Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-05 / 235. szám, péntek

Elhozták a szabadságot LÁTOGATÓBAN VYŠNÝ KOMÄRNIKBAN Esős, ködös Őszi reggel volt. amikor Ludvík Svoboda hadse reg tábornok, a csehszlovák ka tonal egységek parancsnoka kézbe vette a jelentést: „Duklu hágó 1944. október 6.. reggel fí óra. Nebeljak szakaSzvezetö fel­derítő csoportja n Dukla hágó­hoz vezető úton elérte a cseh szlovák országhatárt. * Még ugyanazon a napon, a S v obod a - hadser e g katonái fe! szabadították a határmeriti Vyš .ny Komámik községet. A tüzé­nek díszlövésekkel köszöntötték a szülőföldet. A parancsnok, Svoboda hadsereg! á born ok, meghatódott arccal mondott •köszönetét katonáinak, s meg- csókolta a csehszlovák zász- Qót... Ennyit jegyeztünk fel a hiva­tal os do k ument u m o k b ó 1, err ö 1 a Jelentős, történelmi eseményről. A csehszlovák hadsereg által elsőként felszabadított Vyšný Romáraik községijén felkeres­tük a harmincöt év előtti ese­mények élő tanúit. Az akkor készített fényképek másolatai alapján válogattuk ki beszélő- jjartnereinket: Peter Rusinko, Anna Bartošová, Helena fíabejo- vá és férje, Ján Babej helybeli lakosok személyében. Korszerű családi ház kapujá­ban találkoztunk Anna Barto­Kommentáljuk Ludvík Svoboda első találkozása a falu lukosságával ságu ok. Mielőtt elment, volt hozzánk néhány kedves szava. Ilyen magas tisztséget viselő emberrel életeimben először ta­lálkoztam, de nem utoljára, mert amikor mint köztársasági elnök újból itt járt, elbeszélge­tett velünk. Szívesen vendégül láttuk volna az idei évforduló alkalmából is. — Ralié jóvá sze­mei megteltek könnyel, amikor folytatta. — Sajnos, már több­ször nem jöhet el ide, ahová katonái élén a szabadságunkat hozta. közeli fűrésztelepen dolgozik, jól keres. — Hű maradtam a szakmá­hoz, mióta az eszemet tudom, mindig fával dolgozom. A fel- szabadulást követő napokban újból hozzáláttunk a favágás­hoz. Nagyon szívesen emléke zem vissza arra az időre, mert jó érzés volt tudni, érezni — a német megszállás alatti borzal­mas idők után —, milyen őszin­te, szoros kapcsolat alakult ki a község lakossága és a Svobo­da hadsereg katonái között. Az erdőben dolgoztam azelőtt is, jól ismertem minden útját, ös­vényét. Sokszor elvezettem a felderítésre induló katonákat. A parancsnokságon is jártam, ott találkoztam először Svoboda hadseregtábornokkal. Később ő látogatott el hozzánk. Ott. az udvaron örökített meg bennün­ket egy fényképész. Büszke va­gyok arra, hogy később, amikor köztársasági elnök volt, újból meglátogatott bennünket. Mi is, a házunk is egészen másképp nézett ki, mint 1944-ben. Vyšný Komárník községben mások is elmondták, mennyire várták, mikor látogat el hozzá­juk újból Svoboda hadseregtá­bornok. Szerették volna neki megmutatni, mennyit fejlődött az ő hadserege által elsőként felszabadított falu. KULIK GELLÉRT IGÉNYESEBB FELADATOK Harminc év telt el azóta, hogy a IX. pártkongresszus irányelvei nyomán létrejött a helyi gazdálkodási Ágazat. A nemzeti bizottságok hozzáfogtak, hogy a megváltozott kö­rülmények között a kisiparosok segítségével lerakják a la­kossági szolgáltatások hálózatának alapját. Az eltelt évtize­dek azt mutatják, hogy a kezdeményezés sikerrel járt. Ma már 4,1 milliárd korona az állóeszközeik értéke, több mint kétszáz féle szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak. A szó­ban forgó idő alatt felépült 145 szolgáltatóház, 104 mosoda, 194 vegytisztító, 96 autószerviz stb. Harminc év alatt a he­lyi gazdálkodás üzemeiben és vállalataiban több mint negy- venezren szereztek szakképesítést. A 6. ötéves tervidőszakban a helyi gazdálkodásnak Szlo­vákiában egyharmaddal kell növelnie a lakosságtól eredő bevételeket. Az elmúlt három év alapján arra következtet­hetünk, hogy e feladatát teljesíti, mivel ez alatt az idő alatt 19 százalékos növekedést ért el. Kifogásolható viszont, hogy az egyes járásokban a szolgáltatások színvonala, mennyiségi mutatójának növekedése eltérő. Míg például Szlovákia fővárosában egy lakos átlag évi 700, a trnavai, a kosicei, a presovi és a žilinai járásokban 533—642 koronát költ szolgaitatásokra. Még eltérőbb a helyzet a nagykürtö­st (Veľký Krtíš), a svidníky, a Dolný Kubín-i és a vranovi járásokban, ahol ez az összeg csak 118—222 korona között mozog. Az elkövetkező években tehát elsősorban is arra kell törekedni, hogy minden járásban elérjék, vagy meg­közelítsék a szlovákiai átlagot, főleg azzal, hogy a falusi lakosság számára még hozzáférhetőbbé teszik az alapvető szolgáltatásokat. A helyi gazdálkodás üzemei a mostani ötéves tervidőszak három éve alatt több mint ötmilliárd korona értékű árut adtak a hazai piacra. Évente mintegy 1,6 milliárd korona értékű árut termeltek exportra. Eredményesen teljesítik a tervet a lakáskarbantartásban. Sajnos, a fejlődéssel, a kö­vetelményekkel nem tart lépést az autószervizhálózat, mint­egy 2,5 százalékkal elmaradt az ötéves tervidőszakban meg­határozott feladatok teljesítésében. Az alkatrészhiány, de nem egy esetben a rossz munkaszervezés az oka annak, hogy az autószervizekből sokan elégedetlenül távoznak. Sokszor csak pár koronás alkatrészről van szó. A televízió- javítő-műhelyekben is előfordulnak ilyen esetek. Így a te­levízió- és a gépkocsitulajdonosnak egyes esetekben néhány hónapot is várni kell a készülék, az autó megjavítására. A helyi gazdálkodás irányítóinak mielőbb rendet kell te­remteniük az alkatrész-ellátás terén. Meg kell értetni a gyártó vállalatokkal, hogy áruik csakis akkor számíthat­nak érdeklődésre, ha javításukhoz megfelelő mennyiségű pótalkatrészt is gyártanak. A helyi gazdálkodás üzemei a negyedik évtizedbe léptek. Mindjárt az első évben — 1980-ban, az a feladat vár rájuk, hogy a lakossági szolgáltatásokat 6,3 százalékkal növeljék, s így eleget tegyenek az ötéves tervidőszakban reájuk há­ruló feladatoknak. Ez a feladat nem könnyű, de teljesíthe­tő, annak ellenére, hogy szakemberhiánnyal küzdenek. Szlo­vákia 313 helyi gazdálkodási vállalata és a helyi nemzeti bizottságok 906 üzemrészlegének több mint százezer dol­gozója bizonyára mindent megtesz azért, hogy az igénye­sebb feladataiknak hiánytalanul eleget tegyenek. NÉMETH JÁNOS A felszabadító katonákat lelkesen köszöntötték {Archívumi felvételek) šovával. Akkor tért haza, csa­lánt szedett a kacsáknak. Meg­mutat tam neki a régi felvételt. Kezébe vette, felragyogott az arca, pár percig nézegette, majd megszólalt. — Az a fehérkendős lány a képen, én vagyok, alig valami­vel voltam több húsz évesnél. Ma már nem hordok ilyen ken­dőt, lassan a hajam is őszibe "borul. Ugye, azt szeretné tudni, hogyan kerültem én erre a fényképre Ludvík Svoboda had­seregtábornokkal? Hát az úgy történt, hogy a tábornok elláto­gatott a községünkbe, benézett, beiköszönt az udvarokba, érdek­lődött, hogyan élünk, mi hiány­zik a legjobban. Betért a Ru sánko család portájára is. A ké­pen Péter — abban a sapkában —, éppen a tábornokkal beszél­get, én beszaladtam az udvarba Svoboda tábornok után. Látni akartam azt az embert, aki a csehszlovák katonákat átvezet­te az országhatáron, s felszaba­dított bennünket. Később évek múltán, amikor először láttam ezt a fényképet, tudatosítottam újból, milyen varázsa volt a hadvezérnek. A falu felett röp­ködtek a gyilkos löveigek, mi mégsem féltünk, ha vele talál koztunk. Úgy éreztük, vele együtt érkezett községünkig a nyugodtabb, békés élet. Helena Babejová is többször találkozott Svoboda tábornok­kal. Harmincöt év után is jól emlékszik rá. — Ügy esett az eső, mintha a dézsából öntötték volna, majd förtelmes vihar kerekedett azon a napon. Láttuk a tábornokot, amint katonák kíséretében a falut járva, a vihar elől betért a Gundzáék csűrjébe. Mit sem törődve az esővel, mi lányok, utánuk mentünk és belestünk a deszkaréseken. Az egyik ka­tonát ól-»kérdoztűk, hol van a tábornok? Svoboda ezt észre vette, ml megijedtünk, féltünk hogy össz^szid. De ő reánk mo­solygott, így visszatért a bátor­Az asszony elcsukló hangját csend (követte. Férje, Ián Babej vette át a szót. — Svoboda hadseregtábornok­kal én is találkoztam annak­idején, nem is egyszer. Mi, a község férfi lakosai segítettünk a tábornok bunkerjéhez vezető út építésében. Ha arra járt, mindig megállt mellettünk, so­ha el nem ment néhány kedves szó nélkül. Nehezen tudnám ma már felidézni minden sza­vát. Annyit azonban örökre megjegyeztem biztató szavaiból, hogy kölcsönösen segítenünk kell egymást, össze kell fog­nunk. Mi az útépítésben segéd­keztünk, ők meg élelmeztek bennünket. Azt is mondta: el­jön az idő, amikor mindenkinek jó lesz ebben az országban. Bé­ke lesz, a kenyér sem fog hiá­nyozni. Mennyire igaza volt en­nek a nagyszerű embernek! A hajdani sapkás fiú, Peter Rusinko már meglett férfi, gye­rekei, sőt unokái is vannak. A ORVOSI TANÁCSADÓ á húgyhóiyaggyuiladás A vizelés fontos élettani fo­lyamat, a vizelettel távoznak a szervezetből a vese által kivá­lasztott fölösleges anyagok. A megtelt húgyhólyag naponta háromszor-ötször ürül ki, a vl- zelés folyamatát reflexmechaniz­mus váltja ki. A vizeléssel járó nehézségek megzavarják az életmódot, s nem kis mérték­ben megnehezíti az ember éle­tét. A leggyakoribb panaszok kö­zé tartozik a gyakori vizelés és az ezt kísérő fájdalmak. Ennek oka sokféle lehet. Első helyen a húgyhólyaggyulladás áll, ami lehet az influenza kísérő jelensége, de helytelen étkezés következtében vagy megfázás után is felléphet. Egyéb ténye­zők is szerepet játszhatnak a betegségnél, ilyen az egyéni 110 éves tűzoltó-egyesület A nyitrai (Nitra) tűzoltó- egyesület az idén jelentős ju­bileumot ül meg: alakulásának száztlzedik esztendejét. Felke­restük a tűzoltószövetség nyit­rai járási titkárságát, ahol An­ion Buček szívesen állt rendel­kezésünkre. Elmondta, hogy a titkárság ma 117 szervezetet irányít a nyitrai járásban, per­sze a jubiláló városi szerveze­tet is. — A közelmúltban ünnepel­tük meg Čápor községben az ot­tani szervezet 115. évfordulóját. Ez volt járásunk első tűzoltó­szervezete, mely a nyitralt is megelőzte. Tagjainak száma egyre nő. Elődöm, Dubecký elv­társ a százéves évforduló alkal­mából 4000 önkéntes tűzoltóról számolhatott be, ma a járásban már több mint öt és fél ezer önkéntes tagunk van, köztük 800 a nő. A női tűzoltóönkéntese­ket külön dicséret illeti, becsü­letesen végzik munkájukat, részt vesznek a gyakorlatokon és versenyeken, s külön meg kell említenünk Drážovce, La- dice, Dolné Obdkovce és Branü tűzoltónőit. Nyitrán hivatásos testület is működik, melynek félszáz tagja van. Sajnos a ju­biláló nyitrai testületben nem látok kellő agilitást, különösen a fiatalok körében. De bízom ab­ban, hogy ez a jubileum fel­rázza őket és tovább fognak dolgozni, ahogyan azt az ügy fontossága megköveteli. Szocia­lista társadalmi rendünk nagy jelentőséget tulajdonít mun­kánknak — és mi fokozott fe­lelősségérzettel és lelkesedéssel folytatjuk azt a munkát, melyet elődeink száztíz éve megkezd- tek! MÄRTONVÔLGYI LÁSZLÓ túlérzékenység a hideggel szemben. A megelőzésben az első lépés a meleg biztosítása. Nehézségek esetén (amelyeket hőemelkedés, esetleg láz is kí­sérhet) gyakran elegendő egy jó meleg fürdő, villanypárna vagy meleg termofor elhelye­zése a hólyag tájékára. Ha a nehézségek nem múlnak el, or­voshoz fordulunk, mert ezek komolyabb betegség kísérő je- lei is lehetnek. Az erős heveny gyulladást gyakori vizelés, éles fájdalmak, főleg a vizelés után görcsös összehúzódások, székelési Inge­rek kísérik. A fertőzést fellob- bantó leggyakoribb provokáló vagy indítóok közé tartozik a szorulás, a megfázás, a menst­ruáció, az alkohol, a hideg ita­lok, ingerlő ételek stb. Legtöbb­ször nem egy, hanem több pro­vokáló ok okozza a panaszo­kat. Erős gyulladással a beteg­nek feküdnie kell. Az étrend tartalmazzon könnyű ételeket, kevés sót és sok tejterméket. Az italok langyosak vagy me­legek legyenek. Tiltott az al­kohol, a feketekávé és az erős tea fogyasztása. Az idült gyulladásnál gyakori az erős fellobbanás, mely két nyugodt időszak között jelent­kezik. Az idült húgyhólyaggyul­ladás előbb vagy utóbb a ve­sékre is kihat, kövek képződé­séhez és más szövődményekhez vezethet. A szövődmények kö­zé tartozik a húgyvezeték szű­külése Is. Ennek kezelése kizá­rólag orvosi felügyelet alatt történik. A heveny gyulladást köny- nyebben lehet kezelni, míg az elhúzódó idült gyulladás leküz­dése nehezebb. Ez nemcsak er­re a kórra, hanem minden be- teaségre vonotkozik. Minél ko­rábban kezdik el a ke?elést, annál gyorsabb a gyógyulás. A gyakori vizelési ingert és a kísérőfájdalmakat nem csupán a húgyhólyag gyulladása válthat­ja ki. Okozhatja a vizelet meg­változott összetétele és előfor­dulhat azoknál a betegeknél is, akiknek vesekövük van, vagy a veséjükben homok található. Az ilyen betegeknél a vizelési ne­hézségek csaknem rendszere­sek. Nőknél a nemi szervek gyulladásai is hasonló panaszo­kat okozhatnak. Szövődményes vagy gyakori szülés után prob­lémák merülhetnek fel a vize­let visszatartásával kapcsolat­ban főleg mozgás, köhögés, ugrás vagy tüsszentés közben. Ilyen panaszt okozhat a meden­ce alján elhelyezkedő izmok la­zulása vagy a méh leszállása, ami műtéttel helyrehozható. A férfiaknál főleg prosztata ese­tében fordulnak elő hasonló ne­hézségek. Ilyenkor nem a húgy­hólyagot, hanem a kiváltó okot kell kezelni. A vizelési nehézségek sok egyéb problémával is összefüg­gésben lehetnek és ezért az okok felderítése nagyon bonyo­lult. Ml tehát a teendőnk? 1. A nehézségeket idejében kezeljük, ne gondoljuk, hogy maguktól elmúlnak. 2. Ha ezek az étrend megvál­toztatásával és meleg hatására nem szűnnek meg, azonnal for­duljunk orvoshoz. 3. A kezelést nem szabad fél­beszakítani. Ha az okokat nem szüntetjük meg, a nehézségek ismétlődhetnek, krónikussá válhatnak és a gyógyítás nehe­zebb. 4. Óvjuk magunkat a megfá­zástól. 5. Azokat az ételeket, ame­lyek már egy esetben nehézsé­geket okoztak, iktassuk ki ét­rendünkből. Az évekkel a test funkciói is megváltoznak. A szövetek el­vesztik rugalmasságukat, a ve­sék kevésbé sűrítik a vizeletet és ezért mennyisége nagyobb lesz. Ezért az idős ember gyak­rabban jár vizelni mint a fiatal, ez azonban élettani és nem kó­ros folv^m^t. Dr. KVASZ LÁSZLÓ, CSc. Ú1 szó 1979. X. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom