Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-30 / 256. szám, kedd

AZ IDEOLÓGIAI ÍS POLITIKAI NEVELŰ MUNKA AZ LELSZ PAKT ÜGYE

(A beszéd első részét lapunk tegnapi számában közöltük.)

A propagandában meg kell világíta-- ni a szocialista nemzetek fejlődésének törvényszerűségeit, konkrétan kell szemléltetni a nemzetek fokozatos közeledésének jegyeit a kommunizmus építése során, valamennyi nemzet testvéri együttműködését, melyek felépítették a hatalmas szovjet gazdaságot — az egységes, népgazdasági komplexumot.

A hazafias és internacionalista nevelés kölcsönös kapcsolata és egysége megnyilvánul mind az emberek nemzeti méltósága, a nemzeti kultúra iránti tiszteletben, mind a nacionalizmushoz és a sovinizmushoz való visszatérés elutasításában.

Következetesen harcolni kell a nemzeti kiváltságosság bármilyen hirdetése ellen, minden olyan próbálkozás ellen, melynek célja a múlt ilyen vagy olyan jelenségeinek, személyiségeinek és a sovinizmushoz való visszatérés nem történelmi pozíciókból való felújítása. Harcolni kell a lokálpatriotizmu* megnyilvánulásai ellen is, amelyek gyakran valamiféle lokálpatriotizmus álarca mögött bújnak meg.

A hazafias és internacionalista nevelés kérdései rendkívüli jelentőséget kapnak az ideológiai harc fokozódása közepette, amikor az imperialista titkosszolgálatok a reális szocializmussal szembeni felforgató tevékenységüket főleg a nacionalizmusra építik.

A kommunista nevelés terén nem léteznek kevésbé fontos és másodrendű feladatok. Szükséges, hogy figyelmünk kiterjedjen a mai ember személyisége kialakításának minden egyes oldalára, mivel másképpen károsodna az egész nevelés. Épp ezért a KB határozata teljes összhangban az SZKP XXV. kongresszusa irányelveivel, konkretizálja az egész neveléshez, a szoros egység biztosításához, az ideológiai, politikai, erkölcsi és munkára neveléshez való komplex hozzáállás módjait, tekintettel a dolgozók különböző csoportjainak sajátosságaira.

III.

1979.

X. 30.

A párt XXV. kongresszusán a főbe-' v számolóban és a KB határozatában felhívják a figyelmet a létfontosságú lenini nevelési elvre: a szavak és tettek egységére. Ez az elv közvetlenül és elválaszthatatlanul kapcsolatban áll azzal, ami legyőzhetetlenné teszi a párt lenini propagandáját: az igazsággal,

elvhűséggel és valósággal. Ha nem fogunk félni attól, hogy nyíltan kimondjuk a keserű és súlyos igazságot is, megtanuljuk, bizonyára megtanuljuk valamennyi nehézség leküzdését, hangsúlyozta Lenin.

Ezt a lenini gondolatot mindenki jól ismeri. Sajnos, vannak azonban olyanok, akik ezt a gyakorlatban nem tartják be, mást mondanak és valahogy egészen mást csinálnak, könnyen vállalnak különböző kötelezettségeket, de nem teljesítik azokat, megpróbálják eltüntetni és elkerülni a megoldatlan problémákat és égető kérdéseket, elhallgatni a hiányosságokat és nehézségeket, amelyek az életben előfordulnak. Az ilyen hozzáállás és a szépítésre való hajlam nem szolgálja az ügyet, hanem csak nehezíti közös feladataink teljesítését, állapítja meg a KB határozata. Ott, ahol nem ismerik a bírálatot és önbírálatot, ahol hiányzik a tájékozottság a közügyekről, közvetlenül károsodik a tömegek aktivitása. És éppen a tömegek aktivitása a szocialista rendszer erejének jelentős forrása.

A szavak és a tettek egysége, a példákkal való bizonyítás döntő jelentőségű az ember tudatára és gondolkodására való hatás szempontjából.

A nevelő szó értelme és jelentősége súlyosan károsodik ott, ahol a szorgalmas és mindennapi munka helyett el- burjánzik a fecsegés, ahol a konkrét intézkedéseket szónoklással helyettesítik, ahol a takarékosságról szóló előadás után az emberek az üzem udvarán rozsdásodó fémeket és kidobott meg- munkálógépeket látnak, ahol az alapvető dolgokban fellelhető rendetlenséget ígérgetések mögé rejtik.

A konkrét tett nemcsak a nevelőmunka legfőbb eredménye, de magának a nevelésnek is a leghatékonyabb tényezője. Ezért a párt azt követeli, hogy az ideológiai és nevelőmunka fejlesztése során a fő erőfeszítés a dolgozó kollektívákra összpontosuljon, oda, ahol Leonyid Brezsnyev szavai szerint a politika és gazdaság nagy fogalmait a gyakorlat nyelvére változtatják, ahol kialakul az emberek állásfoglalása az élettel és a társadalommal szemben.

Az SZKP KB határozata a vezető kádereket fokozottan felelőssé teszi a

gazdasági tevékenység nevelő hatásáért, a haladó tapasztalatok, a szocialista verseny és a munkaszervezés haladó formáinak nevelő lehetőségei teljes kihasználásáért.

Nem szabad megfeledkeznünk a tudományosan megszervezett munka nagy nevelő hatásáról, arról, hogy a pontosan meghatározott és anyagi-szervezettségi, valamint erkölcsi politikai szempontból megbízhatóan biztosított gyártási feladatok teljesítése során a szovjet ember olyan vonásai formálódnak, mint a munkához való öntudatos és alkotó viszony, a társadalmi aktivitás és a magasfokú erkölcsi tudat. A párt a politikai és társadalmi szervezeteken kívül a gazdasági kádereket is e tulajdonságok kialakítására kötelezi.

Az üzemek vezető dolgozóinak közvetlenül részt kell venniük a nevelő intézkedésekben. Ennek a párt nagy jelentőséget tulajdonít. A legfontosabb azonban magának a szervezeti és gazdasági munkának a nevelő hatása. A gyakorlat bizonyítja, hogy ott, ahol a gazdasági káderek nem veszik figyelembe tevékenységük nevelő következményeit, nem nyilvánulhat meg teljes mértékben a tömögek alkotó aktivitása, az öntudatos fegyelmet a formális fegyelem helyettesíti, a kollektívában ennek következtében kialakul egy bizonyos erkölcsi-pszichológiai légkör és végül a termelési eredmények is károsodnak.

A kollektíva vezető dolgozójától függ sok tekintetben az olyan légkör kialakítása, amely elősegíti az ember képességeinek kibontakozását és serkenti munka- és társadalmi aktivitását. Szükséges azonban, hogy a vezető dolgozót is az alkotó hozzáállás, az illetékesség és kezdeményezés, a pártos felelősség, az emberekkel való kapcsolatában az egyszerűség, érdekeik és igényeik tökéletes ismerete, a - becsületesség, az elvhűség és szerénység jellemezze. Az ilyen dolgozó képes a kollektíva vezetésére. az állami feladatok és szocialista Kötelezettségvállalások teljesítésével és túlteljesítésével kapcsolatos bonyolult feladatokkal tudja megbízni. Nagy nevelő és kezdeményező jelentőségűek a vezető gazdasági dolgozók rendszeres munkabeszámolói a kollektívák párt- és szakszervezeti gyűléseiken.

A nevelőmunka jelentős tényezői a brigádok, a farmok és termelési részlegek. Itt minden ember szem előtt van, itt könnyebben megnyilvánulnak a dolgozók potenciális lehetőségei és jobban figyelembe lehet venni személyes tulajdonságaikat. Jelentősen megnövekednek a követelmények a munkakollektívák és pártalapszervezetek, pártcsoportok vezető dolgozóival szemben a termelésbe belépő ifjúság nevelésénél. Ezért a mesterek, a brigádvezetők, a pártcsoportok elnökei, a szak- szervezeti bizalmik és Komszomol- funkcionáriusok kiválasztása során mindig figyelembe kell venni emberi tulajdonságaikat, tekintélyüket és képességüket a pártos vezetésre.

Jelenleg mind nyilvánvalóbb a szocialista verseny és a munkához való kommunista visznnyért folyó mozgalom hatása a gazdasági folyamatokra és a társadalmi élet több jelenségére. Az SZKP KB hangsúlyozza, hogy az újítók csúcseredményei nem öncélúak, hanem a tömegek munkaenergiája mozgósításának fontos eszközei a munkatermelékenység növelése meggyorsítása szempontjából, a hatékonyság és minőség fokozásának hatalmas tartalékai. A gyakorlat bebizonyítntta, hogy ott, ahol a verseny nem formális, ahol a termelés emelése hatékony eszközének tekintik, egyértelműen megnyilvánul nevelő szerepe: a szocialista verseny jól működő mechanizmusa nemcsak nagy munkasikereket biztosít, hanem követésre méltó példákat is szül.

Lehetőségeink csak akkor valósíthatók meg teljes mértékben, ha azokat minden kollektíva és minden dolgozó öntudatosan, a párt és kormány intézkedései, céljai lényegének mély ismeretével fog kihasználni, ha világosan látni fogja feladatát a hatalmas nép- gazdasági mechanizmusban.

Mindannyian jól tudjuk, hogy milyen súlyosak voltak az idei év feltételei az ipari, de mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés számára. A zord tél, azután a szárazság több körzetben a dolgozók millióitól intenzív erőfeszítéseket követel. Joggal lehetünk büszkék arra, milyen magasfokú felelősséggel és önfeláldozóan dolgoznak a szovjet emberek az üzemekben, bányákban, erőművekben, a földeken és farmokon, az építkezéseken, az ország minden részén, hogy teljesítsék az 1979. évi tervet és szocialista kötelezettségvállalásaikat.

Ma éppúgy mint tegnap, éppúgy mint a megelőző ötéves tervek során a céltudatos ideológiai és tömegpolitikai munka valamennyi népgazdasági feladat megoldásának egyik legfontosabb tényezője. Ismét bizonyságot nyert Lenin bölcs tanítása, hogy a szocializmus feltételei között a gazdaság építése során az agitációnak és propagandának hatalmas feladat jut.

IV.

A KB határozatának teljesítése során fontos feladat hárul a tömegtájékoztatási és propagandaeszközökre. A párt és központi bizottsága a sajtóban, televízióban és a rádióban mindig is a hatékony ideológiai eszközt, a kommunista nevelés és a tömegek szervezésének pótolhatatlan eszközét a közvélemény alakításának fontos tényezőjét látta és látja. Valójában nincs olyan ideológiai funkció, amelyet ilyen vagy olyan mértékben ne teljesítenének a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök. A lapokban kinyomtatott vagy az éterbe sugárzott szónak nagy tekintélye van az emberek között,

A sajtó-, rádió- és televíziós propagandánk általános színvonalának összhangban kell lennie a kommunista építés egyre szélesebb és bonyolultabb feladataival, a szovjet emberek magasabb általános műveltségi és kulturális szintjével, a nemzetközi szintéren kiéleződött ideológiai harccal.

Tömegtájékoztatási és propaganda- eszközeink csak akkor teljesíthetik kö telességüket a párt és a nép iránt, ha jelentős mértékben elmélyítik anyagaik konkrét voltát, tartalmasságát, operatív jellegét, pártosságát és ezzel azok hatékonyságát is. A fő figyelmet az élet kimagasló, időszerű problémáinak kell szentelni.

A sajtó és más tömegtájékoztató és propagandaeszközök hatékonyságát mindenekelőtt sikereink, haladó tapasztalataink és a legjobbak példájának valóban jó népszerűsítése biztosítja. A pozitív tapasztalatokat úgy kell ismertetni, hogy látható legyen azok lényege, hogy felkeltse az emberek millióinak érdeklődését és elősegítse e tapasztalatoknak a gyakorlatban való jelentős elterjedését.

A pártszervezeteknek és szakszervezeteknek, de mindenekelőtt a gazdasági szerveknek és a szovjeteknek figyelmesen kell tanulmányozniuk a sajtó anyagait, amelyek a szocialista verseny eredményeit elemzik, felkutatják a további tartalékokat, népszerűsítik az irányítás és munkaszervezés haladó formáit, az új műszaki eredmények bevezetését és a termelés hatékonyabbá tételének és a munka minősége javításának formáit.

A pártbizottságoknak állandóan gondoskodniuk kell a sajtó, a televízió és a rádió hatékonyságáról. Ez a gondoskodás közvetlenül összefügg az újságírók nevelésével, szellemi fejlettségével, elvhűségével és bátorságával, az újságírók felkészültségével arra, hogy aktívan beavatkozzanak az életbe, a termelés, a gazdaság és a kultúra bonyolult problémáiba, hogy mindez a társadalom javát szolgálja. Ez a szerkesztőségek valóban pártos, alkotó légkörének kialakításáról való gondoskodást, az elkötelezettség' fokozását jelenti az újságírók munkájában. Nem szabad megelégedni az olyan helyzettel, hogy — mint mondani szokás — az író irogat, az olvasó olvasgat, senki sem bánt meg senkit és mindenki mindenkivel elégedett. Az újságírás harcos foglalkozás, magasfokú erkölcsi-politikai és munkabeli képességeket követel, erkölcsi erőt és mindenekelőtt mély meggyőződést és komoly tudást igényel.

A sajtószervek passzivitásának bármilyen megnyilvánulása már csak azért sem engedhető meg, mert életünkben még mindig nagyon sok megoldatlan probléma és hiányosság van, sőt néha torzulás is, ami ellentétben áll a szocialista életmód alapjaival. Mindezzel — a termelés és a mindennapi élet során — a szovjet emberek találkoznak. Ha a sajtószerv tekintélyt akar szerezni az olvasóknál, ha az újságírók azt tartják szem előtt, hogyan teljesíthetnék kötelességüket, nem felejthetik el és nem szabad elfelejteniük, hogy állandóan a nyilvánosság elé kell terjeszteniük megvitatás céljából a nyugtalanító problémákat, konkrétan támadniuk kell a hibákat és hiányosságokat, és támogatni minden újat és haladót. Csak így tevékenykedhet sikeresen a sajtó, mint a tömegek harcos szervezője és nevelője, amely a dolgozók energiáját a hiányosságok és nehézségek leküzdésére, a kommunizmus építése legkülönbözőbb feladatainak teljesítésére serkenti.

A sajtó hatékonyságáért harcolni azt jelenti, hogy biztosítani kell az igazhűséget, a közölt írások megalapozottságát és időszerűségét, a problémák megvilágítása során a következetességet és a pártos elvhűséget. Jelentős szerepet játszanak ebben a pártbizott-> Ságok, hangsúlyozza az SZKP KB határozata. Sok minden függ attól, hogy a pártbizottságok elsajátíttatják-e a szovjetek, a gazdasági szervek és szak- szervezetek dolgozóival a sajtóban megjelent bírálatokhoz a helyes állás- foglalást.

A párt központi bizottsága és személyesen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, jó példával járnak elől amikor támogatják a sajtó bíráló megnyilatkozásait és szükség esetén utasítják a vezető gazdasági dolgozókat, a minisztériumok és a hivatalok munkatársait, és kötelezik őket, hogy tárgyilagosan reagáljanak a bírálatra és megtegyék a szükséges intézkedéseket a helyzet javítására. Az SZKP KB ebben Lenin utasítását követi, aki megkövetelte, hogy a tényeket gondosan bizonyítsák és tanulmányozzák, s a saj-< tó bírálatára és egyáltalán minden bírálatra kötelezően azonnal reagálja* nak; nem formális írásbeli állásfoglalással, hanem konkrét lépésekkel.

Maguknak az újságíróknak sem sza-* had azonban elfeledniük, hogy a felületesség és a szenzációhajhászás általában csökkenti a bíráló fellépések je* lentőségét. A bíráló sző mozgósító jelentősége a fontos, konstruktív címre szóló jellege, olyan hiányosságok és nehézségek eltávolítására való összpontosítása, amelyek a bürokratizmusból, könnyelműségből és hanyagságból fakadnak, vagy — ami még gyakrabban előfordul — abból, hogy nem az állam érdekeit tartják szent előtt, hanem az ágazati ős helyi érdekeket.

Mindenben, de főként a bírálatban következeteseknek kell lennünk. A pártbizottságoknak és sajtószerveiknek minden esetben a hibák kijavítására és azok okának eltávolítására kell törekedniük. Ha például egy lap cikke megjelenése után nem tájékoztat a megtett intézkedésekről, az olvasónak olyan benyomása támadhat, hogy a lap nem kapott támogatást és nem volt képes megvalósítani azt, amire felszólított. Így a propaganda, az ideológia értelmében negatív jelenség keletkezik. Ez az emberekben könnyelműséget és szkepszist vált ki.

Az SZKP KB határozata részletesen elemzi azokat az intézkedéseket, melyeket a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök szerkesztőségeinek kell tenniük, annak érdekében, hogy munkájuk színvonala megfeleljen a jelen* légi követelményeknek. Helyesen cse* lekednek azok a pártbizottságok, ame-' lyek következetesen és igényesen szorgalmazzák ezen intézkedések megvalósítását. A gyakorlat azt mutatja, hogy a pártbizottságok azáltal, hogy támo* gatják és napról napra irányítják lap* jaik, rádiójuk és televíziójuk tevékeny* ségét, nemcsak a sajtó tekintélyét emelik, de fokozzák ideológiai befolyásukat is a járás, körzet és köztársaság gazdasági és kulturális fejlődésére.

Szükséges szólni arról a nevelő be-' folyásról, amelyet a televízió és a rádió dokumentális-publicisztikai és művészeti adásai gyakorolnak a nézők és hallgatók tömegeire. Ezt állandóan szem előtt kell tartani, nem szabad engedni az igényességben és nem szabad elfeledni, hogy az igénytelen, alacsony művészi színvonalú és jelentékte-i len tartalmú programok nemcsak a közízlést rontják, de arra tanítják a nézőt, mindenekelőtt a fiatal nézőket, hogy könnyelműen ítéljék meg az élet* jelenségeket és felületesen vélekedjem nek a művészetről.

Néhány szót a művészeti alkotás Időszerű feladatairól a jelenlegi feltételek között. A párt irodalmi és mű* vészeti alkotásaink eszmei és művészi oldalát mindig szoros összefüggésében a minőség értékelésének egységes kritériumának tekintette. Kétszeresen ér-i vényes ez ma, amikor az élet jelensé* gei és a szocialista valóság művészi ábrázolását nem lehet elképzelni a tár* sadalomban lejátszódó gazdasági-terme-1 lési és szellemi folyamatok megértése nélkül.

Az írók és a művészek jelentős mér* tékben hozzájárulnak a szovjet ember szellemi fejlődéséhez, erkölcsi tökéletesedéséhez és esztétikai neveléséhez. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy irodalmunk és művészetünk azáltal fejlődik, hogy mind mélyebben és gyümölcsözőbben foglalkozik a jelenkor hőse — a kommunizmus építője — jel-* lemével, és bátran hozzányúl korunk’ bonyolult, időszerű problémáihoz.

Nem titok azonban, hogy az értékes, magas eszmei színvonalú regények, drámai művek és filmek mellett még mindig találkozunk jelentéktelen alkotásokkal. Sok esetben találkozhatunk a kicsinyességre, az élet naturalista ábrázolására, a kispolgári érzelmek ábrá* zolására való hajlammal. Ezeket a jelenségeket nem szabad szem elől téveszteniük az alkotók szervezeteinek és azok sajtószerveinek.

Az SZKP KB határozata az írók, képzőművészek, zeneszerzők, szín- és

(Folytatás a 4. oldalon)