Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-05 / 209. szám, szerda

Nagyobb sebességre váltanak Az országutak vándorát 0 Pártmegbizatások vállalása az éves terv teljesítésére ^ Példamutató munkás párttagok az aktivitás serkentői A líbereci Rét ex üzemben próbaként megkezdték annak a gyár- tásvonalnak az üzemelését, amely szigetelő szíjakat fog gyár­tani. A szigetelőszalagok összeixcgeszthetők, megakadályozzák a víz át szivárgását, nélkülözhetetlenek a föld alatti építkezések­nél. Alapanyaga az üvegvatta. Felvételünkön Svätopluk Zástera mérnök, a Líbereci 'Építőipari Főiskola tanszékének dolgozója ellenőrzi a szigetelőanyag minőségét. (Felvétel: J. Tachezy) AMIRE FEL KELL FIGYELNI A beszélgetések tanulságai Pártíeladatok és vállaló* sok i0 Munkahelyi és politikai kérdések Nem újkeletű dolog, hogy a közlekedés szoros kapcsolatban áll népgazdaságunk minden ágával, nélkülözhetetlen közve-, títője a termelésnek és a fo­gyasztásnak. Ennélfogva pedig a társadalmi igények szüntelen növekedésének kielégítésében egyre nagyobb feladatokat kell megoldania. Ez a megállapítás érvényes a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi I Du­najská Streda) üzemére ís, amely a kommunisták áldozat- vállalása és példamutatása nyo­mán mind sikeresebben látja el feladatkörét. Mit szólnak eh­hez az illetékesek? Podhradszky Zsigmond, az üzemi pártalapszervezet elnöke: — A hatodik ötéves tervidő­szak első három évének fela­datait nagy erőfeszítések árán, kielégítőem teljesítettük. Az idei féléves tervteljesítésben azonban lemaradtunk. Az áru- szállítás előirányzatát nem tel­jesítettük az elvárásoknak meg­felelően, jóllehet a személyszál­lítás területén jóval túlléptük feladatainkat. Az okok általá­nosan ismertek: tehergépkocsi- parkunk műszaki állapota nem kielégítő, a fontosabb pótalkat­részekben sem bővelkedünk, emiatt sokszor 45 százalékos a járműkiesés. Ezt csak tetézi az, hogy 11 tehergépikocsivezetö hi­ányzik a tervezett létszám be­töltéséhez. Az objektív nehézsé­gek ellenére a tartalékok moz­gósításával igyekszünk megol­dást tkeresni az akadályok le­küzdésére. S ehhez nagy segít­séget nyújtanak a kommunis­ták, akik a most folyó beszélge­téseken a legkülönbözőbb párt- megbízatásokat vállalják, hogy mielőbb kiláboljunk a kátyúból. Antal Ferenc kommunista esztergályos és újító: — Idestova 15 éve dolgozom a közlekedési vállalatnál, s ho­vatovább egyre nagyobb arányú a tehergépkocsik meghibásodá­sa. De ezen nem is lehet cso­dálkozni, mert feladataink ál­landóan növekednek, a gépko­csivezetők a feszített terveket a létszámhiány ellenére igyekez­nek teljesíteni. Ezt azzal tá­maszthatom alá, hogy az első félévben 3 081 000-rel lépték túl a tervezett tonnakilométereket. Az állandó hajtás és a terhelés, a kedvezőtlen terepre való anyagszállítás próbára teszi a gépkocsik műszaki teherbírását, A javításokat rendszerint több­letmunkával kell elvégeznünk. Persze ez nem okozna problé­mát, de az esetek zömében a meghibásodott alkatrészeket is nekünk kell kijavítanunk, sok­Jozef VlašiC gyártásvezetőt, a Szlovák Műszaki Üveggyár dúb- ravkai üzeme élsó pártalap- szervezetének elnökét közvetle­nül az alapszervezet tagjaival való beszélgetés megkezdése előtt kerestük fel munkahelyén. Vlašič elvtárs — mint a szerve­zet elnöke —, már korábban részt vett a beszélgetésen, me­lyen értékelik a tagok eddigi munkáját és további feladatok­kal bízzák meg őket. Itt jegyez­zük meg, hogy az I. alapszer­vezet, melynek az élén áll, az üzem legnagyobb és legered­ményesebb párt alapszervezete. Vlašič elvtárs kitüntetett dolgo­zó. Szakmáját tekintve üvegipa­ri automata-gépész. — Milyen feladattal bízta meg az üzemi pártbizottság? — kérdeztük. — Azt kaptam feladatul, hogy tovább javítsam az alapszerve­zet munkáját — válaszolja, majd mosolyogva hozzáteszi. — Ügy vélem, ebbe minden bele­fér. — Mi minden? faggatom. — Mivel javítható tovább a szervezet munkája? Kissé elgondolkodik. — Szerintem minden egyes párttagnak tudatosítania kell, hogy kommunista — mondja határozottan. — Nem engedhet­jük meg péWául, hogy egy párttag a termelési eredmények értékelésekor ne tartozzon a legjobbak közé. Ez a munká­sokra és a technikusokra egya­sz'or újragyártanunk, mert hi­ányoznak a raktárból. Itt te­szek említést arról is, hogy a hivatásos gépkocsivezetők mun­kavállalók. Munkáltatójuknak, azon felül, hogy bért fizet, az is kötelessége, hogy megteremt­se a biztonságos munkavégzés feltételeit. Óvatos becslések sze­rint is sok az olyan jármű ná­lunk. amely kis hibával közle­kedik. Éppen emiatt szinte pá­nikot okoz a vállalatnál, ha a reggeli indításkor megjelennek a műszaki ellenőrzést végző szakemberek. Vajon mi történ­ne, ha a gépkocsivezető — hi­szen elsősorban ő viszi vásárra a bőrét — ilyenkor megtagadná a fuvart? Csóka György, az alapszerve­zeti pártbizottság alelnöke: — Való igaz, sok gonddal-baj­jal küzdünk. Mégis az a közvé­lemény üzemünkben, hogy mind az áruszállításban, mind a párt­munkában az eddiginél nagyobb sebességre kell váltanunk. Je­lentős előrelépésnek tartom az ehhez vezető úton a párttagok­kal folytatott beszélgetéseket. Népes, 92 párttagot és 10 tagje­löltet számláló alapszerveze­tünk elég erős ahhoz, hogy a kommunisták személyes példa- mutatásán keresztül emelje a gépkocsivezetők, a javító-szere­lő szakmunkások és a gazdasá­gi vezetők aktivitását. Az ed­dig lezajlott beszélgetések tar­talmukban megfeleltek a Köz­ponti Bizottság határozata elvá­rásainak, jó! szolgálták a tag- könyvcsere céljait. Nem a befe­lé fordulás a jellemzőjük, ha­nem a kommunisták mozgósítá­sa a soron levő feladatokra. Párttagságunk jelentős' többsége nagy becsvággyal teljesíti mun­kakötelezettségeit, politikai és szakmai téren egyaránt igyek­szik gyarapítani tudását. Mun­kájuk mellett ez idő szerint ti­zenkettőn a szakközépiskolák le­velező tagozatán tanulnak, he­ten a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatói, de ti­zenegyen már elvégezték a leg­felsőbb pártoktatás politikai tanfolyamát. Ennek köszönhe­tő, hogy pártalapszervezetünk felkészült előadógárdával ren­delkezik, többen közülük a já­rási pártbizottság hasonló tes­tületében is példásan teljesítik kötelezettségeiket. Ezenkívül hatvanöt fiatal tanuló szaktan- intézetünkben készül az autója­vító-szerelő szakma elsajátítá­sára, tizennégyen közülük már a hivatásos gépkocsivezetésre szóló jogosítványt is megszerez­ték. Az érvényesülési lehetősé­get minden dolgozónk számára messzemenően biztosítjuk. ránt vonatkozik. Nem lehet a tagok harminc százaléka pasz- szív. Gazdasági eredményeink mindenekelőtt a gazdasági irá­nyítással megbízott személyek, főleg a mesterek munkájától függnek. A pártszervezet olyan gyakran kénytelen gazdasági kérdésekkel foglalkozni, hogy az az egyéb pártmunka rovásá­éra megy. A párttagok passzivi­tásának megszüntetése érdeké­ben némelyik tagunktól meg is válunk. Egyszóval magasabbra emeljük a mércét. Az alapszervezet eredményes­sége nagy mértékben függ a kilenctagú pártbizottság munká fától. A pártbizottság tagjai közt egyaránt vannak idősebb, tapasztalt elvtársak és fiatalok. Eredetileg héttagú volt a párt- bizottság, de a feladatok ará­nyos elosztása és a pártmunka tökéletesítése érdekében kilenc­tagúra bővítették. Ez be is vált. Fontos szerepet játszik az alap- szervezet életében az öt párt­csoport is. A pártcsoporfok a pártbizottsággal közösein elké­szítették az egyes tagok és tag­jelöltek tevékenységének tervét, mely a termelőmunkával és a pártfeladatokkal kapcsolatos teendőket tartalmazza. A terme­léssel összefüggő feladatok egyebek közt a minőség javítá­sára irányulnak. — A tagokkal való beszélge­téskor előttünk lesz a tevékeny­ség terve. Értékelni fogjuk a tagok részvételét a gyűléseken, GÓdány Ferenc pártcsoportve­zető és az üzem diszpécsere: — Akinek kenyere a vezetés, nehéz munkát végez. Az ország­utak mind zsúfoltabbak, a te­hergépkocsi-vezetők, az autó­buszsofőrök egyre bonyolultabb feltételek között teljesítenek szolgálatot. Autóbuszaink az el­ső félévben 33 299 430 utaskilo­méter-teljesítménnyel például — csak a rendkívüli*járatokat említem — 153116 személy1 szállítottak. De ennek többszö­röse a menetrendszerű járatok teljesítménye. Az utaskilométer­re elért bevételi tervet a múlt évi 3,63 koronával szemben a félévig 3,68 koronára teljesítet­tük. A személyszállítás terüle­tén is komoly erőpróbát jelent a buszvezetők számára, hogy a járművek elhasználódtak, a gyakori üzemzavarok kényszer­állásokat idéznek elő, ezért számtalanszor a menetrendsze­rű járatokat sem vagyunk ké­pesek biztosítani, ami sok bosz- szúságot okoz a hasztalan vára­kozó utasoknak. A buszkiesések következtében naponta kitolódik a gépkocsivezetők munkaideje. Ezért nem szívesen vállalnak munkát nálunk a hivatásos so­főrök, sőt évközben többen bú­csút mondanak az üzemnek. Csak a kommunistákra, a törzs­gárda tagjaira számíthatunk, akik szívósan kitartanak mel­lettünk. Juhos Jeromos, r kommunista buszvezető: — Húsz évvel ezelőtt Nád­szegről kerültem az üzemhez. Ez idő alatt 1,25 millió utaski­lométert „hajtottam“ le a leg­kisebb baleset nélkül. Példás munkám elismeréséül 1961-ben felvettek a kommunista pártba, s a napokban a beszélgetéseken is átestem. Őszintén megvallom, eddig sohasem foglalkoztam a távozás gondolatával. Azt tar­tottam ugyanis, ha már az em­ber elkötelezte magát, akkor jóban-rosszban ki kell tartania a munkahelyén. Szeretem a szakmámat, az üzemben és a pártalapszervezetben egyaránt megbecsülnek, s szívvel-lélekkel kötődöm a vállalathoz. Bár ne­héz, de szép foglalkozás a busz­vezetés, nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam. XXX A második félévbe torkolló ősz még komolyabb feladatokat ró az üzem dolgozóira. Ám nem kétséges, hogy a mulasz­tások pótlásával az év végéig ezeket is hiánytalanul teljesí­tik. SZOMBATH AMBRUS a pártoktatáson. Megkérdezzük, hogyan vesznek részt a párt po­litikájának érvényesítésében, a szocialista munkaversenyben, hogyan járulnak hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A tettekből indulunk ki, mert a szavaknak és a tetteknek fedniük kell egy­mást. Ugyanakkor elvárjuk tag­jainktól, hogy bírálják a fogya­tékosságokat. Csakis így érhet­jük el, hogy ne legyen formálir a beszélgetés. Azt is megmond­juk tagjainknak, Mlől várjuk el, hogy magasabb szinten gyara­pítsa politikai ismereteit. A pártoktatást nálunk az üzemi pártbizottság irányítja, de az alapszervezetek ellenőrzik. Két tagunk most végezte el a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temét, egy pedig folytatja ta­nulmányait. Megköveteljük, hogy mindenki a számára meg­felelő szinten tanuljon. A párt­előadók saját sorainkból kerül­nek ki. Jelenleg 11 pártelőa­dónk van. Alapszervezetünk tagjaival a beszélgetések szep­tember 4 tői október 16 ig tar­tanak. Azt, hogy ki mikor vesz részt a beszélgetésen, műszakok szerint, osztottuk be. Szerveze­tünk minden egyes tagja konk­rét feladatot kap, s ez szerin­tem szavatosság arra, hogy mind a pártmunkában, mind pe­dig a termelés terén még jobb eredményeket érjünk el. Szi­lárd meggyőződésem, hogy amit elvállalunk, azt teljesítjük is. FÜLÖP IMRE A kritika és az önkritika a pártmunkában kiegészíti és fel­tételezi egymást. A tagkönyv- cserével kapcsolatos beszélge­tések eddigi tapasztalatait ele­mezve Őszi László elvtárs, a Párkányi IŠtúrovo) Járási Épí­tőipari Vállalat üzemének párt­elnöke azért hangsúlyozza: — Ez az, amire gondot kell fordítani. A pártszervezetnek 26 tagja és 4 tagjelöltje vám. Közülük eddig hatan vettek részt beszél­getésen. Hatan mondták el sze­mélyesen — a pártalapszerve­zet bizottsága előtt a vélemé­nyüket, amikor saját tevékeny­ségük, politikai, ideológiai, er kölcsi magatartásuk került mér­legre. — Úgy tapasztaltuk — mond­ja a pártelnök —, hogy a véle­ményekben megnyilvánult az igény: helyesek legyenek a ha­tározatok, és következetes le­gyen a végrehajtásuk. Persze mindenki a maga portáján ke­reste a jobb végrehajtás lehető­ségét. Senki sem mutogatott másra, senki sem hárította el a felelősséget. Ez érthető is, jó is. Figyelmeztettük azonban elvtársainkat, hogy nemcsak az önkritikának van létjogosultsá­ga, hanem szükséges a jobbító szándékú bírálat is. A politika megvalósulásának, a határozatok végrehajtásának kérdéséből kiindulva így került szó a beszélgetések során a konkrét helyi, munkahelyi prob­lémákra. A kritikai észrevéte­lekre és konkrét orvoslási ja­vaslatokra. — Közvetlen, személyes ta­pasztalatok hitelesítették az észrevételeket — magyarázza —, és nem most hangzottak el először, de persze a hasznosít­ható javaslatokat azonnal ren­deztük, rendszereztük. így ju­tottunk el a tennivalók megha­tározásához. Elmondja, hogy a párttagok személyes felelősségének erősí­tése iránti igény nyilvánult meg a pártmegbízatásokkal kapcsolatos megjegyzésekben. A párttagok beszámoltak meg­bízatásaik sikeres teljesítéséről, de bírálták a pártmegbízatás nemegyszer formális voltát, vagy őszinte önkritikát gyako­roltak, hogy maguk csak gyen­ge hatásfokkal, formálisan tel­jesítették az elvállalt pártmun­kát. Többen kértek megbízatást, feladatot, de szóvá tették, hogy azok valóban személyre szóló­ak legyenek, lehetőleg valame­lyik párthatározathoz kapcso­lódjanak, és teljesítésüket idő­ről időre kérje számon a párt­bizottság. Nyilvánvaló tehát, hogy eb­ben a pártszervezetben megszo­kott, normális stílus a nyílt beszéd. Nemcsak a dolgok, ha­nem a személyek néven neve­zése is. Érdemes vizsgálat tár­gyává tenni, hogy milyen párt- feladatokat kaptak, akik már részt vettek a beszélgetésen, és milyen vállalásokat jelentettek be. — Fontos, hogy az elvtársi kapcsolatok még erősebbek le­gyenek — mondja a pártelnök —, javítsuk meg tehát a szerve­zeten belüli emberi kapcsolato­kat. Ezért kapta František Hájik elvtárs pártfeladatul: tartsa számon a tagok élet- és mun­kajubileumainak időpontját szervezze meg a méltó, s ilyen­kor fontos ünneplést. — Idejében neveljen maga helyett utódot munkahelyén is a kommunista — állapítja meg. Ezt Rudolf Miroš elvtárs kap­ta pártfeladatul. Ö egyébként vállalást is jelentett be: a kö­vetkező években aktivista lesz az ifjúsági szervezetben. — Jogos igény — mondja a pártelnök —, hogy tartalmasab­bá színvonalasabbá tegyük a taggyűléseket, jobban készítsük elő, a tagság kapjon több, fo­lyamatos információt, nem is annyira az országos, hanem a helyi, az üzemi kérdésekről, le­gyen több a taggyűléseken az önállóan kezdeményezett napi­rendi téma. Tapasztalt tisztségviselő Ju­hász József elvtáTS. Ö kapta te­hát pártfeladatul, hogy segít­sen előkészíteni, megszervezni a taggyűléseket, legyenek azok színvonalasabbak, mint eddig voltak. — Kritikusan, önkritikusan foglalkoztunk az ideológiai képzettség fogyatékosságaival — magyarázza. — Első lépés, szükséges lépés tehát a kép­zettség javítása. Amit már alap­fokon kell kezdeni. Ezért kapta Somogyi Mihály elvtárs pártfeladatul: küszöböl­je ki az oktatásból, az alapfo­kú tanfolyam résztvevőinek ki­választásából is a formalizmust, igazítsa a tanfolyamot a helyi politikai szükséglethez, a hall­gatóság igényéhez előképzett­ségéhez, kísérje figyelemmel a hallgatók fejlődését, az okta­tás-nevelés hatékonyságát. — Elképzelhető, hogy csak úgy magától valósul meg a tö­megszervezetekben a párt veze­tő szerepe? — kérdi a pártel­nök, mindjárt válaszol is: — Erősíteni kell a pártszervezet tömegkapcsolatait. Vad Imre elvtárs, aki egyéb­ként a CSSZBSZ üzemi szerve­zetének elnöke, pártfeladatul kapta tehát: a kommunisták közreműködésével hasson oda, hogy a pártszervezet eszmei irányításának érvényt szerezze­nek a tömegszervezetek tagjai köréiben. A beszélgetések hasznosításá­nak konkrét, helyi, úgymond „testre szabott“ lehetőségeit és módozatait, a szavaktól a cse­lekvésig vezető utat megkeres­ték és megtalálták. Önállóan és alkotó módon. Milyen lesz a folytatás? — Két nagyon fontos mun­kahelyi kérdés és egy politikai kerül majd napirendre — tájé­koztat. — Az egyik munkahelyi kérdés a munkabiztonság foko­zása. Másik a takarékosság, fő­leg a szállítórészlegen, de per­sze más munkaterületen is. A politikai kérdés pedig a világ­nézeti nevelő munka hatékony­ságának fokozása. És persze megjegyzi*. — Nem feledkezünk meg ar­ról, ami fontos. Amire fel kell figyelni. Magunknak, másoknak is ta­nulságul szolgál, ha megismé­teljük, hogy mi is az: a kritika és az önkritika a pártmunká­ban kiegészíti és feltételezi egymást. HAJDÜ ANDRÄS VÁLLALTUK — TELJESÍTJÜK HOGY NE LEGYEN FORMÁLIS A BESZÉLGETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom