Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-31 / 257. szám, szerda
SZlNllflHfllflS, HOZZAlBTd HUNKflRfl WflH SZÜKSÉG MIMDEH TERÜLETEN 1979. X. 31. (Folytatás a 4, oldalról) Klvtársak, népgazdaságunk fejlődésének hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolják a beruházások. Egyrészt az egyes beruházási szándékok megvalósításának gazdaságossága és műszaki színvonala, másrészt az egész beruházási foiyamat ésszerű és zökkenőmentes megszervezése. A 6. ötéves tervidőszakra igényes feladatot tűztünk ki — 1980-ban a beruházások volumenét 1975-höz viszonyítva 31,5 százalékkal növeljük. Az építkezési beruházások területén előforduló számos probléma és fogyatékosság ellenére látnunk kell, hogy az elmúlt négy évben jelentős munkát végeztünk ezen a területen. Az üzembe helyezett állóeszközök értéke mintegy 164 milliárd korona és jelentősen megszilárdítják a termelés termelési-műszaki alapját. Az ebben az ötéves tervidőszakban befejezett számos új létesítmény közül külön meg kell említenünk a Liptovská Mara-i vízi erőművet, a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű 1. blokkját, a bratislavai Slovnaft új részlegét, a humen- néi Chemlont, a Šariš fafeldolgozó kombinát első szakaszát, a Rimavská So- bota-i Húskombinátot, a podbrezovái új kapacitásokat, az autópálya Kúty és Trnava közti szakaszának megépítését, a Družba főiskolai internátust. Az említetteken kívül további létesítmények épülnek, így pl. Bratislavában új híd és gépkocsigyár. A bánovcei Tatra tehergépkocsigyártó részlegét bővítjük, folyik a Kelet-szlovákiai Vasmű nagy- olvasztójának rekonstrukciója, Bruti- slavában a rádió és televízió új épületének, új főiskolák és internátusok építése. Az építkezési beruházások terveinek teljesítését illetően bizonyos eltérés mutatkozik. Figyelmünket egy nagyon komoly probléma megoldására fordítjuk — csökkentenünk kell a megkezdett építkezések számát, meg kell tartani az építkezések átadási határidejét és általában meg kell javítani az egész beruházási folyamatot. A foganatosított intézkedések célja a pontosabb beruházási tervek kidolgozása, a tervezési előkészületek töké* létesítése, a beruházók és a kivitelezők jobb együttműködése az előkészítés és a kivitelezés során. ft vezetők személyes felelősségével Nyíltan megmondjuk, hogy ezen a téren elért eredményekkel nem vagyunk elégedettek. Még mindig sokszor előfordul, hogy az építkezések megfelelő tervezési előkészületek nélkül folynak, utólagos változtatásokat eszközölnek, amelyek megnehezítik a kivitelezők munkáját. Sokszor a munkák mennyiségének teljesítése ellenére nem tartják meg a jóváhagyott ütemterveket. A beruházási folyamat résztvevői közti kapcsolatokban még mindig gyakran találkozunk alibizmus- sal, ügyeskedéssel, azzal, hogy nem elég megértőek az együttműködés szükségességével szemben. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a minisztériumok sokkal határozottabban követeljék meg a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok vezetőinek személyes felelősségét a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért. Lemaradás tapasztalható az építőipari kapacitások struktúrájának módosítására vonatkozó intézkedések megvalósításában, elsősorban az ipari és a járulékos építkezéseket és a befejező munkálatokat megvalósító kapacitások megerősítésében. Az építésügyi minisztériumoknak, termelési-gazdasági egységeiknek, tervezési és kutató szervezeteiknek határozottabban kell megvalósítaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor nagyobb megértést kell tanúsítaniuk az építőipar szükségletei lránt a gépek, a különböző kohóipari, vegyipari, faipari és más termékeket szállító vállalatoknak. Az a törekvésünk, hogy a kivitelezői kapacitásokat a kiemelt építkezésekre, u szlovák építők prágai és észak-csehországi feladatainak teljesítésére, Bratislava fejlesztése feladatainak megvalósítására összpontosítjuk, bizonyos pozitív eredményekhez vezetett, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezt a törekvésünket jelentős mértékben akadályozta a megkezdett építkezések nagy száma. Ezért helyesnek vagy jobban mondva szükségszerűnek tartjuk a szövetségi kormánynak azt a döntését, hogy jövőre 20 százalékkal csökkenteni kell a megkezdett építkezések számát. Tudjuk, hogy ezt nem mindenütt értik meg, de valóban szükséges lépésről van szó, hogy meggyorsítsuk a megkezdett építkezések befejezését és a 7. ötéves tervidőszakba ne lépjünk a megkezdett építkezések nagy számának terhével. Javítani kell az arányokon Elvtársak! Arról, hogy hogyan valósítjuk meg a pártkongresszusnak a hatékonyság fokozására és minden munka minőségének javítására vonatkozó irányvonalát, átfogó képet adnak azok az eredmények, amelyeket a termelési tényezők kihasználásában, a termelés rentabilitásának növelésében érünk el. A termelési költségek alakulása arra utal, hogy az SZSZK kormánya által irányított területeken s az egész szlovákiai gazdaságban csökkentek az általános költségek, az anyagi és a bérköltségek is, természetesen nem olyan mértékben, ahogyan azt terveztük. A költségek csökkentésében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes vállalatok között, ami nagy tartalékokra utal. Ezért továbbra is minden munkahelyen, az egész irányításban és közvetlenül a termelésben is elsőrendű feladat marad a gazdaságosság növelése. Előreláthatólag az iparban a munkatermelékenység az utóbbi években 16,3 százalékkal, az építőiparban 21,7 százalékkal növekszik és döntő mértékben hozzájárul ezekben az ágazatokban a termelés növeléséhez. Az elmúlt években elsősorban az építőiparban nem sikerült elérni a tervezett munkatermelékenységet. Idén nem lehetünk elégedettek a munkatermelékenység növelésével az iparban sem. Az irányító szervektől határozottabb hozzáállást követelünk meg, mivel az év első hónapjaiban a béralapból többet merítettek, mint amennyit a bérek és a teljesítmények közti arányok megszabnak. A kormány intézkedései érteimé* ben az év végéig javítani kell a helyzeten. Nem sikerült a kívánatos mértékben növelni az állóalapok hatékonyságát. Az egy korona értékű állóalapokra számított nemzeti jövedelem értéke azo* nos, illetve enyhén csökken, mivel a műszakszám nem növekszik és a Szlovák Szocialista Köztársaságban is több a betöltetlen munkahely. Meg kell követelnünk, hogy a beruházások a beruházási eszközöket nagyobb mértékben használják fel a rekonstrukciókra és korszerűsítésekre, az anyagmozgatás és más segédmunkák gépesítésére és az így megtakarítottt munkaerőt felhasználhassuk a műszakszám növelésére. Számos intézkedést foganatosítottunk a tudományos-műszaki fejlődés hatékonyságának növelésére, mivel tudatosítottuk, hogy gazdaságunk csak ily módon tarthat lépést a nemzetközi fejlődéssel. Tökéletesítettük a kutatás tervezését és gyakorlati eredményeinek érvényesítését. Jelentős eszközöket fordítottunk a tudományos-kutatási alap fejlesztésére. Szlovákiában a 6. ötéves tervidőszak három éve alatt a tudomány és a technika állami fejlesztési tervének több mint 400 feladatát oldottuk meg, ezek mintegy 4 milliárd korona hozzájárulást jelentenek elsősorban a petrolkémia, a műszálgyártás, a nukleáris technika, a számítólechnij ka és a mezőgazdasági termelés inten- zifikálása területén. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítését a kormány rendszeresen értékelte. Megállapítottuk, hogy hozzájárulása még mindig nincs arányban a ráfordított eszközökkel, sok kutatási feladat nem vezet a várt eredményekhez. Ha jelentősebb előrehaladást akarunk elérni a tudományos-műszaki fejlesztésben, meg kell követelnünk, hogy az összes szerv és ágazat sokkal szilárdabban irányítsa és ellenőrizze ezt a jelentős területet. Tudatosítjuk, hogy erőnk korlátozott és ezért kutatóintézeteinknek nagyobb részt kell vállalniuk az országon belül és nemzetközi viszonylatban folytatott együttműködésből és munkamegosztásból. Jobban ki kell használni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködés lehetőségeit. Gazdaságunkban nagyobb mértékben kell érvényesíteni a nemzetközi műszaki fejlődés eredményeit, többek között a licencek vásárlásával. A szlovák szervek által irányított területeken kezdeményezőbben kell kihasználnunk a nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, a szocialista államok közössége keretében folytatott együttműködést következetesen úgy kell értelmeznünk, mint népgazdaságunk stabilitásának, az egész szocialista közösség előrehaladásának alapját. Elvtársak! A gazdasági és szociális fejlődés céljai megvalósításának útja egyre igényesebb, ennek kell megfelelnie a népgazdaság tervszerű irányítása színvonalának is. Ez az egyik alapvető gondolat a tervszerű Irányítási rendszer tökéletesítésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában. A mai helyzet arra utal, hogy ezen a téren számos problémánk van. Az új tervszerű irányítási rendszer ré* vén igényesebb kritériumokat akarunk érvényesíteni a vállalatok és az egyének munkájának elbírálásában. A vegyipar és a közszükségleti Ipar kiválasztott termelési-gazdasági egységeiben már második éve kísérletileg bevezették a hatékonyság és a minőség komplex Irányítását. Még nem vonhatjuk le a végkövetkeztetéseket, de ügy látszik, hogy a kísérlet alapelvei helyesek. Ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére kidolgozott intézkedésekben, a pártszervek, a szövetségi kormány és a köztársaságok kormányai a közeljövőben foglalkoznak majd az intézkedések javaslatával. Hangsúlyozni akarjuk, hogy az irányítás minden szintjén maximális erőfeszítéseket kell tenni az új hozzáállások elsajátítása és életbe léptetése érdekében. Valamennyiünknek teljes politikai támogatásban kell részesítenünk azokat, akik az újért harcolnak a konzervatív nézetekkel szemben. Nem tűrhetjük meg a továbbiakban a hamis szolidaritást, az egyenlősdisé- get, a bérnivellizációt, amely sok szakaszon fékezik gazdaságunk teljesítő- képességének növelését. A párt vezetésével és a társadalmi szervezetek hathatós segítségével el kell érnünk, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás szocialista elve legyen az anyagi és erkölcsi értékelés kritériuma. A késést nehezen lehet behozni ElvtársakI A nemzetközt helyzet alakulása és azuk a problémák, amelyekkel itthon találkozunk, arra kényszerítenek bennünket, hogy javítsuk az irányítást, megváltoztassuk a munkastílust, mozgósítsuk a dolgozókat, mivel az idő szigorú bíró, azt amit a tudományos- műszaki haladásban, a munkaszervezésben és más területeken lekésünk, nehezen hozzuk be. Nagy politikai felelősség hárul ránk, hogy a mai osztályokra osztott világban bebizonyítsuk a szocializmus előnyeit. Azért támasztunk nagyobb követel* menyeket az irányítással, a termelésben dolgozókkal és minden területtel szemben, hogy a fejlődés korlátozott extenzív tényezői és az igényesebb külső feltételek ellenére megtartsuk és tovább fejlesszük az életszínvonalat. Az elmúlt négy évben ezen a téren is további előrehaladást értünk el. A lakosság pénzbevétele 21,6 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal növekedett. Az anyagi fogyasztás növekedése a tervezettnél kissé alacsonyabb, de figyelembe kell vennünk a kedvezőtlenebb külső feltételek hatását és azt, hogy ezeket a hatásokat nem oly módon próbáltuk megoldani, mint a tőkés országok, vagyis nem a kiskereskedelmi árak gyors, állandó eme^ lésével. A tüzelőanyag és energia, a gyermekruházati cikkek és cipők, valamint a postai szolgáltatások árának módosítása szükségszerű volt, el kellett ér** nünk, hogy az árak megfelelő arányban legyenek a költségekkel, szükséges nyomást gyakoroljunk a takarékosságra és ami a gyermekruházati cikkeket illeti, megakadályozzuk ezek széles körű felvásárlását a külföldi turisták által. Tudjuk, hogy a lakosság érzékenyen reagál a kereskedelem munkájára, és nem egyszer a kereskedelem eredményei szerint ítéli meg egész gazdaság- politikánk eredményeit. A kereskedelem tevékenysége lényegesen javult, . elsősorban a falvakon, de a kereskedelmi szervezeteknek tökéletesíteniük kell a városokban, az ipari központokban és az új lakótelepeken nyújtott szolgáltatásaikat. Állampolgáraink jogosan bírálják a nem kielégítő választékot, az áruszállítás egyenlőtlenségeit, és a vevők iránti, sokszor nem korrekt, viszonyt. A kormányban és az illetékes minisztériumokban jelentős erőfeszítéseket teszünk, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatok szavatolják a kereskedelem követelményeinek megfelelő szállítmányokat, a termelésben gyorsabb legyen a termékszerkezet felújítása, amint azt a fogyasztók igényei is megkövetelik. 1976—1978-ban 139 106 lakást adtunk át, idén előreláthatólag további 44 500- at. Megköveteljük az építőktől, hogy a lakásépítés legyen komplexebb és fo- lyamtosabb és javítsák a lakások minőségét is. Állandó figyelmet szentelünk az életkörnyezet védelmének. Az ezen a területen kitűzött feladatokat túlnyomó- részt teljesítjük, ügyelünk arra, hogy folytassák a szennyvíztisztító állomások építését, Csallóköz vízkészletének védelmét stb. De nemcsak a termelés, hanem a turisztika fejlődése is veszélyezteti a természetet. A nemzeti bizottságok feladata, hogy w tűrjék meg a hétvégi házak építésében tapasztalható önkényességet. Bővült az oktatásügy, az egészségügy, a kultúra és a testnevelés anyagi-műszaki alapja. Két kórházat, több kórházi pavilont, hat gyógyüdülőt, 2200 alapiskolai tantermet, számos oktatási, szociális, kulturális és sportlétesítményt adtunk át. Az egészségügy területén figyelmünket a szív- és érrendszeri betegségekre, az onkológiai program megvalósítására és a fertőző betegségek megelőzésére fordítjuk. Hatékonyabban — takarékosabban A társadalmi fogyasztás jelentős anyagi és pénzeszközöket igényel, de ezen a területen is érvényes a maximá-, lis hatékonyság és gazdaságosság követelménye. Megköveteljük az irányító szervektől, hogy az eddiginél következetesebben aknázzák ki a takarékosság lehetőségeit, a jobb munkaszervezés, az anyagi és üzemeltetési költségek csökkentése által. A szocialista tulajdon, a közrend, az állampolgárok jogainak és biztonságán nak védelmével megteremtettük a feltételeket az emberek békés életéhez és munkájához. A hatalmi szervek munkájának, az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek tevékenységének eredményeként bizonyos mértékben csökkent a bűnözés. Ez természetesen nem ok az önelégültségre. Folytatžrunk kell a harcot a társadalomellenes jelenségek ellen. Egyúttal a megelőzés és « szocialista jogtudat elmélyítése érdekében tovább kell javítanunk a jogi propagandát. A társadalmi élet különböző területein elért pozitív eredményekhez hozzájárultak a nemzeti bizottságok. E* többek között a választott szervek és a képviselők fokozott aktivitásának az eredménye. Általában sikeresen teljesítik a feladatokat a nemzeti bizottságok által irányított ágazatokban, a helyi gazdálkodásban, a szolgáltatásokban. Természetesen ezen a területen is vannak tartalékok, amelyek felhasználhatók az eredmények további javítására, a gazdaságosság fokozására, a termékek és a szolgáltatások minőségének javítására. Ugyanakkor tudjuk, hogy ezek az ágazatok milyen nehézségekkel küzdenek az anyagi-műszaki ellá-* tásban és ezért meg kell oldani ezeket a kérdéseket. ft Z-akció jelentősége Jó eredményeket értek el a nemzeti bizottságok a Z-akcióban, elsősorban a gyermekintézmények építésében, a falvak és városok szépítésében. Azon* ban a Z-akció, mint a lakosság kezde* ménye?ése kihasználásának hatékony módszere, nem lehet ürügy olyan nagy létesítmények felépítésére, amelyekkel jelentős kapacitásokat és anyagokat vonnak el a tervezeti építkezési beruházásoktól. Eltérések mutatkoznak a nemzeti bizottságok között abban, hogy hogyan sikerült bevonniuk a lakosságot a közügyek intézésébe, továbbá a képviselők és az aktívák munkájában is. Ezért a felettes szerveknek differenciáltan kell irányítaniuk a nemzeti bizottságokat. Az igényesebb feladatok megkövetelik, hogy tovább javuljon a nemzeti bizottságok tevékenysége. Ezért a CSKP KB Elnökségének áprilisi határozata alapján javaslatokat dolgoznak ki, amelyekkel az SZSZK kormánya a közeljövőben foglalkozik majd. Elsősorban arról van szó, hogy a nemzeti bizottságok eddigi rendszerének megőrzésével tovább tökéletesítsük gazdasági tevékenységünk tervszerű irányítását, meghatározzuk vállalataik szakigazgatását az egyes minisztériumok által, megerősítsük funkciójukat az egyes területek szociális és gazdasági fejlesztésének egybehangolásában, fokozzuk a nemzeti bizottságok munkájának hatékonyságát a központi községekben és városokban. Elvtársak! A 6. ötéves tervidőszak 4. évének végéhez közeledünk, már készítjük az 1980. évi állami terv javaslatát. Az év végéig határozott harcot kell folytatnunk azoknak a feladatoknak a megvalósításáért, amelyeket gazdasági és szociális programunk határozott meg. Bizonyos lemaradások ellenére a 6. ötéves terv koncepcióját nem változtatjuk meg, nem csökkentjük a fejlődés minőségi oldalával szemben támasztott követelményeket. A párt vezetésével, a társadalmi szervezetek támogatásával közös célunk teljesítésére mozgósítjuk népünket — arra, hogy biztosítsuk a gazdaság folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését, az anyagi és kulturális szükségletek egyre jobb kielégítését, a lakosság életbteton'i'^nak megszilárdítását. {Alcímek: Új Szó)
