Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1979-09-20 / 222. szám, csütörtök
Sok a tennivaló a földeken KOMLÓSZ0RET UTÁN A prievidzai járás fö Idánű veséi az ország legjobb mezőgazdasági dolgozói közé tartoznak. Ez mindenekelőtt a példás munkaerkölcsnek, a tervfeladatok hiánytalan teljesítésének, de főleg az agrotechnikai eljárások helyes alkalmazásának az eredménye. Ez tükröződik vissza az. őszi csúcsmunkák kezdetének az időpontjában is. Tulajdonképpen milyen feladatok várnak a prievidzai járás mezőgazdasági dolgozóira az idei őszön? Kérdésünkre a járási mezőgazdasági igazgatóságon kerestük a választ. Ladislav Mašlonka főagronómus éppen a mezőgazdasági üzemekből beérkezett jelentéseket tanulmányozta. Az idei feladatok nagyságát és jelentőségét u következő szavakkal érzékeltette. — Az őszi mezei munkák próbára teszik a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szervezőképességét. Jobban, mint bármikor azelőtt. Az őszi repcét járásunkban már mindenütt elvetették. A bab és a mák begyűjtésével is végeztek. Most az istállótrágya leszántásán, a mélyszántáson és az ősziek alá való talajelőkészítésen van a sor. Sok helyütt nagy gonddal végzik a talaj meszezését ís. A mezőgazdasági üzemekben nagy gondot fordítanak az évelő takarmánynövények begyűjtésére és a burgonyaszedésre. — Milyen szervezési • intézkedéseket tettek az őszi csúcs- munkák mielőbbi elvégzéséért? — Tekintettel arra, hogy szeptember és október hónapokban sok a tennivaló a földeken, járási politikai-szervezési tervet dolgoztunk ki. Ennek megtartása minden mező- gazdasági üzem számára kötelező. Természetesen ezt a tervet mindenütt a saját feltételeikhez és szükségleteikhez szabva alkalmazzák. A gépeket mindenütt Idejében előkészítették. Sajnos azonban nagy részük elöregedett és nincs belőlük elegendő. Ezért a rendelkezésre álló gépeket céltudatosan és ésszerűen két- vagy nyújtott műszakban üzemel- tetik. Az őszi munkák elvégzéséhez a prievidzai járásban is igényt tartanak a társadalmi segítségre, mindenekelőtt a burgonya, a cukorrépa és a zöldség betakarításában. A Munkaérdemrenddel kitün- • tetett prievidzai SZNF Efsz azok közé a közös gazdaságok ]án Gatial mérnök büszkén mutatta a silókukorica-lermést közé tartozik, melyek a helyes agrotechnikai eljárások alkalmazásával és a jó munkaszervezéssel évek óta figyelemreméltó eredményeket érnek el a növénytermesztésben. A szövetkezet 2100 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 1300 hektár a szántó. Tulajdonképpen hét község határában gazdálkodnak. A hét termelési központ irányítása nagy hozzáértést, áttekintést igényel. Annál is inkább, mert nem mindenütt egyformák az éghajlati és talajviszonyok, s így nem egyformák a hektárhozamok sem. Például a prievidzai körzetben sokkal kedvezőbb terméseredményeket érnek el, mint a handlovái körzetben. Ez az egyik indítéka annak, hogy nagy súlyt helyeznek a talaj termőképességének a fokozására. Az őszi munkák menetéről fán Krehňaný főagronómussal beszélgettünk. — Nagy munka vár ránk az Ősz folyamán — mondotta. — Kapásokkal jó termést takaríthatunk be. Betakarításuk, elszállításuk rendkívül igényes a gépek és a szállítóeszközök szempontjából. Az őszi munkákat a kidolgozott ütemterv szerint végezzük. A prievidzai földművesek nagy burgonyatermesztők is. Idén mintegy 120 hektáron ültettek burgonyát. Korai burgonyából például egy 13 hektáros parcellán 200 métermázsás hektárhozamot értek el. Most kezdték meg a kései burgonya betakarítását. Ez azonban csak egy részét képezi annak a sokféle munkának, amelyet jelenleg végeznek. Megkezdték a 201 hektáron termesztett silókukorica betakarítását, 330 hektár földnek pedig istálló- trágyára van szüksége, s egy úttal elő keM készíteni a talajt az őszi vetések alá. — Van-e elegendő gépük? —■ kérdeztük a főagronómust. — Van. Csak «t gépek minőségével nem vagyunk elégedettek. A középszántást 10 traktorral végezzük, az istállótrá- gya hordásánál egy bagger és néhány tehergépkocsi dolgozik. Elégedetlenek vág yumk a siló- kukorica betakarító technikával. Van egy önjáró- és két traktor után akasztható szecskázónk. Mindhárom nagyon elnyűtt állapotban van. Nem tudom, hogyan bírják ki a betakarítás végéig, hiszen minden hektáron legalább 500 métermázsa silókukorica termett, amire még nálunk nem volt példa... Arról, hogy milyen nehézségek közepette takarítják be az itteni szövetkezetben a silókukoricát, személyesen is meggyőződhettünk. Malá Causa község határában kísérőnk, fán Gatial agronómus büszkén mutatta egy 16 hektáros parcella termését. Aznap mind a három szecskázót ide irányították, de a három közül csak egynek vették hasznát. A másikat éppen megérkezésünk előtt vontatták be a gépjavító műhelybe, a harmadik meg ott állt a földön törött tengellyel. Michal Antol, a gazdája nagyon mérges volt. S jogosan. — Kettőből csináltunk egyet, s nincs egyetlen alkatrészünk sem. De nem fog ki rajtunk ez a huncut masina — fogta most már vidámabbra a szót, és már hívta is segítségül a traktorosokat, hogy héberrel emeljék fel a gépet. Amíg ő a javítással volt elfoglalva, a másik kombájnos, Emil Lungauer nagy igyekezettel dolgozott a másik géppel. Nagy zaj fogadott bennünket a Celiny elnevezésű 30 hektáros parcellán, melyen burgonyát termesztettek. Pavol Kocúrik burgonyakiszántóval forgatta ki a földből a termést. A föld felszínére került gumók nagyságából arra következtettünk, hogy jó a burgonyatermés. A helybeli közgazdasági szakközépiskola diákjai segít- keztek a begyűjtésben. Egy darabig még néztük, hogyan ég a munka a kezük alatt. A burgonyát traktorok vontatta pótkocsikon szállították a központba levő osztályo- zóhoz. S amint megszabadultak értékes terhűktől, máris fordul tak vissza az újabb szállítmányért. [OZEF SLUKA Az utóbbi időben gyakran veszi nagyító alá a sajtó a teherpályaudvarokon folyó munkát. A vagonok körforgását akadályozó rendszertelen kiás berakodás tetemes károkat okoz a népgazdaságnak. Igaz ugyan, hogy a késlekedők nem kerülik el a pénzbírságot, ám ezzel az elmarasztalással korántsem oldható meg ez a probléma. Szerencsére azonban nem mindenütt van ez így. Erről valamelyik hétköznapon a Prá- ga-Žižkov-i teherpályaudvaron is meggyőződhettünk. A kora délelőtti órákban javában folyt a szén kirakása. A Prágai Szénraktározó Vállalat dolgozóinak volt mit tenniük, hogy az aznap Tfebušicébôl érkezett szállítmányt — a színültig megrakott, 1350 tonna szenet tartalmazó 45 vagont — mielőbb kiürítsék. Am ez a főváros lakossága, az üzemek, kórházak és iskolák ellátására szánt szénküldemény azon a napon nem volt az egyetlen. Valamivel később befutott Ost- ravából az előre jelzett 800 tonna koksz, az NDK-ból pedig a 24 tonna brikett is. A dolgozók elmondják, hogy a naponta ideérkező, átlagosan 50 vagon tüzelőanyag kirakása ma már nem sok nehézséget okoz. Haladéktalanul gondoskodnak az egyes sínpárokra többnyire két órán belül előálló vagonok kiürítéséről és visszajuttatásukról rendeltetési helyükre. Tavaly csak napközben dolgoztak, az idén azonban — tekintettel a folyamatosan érkező szénküldeményekre — elkerülhetetlenek az éjszakai műszakok. — Az elmúlt hat hónap eredményeivel elégedettek lehetünk A szárított komló illatát árasztják Csehszlovákia két legjelentősebb komlótermő vidékének — a közép- és észak- csehországi kerület —• komló- ültetvényei. Néhány nappal ezelőtt elhallgatott a több mint fél ezer komlószedő-gép zaja, s á 38 ezer komlószedő diák is visszatért otthonába, elfoglalta helyét az iskola padjaiban. A gépesítés, a tízezrek becsületes munkája és a komlószüret jó megszervezésének eredményeként 20 nap leforgása alatt több mint 10 000 hektárnyi területről takarították be a zöld aranyat. Nem minden ok nélkül kapta ezt az elnevezést, mert amellett, hogy sörgyártásunk alapanyaga — a komló adja a sör kellemes, kesernyés ízét és akadályozza romlását — fontos devizaforrásunk is. A Csehszlovákiában termesztett komló kiváló minősége folytán az egész világon keresett áru, mintegy 60 különböző országba szállítjuk. A komló az a ritka növény, amely nem sínylette meg az idei nyár szeszélyeit, az időjárás rendkívül nagy kilengéseit, s a terméshozam a jó minőség mellett csaknem elérte a 10 mázsát hektáronként. Miközben a komlótobozok osztályozásra, csomagolásra várnak a komlótárlókban, hogy aztán az idei termés első szállítmányai elinduljanak Japán, a Szovjetunió, Belgium vagy az NSZK felé, ejtsünk néhány szót az idei komlószürétről. Évtizedes hagyomány már nálunk, hogy a csehországi középiskolák és szaktanintézetek diákjai a szünidő utolsó és az új tanév első napjaiban a komló betakarításában segít- keznek. Az idei komlószüretrő), é prágai diákok részvételéről a SZISZ prágai városi bizottságán Petr Krpatáva>l beszélgettünk, akinek az idén feladatkörébe tartozott a prágai középiskolások komlószüretének megszervezése. — A fővárosban tanuló középiskolások az idén a rakov- níki járás 27 és a lounyí járás 4 egységes földművesszövetke- zetének komlóföldjén szüretelték a „zöld aranyat“. A termés nagy részét [több mint 90 százalékát) a többi járáshoz hasonlóan itt is gépek segítségé — utal Vficlav Uher, a teherpályaudvar főnöke legutóbbi intézkedéseire, amelyeknek célja, hogy mindig elegendő vagon álljon a bányászok rendelkezésére. — Közös érdekünk az is — folytatja — hogy a szenet más küldemények kizárásával, tehát külön szerelvényeken szállítsuk. Ezzel ugyanis lényegesen meggyorsítható a be- és kirakodás. Ennek és a dolgozók kezdeményezésének köszönhető, hogy a žižkovi teherpályaudvaron a kirakodási tervet az idei első félévben mintegy 107 százalékra teljesítették. Ésszerűsítési intézkedéseink is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket — folytatja Václav Uher. —• A dolgozók ma már legfőbb feladatuknak a kocsiegységek arányos megterheléséit tekintik. Míg azelőtt egy-egy vagont átlagosan 6,5 tonna teherrel raktak meg, a ma 7 tonnát kitevő mennyiség jóvoltából ezt a mutatót 107 százalékra teljesítették. A vasutasoknak természetesen a kocsik gyors köriorgásá- ra is gondjuk van. Egy-egy vagon veszteglési idejét 0,7 órára csökkentve, minden egyes hazai, illetve külföldi kocsi esetében hat hónap alatt 5,36 órás, illetve 6,54 órás időmegtakarításról beszélnek. E szinte hihetetlen eredmény hallatán minden bizonnyal indokolt a kérdés; hogyan csinálják? — A teherpályaudvaron — a jelenlegi kb. 25 százalékos munkaerőhiány ellenéire — sem szünetelhet a munka, s ezért mindnyájan kötelesek vagyunk segíteni. A dolgozók megértésüket rendkívüli teljesítményeikkel juttatják kifejezésre. vei takarítottuk be. A gépesített komlószedés során a veszteség minimálisra csökkentéséért rendkívül fontos szerepe van a gép pontos szabályozásának. Az ifjúsági szervezet ellenőrző-járatának fő feladata volt a komlószedőgépek állapotának napi ellenőrzése, hogy a gépi betakarítás ne menjen a munka minőségének rovására. A járatok figyelemmel kísérték az energiafogyasztást, a munkavédelmi és egészségügyi előírások pontos megtartását is. A teljesítmény és hatékonyság növelésére a prágai diákok között is meghirdettük a szocialista munkaversenyt. Ebben kollektívák és egyének versenyeztek egymással a jobb teljesítményért. A legjobb eredményt a prágai ipariskolások érték el. Megtudtuk azt is, hogy a komlószüretelő tanulók ellátása évről-évre javul — a komlótermelő szövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a szállás, koszt és egészségügyi ellátás színvonalának javítására. Ivana Bernatová és Dana Ru~ tóvá, a mosti Gimnázium harmadikos tanulói így összegezték kéthetes komlószüreti tapasztalataikat: — A lounyl járási Cernácicei szövetkezet komlóföldjén dolgoztunk, váltakozva két műszakban kezeltük a fésülőgépeket. Az első müszc .iban dolgozók ébresztője háromnegyed ötkor volt, a délutáni műszak csak éjfél körül tért pihenőre. — A gép mellett érdekes, d« nagy figyelmet igénylő munkánk volt — jegyezte meg Dana. Ivanát elképesztette a szárítógépbe hulló komlótobozok rengetege, „hisz fél liter sör készítéséhez mindössze három toboz szükséges“ — állapította meg komoly szakértelemmel. A diákok számára kétségkívül érdekes komlószüret a diákévek egyik szép emlékét jelenti. A komlóföldeken eltöltött napokat nemcsak a sör juttatja eszükbe, éppúgy felejthetetlen élményeik közé fognak tartozni majd az éjszakába nyúló beszélgetések, vidám tréfák és új barátságok. * Imitf Nagy szerencsének tartják emellett, hogy ma már ritkábban rongálódnak meg a kocsik, mint azelőtt, tehát a sok időt igénybe vevő javításukra is ritkábban kerül sor. Az emberek tisztában vannak köteles* ségeikkel, és azt is tudják, hogy keresetük munkájuk minőségéhez igazodik. Ez a tény is hozzájárul ahhoz, hogy szívesebben vállalják a rendkívüli feladatok teljesítését. A tolatókkal beszélgetünk. Elmondják, hogy a helyszűke miatt a szállítmány berakodására szánt kocsiszerelvényeket kell előnybe részesíteniük. De arra is gondjuk van, hogy az érkező vagonokat haladéktalanul kiürítsék. Ez ugyanis a feltétele mielőbbi visszatértük, nek a bányába. A kocsimesterek tevékenysége is javul. A kocsikat műszaki ellenőrzésnek vetik alá, és ha valamilyen hibát fedeznek fel rajtuk, mellékvágányra állítják, majd a javítóműhelybe irányítják Őket. A kisebb hibákkal egymaguk is megbirkóznak. » • • A žižkovi teherpályaudvaron éjjel-nappal serény munka folyik. A dolgozók nem panaszkodnak. Első félévi munkaeredményeikről mások is példát vehetnének. Ez azonban nem ok arra, hogy megpihenjenek. Mert a velük szemben támasztott igények állandóan növekednek, a munkaerőhiány — bármilyen becsületesen is dolgoznak — érzékenyen érinti valamennyinket. Nehézségeik azonban — a pályaudvar főnökének véleménye szerint — jobb szervezéssel is lényegesen enyhíthetők. KARDOS MÄRTA A meghibásodott silóbetakarító gép (A szerző felvételei) Meggyorsult a kocsik körforgása A társadalmi munkában segít kező diákok a burgonya földön
