Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-01 / 206. szám, szombat
A társadalmi fejlődés egyre igényesebb feladatok elé állít bennünket 1979. ÍX. 1. fFolytatás az 1. oldalrólf együtt megnehezítette termékeink értékesítését a tőkés piacon. Amint a XV. pártkongresz- szus és a Központi Bizottság ülései leszögezték, ez a helyzet egészen üj követelményeket támaszt egész népgazdaságunkkal szemben. Strougal elvtárs a továbbiakban értékelte a XV. pártkongresszuson kitűzött feladatok eddigi teljesítését. Leszögezte, hogy általában sikerrel fejlesztjük gazdasági erőnket és javítjuk a termelőerők struktúráját. 1976—78-ban a nemzeti jövedelem 14 százalékkal és az ipari termelés 17 százalékkal nőtt. Gazdasági fejlődésünk legnagyobb gyengéje azonban, hogy a hatékonyság nem növekszik megfelelő mértékben. Az elmúlt három és fél év alatt ezen a téren némileg javult a helyzet, de általában nem sikerül eleget tenni a követelményeknek. Elsősorban nem sike- rült kellő mértékben csökken- tenünk a termelés anyag- és energiaigényességét. Kiviteli áraink kb. 50 százalékkal kisebb mértékben emelkednek, mint a behozatali árak. Ezeket a tényeket nem azért említjük i— hangsúlyozta Štrougal elvtárs —, tiogy érveket adjunk azok kezébe, akik Nyugaton ellenünk beszélnek és gazdasá-< gunk válságáról terjesztenek mendemondákat. Ezt csak azért teszik, hogy elkendőzzék saját mély, egyre nehezebben meg' oldható gazdasági és szociális problémáikat. Szocialista gaz-i daságunk elég erővel rendel** kezik ahhoz, hogy az új, fel-* merülő problémákat megoldja. Ennek ellenére a fejlődésnek ezt az irányzatát nem hagyhat* ■juk figyelmen kívül. Legfonto-* sabb feladatunk a minőség ja-< vitására, a hatékonyság növelésére és a nagyobb gazdaságosságra vonatkozó irányvonal teljesítése. Ez mindenkire vo- natkozik a termelésben és a nem termelési szférában is. Ha összehasonlítjuk a társadalmi munkatermelékenység fejlődé-1 sét, a nyersanyagok felhasznál lásának hatékonyságát, az áN lóalapok és a beruházások haj tékonyságát, a tudomány és a technika eredményei elsajátít tásának gyorsaságát a nemzetközi mutatókkal, nyilvánvaló, hogy gazdaságunkban még sok mindent kell tennünk. Nyíltan szembe kell nézni a valósággal. Az egész népgazdaság szükségleteivel összhangban Az idei feladatok teljesítésével kapcsolatban leszögezte, hogy nem lehet célunk csupán a bruttó termelési terv teljesítése, a termékszerkezetnek meg kell felelnie a hazai és a külföldi piac, a beruházások, tehát az egész népgazdaság szükségleteinek. Rámutatott, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatokban idén fokozódott az egyensúly hiánya, egyes ágazatokban még kedvezőtlenebb lett a szállítmányok és a pót- alkatrészek szállításának teljesítése. Egyes üzemek csak saját érdekeiket nézik, és így különböző anyagok, alkatrészek hiányoznak a végtermékek előállításához, a beruházások befejezéséhez, és ez csökkenti közös munkánk hatékonyságát. Egyes gazdasági szervezetek hibásan úgy vélekednek, hogy a terveket módosítják majd. Ezzel azonban senki se számítson. Csupán azokat a tényeket vesszük figyelembe, amelyek a külső hatások szempontjából érintették a vállalatokat és termelési-gazdasági egységeket, és amelyeket a termelés nem befolyásolhatott. Idén, elsősorban az év elején felmerült energetikai nehézségek következtében nem sikerült elérni a megfelelő viszonyt az átlagkeresetek növekedése és a munkatermelékenység növekedése között. Annak ellenére, hogy a helyzet hónapról hónapra javul, nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a bérek teljes mértékben megfeleljenek a valódi termelésnek. Strougal elvtárs beszéde to< vábbl részében a tüzelőanyagős energetikai helyzetről be* szélt. Rámutatott, hogy az egész világ számára létkérdés az elegendő energia biztosítás sa a további fejlődéshez. Nálunk az elmúlt 30 év alatt a feketeszén fejtése 70 százalék-* kai növekedett, a barnaszéné pedig négyszeresére emelke-* dett. A kőolajfogyasztás 37- szer lett nagyobb. A villanyenergia termelése és fogyasztása 30 év alatt 9-szeresére növekedett. Annak ellenére, hogy színvonalas tüzelőanyagenergetikai alappal rendelkezünk, több fontos problémát kell megoldanunk. Az ipari beruházások csaknem egyharma- dát a tüzelőanyag és energia biztosítására fordítjuk. Ennek ellenére ez a tényező határozza meg a legnagyobb mértékben népgazdaságunk további fejlődését. Még akkor is, ha a felj tételezések szerint 1980 után az energiafogyasztás növekedése lassúbb lesz, mint ebben az ötéves tervidőszakban. A tüzelőanyag-energetikai mérleg alapvető távlati niegul- oldásät a nukleáris energia felhasználása jelenti. A XV. párt- kongresszus határozataival összhangban megteremtjük a feltételeket a nukleáris energetika fejlesztéséhez, aktívan bekapcsolódunk a KGST-tagorszá- gok együttműködésébe, és ezen a téren is bővítjük együttműködésünket a Szovjetunióval. Az utóbbi időben számos jelentős megállapodást kötöttünk atomerőművek építéséről és a szükséges technológiai berendezések gyártásáról. A Jaslovské Bohunice-i atom- erőmű első blokkjának próbaüzemeltetésével megkezdődött nálunk az atomenergia ipari felhasználásának korszaka. Az év végén a második blokkot is üzembe akarjuk helyezni. Jaslovské Bohunicében további két blokk, Dukovanyban pedig négy blokk épül. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ezek építése a terv sze- rint haladjon. A szénbányák feladatairól beszélve Strougal elvtárs rámu-< tatott, hogy az előttük álló igényes feladatok megkövetelik a bányák műszaki ellátottságának javítását, a napi teljesítmények további növelését. Energia- gazdálkodásunkban döntő fordulatot kell elérni A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a tüzelőanyaggal és energiával való gazdálkodásban valamint a termelés energiaigényességének alakulásában döntő fordulatot kell elérni. Az előzetes számítások szerint 1981—85-ben lényegesen nagyobb megtakarítást kell elérnünk, mint ebben az ötéves tervidőszakban. Az elsődleges energiaforrások egy főre eső fogyasztása nálunk 7 tonna, ami jelentősen több, mint az NSZK-bari, Japánban, Francia- országban, Svédországban, Ausztriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Lengyelországban. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben bizonyos pozitív változást figyelhettünk meg á tüzelőanyag- és energiagazdálkodásban, nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. A termékszerkezet megváltoztatásával, az új technológia bevezetésével, a tudományos-műszaki haladás érvényesítésével elért megtakarítás részaránya még mindig alacsony. Ha továbbra is ilyen ütemben haladnánk, nem érnénk el a kitűzött célokat. Ezért sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni ezen a téren. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége feladatul kapta mindennemű tüzelőanyag és energia racionális felhasználása programjának kidolgozását. A program tervezete már elkészült, konkrétan tartalmazza a tüzelőanyagok és az energia gazdaságosabb felhasználásának módjait. A program szerint minden ágazatban folytatni kell a tüzelőanyag és energia felhasználásSnak racionalizálását. Sok üzemben olyan berendezések működnek, amelyek energiaigényességük szempontjából nem gazdaságosak. A program ezzel kapcsolatban olyan intézkedéseket javasolt, amelyek 1985-ben 2 millió tonna kőszénegyenérték megtakar rítását eredményeznék 1980- hoz viszonyítva. Bonyolultabb feladat az elavult technológiák okozta nagy tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentése. A program azonban ezen a téren ís több intézkedést javasol. További megtakarításokat érhetünk el az acélfogyasztás csökkentésével. A program szerint jelentős megtakarítások érhetők el a lakásépítésben, és az üzemanyagok felhasználásában. Az utóbbi elsősorban a közlekedésre vonatkozik. Több millió tonna tüzelőanyagot vesztünk azáltal, hogy nem használjuk ki a másodlagos energiaforrásokat, elsősorban a vaskohászatban, a vegyiparban, a távolsági gázvezetékek kompresszorállomásain stb. Jobban kell kihasználni a hulladékanyagok elégetésével keletkező energiaforrásokat is. A tervezett program társadalmi jelentőségű, nagyon igényes feladatot jelent — mondotta Strougal elvtárs rámutatva, hogy teljesítése nem lehet csupán az energetikai dolgozók ügye. A tüzelőanyagok, az energia és az üzemanyagok racio- nális felhasználását szolgálta a kiskereskedelmi árak júliusban végrehajtott módosítása is. A tapasztalatok felhasználásával A 0. ötéves tervidőszak tapasztalatait fel kell használni az 1981—85. évi terv kidolgozásában. A legfontosabb kérdés az, hogy a következő öt- éves tervidőszakban hogyan sikerül fokoznunk az anyagok, nyersanyagok és az energia felhasználásának gazdaságosságát. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell javítanunk munkánk minőségét. Ugyanakkor reálisan értékelnünk kell az egyes ágazatok feltételeit és lehetőségeit, és ennek alapján kell kitűznünk az igényes, de ugyanakkor teljesíthető célokat i— emelte ki Ľubomír Strougal. Ennek az ötéves tervnek a tapasztalatai bizonyítják, hogy a minőségről és a műszaki színvonalról nem dönthetünk egyedül. A gyorsabb előrehaladás feltétele az integráció, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott kooperáció, a többi országgal folytatott együttműködés.' Az Irányítás minden szintjén fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést. A 7. ötéves terv előkészítése során fontos feladat annak biztosítása, hogy gazdasági céljaink minden szempontból anyagilag biztosítottak legyenek. Az építkezési beruházásokat elsősorban a fennálló aránytalanságok megszüntetésére kell irányítani. A hatékonyság növelése, a minőség javítása, a termelékenység növelése elképzelhetetlen az irányítás és a tervezés módszereinek tökéletesítése nélkül. Az utóbbi időben több változást eszközöltünk irányítási rendszerünkben, és ezek már éreztetik hatásukat. A párt Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány már megtárgyalta a további elvi jelentőségű intézkedéseket, amelyeket úgy konkretizálunk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban már a gyakorlatban is érvényesülhessenek. Hat hét telt el azóta, hogy a kormány döntést hozott egyes kiskereskedelmi árak emeléséről — állapította meg Ľubomír Štrougal. Ezt a lépést nehéz szívvel tettük meg. Tudjuk, hogy az ilyen intézkedések nem lehetnek népszerűek, még azok körében sem, akik figyelemmel kísérik a hazai és a nemzetközi gazdasági fejlődést. Szükséges intézkedés Elvtársak, ne tegyük meg a szükséges gazdasági intézkedéseket csak azért, mert ezek nem népszerűek? A tények és a konkrét helyzet a döntő, és ezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Már azért sem, mert célunk a társadalom egészséges, sokoldalú fejlődése, a személyi és a társadalmi fogyasztás egyre jobb kielégítése. Ha nem így járnánk el, számolnunk kellene azzal, hogy a következő években súlyos következmények merülnének fel. Számos ok következtében •— elsősorban a tőkés piac árainak gyors emelkedésével összefüggésben— nem érj tik el a terve zett nemzeti jövedelmet, és ezért felhasználásának meg Skell felelnie munkánk valós eredmé nyeinek. A beruházások korlátozásával is hozzá kell járulni a gazdasági egyensúlyhoz. A nemzeti jövedelme fel haszna lásának többi területén is konkrét intézkedéseket kell foganatosítani a gazdaságossá* növelésére. Ezzel összefüggésben tervszerűen kell irányítani egyes területeken a személyi fogyasztás növekedését is. Természetesen, hogy a behozott nyersanyagok és anyagok növekvő árát nem tükrözhetek gépiesen a kiskereskedelmi áraik. A nyugati világiján tapasztalható ösztönös áremelkedést ná lünk nem érvényesítjük, de ezt a fejlődést nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezért döntöttünk a kiskereskedelmi árak módosításáról azon a területen, ahol a magasabb árak csők ken the tik a fogyasztást, első sorban a tüzelőanyag, az tizem anyagok, a hő és az energia területén. Az árrendezés során figyelembe vettük az árak ösztönző szerepét a hazai piac szükségleteinek kielégítésében Nyíltan megmondjuk —mondotta Strougal elvtárs —, hogy az árak rendezésének befolyásolnia kell az adott területeken a fogyasztás gazdaságosságált. Senki számára sem lehet kö zöm bős, hogy hogyan használjuk fel a drágán előállított forrásokat. Minden eszik őzzel küzdeni kell a pazarlás ellen, Közvéleményünkben a legtia gyobb figyelmet az keltette, hogy megváltozott a gyermekek ruházatához való állami hozzájárulás formája. A valóságban csak a forma változott meg. megszűnt az eddigi ártá mogatás. Ezt a támogatást évi 2,6 milliárd korona értékben családi pótlék formájában kapják a gyermekes családok. Ez az összeg valamivel magasabb, mint a kiskereskedelmi árak eddigi támogatása. így ezt az összeget teljes mértékben a gyermekes családok kapják, miközben megakadályozzuk, hogy előnyben részesüljenek azok, aikiik erre nem jogosultak. így volt ez pl. azelőtt a külföldi turisták és egyes felnőttek esetében. Természetesen nagyobb az árak differenciálódása, elsősorban a jó minőségű nyersanyagokból készült munkaigényes termékeknél, amelyek iránt a legnagyobb a kereslet, és amelyek gyorsan eltűntek a piacról. Az árak nivelizálása semmihez sem vezet, csupán gyengíti a szükségletek jobb kielégítésére és a termékek műszaki-gazdasági sz í n v o na 1 á n atk emelésére kifejtett törekvést. Az árak minőség- és haszon- érték szerinti differenciálása helyesen érvényesült a kiskereskedelmi árak rendezése során. Természetesen tudjuk, hogy ezek az intézkedéseik nem éreztetik hatásukat egyformán az egyes családokban, mivel a fogyasztás színvonala is eltérő. Nem titkoljuk azonban, hogy nyomást akarunk gyakorolni a nagyobb gazdaságosságra. Természetesen fontos, hogy a termelés a kereskedelemmel együttműködve fokozatosan megfelelő választékú gyermekárut juttasson az üzletekbe, és így kielégíthessük a keresletet. Meggyőződésünk, hogy a termelők megoldják ezt a feladatot. Az irányítás minden szintjén A hatékonyság és a gazdaságosság növelésének követelménye nemcsak a termelésre vonatkozik, az állami és irányítási apparátust és az egész nem termelési szférát is érinti. Az elemzések azt mutatják, hogy nem'kívánatosan növekszik az adminisztratív apparátus. Ezen a téren is intézkedéseket készítünk elő, amelyek az adminisztratív apparátus csökkenéséhez, a szakkádereik jobb kihasználásához vezetnének. A kormány további intézkedéseket is tett a gazdaságos* ság fokozása érdekében. A szolgálati gépkocsik benzinfogyasztását az 1975. évi szintre kell csökkenteni, és a szolgálati gépkocsik számát is csökkentik. Jövőre további 20 százalékkal csökken a szolgálati gépkor csjlk benzinfogyasztása. További intézkedéseket készítenek elő az állami és társadalmi eszikö' zök jobb és gazdaságosabb felhasználására. Az Irányítás egyes szintjein, az egyes intézményekben, ini« nisztériumokban, tem»elési-gaz-» dasági egységekben és válla latokban elért eredmények különbözőségének egyik oka a vezető káderek munkájának eltérő színvonala. Az irányítás az emberektől függ. Ez vonatkozik a kormányra, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok, a műhelyek, a hivatalok, irodáik irányítására is. Sok olyan ember él köztünk, aki jól tud Irányítani, és nagyon jó eredményeket ér el. Ugyanakkor egyesek másra hárítják felelősségüket, visszariadnak a szükséges kockázatvállalástól, vagyis szélcsendbe húzódnak, úgy gondolkoznak, hogy „valahogy majd csak lesz“. Nyilvánvaló, hogy a társadalmunk előtt álló növekvő igények elsősorban a vezetőkre vonatkoznak. Ezt a kritériumot’ kell szem előtt tartanunk a konkrét kádermunkában. Vagyis a legjobb képességű, politikailag és szakmailag fejlett embereket kell a felelős funkciókkal megbízni, és elsősorban az eredményeik szerint kell őket értékelnünk. Ugyanakkor érzékenyen, elvtársiasan, de kompromisszummentesen le kell vonni a következtetéseket azok esetében, akik ismételten hibát követnek el, és munkájukat nem tudják elvégezni. Ez nincs ellentétben a káderek stabilitásának elvével. Ez ugyanis nem értelmezhető úgy, hogy az, aki egyszer vezető lelt, automatikusan a nyugdíjig vezető lesz. Ezek a kérdések szorosan összefüggnek a vállalatok és az egyének érdekeivel, de nem értik meg őket mindenütt valamennyien. Éppen ezért ezen a téren hatékony munkát kell végezniük az állami és gazdasági szerveknek, a pártszervezeteiknek és szakszervezeteknek. Valamennyiünk célja, hogyazösz- szes állampolgár érdekében sikeresen megvalósítsuk pártunk gazdasági és szociális programját. Tőlünk függ 'A szocialista építés mai szakasza növekvő igényeket támaszt egész társadalmunkkal és minden egyes tagjával szemben. Világosan elválasztja egymástól azt, ami egészséges, amit tovább kell fejleszteni, attól, ami elévült, ami nem vált be, amit fel kell számolni. Az új problémáikat és feladatokat nemcsak a világgazdaság változó helyzete, hanem, társadalmunk egyre magasabb színvonala is okozza. Ezek objektív tényezők, amelyeket nem változtathatunk meg. Saját munkánk azonban teljes mértékben tőlünk függ. Munkánkat állandóan javítanunk kell, úgy, hogy megfeleljen a növekvő igényeknek és szükségleteknek. Ma a bonyolult szociális-gazdasági helyzetben az egész világot összekapcsolják a kölcsönös munkamegosztás szálai. A szocializmus, amely már számtalanszor bebizonyította előnyeit a többi társadalmi rendszerrel szemben kétségtelenül eredményesen oldja meg a mai problémákat is. Mi Csehszlovákiában is meg tudjuk ezeket oldani, mivel megvannak ehhez az alapvető feltételeink, tőlünk függ, hogyan használjuk ki ezeket. Strougal elvtárs befejezésül még egyszer köszönetét mondott mindazoknak, akik népgazdaságunkat ellátják tüzelőanyaggal és energiával. Jókívánságait fejezte ki közeledő ünnepük alkalmából, további sikereket kívánva nekik. Alcímek: ÜJ 6^3
