Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-17 / 245. szám, szerda

t ALOIS INDRA ELVTÁRS BESZÉDE ? íC?..Äíä3S 1979 X. 17. 3 (Folytatás az 1. oldalról f folyamatának elmélyítésére, e folyamat tartóssá és v^szaíor- dithatatlanná tételére es kato­nai enyhüléssel való kiegészí­tésére irányulnak. Ez a törek­vés egyre kedvezőbb visszhang­ra talál világszerte, élvezi az összes haladó és békeszerető erők támogatását, összhangban áll az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának alapvető céljaival, a reálisan gondolko­dó polgári politikusok megérté­sére talál. Minden nehézség és akadály ellenére túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a feszültség­enyhülés a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi alakulásának meghatározó tendenciája. Így fokozatosan megvalósulnak a helsinki Záróokmányban lefek­tetett legfontosabb eszmék, ami alátámasztja a Szovjetunió és szövetségesei politikájának he­lyességét, s mindez az egész emberiség javát szolgálja, ez a további fejlődés egyedüli éssze­rű alternatívája, A Varsói Szerződés tagálla­mainak az elmúlt két évbeíi el­fogadott, illetve javasolt számos dokumentuma és kezdeménye­zése közül elsősorban kiemel­hetjük Brezsnyev elvtársnak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60, évfordulója alkal­mából megrendezett ünnepsé­geken elmondott beszédét, a Po­litikai Tanácskozó Testület ta­valyi moszkvai nyilatkozatát és országaink külügyminiszterei budapesti tanácskozásának ez­zel összefüggő határozatait. A szövetséges szocialista orszá­gok. köztük Csehszlovákia több­es kétoldalú diplomáciai tevé­kenységét az utóbbi két évben a rendkívüli aktivitás és nem kevés pozitív eredmény elérése jellemezte. Különféle bomlasz- tások ellenére a helsinki Záró­okmány bizonyította életképes­ségét és jótékony hatását. Cseh­szlovákia hozzájárult ahhoz, hogy ez a madridi találkozón is nyilvánvalóvá váljon, e ta­lálkozónak új ösztönző erővel kell hatnia az enyhülési politi­ka fejlődésére. Rendkívüli je­lentőségű esemény volt — amint ezt a CSKP KB Elnöksé­ge és a szövetségi kormány is megállapította — Leonyid Brezs­nyev és James Carter bécsi ta­lálkozója és a SALT-II. szerző­dés aláírása. Az, hogy ezt a szerződést az amerikai szená­tus ratifikálja, mindkét szerző­dő fél érdekét és az egész em­beriséget szolgálja, lehetővé te­szi a SALT-III. szerződésről szó­ló tárgyalások megkezdését, egyszersmind jelentősen megja­vítaná a légkört a Bécsben fo­lyó közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési értekez­leten. A békeharc sikerei közé számíthatjuk azokat az eredmé­nyeket, amelyek az el nem kö­telezett országok nemrég meg­tartott havannai értekezletén születtek. Ez a konferencia megerősítette ezen országok egységét a mozgalom közismert antiimperialista és háborúelle- ues elvei alapján. Reálisan értékeljük az igaz­ságos béke megőrzéséért és megszilárdításáért tett erőfe­szítések sikereit anélkül, hogy bármilyen illúziókban ringat­nánk magunkat. Tudatában va­gyunk e küzdelem bonyolult voltának, tudjuk, hogy erőfe­szítéseinknek sok befolyásos ellensége van a legagresszívabb Imperialista köröknél, amelye­ket a legreakciósabb politiku­sok, a háborúhajhászó táborno­kok és a hadiipari komplexum képviselői reprezentálnak. Az ő bűnük az, hogy az igazságos béke még nem győzedelmeske­dett a Föld minden részén, őket terheli a felelősség a fegy­verkezési hajsza fokozódásáért, a közel-keleti feszültségért, a ciprusi probléma rendezetlen­ségéért, számos ázsiai és afri­kai ország belügyeibe való be­avatkozásért, a nemzeti felsza­badító mozgalom elfojtásáért, a politikai és gazdasági újgyar­matosításért, számos latin-ame­rikai fasiszta diktatúra létezé­séért. Csehszlovákia népe ugyancsak felháborodottan ítéli el a Kínai Népköztársaság ve­zetőinek politikáját, akik a leg­reakciósabb imperialista körök­kel paktálnak, fokozzák agresz- szivitásukat, feszültséget szíta­nak Délkelet-Ázsiában, gő.t bru­tálisan megtámadták a Vietna­mi Szocialista Köztársaságot. Véleményünk szerint a már megkezdett szovjet—kínai tár­gyalások pozitív eredményei a kínai nép javát szolgálnák, s kedvezően befolyásolnák a lég­kört Ázsiában és az egész vi lágon. Egészében véve tehát Cseh­szlovákia nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország politikájának, an­nak a politikának pozitív ered­ményeit, amelynek megvalósítá­sából tevékenyen kivesszük ré­szünket. Egyúttal abból a felis­merésből indulunk ki, hogv a békepolitika elveinek érvénye­sítéséért nehéz küzdelmet kell vívni, amíg eljutunk ahhoz a perchez, hogy az emberiség a fegyverekből ekéket gyárt. Ezért nagyon hatott ránk Brezsnyev elvtársnak az NDK megalapítása 30. évfordulójának ünnepségein elmondott beszé­de, amelyet áthatott a Szovjet­unió politikai-erkölcsi, gazdasá­gi és katonai erejére, a szocia­lista országokkal való szövet­ségre támaszkodó biztonságér­zet és az a meggyőződés, hogy az emberiségnek elég ereje van az imperialista héják ka­landor terveinek keresztülhúzá- sára. A Szovjetuniónak ez a biztonságérzete és önbizalma Brezsnyev elvtársnak abban a konkrét kezdeményezésében nyilvánult meg, hogy egyolda­lúan csökkentik a szovjet csa patok létszámát és a fegyver­zet állományát Közép-Európá- ban, s a Szovjetunió kész a nyugati részén elhelyezett kö­zép-hatótávolságú atomfegyve­rek számának csökkentésére a NATO hasonló lépése esetén. Mint mindig, Brezsnyev elv­társ most is olyan kiváló ál­lamférfiként beszélt, aki tuda­tában van országa népének életéért, sőt az egész emberi­ség jelenéért és jövőjéért való felelősségének. Ezért természe­tes, hogy beszéde minden föld­részen rendkívül nagy vissz­hangra talált. Megörvendeztette és föllelkesítette a haladás és a béke erőit s egyidejűleg fel­bőszítette ellenfeleit. Persze az utóbbiak most szorult helyzet­ben vannak, s aligha sikerül a szokásos rágalmakkal, a szov­jet kezdeményezés lejáratásá­val, olyan állításokkal kimagya­rázkodniuk, hogy a Varsói Szer­ződés „katonai túlsúlyban van“, s állítólag „szovjet veszély“ fe­nyeget. Minden ország dolgo­zóinak joguk van arra, hogy megköveteljék politikusaiktól: világosan mondják meg, milyen utat akarnak követni; az embe­rek joga, sőt erkölcsi köteles­sége, hogy szembehelyezked­jenek a NATO fegyverzetének korszerűsítésével, azzal, hogy új közép-liatótávolságú atom­fegyvereket helyezzenek el Eu­rópában, valamint a fegyverke­zési hajsza további fokozásával. És azok a politikusok, akik úgy döntenek, hogy a héjákra hallgatnak, viselik a közvetlen felelősséget minden ebből adó­dó következményért. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a múlt hét végén nyilatkozatot adott ki Leonyid Brezsnyev berlini be­szédével kapcsolatban. Ebben Csehszlovákia egész népe nevé­ben ismételten nagyra értékel­te az SZKP és a Szovjetunió következetes békepolitikáját, s Brezsnyev elvtárs nagy szemé­lyes érdemét e politika megva­lósításában. Pozitívan fogadta azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a katonai enyhülést célozzák, támogatásáról bizto­sította e javaslatokat, kifejtette külpolitikánk alapelveit, s fel­hívta az egész világ népeit és kormányait arra: „tegyenek meg mindent azért, hogy a Szov­jetunió konstruktív békejavas­latai megvalósuljanak, s a béke a mostani és a jövő nemzedé­kek számára tartósan biztosítva legyen“. Ez a nyilatkozat megfelel a XV. pártkongresszus határoza­tainak, vitathatatlanul kötelező irányelve a csehszlovák diplo­máciának és alátámasztja an­nak az ENSZ-közgyűlés 34. ülés­szakán előterjesztett csehszlo­vák javaslatnak hasznosságát, hogy fogadják el a leszerelési célok elérése érdekéhen kifej­tett nemzetközi együttműködés­ről szóló nyilatkozatot. Bennün­ket, Csehszlovákia legfelsőbb képviselő testületének képvise­lőit büszkeséggel tölt el az, hogy országunk szilárdan küzd a békéért, a haladásért és a demokráciáért a front helyes oldalán, a Szovjetunióval és a többi szocialista szövetségessel vállvetve. IDEOLÓGIAI TANÁCSKOZÁS MOSZKVÁBAN Növekszik a szocializmus vonzereje Mihail Szuszlov beszéde az SZKP tevékenységéről (ČSTKI — A Kremlben teg­nap megkezdődött az ideológiai dolgozók össz-szövetségi tanács­kozása. A résztvevők megtár­gyal játk az SZKP KB-naik ez év tavaszán az ideológiai és politi­kai-nevelő munka további (meg­javításáról hozott határozatából adódó feladatokat. A tanácskozást Mihail Zim- janyin, az SZKP KB titkára nyi­totta meg. A díszelnökségben az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai foglalnak helyet, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A megnyitó után Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köziponti Bizottság titkára emelkedett szólásra. Az SZKP-nak mint a tudomá­nyos kommunizmus pártjának tevékenységére az jellemző, hogy a marxizmus—leninizmus elméletét szervesen összekap­csolja a munkásosztály forra­dalmi gyakorlatával és a nép- tömegek történelmi alkotó te­vékenységével — mondotta. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP tudományos hozzáállással oldja meg az időszerű problé mákat és megállapította, hogy a párt tevékenysége során figye­lembe veszi a bel és külpoli­tika szoros kölcsönös össze­függését. Külpolitikánk legfon­tosabb feladata a szocialista közösség összeforrottságának megszilárdítása volt és tovább­ra is az marad. A szocializmus történelmi fö­lénye és sikerei növelik eszmé­ink és a szocialista országok összehangolt külpolitikájának vonzerejét. Ma már az egész haladó emberiség tudatosítja, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi országa a béke fö támasza, és követke­zetesen a nemzetközi feszültség enyhülésiére törekszik. Hua Párizsban nem mondott újat Háborús szólamok (ČSTK) — A kínai miniszter- elnök „nem vesztegette idejét“, és nyugat-európai háromhetes kőrútjának már az első napján világosan kifejtette, hogy útjá­nak fő célja a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni kirohanássorozat és Nyugat- Európa katonai megerősítésére való felhívás lesz. így jellem­zik a nyugati hírügynökségek Hua Kuo-feng beszédét, ame­lyet Párizsban a tiszteletére adott állami fogadáson mon­dott. Hua ipohárköszöntőjében ugyan nem fukarkodott a ha­mis bizonygatásokkal, s biztosí­totta partnereit, hogy Kína „érdekelt a világbéke fenntar­tásában“, ugyanakkor azt is tudtul adta, hogy a pekingi ve­zetés továbbra is elkerülhetet­lennek tartja a háborút, és az egyetlen, amit tenni lehet: tö­rekedni „elodázására“. Hua sza­vai szerint a „ma kemény va­lósága a világban uralkodó nagy nyugtalanság“. Azt állí­totta, hogy „Európában komoly realitás a katonai konfrontá­ció“. Mihail Szuszlov hangsúlyozta továbbá, hogy az enyhülés lé­nyegében a béikés egymás mel­lett élés lenini elveinek a nem­zetközi kapcsolatokban való gyakorlati alkalmazását jelen­ti. Emlékeztetett a Leonyid Brezsnyev által Berlinben elő­terjesztett új szovjet javaslatok jelentőségére, valamint a SALT —II. szerződés jelentőségére. Megállapította, hogy a máso­dik szovjet—amerikai szerző­dés életbe lépése megnyitná az utat a stratégiai fegyverek kor­látozása és csökkentése felé, és hozzásegítene ahhoz, hogy a fegyverzet korlátozásáért és a leszerelésért kifejtett erőfe­szítéseik sikerrel járjanak. A feszültség enyhülése, vala­mint a békéért és a nemzetkö­zi biztonságért tett lépéseik si­kere kedvezőbb feltételeiket te­remt a nemzeti felszabaduló sért és a társadalmi haladásért vívott további harchoz. Mihail Szuszlov ezzel összefüggésben rámutatott az imperialista reak­ció kísérleteire, amelyekkel éket akar verni a nemzeti fel­szabadító erők és az el nem kö teleseitek mozgalma közé. Az enyhülés további konkre­tizálásának súlyos akadálya Pe­king politikája, amely az im­perialista reakcióval és a mili­tarista erőkkel szövetkezik. Ha­tározottan elítéljük a nagyha­talmi és hégemonista ideoló­giát,. valamint a maóista poli­tikát. amely rendkívül ellen­séges a marxizmus— leninizmus- sal, a szocializmus és a béke érdekeivel, valamint a néipeik felszabadulásával szemben. Másrészt viszont mindent meg­teszünk a Kínai Népköztársa­sággal való nemzetközi kapcso­latok normalizálásáért a békés egymás mellett élés elve alap­ján. Ezen a téren minden a kí­nai fél hajlandóságán múlik, tud-e józanságot tanúsítani a jelenlegi tárgyalásokon és ké­pese konstruktív álláspontra helyezkedni, hangsúlyozta Mi­hail Szuszlov. Az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja beszédében nagy figyelmet szentelt a pártszerve-, zietek, a sajtó, a rádió, és a te« levízió feladatainak a politikai­nevelő munka további tökélete­sítése során. ARAD EGYSÉGGEL A KÜLÜNUTAS POLITIKA ELLEN Befejeződtek a magas szintű szovjet—szíriai tárgyalások (ČSTK) — Moszkvában teg­nap befejeződtek a magas szin­tű szovjet—szíriai tárgyalások. A szíriai küldöttséget a meg­beszéléseken Hafez Asszad szí­riai államfő vezette, míg szov­jet részről Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromikn külügyminiszter, Dmitrij Usztyi­nov marsall, honvédelmi mi­niszter és Borisz Ponomarjov, a központi bizottság titkára vett részt a tárgyalásokon. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott eszmecserén a felek áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok helyzetéi, s megvitattak 'több időszerű nemzetközi kérdést. A közel-keleti helyzetet elemezve mindkét részről kiemelték, hogy az egyiptomi—izraeli kü­lönbéke ellentétes az arab né­pek alapvető érdekeivel, és akadályozza az igazságos és át­fogó rendezést. Ilyen körülmé­nyek között a tárgyaló feleik különös jelentőséget tulajdoní­tanak az arab államok, az arab hazafias erők közötti egység megszilárdításának. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács vacsorát adott a szíriai államelnök tisz­teletére. Ezen Koszigin ésAsz- szad beszédet mondott. Koszigin beszédében újólag megerősítette, hogy az igazsá­gos közel-keleti békéért küzdő arab népek változatlanul szá­míthatnak a Szovjetunió támo­gatására. Válaszbeszédében Asszad el­utasította az Egyesült Államok által kidolgozott és javasolt részleges megoldásokat, rámu­tatva, hogy e részintézkedések nem vezethetnek el az igazsá­gos rendezéshez. Somoza utón Romero Vértelen hatalomátvétel Salvadorban ^CSTK | — Salvadorban ver­teién katonai puccsal megdön­tötték Carlos Humberto Romero tábornok diktátori rezsimjét. A diktátor állítólag az Egyesült Államokba repült. Az új rezsim hivatalos rádió­közleményben adta tudtára a lakosságnak, hogy az országot továbbra is katonai junta irá-. nyitja élén Adolfo Arnoldo Ma- jano és Jaime Abdul Gutierrez ezredeseikkel. A hivatalos közlemény meg­állapítja: „Romero tábornok rendszerét megdöntötték, mert kormánya nem volt képes ellen­őrizni az országban kibontako­zott erőszakhullámot“. KI RONTJA A TÁRGYALÁSOK LÉGKÖRÉT? Az Üj Kína hírügynökség elferdíti a két fél álláspontját a szovjet—kínai megbeszéléseken (ČSTK) — Az Üj Kína hír- ügynökség a napokban kom­mentárt közölt a Moszkvában folyó szovjet—kínai tárgyalá­sokról, amelyben elferdítve ál­lította be a két fél álláspontját és a tárgyalások átfogó helyze­tét. Szovjet jól értesült körök a TASZSZ tudósítójával olyan tényeket közöltek, amelyek cá­folják az Oj Kína hírügynök­ség kommentárjának tartalmát. A két fél előzetes levelezés út­ján megvitatta a szovjet—kínai tárgyalások célját és témáját. Megállapodtak abban, hogy mindenekelőtt a két ország kölcsönös kapcsolatainak elve­it kell kidolgozni. A kínai kor­mányküldöttség Moszkvába való megérkezése után több előzetes találkozóra került 9or, amelye­ken egyeztették a tárgyalások napirendjét. E megbeszélések során elfogadható eredmény szü­letett. Ezt követően a két kül­döttség megállapodott abban, hogy elkezdődhetnek a plená­ris üléseik, amelyeken mindkét fél előterjeszthetné a szerinte fontos kérdéseket. A TASZSZ hírügynökség meg­állapítja, hogy az Oj Kína hír- ügynökségnek kifogásai vannak a szovjet sajtóban a kínai poli­tikáról megjelenő bíráló írá­sokkal szemben, amelyek sze­rinte nem járulnak hozzá a tár­gyalások jó légkörének kialakí­tásához. A TASZSZ felhívja a figyelmet arra, hogy épp a kí­nai fél az, amely rontja a tár­gyalások légkörét, mivel csaik a Zsenmin Zsipao augusztusban 160, szeptemberben 177 és októ­ber első tíz napjában közel 60 szovjetellenes anyagot közölt. Szenátorok követelése Brown mondja le szöuli útját (ČSTK) — Kilenc szenátor, a „kongresszus tagjai jogi úton a békéért“ nevű befolyásos szervezet tagjai táviratot intéz­tek Harold Brown amerikai hadügyminiszterhez, amelyben követelik, hogy a miniszter mondja le közelgő dél-koreai útját. A szenátorok azzal okol­ták meg követelésüket, hogy az ottani rezsim a politikai meg­torlások széles körű hullámát hajtja végre az országban. Brown Szöulban a rendszeres évi amerikai^dél-koreai kon­zultációkon vesz részt. Közölték továbbá, hogy fel-! oszlatják a parlamentet és a legfelsőbb bíróságot s megígér­ték, hogy felülvizsgálják az al­kotmányt és elnökválasztást' tartanak. A Reuter és a DPA hírügy­nökség szerint az új Salvadort rezsim politikai orientációja még ismeretlen. Sikertelen puccs (ČSTK) — A kabuli rádió tegnap közölte, hogy Afganisz­tánban államcsínykísérletet hiú­sítottak meg. Az összeesküvés hat fő szervezőjét Mohammed Ghnlam Farhad volt tábornok­kal az élen letartóztatták. A rádió közölte, hogy az ösz- szee sík ü vöknél dokumentumom kát találtak, amelyek megcáfol- hatatlanul bizonyítják a nép és az ország érdekei ellen irányu­ló áruló tevékenységüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom