Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-19 / 273. szám, hétfő
ÚJ szó 1979. XI. 19. 3 Méltók a bizalomra Látogatóban Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) legfiatalabb üzemében Aki pár évvel ezelőtt a kábeldobgyártó üzemet kereste Királyhelmecen, az azt az eligazítást kapta: mindig csak arra tartson, amerről a kongást, vascsörömpölést hallja, az egész biztosan odavezeti. Volt ebben egy kis irónia is, mert különösen az üzem környékén lakók feje zúgott egész nap a messze hangzó éles kalapácsütésektől. Ez volt az altató és ébresztő zenéjük mindaddig, míg elkészült a nagy termelő- csarnok. Ez is jelentős változást hozott az üzem életében, azonban a nagyüzemmé-válás 1978 ban kezdődött. Ekkor lett ugyanis a bratislavai Kablo vállalat fióküzeme, önálló. — A termelés is fellendült — mondja Szedlák János, az (izem igazgatója. — 1977-ben, amikor még a Járási Ipari Vállalathoz tartozott az üzem, 20 és fél millió korona volt az árutermelés. Tavaly pedig a 23 millió korona értékű árutermelést előirányzó tervet 5 millió koronával túlteljesítettük, s az idén sem maradtunk el a múlt évben felvett ütemtől. A harmadik negyedév végére 101,54 százalékra valósítottuk meg időarányos feladatainkat. Az éves terv egyébként 34 millió korona értékű áru előállítását szabja meg számunkra. Hogyan tudták elérni az ugrásszerű fejlődést? — kérdem az igazgatót. — A termelési folyamat újjászervezésével és korszerűsítésével. E ikét dolog eredményeként lényegesen javult az anyagellátás, és lerövidült az út az alapanyagtól a kész termékig. Ugyanannyi munkaerővel hoztuk létre a második műszakot, s így javult a gépek és a munkaidő kihasználása. Közben teljesítjük energiatakarékossági vállalásunkat, s minden nehézség nélkül ki tudjuk kerülni az áramfogyasztás csúcsidejét is. A korszerű, elszívás lakkozó-berendezés beállításával meggyorsult a kész darabok festésének üteme, s ezáltal az egészségvédelem szempontjából is megjavultak a munkakörülmények. Továbbá beszereztünk 21 félautomata hegesztőkészüléket, félmillió korona ráfordítással. Sikerült olyan tartalékokat is feltárni, amelyek kiaknázásával szintén a munkatermelékenységet növeljük. A Kablo királyhelmeci üzeme mindössze két éves, és már is érezteti hatását a város életében. Alkalmazottainak száma 179, és 50 ipari tanulója van. A jövő évben is 30 ipari tanuló felvételét tervezik. Sokféle szakmából választhatnak itt a fiatalok. Kitanulhatnak géplakatosnak, villanyszerelőnek, karbantartónak, esztergályosnak, marósnak. — Az üzem vezetősége szeretne minél több szakmunkást képezni — folytatja a tájékoztatást az igazgató. — Azonban ahhoz, hogy az üzem fejlesztési tervét megvalósíthassuk, kész szakemberekre; mérnökökre, hegesztő szakmunkásokra is szükségünk van. Az elkövetkező 5 év alatt — amikorra a bútorgyár szomszédságában elkészül a Kablo új üzeme is — közel 600-ra kell emelni az alkalmazottak számát. Sajnos, előfordult már több olyan eset is, hogy hozzánk pályázó mérnök, közismerten jó és fiatal szakmunkás fordított hátat, mert nem tudtunk számára lakásról gondoskodni. Ezt a problémánkat csak a nemzeti bizottságok megértésével közösen tudjuk majd megoldani. Nemcsak az üzem fiatal, hanem az itt dolgozó alkalmazottak zöme is. Ebből is adódik, hogy az üzemnek jól működő ifjúsági szervezete van, az élén Latóczky Ferenccel, aki az ifjúságot az üzem vezetőségében is képviseli. — Nem panaszkodhatunk fiataljainkra — mondja Kajla Ernő elvtárs, a pártszervezet elnöke —, az üzem vezetősége mindenkor számíthat megértésükre. Tudatában vannak, hogy a tervek teljesítésével, munkájuk becsületes végzésével önmagunknak, a családjuknak, s egész szocialista társadalmunknak tartoznak. Számításaikat is jól megtalálják. A 35 tagú ifjúsági szervezet nagy segítséget nyújt az üzem szociális programjának teljesítésében. Munkaidőn túl végzik a szociális Vojtko József festés közben Molnár János felvételeJ IFJÚSÁGI találmányi hivatal Hogyan lehet egy mopedet kétüléses repülőgéppé alakítani? Hogyan kell olyan tűt készíteni, amelyiknek nincs foka? Hogyan működik az ablaknyitó automata? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Lengyelországiján a Fiatal Műszakiak Egyesülete mellett működő Ifjúsági Találmányi Hivatal. Szakemberekből álló bíráló bizottság vizsgálja meg a fiatalok valamennyi benyújtott ötletét. A legjobb elgondolásokat diplomával és szabadalommal jutalmazza az iroda. Szedlák János igazgató berendezések készítését, az üzem területéről a hulladékvas folyamatos eltakarítását, a szemléltető agitációs anyag készítését, az üzem előtti térség parkosítását. — Igazgató elvtárs, a nagyszerű eredmények láttán a kívülállónak úgy tűnik, hogy üzemük problémamentesen működik. így van ez a valóságban is? — Lehet, hogy így látszik, mert .mindent megteszünk a termelés zökkenőmentes végzésért. Már az előre látható problémák megelőzésével is igyekszünk csökkenteni a zavaró körülményeket. Viszont olyan gondjaink is vannak, amelyeket csak az új üzembe való átköltözés oldhat meg. Ilyen például az üzem területi gondja. A szűk udvarban a hatalmas mennyiségű nyersanyag és készáru mozgatása közben nagy a balesetveszély. S hogy még idáig nem volt tragikusabb kimenetelű balesetünk, az dolgozóink egymás iránti nagyfokú figyelmességének köszönhető. Pedig teljesítményük, s keresetük rövidül ezáltal. Itt a legkisebb lehetőségünk sincs a munkaterület bővítésére. Továbbá elég gyakran gondot okoz számunkra a kész termékek elszállítása. Több megértést várunk a királyhelmeci vasútállomás részéről. Hisz termékeinket várják a megrendelők, s mindaddig holt értéket jelentenek, amíg nem szolgálják rendeltetésüket. A meglevő nehézségek, körülmények közepette is úgy igyekszünk dolgozni, hogy eleget tegyünk a velünk szembeni elvárásoknak. Ennyi lelkes fiatal és kiváló szakember, amennyi már eddig is itt dolgozik, csak a hasznosságát, jó hírét növelheti a Kablo királyhelmeci üzemének. A fiatal üzem' életképességével, elért eredményeivel már eddig is bebizonyította, hogy dolgozói méltóak a felsőbb szervek bizalmára. CSÜRKŰ DEZSŐ Túri oltók, oblokÉ Valószínű, hogy hazánkban nincs olyan ipari vagy mező- gazdasági üzem, melyben az újítókat ne foglalkoztatnák az energiatakarékossággal kapcsolatos kérdések. Tanácskoznak a fűtőházak dolgozóival, és a csőszerelőkkel, mert — főleg az utóbbiak — a vezetékek jó szigetelésével rengeteg eddig elillant melegei vezethetnek el veszteség nélkül azokba a térségekbe, ahol melegre van szükség. Az újítók a dolgozók javaslataiból indulnak ki, eszmecserét folytatnak az energetikusokkal és az összegyűjtött ismeretek birtokában látnak munkához. Sok példa bizonyítja, hogy az energiatermelésben, felhasználásban és szállításban sok még a tartalék. A Défiín melletti öntöde újítói többek között rájöttek arra, hogy a szabad ég alatt tárolt koksz különféle tényező — nem lopás! — következtében megcsappan. Elég nagy volt a szétszóródás, ezért nagyméretű fémtartályokat, vagy talán jobban kifejezi a lényeget, ha azt írjuk: fémdobozokat készítettek, melyeket a koksz átrakásánál használnak. A módszerrel évente 17 tonna tüzelőanyagot takarítanak meg. Természetesen a takarékosság számos más példájával is találkozhatunk. A napokban az egyik bútorgyár vezetői elmondották, hogy valaha igyekeztek megszabadulni a naponta nagy mennyiségben felhalmozódó fűrészportól, ma viszont ezt az anyagot az üzem fűtésére használják fel. Más helyeken is módósították a kazánokat és ezáltal hőtermelésre tudják használni a különféle, eddig fillérekért eladott hulladékanyagokat. Mindezeket — és több más ésszerű takarékossági intézkedést ismerve — egyszerűen érthetetlennek tűnik, miért kell egyes műhelyeket, irodákat, üzleteket túlfűteni?! A múlt hét elején kellemes volt az időjárás, mégis több üzletben tárt ajtó fogadta a vásárlókat. Először arra gondoltam: talán így akarják becsalogatni a vevőket, de bent kiderült, olyan nagy a meleg, ha becsuknák az ajtót, bent ki sem lehetne bírni. így is panaszkodtak az őszi-téli kabátokat viselő vásárlók, hogy szakad róluk a veríték, míg megvásárolják a szükséges holmikat. Felmerül a kérdés: mi szükség van erre? Ugyanígy nem értettem meg, hogy az egyik üzem irodájában miért volt megközelítőleg 30 fok meleg. Az utcán útburkolatjavítást végeztek, a sűrített levegőt előállító kompresszor rettenetesen zúgott, úgy hogy bent alig értettük egymás szavát, az ablakot azonban nem lehetett becsukni, mert perceken belül gőzfürdő keletkezett volna az irodában. Sok helyen túlfűtik a kávéházakat, éttermeket, falatozókat is és gyakran látni reggeltől estig kitárt ablakokat az emeletes lakóházakban. A túlfűtött helyiségek azon kívül, hogy rengeteg tüzelőanyagot emésztenek fel feleslegesen, egészségtelenek is, mert a benn tartózkodó — és feltehetően izzadó — emberek, ha kilépnek a jóval hidegebb utcára, könnyen megbetegedhetnek. Ki a felelős azért, hogy sok helyen így pocsékolják az energiát? Ha a gépkocsivezető túllépi a főleg energiatakarékossági okokból elrendelt felső sebességhatárt, megbüntetik, de az üzemvagy üzletvezetők úgy tűnik a hajuk szála meggörbülése nélkül fűthetik a novemberi utcát! Vagy annyi szenünk, villamos áramunk, gázunk, fűtőolajunk van, hogy átvitt értelemben az ablakon haji- gáljuk ki azokat? A túlfűtött irodák, vendéglátóipari létesítmények, üzletek vezetői nem éreznek lelkiismeret-fur- dalást, ha arról olvasnak a lapokban, hogy a bányászok hősies munkát végeznek a föld mélyében azért, hogy több szenünk legyen, hogy az újítók és ésszerűsítők napi munkájuk elvégzése után odahaza energiatakarékossági inté2Jkedése!ket dolgoznak ki a szabad idejük és pihenésük rovására? November van, természetesen fűteni kell. De ésszerűen, vagyis a szükségleteknek megfelelően. Ahogyan a pénzünket vagy más értéktárgyainkat nem dobáljuk ki az ablakon, ugyanúgy nem szabad megtennünk ezt az energiával sem, mert érték az ís. Fáradságos munkával létrehozott nagy kincs, melyre nemcsak minden embernek, hanem népgazdaságunk valamennyi ágazatának minden nap minden órájában nagy szüksége van. KOMLÚSI LAJOS Jogos önellenőrzés RITKA BÚZA Ä Nemzetközi Búzatanács (IWC) legújabb becslése szerint a világon 1979-ben — a kedvezőtlen időjárás miatt — szemben az előző évi 443 millió tonnás rekordterméssel. A prognózisban a tanács az exportálók készleteinek csökke405 millió tonna búza terem, nését jósolja. Kerek 20 esztendő telt el azóta, hogy baráti kapcsolat alakult ki a nyugat-szlovákiai kerület és a Szovjetunió szarato- vi körzetének dolgozói, lakosai között. A kapcsolat évről-évre erősödött és ma már alig akad munkás, értelmiségi, vagy szövetkezeti tag, akit nem fűzne személyi barátság a szaratovi körzet dolgozóihoz, népeihez. A baráti kapcsolatok elmélyítéséhez hozzájárulnak a kölcsönös látogatások, amelyek során nem marad el a tapasztalatcsere. A Komáromi (Komárno) Szlovák Hajógyár dolgozói 1973 végén hasznos tapasztalatcserére tettek szert egy szaratovi küldöttség hajógyári látogatása alkalmával. A 4090-es részleg kommunistái megtudták, hogy a küldöttség egyik tagja olyan gépgyár igazgatója, ahol sikeresen alkalmazzák a szaratovi munkamódszert. Megkérték a szovjet vendéget, tájékoztassa őket e módszer alkalmazásáról és előnyeiről. A szovjet gyárigazgató szívesen tett eleget a kérésnek, sőt ellátogatott a 4090-es üzemrészlegre is és ajánlotta nekik a módszer bevezetését. A módszer alkalmazása hosz- szabb időt igényelt, hiszen ennek több feltétele is van. A hajógyártásban valamennyit nem lehet bevezetni, ezért 1974 tavaszán ezen a munkahelyen kezdték alkalmazni, ímert itt sikerült megteremteni a szükséges feltételeket. így kezdték alkalmazni a szaratovi módszert a mozgalom első hajógyári úttörői: Csicsó Béla, Dór- čiak Ján, Engel Zoltán, Lich- temberg Károly, Mészáros Zoltán, Mocskos Endre, Nagy Dénes és Szokol József. A napokban ellátogattam az üzemrészlegre, ahol megtudtam, hogy az idei év nyarán Korpás Lajos vette át az üzemrészleg és a szaratovi mozgalom irányítását. Tőle érdeklődtem, mennyit fejlődött az elmúlt négy és fél év alatt a hajógyárban ez a mozgalom? Korpás Lajos e Lmondotta, hogy a mozgalom valamennyi kritériumának teljesítéséhez e munkarészlegen nincsenek jó feltételek, ellenben az első úttörői követőkre találtak. Ma már 28 azoknak a száma, akik önmaguk nyomják rá a saját maguk által készített termékre a kiváló minőség feliratú bélyegzőt. Ez persze nem csupán a bélyegzés kérdése. A bélyegzőt valamennyien előzőleg kiváló minőségű termékek készítésével érdemelték ki. A bélyegző további birtokosai büszkék e bizalomra, ezért megérderíTlik, hogy felsoroljam neveiket: Juhász Sándor, Hajabács Gyula, Blaskó Ottó, Iván Tibor, Ven- dégh Béla, Horváth László, Kovács Zoltán, Dibusz István, Kemény István, Martonossy István, Haulitusz Sándor, Šzláma György, Bőgi Tamás, Lehotszky Mátyás, Miklóš Pavol, Lérant György, Méry István, Kacz István, Puskás Vilmos és Furinda Ferenc. A mozgalom dolgozói elsősorban a termékek minőségének állandó javítására törekednek. Emellett időt takarítanak meg, valamint az ellenőrök bérét és munkaerőt is. Az az ember, aki a termékek ellenőrzés sével töltené idejét, kihasználható más munkaszakaszon. A' szaratovi munkamódszer hajógyári alkalmazói hasznot hoznak vállalatuknak és népgazdaságunknak is. Termékeikkel elégedettek a megrendelők a Szovjetunióban és a Prágai Cseh Hajógyárban. A mozgalom dolgozói öntudatos magatartásukkal és munkájukkal jó hatást gyakorolnak a munkatársakra is. Sokan igyekeznek olyan minőségű termékeket előállítani, mely jogossá teszi számukra is az önellenrípypcf KOLOZSI ERNŐ,
