Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-25 / 252. szám, csütörtök
Bohuslav Chňoupek beszéde ■ (Folytatás az 1. oldalrólf Jelentős pozitív változások: Következtek be, főként az európai kontinensen, ahol a szocializmus pozíciói a legerősebbek, és éppen ezért lehetett érvényesíteni a helsinki konferencia gondolatát is, és ezt követően fejleszteni a záróokmány elvei szellemében az államközi kapcsolatokat. E kapcsolatok kiegyensúlyozottab- bakká váltak, gazdagabb és sokoldalúbb tartalommal bírnak, és így hozzájárulnak a népek közötti kölcsönös megértés fejlődéséhez. Szemmel láthatóan megszilárdultak az eu rópai országok közötti politikai kapcsolatok, megjavult egymás álláspontjainak, néze teinek és jogos érdekeinek kölcsönös megértése, amiben jelentős és hasznos szerepe van a kétoldalú kapcsolatok bővülésének. Új lehetőségek nyíltak a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre. Kibővült és tartalmilag gazdagabbá, sokrétűbbé vált a kulturális csere, fejlődtek a kapcsolatok humanitárius területeken. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez termékeny évtized volt, amelynek aktív mérlege mutatkozik. Mégpedig annak ellenére, hogy ezekben az években tovább fokozódott az imperializmus és a reakció erőinek aktivitása, amely arra irányult, hogy uralma alá hajtsa a független államokat és nemzeteket, ösztönözte a további lázas fegyverkezést, durván beavatkozott más államok belügyeibe és így veszélyeztette az enyhülést. Ez a politika ellentétes irányban hat a népek azon elszánt akaratával szemben, hogy megőrizzék a békét, a szabadságot, biztosítsák függetlenségüket és a haladást. Amint örömmel üdvözöltük az európai' biztonsági és együttműködési, történelmi helsinki konferenciát, az enyhülésnek ezt a közvetlen kifejezőjét, ugyanúgy azt akarjuk, hogy e konferencia Záróokmányát következetesen és komplex módon alkalmazzák, és mi ezt a Záróokmányt ugyancsak komplex módon teljesítjük. Ezért elsőrendű érdekünk az is, hogy a helsinki dokumentum aláíróinak jövőre Madridban megtartandó találkozója gyakorlati módon hozzájáruljon ahhoz, hogy előrehaladás következzék be kontinensünkön a biztonság és az együttműködés kérdéseiben és főként, hogy elősegítse a haladást a katonai enyhülés és a leszerelés területén. Fontos előfeltételnek tartjuk a találkozó olyan előkészítését, hogy megvitatásra a legidőszerűbb és mindenki számára elfogadható javaslatokat válasszák ki. Ezért nyugati partnereinkkel folytatott párbeszédeink során minden szinten síkraszállunk azért, hogy a madridi találkozó alkotó és konstruktív légkörben folyjon le, minden résztvevőjét az az érdek vezesse, hogy konkrét és pozitív eredményeket érjenek el. Arra törekszünk, hogy elősegítse a helsinki Záróokmány még konkrétabb megvalósítását, beleértve a katonai enyhülést célzó határozott intézkedéseket, valamint az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését. Egyszóval, hogy valamennyi résztvevő az európai enyhülés valóban döntő szempontjait tartsa szem előtt, és ne vezesse őket semmilyen mellékes korlátozott érdek. Bohuslav Chňoupek a továbbiakban a leszerelés kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott, hogy az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka javasolta a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívását. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a Szovjetunió és az USA vezető képviselőinek támogatásával — amint ebben Bécsben megállapodtak — az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka után sor kerül erre a leszerelési világakcióra. Örömmel fogadtuk — mondotta —, hogy olyan jelentős ösztönzésre kerül sor az egész leszerelési folyamatban, mint amilyen Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi találkozója és a SALT-II. szerződés aláírása volt. Ennek jelentősége messzemenően meghaladja a szovjet—amerikai kapcsolatok kereteit. Ha ez a történelmi dokumentum —> amint bízunk benne —i érvénybe lép, olyan tetté válik, amelynek nincs párja a fegyverkezési hajsza lelassítására irányuló erőfeszítésekben. Megnyitja a tárgyalások útját a SALT-II. megállapodásról, amelynek még tovább kell mennie a SALT-lI.-nél. Örömmel üdvözöltük azt is, hogy a két vezető arra a nézetre jutott, miszerint a SALTll. szerződésnek ösztönöznie kell a haladást a leszerelés más területein is. Ez a nézet még értékesebbé válik ma azokkal a tervekkel összefüggésben, hogy az Egyesült Államuk és a NATO-orszá- gok új típusú amerikai rakéta- fegyvereket akarnak elhelyezni Nyugat-Európa területén. Ezek a szándékok a Nyugat legag- resszívabb erőinek leplezetlen terveit tükrözik arra, hogy újból fokozzák a fegyverkezési hajszát az európai kontinensen. Ezeknek a terveknek valamiféle „Keletről jövő fenyegetéssel“ vagy „szovjet katonai veszéllyel“ való indokolíjsa — hangoztatta Chňoupek külügyminiszter — legalábbis paradox módon hat, hisz Nyugat-Euró- pát senki sem fenyegeti! Sem atomfegyverrel, sem hagyományos fegyverekkel! Ezért a valóságban ilyen veszély nem létezett és nem létezik. Ezekkel a tervekkel szöges ellentétben állnak a szovjet külpolitika tényleges céljai! Amint Leonyid Brezsnyev elvtárs nemré.gen berlini beszédében újból világosan rámutatott: Európában éppúgy, mint a világ többi részén a Szovjetunió csupán békét óhajt. Szilárd békét. Ez a szovjet javaslat alapja. Bohuslav Chňoupek a Berlinben elhangzott szovjet békejavaslatokat elemezve rámutatott: e javaslatok újból megmutatták az egész világnak, hogy a szovjet külpolitika következetesen síkraszáll a nemzetközi feszültség katonai területen történő enyhítéséért. Ma is —• mondotta — erről a helyről Is újból nagyra értékeljük azt a tényt, hogy még senki sem adta olyan pozitív bizonyítékait, nem tett olyan konkrét lépéseket az enyhülési folyamat elmélyítése érdekében, a leszereléshez és a háborúk kiiktatásához vezető utak bátor kitűzése érdekében, mint a Szovjetunió. Ezért újból hangsúlyozzuk, hogy milyen nagyra értékeljük az SZKP, a szovjet állam következetes békepolitikáját, és különösen milyen nagyra becsüljük Leonyid Brezsnyev elvtársnak személyes hozzájárulását ehhez a harchoz. Bízunk abban, hogy az új javaslatok hozzájárulnak azoknak az eszméknek és terveknek a megvalósításához is, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete moszkvai ülésének és a külügyminiszteri bizottság budapesti ülésének nyilatkozata tartalmaz. Kifejezzük derűlátó meggyőződésünket: a békeszerető erők Leonyid Brezsnyev fellépésétől ihletve minden erejüket latba vetik azért, hogy az új javaslatok hatékony eszközzé váljanak a kitűzött távlatokhoz vezető úton. E célok eléréséhez való alkotó hozzájárulásunkat kifejeztük a leszerelési célok eléréséért folytatott nemzetközi együttműködésről szóló nyilatkozat javaslatában, amelyet az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka elé terjesztettünk. Ennek alapgondolata, amelyet Gustáv Husák elvtárs ez évi május elsejei beszédében fejtett ki, a leszerelési tárgyalásokon sok éven át szerzett gyakorlati tapasztalatok mélyreható és objektív mérlegelésén alapul. Ebből fakad az a törekvésünk, hogy elősegítsük olyan légkör kialakítását, amely megkönnyíti a leszerelési tárgyalásokat, és meggyorsítja e tárgyalásokon születő megállapodások valóra váltását. Egyértelmű célunk amellett az, hogy érdemeleges és határozott intézkedésekkel elérjük az általános és teljes leszerelést. Elérjük azt az eszményt, amelyre népünk évszázadok óta vágyik. Javaslatunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy lehetővé tegye az összes eddigi szabályok egybehangolását, egységes rendszerbe való egyesítését, amelyet egyetemes módon fel lehet használni minden leszerelési fórumon, minden politikai szinten. Bízunk abban, hogy ez a kezdeményezésünk, miután az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában önálló pontként a napirendre tűzték, elnyeri a tagállamok szükséges többségének támogatását. Bohuslav Chňoupek elvtárs felszólalása további részében a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal való együttműködésünk és barátságunk jelentőségét taglalta. A szocialista országokkal folytatott testvéri, őszinte együttműködésünk terén a lehetőségek kimeríthetetlensége tekintetében kivételes helyet foglal el a Szovjetunió. A szovjet néphez fűződő szövetségünk és barátságunk biztonságunk forrása, szuverenitásunk biztosítéka, állami és nemzeti létünk záloga. Ez mindenekelőtt az SZKP és a CSKP szilárd harcos szövetségében jut kifejezésre, s ez külpolitikánk természetes és kulcsfontosságú alapelve. Büszkék vagyunk rá — hangsúlyozza Chňoupek elvtárs, hogy ma kölcsönös kapcsolataink olyan színvonalat értek el, amely az eddigi legszélesebb körű kapcsolatkomplexum, és mélyrehatóan kiterjed valamennyi területre. E kapcsola-1 tok a barátság szellemében dinamikusan fejlődnek a kölcsönös megbecsülés alapján, teljes összhangban a Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1970-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel, amelynek programjellege van. A széles körű együttműködés a Szovjetunióval példaképe azoknak a minőségileg új kapcsolatoknak, amelyek csak szocialista államok és testvéri nemzetek között létezhetnek. Különös megelégedéssel állapítjuk meg, jelentette ki Chňoupek elvtárs, hogy a szocialista közösség országaihoz fűződő testvéri kapcsolataink az utóbbi két évben nemcsak intenzívek, hanem hatékonyak is voltak. Egységes álláspontjaink, közös eljárásunk és a kölcsönösen célszerű munkamegosztás megsokszorozza erőinket. Ennek az együttműködésnek, amelyet a szocialista internacionalizmus szelleme hat át, széles távlatai vannak, és reális konkrét formát öltöttek minden területen Lengyelországgal, az NDK-val, Magyarországgal, Bulgáriával, a Román Szocialista Köztársasággal és Mongóliával. A párt- és kormányküldöttségek legmagasabb szintű tárgyalásainak eredményei alapján dinamikusan fejlődnek kapcsolataink politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, ideológiai és kulturális téren. Továbbfejlesztjük kapcsolataink jelenlegi színvonalát a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. Örömmel üdvözöltük a szocialista államok közös szervében, a KGST-ben a forradalmi Kubát, amelyhez a forradalmi szolidaritás kapcsolatai fűznek bennünket. Nagyra értékeljük sikeresen fejlődő együttműködésünket a hős szocialista Vietnammal, szolidaritásunk harcával mindig igen konkrét és célszerű formákban nyilvánult meg. Készek vagyunk továbbmélyíteni együttműködésünket e testvéri országgal a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Teljes mértékben támogatjuk a kambodzsai népet is. Síkraszállunk azért, hogy az ENSZ- ben a Kambodzsai Népköztársaság Népi Forradalmi Tanácsának képviselői, vagyis az ország törvényes kormányának képviselői elfoglalják a Kambodzsát megillető helyet. A Kínai Népköztársasághoz csupán állami vonalon fűződnek kapcsolataink. Készek vagyunk ezeket folytatni a CSKP XV. kongresszusa irányvonalával összhangban. De semmi esetre sem azon az áron, hogy gyengítenénk szövetséges kapcsolatainkat a szocialista közösség azon testvéri országaival, amelyeket nap nap után támadnak az imperializmus reakciós agresszív körei és szövetségesük — a jelenlegi kínai vezetés. Éppúgy, mint a múltban is, internacionalista kötelességünknek tartjuk támogatni és szé leskörűen fejleszteni együttműködésünket azon országok népeivel, amelyek forradalmi küzdelemben lerázták a gyarmati igát, és a szocialista orientáció útjára léptek. A jelenlega nemzetközi kapcsolatokban befolyásos erőt jelent az el nem kötelezett or szagok mozgalma. Ezt jelentős tényezőként értékeljük az im perializmus, a kolonializmus, a neokolomializmus, a fajgyűlölet ellen a nemzeti fiiggetlensé gért, a gazdasági és a társa dalmi haladásért, a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az enyhülésért és a leszerelésért vívott harcban. Ezek a célok objektívan teljesen azonosak a írni politikánkkal. Örömmel üdvözöltük azt, hogy az el nem kötele zett országok havannai VI. konferenciája megerősítette a mozgalomnak ezt az alapvető irányzatát. Figyelmünk előterében áll a fejlődő országok ama erőfeszítésének támogatása, hogy új nemzetközi gazdasági rendet vezessenek be megkülönböztetés és kizsákmányolás nélkül, amely biztosítja a nemzetközi társadalom mindegyik tagjának gazdasági fejlődését, és előnyös feltételeket teremt valamennyi ország kiegyensúlyozott és kölcsönösen hasznos együttműködéséhez, tekintet nélkül társa dalmi rendszerükre. Üdvözöljük, hogy az utóbbi években a Szíriái Arab Köztársasághoz fűződő hagyomá- nyos baráti kapcsolatainkban további jelentős fejlődés következett be, amit oly nyilvánvalóan bizonyított Gustáv Husák elvtárs ez évi rendkívül sike- res látogatása. Hasonlóképpen megelégedésünket fejezzük ki a sokoldalú csehszlovák—líbiai kapcsolatok magas színvonala felett, amelyeknek csúcspontja volt Mo<a- rner Kadhafi líbiai vezető hazánkban tett tavalyi látogatása. Minden területen ígéretesen fejlődnek kapcsolataink az Iraki Köztársasággal. A hagyományos barátság kötelékeá fűz. nek bennünket az Algériai Demokratikus és Népi Köztársasághoz. Azt óhajtjuk, hogy a jó kapcsolatok a gazdasági területen kívül a kölcsönös együttműködés szféráiban, fő ként politikai területem is elmélyüljenek. Megfelelő jelentőséget tulajdonítunk más arab országokhoz fűződő kapcsolatainknak is. Ezzel összefüggésben újból aggodalmunkat fejezzük ki az egyiptomi—izraeli különszerződés következtében bekövetkezett közel-keleti fej- leméin yek miatt. Rokonszen- vünk a Szilárdsági Front országaié, amelyek határozott harcot hirdettek a különszerződés ellen. Támogatjuk a bagdadi konferencia határozatainak megvalósítását. Külpolitikánkban nagy figyelmet szentelünk Ázsiának, rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk az Indiai Köztársasággal való kölcsönösen előnyös sokoldalú együttműködésnek. A forradalom után, amely iránt rokonszenvünket nyilvánítottuk, az Iráni Iszlám Köztársasághoz fűződő kapcsolatainkat e kapcsolatok konstruktív továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítésünk jellemzi. Chňoupek elvtárs ezután az afrikai országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozott. Rámutatott, hogy ez a kontinens a jelenlegi nemzetközi fejlődés jelentős tényezőjévé vált. A szocialista orientációjú országok mellett hatékony kapcsolatokat tartunk fenn Nigériával, Zambiával, Tanzániával és más országokkal. Ma — hasonlóképpen mint a múltban —* megerősítik azt, hogy szilárdan Zimbabwe és Namíbia szabadságáért és függetlenségéért harcoló népének oldalán állunk. Következetesen és hatékonyan támogatjuik szervezetei kei n Zimbabwe Hazafias Frontot és a SWAPO-t -—-ezen országok népének egyedüli törvényes képviselőit. Ugyanakkor a leghatározottabban elítéljük a Dél afrikai Köztársaság fajgyűlölő rezsi mj ét. Teljes támogatásunkról, és ' rokon szén vünkről biztosít juk azt a nemzeti felszabadító küzdelmet, amely nagy erővel fellángolt a latin-amerikai térségben a diktátori rezsimek ellen fokozódó harc formája- ban — mondotta a továbbiak- ban Chňoupek elvtárs. Ezek az országok teljes politikai és gazdasági függetlenségük eléréséért küzdenek, és pozitív jelenség az, hogy növekvő érdeklődést tanúsítanak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataik fejlesztése iránt. Ami a tőkés államokat illeti, amelyekkel a békés egymás mellett élés elvei alapján tartunk fenn kapcsolatokat, a hasznos egyenjogú és kölcsön nősen előnyös együttműködés fejlesztését óhajtjuk a belügyinkbe való be nem avatkozás és a politikai nyomás bármilyen formájának kizárása alapján. Az objektívan létrejött lehetőségek és az utóbbi időszakban egyre jobban érvényesülő külpolitikai realizmus lehetővé tette kapcsolataink no rm a I i zá Iá sá t m i n de ne k e 1 ő i t közvetlen nyugati szomszédainkkal, elsősorban a Német Szövetségi Köztársasággal. Megelégedésünket fejezzük ki a kapcsolatok elért színvonalával és megerősítjük, hogy érdekünkben áll fejleszteni mindazokat a pozitívumokat, amelyeket Gustáv Husák elvtárs látogatása alkalmával aláírt közös nyilatkozat elvei alapján elértünk. Meggyőződésünk, hogy a kétoldalú konstruktív együttműködés különös mértékben hozzájárul az enyhülést politika stabilizálásához és elmélyítéséhez Közép-Európában. Az Osztrák Köztársasággal a jószomszédi kapcsolatok eddigi legmagasabb minőségi szintjét értük el, amelyet betetőzött Rudolf Kirchschläger elnök idei látogatása. A látogatás eredményei értékes ösztönzést adtak az együttműködés hosz-i szú távú általánosságban pozitív irányzatának. Örömmel tölt el bennünket, hogy a csehszlo-i vák—finn kapcsolatok kedvezően és sokoldalúan fejlődnek, és mintaképül szolgálnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. Szavakkal és konkrét tét-! tekkel is nemegyszer kinyílván nítottuk állandó érdekünket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat Franciaországgal. Az együttműködésnek különösen gazdasági téren még jelentős tartalékai vannak, és a politikai párbeszédet is szeretnénk intenzív vebbé tenni. Bohuslav Chňoupek külügyi miniszter számos további tő-i késországhoz fűződő kapcsolat tatok helyzetének elemzése után a csehszlovák—amerikai1 viszonnyal foglalkozott. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok továbbra is az egyedüli fejlett tőkés ország, amelyhez fűződő kapcsolatainkat — nem a mi hibánkból — megoldatlan problémák terhelik. Ugyan- a kko r kifejezte rémé n yét, hogy előbb-utóbb ezen a téren is érezteti hatását a nemzetközi légkör javulása. Tekintettel arra — mondotta Chňoupek elvtárs —, hogy országunk a világban tekintélyét azáltal építi ki, hogy legfőbb törvénynek a nép jóléte és a világbéke biztosítását tartja,- nem akarja elnyerni egyes külföldi körök rokonszenvét azzal, hogy eltűri a köztársa-j ság felforgatását a szocializmus ellenségeinek egy maroknyi csoportja által. Ez a tekin-í tély annál is értékesebb, mert megszilárdításában pártunk vezetésével napról napra nemcsak a hivatásos politikusok szűk köre vesz részt, hanem a dolgozók széles tömegei, a társadalmi szervezetek, intézmények sora. A CSSZSZK az ENSZ egyik alapító tagja, a Biztonsági Tanács tagja, a békeszerető erők lelkesedésétől ösztönözve továbbra is lankadatlan erővel fogja elősegíteni az enyhülési folyamatot és a konstruktív nemzetközi együttműködés kiszélesítését. Ez a politika megfelel szocialista társadalmunk humánus lényegének, népünk legsajátabh érdekeinek — mon^ dotťa végül Bohuslav Chňou* pék. -