Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-31 / 257. szám, szerda

Három határ mentén AKARÁSBAN, SEGÍTSÉGBEN NINCS HIÁNY — Nálunk bizony ritkán for­dul meg idegen, mert községünk távol esik'a forgalmas útvona­laktól. Látnivaló sem igen akad, ami idecsalogatná az embere­ket. Peremközség vagyunk, há­rom határ is befolyásolja fejlő­désünket. Egyik a csehszlovák —magyar államhatár, mely alig egy kilométernyire húzódik a község feletti dombon, a másik a kerület határa, és itt ér vé­get járásunk területe is. így ismertette fíartal Károly, az Ipolyviski (Vyškovce nad Ip­ľom) Hnb elnöke a község helyzetét. Hogy nem sok derű­látás bujkál szavai mögött, an­nak fő oka az említett földraj­zi fekvés. Pedig ma már javult a helyzet, hiszen 1969-ig csak egyetlen út vezetett a község­be, sőt az előző járási szék­helyre, a kilenc kilométernyire lévő Ipolyságra (Šahy) csak 31 kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Azóta megépült az új út, így könnyebb a kapcsolat- teremtés a külvilággal. — A problémák ellenére ko­moly fejlődést tapasztaltam: ta­karos családi házakat, új utcá­kat is láttam a községben. — Természetesen, hiszen a kedvezőtlen fekvés miatt nem áll meg itt az élet. Változik az emberek gondolkodásmódja, vál­tozik a község arculata is. Igaz, néhány év alatt sokan el­költöztek innen, a városban ke­restek munkalehetőséget. En­nek következtében egyre csök­ken a lakosság száma. Az idei félévi statisztika szerint 104ö lakosunk van, holott az ötvenes években még 1400 körül moz­gott. — Talán nincs elegendő mun­kalehetőség a községben? — Bizony, válogatni nemigen lehet a munkahelyekben, mivel csupán egyetlen van: a föld­művesszövetkezet. Az is az egyesülés óta Ipolysági köz­ponttal működik. — A hnb munkája nyomán hogyan változik a község arcu­lata? — Üzemek nélkül bizony nem könnyű a választási program megvalósítása. Nincs hová for­dulni segítségért, mindent saját erőnkből, a lakosság hozzájá­rulásával kell megoldanunk. Bi­zonyos mértékig megnyugtató, hogy a nagyobb beruházást igénylő létesítmények már az előző választási időszakokban elkészültek. A területi átszerve­zés után fejeztük be a művelő­dési házat, adtuk át az iskolát, nyitottuk meg az óvodát. Sor került a ravatalozó felépítésé­re, a temető körülkerítésére, a községi park rendezésére is. Persze azért tennivaló akad most is. — Min szorgoskodnak mosta­nában? — Egyik feladatunk a köz­világítás átépítése. A beruházás értéke 750 ezer korona. Fel kell újítani a helyi hangszórót is. A munkálatok jól haladnak, a lévai (Levice) Temos dolgozói eredményes munkát végeznek. Persze csak a külső vezeték át­építését, a hangszórók cseréjét vettük tervbe, új berendezést is kaptunk, amely lényegesen ja­vítja majd az adás minőségét. Tervünkben szerepel a műve­lődési ház födémcseréje is, de hiába van meg a beruházáshoz szükséges 100 ezer korona, nem találunk kivitelezőt, amely a munkát elvégezné. További problémánk a bevásárlóközpont építése, mely a jnb választási programjában is szerepel. Az épületnek 1978—80 között kel­lett volna elkészülnie, de még el sem kezdődött az építkezés. A Jednota Fogyasztási Szövet­kezet vezetősége beruházási gondokra hivatkozva az építke­zés megkezdését elodázta. De elmarad a tervezett vízvezeték építése is, mivel a község, állí­tólag, a Gabčíkovo—Nagymaros vízrendszerből kap majd ivóvi­zet. — A lakosság hogyan veszi ki részét a községfejlesztésből? — Akarásban, segítségben nincs hiány, több mint 800 ezer korona értékű társadalmi mun­kát végeztek eddig. Ennek Je­lentős részét az említett épít­kezésen dolgozták le, de igen TÖBB MINT ÖTVEN ÚJ SZOLGÁLTATÁS Alkalmazzák a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit A kelet-szlovákiai kerület nagyütemű fejlődése megköve­teli a szolgáltatások Igénye­sebb fejlesztését is. A lakossági szolgáltatások fejlesztését, szín­vonalának állandó növelését a CSKP XV. kongresszusa Is a he­lyi gazdálkodás legfontosabb feladatai közé sorolta — te­kintettel a dolgozó nők mun­k ájának megkönnyítésére, az életkörnyezet további javításá­ra. A CSKP Központi Bizottságá­nak 7. ülése pedig újfent hang­súlyozta, hogy a szolgáltatások terén is ki kell használni a szociális és gazdasági változá­sok hatékony eszközeit és ele­meit. Ezzel kapcsolatban pozitívan értékelhetjük a kerület helvi gazdálkodási vállalatoknak és ipari szövetkezeteinek munká­ját. melyek a jelenlegi ötéves tervidőszak három és fél éve alatt 9,9 milliárd korona érté­ket teremtettek, s ezzel Időren­di tervüket 162 millió koroná­val túlszárnyalták. A helyi gazdálkodási vállala­tok és az ipari szövetkezetek a központi bizottság 7. ülése ha­tározatainak megfelelően fi­gyelmet szentelnek a piac di­vatcikkekkel, kis szériában gr/ártott termékekkel, s nyers- anncialehetőséqeikhez mérten a keresett árucikkekkel való ellátásának is. Ebben az öt­éves tervidőszakban 3.6 mil­liárd korona értékű terméket szállítottak a kerület üzletei­be 121 millió korona értékkel többet, mint tervezték. Ez fő­leg a kassai (Košice), tőkete- rebesi (Trebišov). a humennéi, a bardejovi és a svidníki helyi gazdálkodást vállalatok és ipari szövetkezetek érdeme. A kelet-szlovákiai kerületben a helyi gazdálkodási vállalatok 1977—79-ben a közszükségleti ci-klcek brnói vásárán termé­keikért 31 aranyérmet és 11 el­ismerő oklevelet kaptak, az lnnri szövetkezetek termékeit Pedig a „tökéletes szövetkezeti termék“ kitüntetéssel jutalmaz­ták. Ebben az ötéves tervidő­szakban a kerületben 57 féle újabb szolgáltatást vezettek be. Például: színes fényképek elő­hívását, a fehérnemű házhoz szállítását és kölcsönzését, bő­vítették a kozmetikai üzemegy­ségek hálózatát, újfajta szolgál­tatásokat nyújtanak az autó­soknak stb. A termékszerkezet-felújítás és a szolgáltatások bővítése terén tehát a kerület helyi gazdálko­dási vállalatainak és ipari szö­vetkezeteinek legtöbbje eleget tesz a 7. ülés határozatainak. S ebben azoknak a vállalatok­nak is követniük kell az élen­járókat, amelyek ezidáig féltek az újítások bevezetésétől BOHüS NEMCEK jelentős a község szépítésére fordított munka is. Gondozzák, ápolják a községi parkot, a há­zak előtti közterületet. Ehhez anyagiakkal jelentősen hozzájá­rul a hnb is: rózsatöveket, vi­rágpalántákat vásárol, amelye­ket a polgárok kiültetnek a há­zuk előtti közterületre. Azt akarjuk, hogy minél több virág nyíljon a községben, a magunk örömére, no meg, hogy az ide­vetődő idegen lássa, szépet sze­rető emberek élnek itt. — Az említett problémákon kívül mi az, ami sürgős megol­dást igényelne? — Nagyon fontos lenne a merészen kanyargó, kiszámítha­tatlan Ipoly itteni szakaszának szabályozása. A folyó nemcsak érinti a községet, de körül is öleli, csakhogy ez az ölelés az idők folyamán sok keserűséget okozott már a lakosoknak. Az ár minden tavasszal fenyeget, hiszen mindössze az 1940 ben épített szerény gát védi a köz­séget az áradástól. — A község tulajdonképpen két részből áll, ide tartozik a karnyújtásnyira épült Kisvisk is. Ott milyen beruházásokat irányoz elő a választási prog­ram? — A községnek ez a része nem mostohagyerek, igyekszünk az ott lakók szükségleteit is kielégíteni. A Z-akció kereté­ben 1975-ben élelmiszerüzletet építettünk, portalanítottuk az utcákat. — A kitűzött feladatok meg­valósításához segítő kéz is kell. Bizonyára hatékony támogatást nyújtanak a képviselők és a tö­megszervezetek. — A képviselők munkája nél­kül elképzelhetetlen a választá­si program megvalósítása. Ko­moly segítséget kapunk tőlük mi is, bár van olyan képviselő is, aki javíthatna munkáján. A tömegszervezetek majd mind­egyike aktív tevékenységet fejt ki. Az eredményesen dolgozók közé tartozik a Nőszövetség, mely Máté Ignácné irányításá­val végzi munkáját, de dicsérni kell a CSEMADOKOT is, Bartal Lajossal az élén. A tűzoltók fe­lelősségteljes feladatuk mellett egyéb hasznos tevékenységet is kifejtenek. Ebben nagy része van László Tibornak, aki lelki- ismeretesen irányítja a szerve­zet tagjait. A polgári ügyek testületének munkájával teljes mértékben elégedettek lehetünk, ezt tanú­sítja a jól szervezett akciók egész sora is. Az elnök, László Tiborné igyekezetét hasznosan segíti elő Varga Zsuzsa, Sági Lívia, valamint Sági Ferenc pe­dagógus, aki a testület munká­ját propagálja képes híradójá­val. A községet végigjárva számos pozitívummal találkoztam, mely az elnökkel folytatott beszélge­tés Igazát támasztotta alá. A csendes utcák rendezettek, gon­dozottak. A mai igényeknek megfelelően épülő családi há­zak azt is tanúsítják, hogy az itt élő emberek célszerűen használják fel szorgalmas mun­kájuk gyümölcsét BOJTOS JÄNOS Mi szem-szájnak inger® Hasznos, közkedvelt rendezvény Sok látogató fordult meg az október 23—28. közötti héten Sókszelöcén (Selice), elfogad­ván a galántai*járás többpont­ján is kifüggesztett, a magyar konyha hetére, a Galántai Jed­nota Fogyasztási Szövetkezet már hagyományossá vált ren­dezvényére invitáló plakát meghívását. — Még 1966-ban rendszeresí­tettük ezeket az akciókat ■— mondja Petró László, a fo­gyasztási szövetkezet alelnöke. — Akkor teremtettünk ugyanis kapcsolatot a ceglédi ÄFÉSZ- szel. Azóta a partner változott, most a székesfehérvári Gor- zium ÁFÉSZ-szel tartunk bará­ti kapcsolatot, a magyar kony­ha heteit azonban változatlanul megrendezzük. Évente húsz rendezvényünk van — tíz ta­vasszal, tíz ősszel. Ezeken a magyar (14 alkalommal) a cseh, az orosz és a szlovák konyha különlegességeit kínál­juk a fogyasztóknak a járás kü­lönböző községeiben üzemelő éttermeinkben. Ilyenkor mindig vendégszakácsok készítik az ételkülönlegességeket. Igen jó alkalom ez a mi szakácsaink­nak a tanulásra, valamint a kölcsönös tapasztalatcserére. A tapasztalatcsere a két fo­gyasztási szövetkezet között nem merül ki csupán ezekben a rendezvényekben. A szerződé­sük szerint a galántai Jednota szakácstanulói a nyári hóna­pokban Magyarországon töké­letesítik ismereteiket, a ma­gyar szakácsok pedig évente két hónapot tölthetnek a ga­lántai járásban. A csereakciók a nyelvismeretek bővítését is szolgálják, főleg a magyar partner számára. A Gorzium ÁKÉSZ létesítményeiben sok szlovák turista is megfordul, így jő hasznát vehetik annak. — Már évek óta gazdásági téren is versenyeznek szövet­kezeteink egymással — folytat­ja az alelnök. — Igaz, az utol­só három évben a székesfehér­váriak javára billent a mérleg, s ezt főleg a lakosságtól való árufelvásárlás tágabb lehetősé­geinek köszönhetik. Azonkívül az ellenőrző bizottságaink és a vezetőségeink közötti együtt­működés is igen eredményes. A csereüdültetésnek ugyancsak keletje van a dolgozóink köré­ben. Mi a duchonkai üdülőnk­SZEBBÉ VARÁZSOLJÁK KÖZSÉGÜKET Az ember magával hozzá a világra a szépérzéket, a szép utáni vágyat. Arra törekszik, hogy környezetét minél szebbé, otthonosabbá varázsolja. Ezzel ♦a nemes törekvéssel találkoz­tunk Gömörpanyiton (Gemerská Panica) és erről győzött meg a helyi nemzeti bizottság elnöké­vel, Dobos Sándorral való be- szégetésünk is. Dobos elvtárs új ember a köz­ség élén. az első választási idő­szakban tölti be az elnöki funk­ciót. Mint elmondotta folytat­ja azt a munkát, amit elődei el-1^. kezdtek, hogy községe s a köz­igazgatásilag hozzá tartozó Be- retke (Bretka) minél dinamiku­sabban fejlődjön Terv szerint, fokozatosan valósítják meg a választási programot, s ebben nemcsak a község vezetőire, a község kommunistáira számít­hat. Nagy segítséget kapnak a Nemzeti Frontba tömörült tö­megszervezetek tagjaitól s a község minden lakosától. Az utak portalanítása befeje­zéséhez közeledik. Az utcák rendezettek, a járdák szélén vi­rágágyak húzódnak. Büszkék arra, hogy egy lakosra 2.8 négyzetméter zöldterület jut a faluban. A község vezetőinek nagyon jó a kapcsolata a két alapiskola pedagógusaival. Az ízléses propagációs táblák is az ő munkájukat dicsérik. Kiss Géza pedagógus vezetésével lói működik a helyi könyvtár, ezt bizonyítja az a tény hogy az elmúlt évben minisztériumi ok­levéllel tüntették ki őket. A községfejlesztésben sok tervüket valóra tudnák váltani önerőből is, de a legnagyobb gondot az anyag szállítása okoz­za. Nehezen tudnak járművet szerezni, s ez nagyban késlel­teti a tervek végrehajtását. Ter­veik pedig jócskán vannak. A legégetőbb probléma az óvoda és bölcsőde bővítése. A megfe­lelő terület hiánya okozza a legnagyobb nehézségeket, ugyanúgy, mint a régen terve­zett nyugdíjas klub létesítésé­nél. Beretkének gyönyörű a vi­déke. Az uszoda befejezése után hatvan gyerek részére pio­nírtábort akarnak létesíteni, s ez egyben az úszástanulás gond­ját is megoldaná. E cél eléré­sében Is az aktívan működő tömegszervezetekre támaszkod­nak. A Nőszövetségen kívül szép eredményeket ér el a tűz­oltók, a Vöröskereszt és a SZISZ helyi szervezete. Az el­múlt évben a CSEMADOK szín­játszói a járási versenyen má­sodikak lettek. A Szlovák Nem­zeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére asztalitenisz ver­senyt és vetélkedőt szerveztek. A közelmúltban megható ün­nepségre került sor Gömörpa­nyiton. A község temetőjében tíz vöröskatona alussza örök álmát. Harcukra és hősi halá­lukra emlékezve az állami és pártszervek megkoszorúzták sír­jukat. A sírokon késő őszig nem hervadnak el a virágok, bizo­nyítva, hogy a község lakói megőrzik a szabadságunkért életüket áldozó hősök emlékét. FECSÖ PÄĽ ben, a székesfehérváriak pedig Siófokon gondoskodnak dolgo­zóink és gyermekeink pihené­séről. Évek óta szeretnénk el­érni, hogy az együttműködést az árucserére is kiterjeszthes­sük. Eddig azonban ez nem si­került. mivel a határmenti kis árucsereforgalom ránk már nem vonatkoztatható. Pedig lenne mit cserélnünk, s érdek­lődés is volna a csereáruk iránt. Éppen ezért, nem adjuk fel a kísérletezést. « • • Már a sókszelőcei étterem előtt parkoló gépkocsik számá­ból is következtethettünk, hogy teltház van. A kiszűrődő ci­gányzene pedig a kellemes hangulatról árulkodott. — Napközben még akad sza­bad hely, este azonban állan­dóan minden asztal foglalt — mondja Tóth László, az étte­rem vezetője. — A forgalmunk ezen a héten megsokszorozó­dik. Különben ételekből ezer korona körüli a napi bevéte­lünk, ilyenkor pedig a 7—8 ezer koronát Is eléri. A kör­nyékbeliek már számontartják a magyar konyha hetét, ugyan­is ötödik éve rendszeresen a mi éttermünk is azok közé tar­tozik, ahol erre sor kerül. — Milyen a helybeliek ér­deklődése? — Most például egyetlen helybeli vendégünk sincs — néz körül a vezető — hétvégé­re azonban már sokan szeret­tek volna előre asztalt foglal­ni. Általában több a környékbe­li és átutazó vendég, mint a helybeli. Az étlapot szemügyre véve igen gazdag a kínálat. Hideg és meleg ínyencségek egyaránt szerepelnek rajta: hal, vad, szárnyas, tésztafélék — való­ban nehéz választani. S ami szintén fontos, mindenki szá­mára hozzáférhető áron. Az ember legszívesebben mindent megkóstolna. Az ételek meste­rétől Gyenis Györpytől, a szé­kesfehérvári ÁFÉSZ szabad- battyánl Gorzium Éttermének szakácsától kértünk hát aján^ latot. — Legszívesebben a vadéte­leket készítem, így most is azt ajánlanék: például őzcombot vadasan vagy vadhússal töltött gombafejeket. De a többi ételt is igyekszünk a lehető legízle- tesebben elkészíteni. A fiatal szakács nem először kínálja ételkülönlegességeit a szlovákiai vendégeknek. Más­kor is „vendégeskedett“ már á magyar konyha hetén a galán­tai Jednota üzemegységeiben. Az Idén például Pereden (Teše­díkovo) s novemberben még Farkasdra (Vlčany) is szeretne eljönni. — Szeretem a szakmámat és öröm számomra, ha mások elé­gedettségét szolgálhatom. Nincs jobb érzés, mint látni, hogy ízlik a főztöm. A magya­ros ételeket pedig errefelé na­gyon kedvelik. •— Ä receptek közül nem egyet a mi szakácsnőnk Is el­sajátít. s fgy máskor Is kínál-1 hatjuk ezeket az ételeket —» szól közbe Tőth László. Egy-egy ilyen rendezvény amellett, hogy hasznot hoz a' rendezők konyhájára, a hírne­vüket Is öregbíti. Ennek persze feltétele á Jó és színvonalas szervezés, Petrő László szávai­val élve, a vezető ügyessége. Sókszelöcén egyik' sem hiány­zott, ezért aligha akadt oTyan vendég, aki elégedetlenül távo­zott volna az étteremből FLÓRIAN MARTA nílfofl 1979. X. 31, A oendégszakács munkájával a főnök is elégedett (Gyökeres György felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom