMEK HÄZ A NAP ALATT (szovjet) A Szovjetunióban ma 15 köztársaság, 19 városának 20 filmgyárában készülnek játékfii mek; évente mintegy 150 egész műsort betöltő film kerül ki a stúdiókból. Az egyes köztársaságok műhelyei (kivéve a moszkvai és a leningrádi stúdiót) különösen az utóbbi években, évtizedekben mentek ke resztül virágzó fejlődésen. Nálunk az elmúlt évek során érdektelen megismerni két fiatal elsőfilmes rendező munká ját, a Ház a nap alatt című filmet. Georgij Bzarou és Zinovij Rojzman alkotásának cselekmé nye Taskenlben, az üzbég fő városban játszódik. Az emberek élete, szemlélete az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. Vannak azonban, akik még nem szabadultak meg az előíté'etektől. magatnrtásuJelenet a szovjet filmből; jobbra Dilorom Kembarova, a női /ö- szereplő minden egyes szovjet köztársa* ság terméséből bemutattak két- három filmet; bár ez a tény talán nem is tudatosul abban a nézőben, aki elszórakozik a kalandos történeten, az egzotikusnak ható tájak, viseletek, szokások látványán. Ennyi távoli földrész, város, nép láttán az emberen könnyen erőt vesz egyrészt a bőség zavara, másrészt a sok név éppúgy kirostálódik az emlékezetből, mint a legtöbb statisztikai adat. Any- nyi biztos, hogy a csehszlovákiai nézők néhány év leforgása alatt megismerhették a szovjet köztársaságok filmművészetének mindegyikét. Figyelemre méltó, hogy e filmek rendezői más szovjet filmekkel összetéveszthetetlenül fejezik ki a maguk népének, nemzetiségének szokásait, életét, társadalmi gondjait, vágyait. Az egyes köztársaságok filmművészete közül az egyik legfiatalabb és legsajátosabb arculatú az üzbég, Ezért nem SZENT ÉV kát, döntéseiket gyakran befő* lyásolják még a letűnt világ káros örökségeként fennmaradt szokások. Akárcsak a film fiatal munkásáét is, aki képtelen az új erkölcsi normákhoz igazodni, inkább lemond a szeretett asszonyról. Formai szempontból a film még tökéletlen, magán viseli a debütáns munka jellegzetes vonásait. Színészvezetése és té- mafeldolgozása azonban a rendezők tehetségéről tanúskodik. A lírai, látszólag szerény kis történet mögött az élet nagy kérdéseinek, az igazságkeresésnek a drámája húzódik meg. Életbölcsesség, belső derű sugárzik a filmből, az élet szépségének, az emberi boldogságba vetett hitnek a hirdetése hatja át az alkotást. Rokonszenves nyíltsággal szemlélik az alkotók napjaink embereit és fonákságait. S bár képszerkesztésük helyenként egyenetlen, a film mégis figyelmet érdemel, hiszen két pályakezdő művész útkeresését mutatja. (francia) Bűnügyi vígjáték ez a francia film, célja a nézők szórakoztatása. Ennek az elvárásnak Jean Girault rendező ötletesen szerkesztett és pergő eselekmé- nyü alkotása kétségtelenül ele* get is tesz. A film azonban nem a rendező egyénisége vagy a történet miatt vonzó; elsősorban a főszerepet alakító Jean Gabin személyisége teszi azzá. Nem is annyira a színészi játéka érdemel figyelmet, mint inkább az a tény, hogy a világ filmművészetének e kiemelkedő alakja életének utolsó alakítását nyújtotta a filmben. (Jean Gabin 1976-ban halt meg, s röviddel halála előtt forgatta a filmet.) Egyszerű, természetes és mégis sajátos játékstílus jellemzi mostani alakítását is. Játékából, szerepének értelmezéséből humanitás árad, e filmje mégsem sorolható emlékezetes munkái közé. Életének utolsó éveiben gyakran vállalt szerepet detektív történetekben, hol bűnözőt, hol felügyelőt játszva. Ezúttal is az alvilág minden hájjal megkent gengsztereként láthatjuk. Egy fiatal társával éppen „ül“, rablásért tették hűvösre. A nagystílű és leleményes szélhámos a szent év római ünnepségeiről értesülve azonnal akcióba kezd: társával együtt olajra lép s lelki pásztornak álcázva magukat Rómába igyekeznek, hogy felkutassák és birtokukba vegyék az egykor rabolt nagy zsákmányt. Útjukat azonban — amint az már lenni szokott — kisebb nagyobb zökkenők nehezítik; többek közt három fiatal terrorista elrabolja a Párizsból Rómába tartó repülőgépet. Az álpüspöknek ismét lehetősége van, hogy bűnözőként szerzett sokéves tapasztalatait hasznosítsa és leszámoljon a géprablókkal. Veszélyes helyzetek, izgalom, hajsza, sok bonyodalom, míg az életmentőkké „vedlett“ bűnözök ismét az igazságszolgáltatás színe ólé kerülnek, s a rendező az ősszebogozódott szálakat szerencsésen szétfejti. A szórakoztató vígjáték másik bűnözőjét Jean-Claude Bria- ly játssza. Egy kisebb szerepben Danielle Darrieux 1, az ötvenes óvek sztárját is láthatjuk. —ym— 1979. XI. 27.
