Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-02 / 232. szám, kedd
GÖRÖG—SZOVJET KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK események margójára* VÁLASZÚI ELŐTT Á párton belüli válság és a konzervatív kormány j>olitiká|<j elleni stratégia kialakítása a brit Munkáspárt Brightonban folyó évzáró iko n Ye re n c iá já nak két legfontosabb témája. A labour Istáik az idén májusiján megrendezett parlamenti választásokat elvesztették, ami lkot ellenfeleik, a 'konzervatívok ügyesen kihasználták a IuIkiu rista kabinet népszerűtlen poli tikájával szemben megnyilvánu ló elégedetlenséget; a dolgozóik téli sztrájkhulláma végérvénye sen megpecsételte James Callaghan miniszterelnök sorsát, es a Thatcher asszony vezette Konzervatív Párt meglepően könnyen szerezte meg az ü; parlamentben a 43 mandátu mos többséget. „A labourista szekér válaszút e!é jutott és utasai felteszik a kérdést: merre tovább'* — írta a The Daily Telegraph című lapban Harold Wilson volt mun káspárti vezető. Ezt akár a mostani évzáró konferencia „íratlan14 mottójának is tekinthetjük. Míg jamps Callaghan, akit — miután a Munkáspárt ellenzék be vonult — a párt vezetőjéve választottak, kétségbeesetten a ijelenlegi erőviszonyok megőrzé sére törekszik a párton belül, míg az ún. baloldal fokozott ellentámadásba lendült. A volt miniszterelnök néhány szakszervezeti szövetséggel ko zösen azt javasolja, hogy a •b ., .. ' ■> párt' egységének megőrzése vé-. ľ gett a vitás kérdéseket egv különbizottság tárgyalja meg a konferencia keretein kívül. A Munkáspárton belüli nézet- különbségek igen nagyok és bonyolultak, s arról, hogy milyen módon hidalják át ezeket, vagy a porhlémáik tovább mélyülnek, a konferencián a leg- nagyobb valószínűséggel a szak- szervezeti szövetségek képviselőiünk szavazatai döntenek. Vajon a baloldal, vagy a jobboldal, Benn vagy Callaghan hívei győznek-e az évzáró konferencián? Ezt a kérdést véli fel a helyi sajtó is és a két csoport esélyeit egyenlőnek ítéli meg. Néhány lap azt latolgatja, hogy mivel ■Callaghan sem „örökifjú“ és már 67 éves, lehet, hogy nem vállalja tovább a párt vezt:tőjének tisztségét a kővetkező parlamenti választásokig Senki sem feltételezi azonban, hogy Callaghan épp akkor hagyná cserben a pártot, amikor — a második világhá-* ború utáni talán legnagyobb —* válságát éli át. A „ba[oldal a jobboldal ellen“ jelszó jegyében a brit Munkáspárton belül éles harc folyik á szocialisták és a szociálde< mokra ták között. Politikájukat’ a párt sosem tudta a brit társadalom sürgető problémáinak mego l d á sá ra k i ha szná1ni. A labouristák — míg kormányon voltak — nem tudták megoldani ezeket a problémá* ikat, és a jelenleg kormányon levő toryk is csak fokozni tud* jak a dolgozók életszínvonala elleni támadásokat. Egyelőre az ő erejükből sem futja többre, minthogy jelenleg az egy hét múlva kezdődő évzáró konfe-i renciájukon a májusi páriámén* ti győzelem megünneplésére kész ülőd nek ... (č—P)’ kínai behatolás Vietnam területére Brezsnyev csütörtökön érkezik Berlinbe (CSTK) — Kí AD>T hírügynökség közölte, hogy Leonyid flpezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével szovjet párt és állami küldöttség érkezik október 4-én Berlinbe a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 30. évforduló- |a alkalmából az NSZEP KB, az NDK Államtanácsa és kormánya meghívására. BUDAPESTEN Csehszlovák napok (ČSTK) — Csehszlovák gazdasági és műszaki napok kezdődtök — immár ötödik alkalommal — Budapesten. A rendezvényen részi vevő csehszlovák kormányküldöttséget Rudolf Rohlifcek szövetségi miniszterelnök-helyettes, a csehszlovák—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság csehszlovák' tagozatának elnöke vezeti. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Marjai József, a Magyar Né pk öz l á r sa sá g m i n i sz te r ta n á - csánaik elnökhelyettese, a csehszlovák—magyar vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke. A megnyitón mindkét miniszterelnök-helyettes beszédet mondott. (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözlő táviratot intézett az országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságához és a KNK Államtanácsához a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 30 évfordulója alkalmából. 1949. október elseje jelentős mérföldkő volt a kínai nép történelmében, állapítja meg a távirat. A kínai nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hatására felkelt az imperializmus, a feudalizmus és a reakció erői ellen és győzött a nemzeti és szo(ČSTKI — Konsztautinosa, Kara man lisz, a Görög Köztársaság kormányfője a szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott, A moszkvai repülőtéren a görög vendéget Alekszej Koszi- gin, a Szovjetunió Minisztertanes kormány soraiban jelentős változások történtek. Létrehozták az olajipari minisztériumot, s élére Ali Akbar Moiníart, az eddigi tervezésügyi minisztert nevezték ki — jelentette be az iráni rádió. Az új tervezésügyi és költség vetésügyi miniszter Azzatoüah Shabi lett. Ezzel egyidőben Musztafa Shamran személyé ben kinevezték az új hadügyminisztert. Shamran korábban az ideiglenes kormánynak a forradalom ügyeivel foglalkozó alelnöke volt. Ebben a tisztségében Taghi Riahit helyettesíti, aki tíz nappal ezelőtt mondott le. Megfigyelők szerint az új olajipari minisztérium létrehozása azzal függ össze, hogy a siita főpapok, — mindenekelőtt Ktauineini ajatollah — kifogásolták Hasszan Nazínak, az Iráciális felszabadulásáért vívott hosszú harcban, létrehozta a Kínai Népköztársaságot, és a szocializmus építésének útjára lépett. A szovjet—kínai együttműködés akkor jelentős tényező volt a szocializmus és béke erőinek megszilárdításában. A Szovjetunió mindig is fontosaknak minősítette kajpesola- tait és minősíti ma is szomszédjával, a Kínai Népköztársasággal és következetesen szorgalmazza a kapcsolatok javulását, és ennek érdekében már több ízben konkrét javaslatokat tett — szögezi le továbbá a távirat. nácsáinaik elnöke és más hivata los személyiségek üdvözölték. A Kremlben tegnap megkezdődtek a szov jet—görög tárgyalások. amelyeken szovjet részről Alekszej Koszigin, görög részről pedig Konsztanti- nosz Karamanlisz vesz részt. ni Nemzeti Olajtársaság (NIOC) elnökének a tevékenységét. A kormányban eszközölt változásokkal egyidőben jelentették be Teheránban, hogy Hasszan Na- zimot megfosztották tisztségétől, és. 24 órán belül Ali Gho- dusszi sejk, az iszlám forradalmi bíróság főügyésze elé kell állnia, hogy válaszoljon az ellene felhozott vádakra Megegyeznek? fČSTK | — Hans Apeü nyugatnémet hadügyminiszter Bonnból Washingtonija repült, ahol nehéz tárgyalások várnak rá amerikai kollégájával Harold Brownnal. Az NSZK és az Egyesült Államok között súlyos ellentétek vannak, mert Washington a nyugatnémet fegyverkezési kiadásokat „elégtelennek1* tartja. Az NSZK ugyanis eddig nem teljesíti a NATO Tanácsának határozatát, miszerint a tagállamoknak évente három százalékkal kellene növelniük fegyverkezési kiadásaikat. 400 dollár felett az aranyár (ČSTK| — A nyugat európai tőzsdéken már 406 dollárra szökött egy uncia arany ára, amely alig pár hete még 300 alatt volt. Ez a rekord, hasonlóan az előző hetekben történt aranyáremeléshez, tovább ér- téktélemíti az amerikai dollárt a legjelentősebb tőkés valutabörzéken. Zürichben a dollár árfolyama hétfőn 1,5474 svájci frank volt. A francia frank és a nyugatnémet márka árfolyama hasonlóképp csökkent. (ČSTK) — A jiekingi sajtó beje leintette, hogy szeptember 25., és 28. között tartotta a 4 plenáris ülését a Kínai KP Központi Bizottsága. Az ülésen felszólalt Hua Kuo-feng, a párt elnöke. A plenáris ülésről kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy a résztvevők jóváhagyták a Ki nai Népköztársaság megalaku lá-sának 30. évfordulója alkaf* mából kiadott jelentést. Kínai katonáik szeptember! 23 án. 25-én, és 26-én behatoltak Vietnam Cao Bang és Huang Lien Son tartományán ba. ahol 5 személyt meggyig koltak, — jelentette be a hanoi rádió. A vietnami határői* sóg visszaszorította a kínai bee tolak odókat. SZOVJET ÁLLAM! SZERVEK TÁVIRATA A KNK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNI KORMÁNYBAN Megfosztották tisztségétől a NIOC igazgatóját (ČSTK) — Az iráni ídeigle1979 X. 2. felépítése során végzett, Kína gazdasági potenciáljának nőve-* lése a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatai, amelyek emelkedő irányban fejlődtek, kedvező feltételeket teremtettek a bonyolult belpolitikai problémák megoldásához, és ugyanakkor megszilárdították a Kínai Népköztársaság nemzetközi helyzetét. Ebben az időszakban a szovjet—kínai együttműködés a szocializmus és a béke erői megszilárdításának jelentős tényezője volt. Az ország életének fontos eseményévé vált a Kínai Kommunista Párt 1956 szeptemberében megtartott Vili. kongresz- szusa. Ez a kongresszus jóváhagyta a szocializmus felépítésének fő irányvonalát, Kína fejlett, korszerű iparral és mezőgazdasággal, tudománnyal és kultúrával rendelkező országgá való átalakítását. A Kínai Népköztársaság külpolitikájának alapjaként a kongresszus a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri barátság megszilárdításának, az ázsiai és afrikai államokkal való baráti kapcsolatok fejlesztésének és a proletár internacionalista szolidaritás megszilárdításának erősítését hirdette meg. A kongresz- szus állást foglalt a fegyveres erők bevetését és fenyegetéseket alkalmazó imperialista politika ellen a nemzetközi ügyekben. A Kínai Népköztársaság fennállása első éveiben elért eredmények és a Kínai Kommunista Párt irányvonala, amelyet a VIII. kongresszus határozatai tartalmaztak, a kínai nép előtt megnyitották a társadalom szocialista átalakításának világos távlatait, azt a lehetőséget, hogy kedvező külpolitikai feltételek között folyjon az országépítő munka és hogy a testvéri országokkal szövetségben és együttműködésben sikeresen megvédelmezzék Ázsia békéjét és biztonságát. D e éppen ebben az időben, az ötvenes évek végén erősen kiéleződött a harc a kínai vezetőségen belül az ország további fejlődési irányának kérdése körül. Túlsúlyba került Mao Ce-tung nacionalista csojwrtja, amely szöges fordulatot hajtott végre a Kínai Népköztársaság bel. és külpolitikájában. A fő irányvonalat, amelyet a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusa hagyott jóvá, és amelyet a párt dolgozott ki, elutasították. A kínai nép sürgető létproblémáit alávetették a nagyhatalmi politikának és a kispolgári doktrínáknak. Ezek konkrét formát abban az elképzelésben öltöttek, amelyet „nagy ugrásnak“, „nagy proletár kulturális forradalomnak“ neveztek, és*megnyilvánult más önkényes kísérletekben is. A gazdaság szempontjából lényegében 20 meddő év, a tudomány és a kultúra számára elveszett nemzedékeik, a szociális problémák felhalmozódása a városokban és a falvakon — ezt az árat fizette a kínai nép a maóizmusért, amelyet az állami ideológia és politika szintjére emeltek. Már erről is kezdenek beszé'mi Kínában. Az ötvenes évek végétől Peking küljjolitikájának alakjául a nagyhatalmi és hegemomszti- kus koncepció vált. Területi igényeket támasztottak a szom. szédos államokkal szemben, a kínai vezetés szélsőséges nacionalizmust kezdett érvényesíteni korunk forradalmi és felszabadító erőivel szemben. A Kínai Népköztársaság megszakította az együttműködést a szocialista országokkal, tegnapi barátainak és szövetségeseinek ellenséges terveket és szándékokat kezdett tulajdonítani, Pekingben ezeket az országokat Kínát fenyegető ellenségekként kezdték lefesteni. A nraóísta csojwrt a Kínai Nép- köztársaságot lépésről 'lépésre a harcias antiszovjetizmus, va.- lamint a szocialista közösség elleni harc pozícióira terelte. Ugyanakkor folytatódott a közlekedés folyamata az imperializmushoz és a különféle reakciós rezsimekhez, így például a chilei Pinochet-juntához. Ez a folyamat végül a legagresz- szívabb antikommunista erőkkel való paktálásba torkollott, arra a felhívásra vezetett, hogy tákoljanak össze „egységfrontot“ a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai elVen. E politika egyik szélsőséges megnyilvánulása volt a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agresszió. K ína jelenlegi politikája szembehelyezkedik más, elsősorban szocialista á'ilamok azon erőfeszítéseivel, amelyek az enyhülés megszilárdítására és stabilizálására, a fegyverke. zési hajsza korlátozására, a leszerelés terén haladás elérésére, a nemzetiközi kapcsolatokban a fenyegetés kiiktatására és azon kísérletek ellen irányulnak, hogv bármelyik ország uralmi helyzetet foglaljon el a világban, vagy annak egyes részein. Kína politikája a háború elkerülhetetlenségéből indul ki, a rakéta- és atomháborúra való felkészülésre, nem pedig e háborúk elhárítására irányul. A „szovjet katonai fenyegetésről“ szóló hírhedt koholmányok, amelyeket a kínai vezetők a nemzetközi fórumokon hangoztatnak, csupán Peking tényleges hegemonisztikqs céljainak leplezésére szolgálnak, eszközül arra, hogy eltereljék a kínai nép figyelmét az égető belpolitikái problémákról és nehézségekről. Azok a kísérletek, hogy a Szovjetuniót hibáztassák a szovjet—kínai kapcsolatok jelenlegi nem normális helyzetéért, a szovjet politikáról terjesztett legkülönfélébb értéimetlenségek nem változtatnak és nem változtathatnak a dolgok igazi állásán. A Szovjetunió állásfoglalása a Kínai Népköztársasághoz fűző. dő kapcsolatok tekintetében ismert. Leonyid Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán rámutatott: „Az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának szilárd elvei vezérelnek bennünket. Az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az erőszak nem alkalmazása elveihez igazodunk. Röviden: hajlandók vagyunk rendezni kapcsolatainkat Kínával a békés egymás mellett élés e’ivei alapján. Ezenfelül határozottan kijelenthetjük: amennyiben Peking visszatér ahhoz a politikához, amely valóban a marxizmus—leninizmuson ala. pul, amennyiben lemond a szocialista országokkal szemben ellenséges irányvonaláról, amennyiben az együttműködés és a szolidaritás útjára lép a szocialista világgal, ez kedvező visszhangra talál részünkről és lehetővé teszi azoknak a jó kapcsolatoknak a felélesztését a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között, amelyek megfelelnek a szocialista internacionalizmus elveinek. Ez a kínai féltől függ.“ Az utóbbi 15 év folyamán a Szovjetunió nemegyszer javasolta Kínának tárgyalások megkezdésiét az ál'iamközi kapcsolatok normalizálásáról és megjavításáról. Az 1969-es és 1970- es években a Szovjetunió javasolta, hogy külön megállapodásban fogalmazzák meg a felek azt a kötelezettségüket, hogy nem intéznek egymás e'i- len támadást semmilyen fegyverrel, beleértve az atomfegyvert is, 1971-ben a Szovjetunió javaslatot tett megnemtámadási szerződés megkötésére. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1978-ban a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának javasolta, dolgozzanak ki közös nyilatkozatot a két ország kö'icsönös kapcsolatainak elveiről, és szervezzék meg a két fél képviselőieelfi megfelelően magas szintű talál* kozóját. M i volt erre a kínai fél válasza? A válasz min* dig negatív volt, csupán for* mája változott. Ez év áprilisán ban a Kínai Népköztársaság vezetése bejelentette azt a döntését, hogy nem hosszabbítja meg az 1950. évi szovjet—kínai szerződés érvényességét. Ez a döntés önmagáért beszél, habár végül a kínai fél kifejezte készségét tárgyalások megkezdésére a két ország ka pi csolatainak megjavításáról. A Szovjetunió mindig abból indul ki, nincs objektív indoka annak, hogy a Szovjetunió és Kína népei elidegenedjenek egymástól, és még kevésbé van ok gyűlöletre és ellenségeskedésre közöttük. A Szovjetunió, amely következetesen és állandóan fellép a hegemonizmus politikája és az egyik államnak a másik alá való rendeié^ se ellen, fontosnak tartja, hogy a két fél megállapodjon abban, nem ismer el semmilyen különleges jogot vagy hegemo-i niát a világ ügyeiben, és hogy, kölcsönös kapcsolataiban a bés kés egymás mellett élés elveid bői fog kiindulni. Ezekben a napokban kezdődnek meg Moszkvában a köl* csönös megál!af>odás alapján á szovjet—kínai tárgyalások. Eredményei attól függnek, hogy a pozitív változásokra va'ió törekvés, amelyet a kínai fél szavakkal hirdet, mennyire nyilvánul meg a konkrét állás- foglalásokban, a kétoldalú kap-i csolatok problémáinak gyakorlati megközelítésében. A valóban jószomszédi, békési és kölcsönösen előnyös együttműködést megköveteli a kínai és a szovjet nép létérdeke. Ez megfelel Ázsia és az egész világ békéje és biztonsága biztosítása sürgető érdekeinek. (CSTK);
