Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-20 / 222. szám, csütörtök

ZIMBABWE ÉRTEKEZLET A Hazafias Front előterjesztette rendezési javaslatát (ČSTKJ — Londonban a ZLm­babwe-értekezleten a Hazafias Front küldöttsége előterjesz­tette a Zimbabwe-Rhodesia jö­vőjével kapcsolatos dokumentu­mot, amelynek alapján az ENSZ felügyeletével valóban szabad választásúkat ikellene tartani és létrehozni a független kor­mányt. Az ötoldalas dokumentum kulcsfontosságú részét az a ja­vaslat képezi, hogy hozzanak létre nyolctagú ideiglenes kor­mányzótanácsot, amelyben a Hazafias Fnont négy képviselő­je, valamint Nagy-Britannia és a salisburyi rezsim ikét-ikét (kép­viselője venne részt. Ebben a szervben Nagy-Britannia elnö­kölne, de nem rendelkezne vé­tójoggal. Az átmeneti időszak­nak maximálisan hat hónapig (kellene tartania. A Reuter hírügynökség meg­állapítja, hogy ez a program mérsékeltebb, mint ahogy azt a megfigyelőik többsége feltéte­lezte, és bizonyos mértékig a Hazafias Front ellenfeleinek a malmára hajtja a vizet. Az úgynevezett alikotmányozó értekezlet tegnap zárt ajtók mögött folytatódott a brit kül­ügyminiszter és partnerei, a Zimbabwei Hazafias Front és a salisburyi bábrezsim képviselői között. A keddi tárgyalások végén Abel Muzorewa, a rhodesiai bábrezsim vezetője kijelentette, hogy a Hazafias Front javasla­Végleges döntés Carter indul az elnökválasztáson (ČSTK) — Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára tegnap­ra virradóra közölte: Carter el­nök végleg eldöntötte, hogy újabb négyéves időszakra meg­pályázza az elnökséget, és in­dul az 1980-as elnökválasztá­sokon. Carter döntését néhány nap­pal azután hozták nyilvánosság­ra, hogy Edward Kennedy ki­jelentette: a Demokrata Párt je­löltjeként indulni szándékozik az 1980-as elnökválasztásokon. Kennedy ezt a kérdést csak az év végén dönti el. tai a rhodesiai válság rende­zésére „nevetségesek és elfo­gadhatatlanok." Állítólag ha a brit kormány nem tanúsít „több megértést“ a salisburyi küldött­ség javaslataival szemben, Mu­zorewa püspök küldöttségével együtt hazautazik. Ez az ultimátum fokozta a fe­szültséget a konferencia részt­vevőinek körében, pedig több brit diplomata a Hazafias Front konstruktív javaslatai halla­tán a tárgyalásoknak sikert jó­solt. A VNA nyilatkozata (ČSTK) — A VNA vietnami hírügynökség nyilatkozatot tett közzé, amelyben cáfolja a BBC brit rádióállomásnak Vietnam­ról terjesztett koholmányait. A BBC a Demokratikus Kam­bodzsa rádióállomásra hivat­kozva jelentést közölt, misze­rint állítólag „vietnami repülő­gépek két kambodzsai tarto­mány fölött mérgező anyagoikat permeteztek“. Mint ismeretes, a Demokratikus Kambodzsa rá­dióállomás Dél-Kínában van. A VNA-t felhatalmazták annak közlésére, hogy ez a hír alap­úi lan. Brjanszk városát az Októberi Forradalom Érdemrenddel tiintették ki Mihail Szuszlov beszéde a SALT-vitáról és a szovjet—kínai kapcsolatokról (ČSTK) — Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja kedden Brjanszk városát az Októberi Forrada­lom Érdemrenddel tüntette ki a Nagy Honvédő Háború idején tanúsított hősiességéért, a szo­cialista és a kommunista épí­tésben elért sikereiért. Ez alkalomból mondott be­szédében a SALT—II. szerző­dés körül az Egyesült Államok­ban kialakult vitáról szólva Mihail Szuszlov ismételten le­szögezte: a hadászati támadó- fegyverek korlátozásáról meg­kötött szovjet—amerikai szer­ződés ésszerű kompromisszum, amely mindkét fél alapvető ér­dekeinek f ig y elembevé télé v e 1 jött létre. Az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének meg­tartásával megkötött szerződés politikai jelentősége messze túlnő a közvetlenül benne fog­lalt katonai-stratégiai kérdése­ken. Gyakorlati megvalósítása megnyithatná az utat a fegy­verkezés további csökkentése, a nemzetközi légkör megjavítása, valamint a különböző társadal­mi rendszerű országok között a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése előtt. Mihail Szuszlov beszédének következő részében a szovjet— kínai kapcsolatokról szólt. Töb- i>ek közölt rámutatott: Jól is­mert az e kérdésben elfoglalt elvi álláspontunk. Határozot­tan elítéljük a maoizmus ideo­lógiáját és politikáját, mert az mélységesen ellenséges a mar­xizmus—lenlnizmussal, a szocia­lizmus érdekeivel, a békével és a népeik felszabadító harcával szemben. A kínai vezetésnek az egyenjogúságon alapuló tár­gyalásokat javasoltuk. A szovjet —kínai államközi kapcsolatok normalizálására törekszünk a békés egymás mellett élés el­veinek szellemében. Ez az ál­láspontunk változatlan. A MENTEN PERT ÚJRA ELHALASZTOTTÁK (ČSTK) — A holland igaz ságügyminisztérium ismét el­halasztotta a Pieter Menten háborús bűnös elleni bírósági eljárást. Menteni még 1977-ben ítélte el az amszterdami bíróság azokért a bűntetteikért, ame lyeket a második világháború idején a lengyel és a szovjet nép ellen elkövetett. Akkor a büntetés 15 évi szabadságvesz­tés volt. A holland legfelsőbb bíróság most ezt az ítéletet „formális hibák miatt“ érvény­telenítette. Ez év májusában a holland igazságszolgáltatás, felújította a Menten-pert. A tárgyalásnak szeptember 25 én kellene kez­dődnie, de a háborús bűnös ügyvédjének ismét sikerült a tárgyalást elhalasztania. Közlemény Bohuslav Chňoupek izlandi látogatásáról (ČSTK| — Bohuslav Chüou­pek csehszlovák k ültig ynrni- niszler izlandi hivatalos láto­gatásáról közleményt adtak ki, amely egyeljek közt megálla­pítja: a csehszlovák külügymi­niszter kollegájával, Benedikt Gröudallal az időszerű nem­zetiközi kérdésekről, valamint a c seth sz 1 ov áik—izla n di kap cső la­tokról tárgyalt. Ezzel kapcso­latban a közlemény hangsú­lyozza, hogy a két ország kap­csolatai a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítása érdekében fejlődnek. A meg- beszé lések megerősí tett ék, hogy jók a feltételek Csehszlo váikia és Izland baráti kapcso­latainak és együttműködésének további elmélyítésére. Nemzetközi kérdésekről tár­gyalva, a két fél megerősítet­te a csehszlovák, illetve az iz­landi kormány eltökéltségét, hogy szigorúan teljesítik a helsinki Záróokmány határoza­tait. Ezzel kapcsolatban ki­emelték a helsinki konferen­cián részt vett államok képvi­selői madridi tanácskozásának jelentőségét. Bohuslav Chňou­pek rámutatott annak szüksé­gességére, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel párosuljon. A két miniszter eszmecserét folytatott a közel- keleti helyzetről, valamint hangsúlyozta az el nem köte­lezett országok mozgalmának jelentőségét. A két fél véle= ményt cserélt a fegyverkezés leállítását, vagy legalábbis kor- látozását érintő hatékony in* tézkedésekről is. Bohuslav Chňoupek ezzel kapcsolatban rámutatott a Varsói Szerződés tagállamai azon javaslatára, hogy a világ államok kötelez­zék magukat, miszerint a nem­zetközi kapcsolatokban nem al­kalmaznak erőszakot. Az izlandi—csehszlovák kül­ügyiül Lniszteri megbeszélések ­nek konstruktív jellege volt —* állapítja meg a közlemény. a ANDREAS VAN AGT holland miniszterelnök Christoph van dér Klaauw külügyminiszter kí­séretében hivatalos lengyelor­szági látogatásra tegnap meg­érkezett Varsóba. AZ IRÁNI kormány rendeleto értelmében a minisztériumok­ban, állami hivatalokban és üze­mekben hetemként csak egy munkaszüneti nap lesz, éspedig a péntek, a 40 órás munkahét megtartásával. i WMB ■V.’s ... I. — ü nne pé 1 yese n f e 1 szó 1 ít ja az államokat, hogy aktívan se­gítsék a leszerelés céljainak el­érésével kapcsolatos nemzetkö­zi együttműködés fejlesztését, megerősítését és elmélyítését, ahogy azt a 10. rendkívüli ülés­szak meghatározta és hogy e cél érdekében 1. tegyenek kezdeményező lé­péseket az atomháború fenye­gető veszélyének megszünteté­sére, azon új határozott intéz­kedések megvalósítására, ame­lyek a fegyverkezési verseny leállítására irányulnak, és az általános és teljes leszerelés­hez vezetnek. 2. Aktívan használják ki ki­záró lagos jogukat, hogy részt ■vegyenek a leszerelésről foly­tatott tárgyalásokon, ahogy azt a 10. rendkívüli ülésszak záró- dokumentuma megerősíti. 3. Aktívan vegyenek részt a leszerelést érintő intézkedések­ben, figyelembe véve mind a nemzetközi, mind a nemzeti biztonság biztosításának érde­keit az alapokmánnyal össz­hangban, és aktívan vegyék ki részüket az intézkedésekből. 4. Becsületesen és párhuza­mosan vezessék a különböző irányokban és különböző kér­désekről folytatott leszerelési tárgyalásokat, beleértve a bíza­tom megerősítésére irányuló megfelelő intézkedéseket, arra törekedve, hogy ezek a tárgya­lások kölcsönösen kiegészítsék egymást, és minél hamarabb határozott lépésekhez vezesse­nek a leszerelés területén. 5. Minden erejükből töreked­jenek arra. hogy a fegyverke­zés beszüntetéséről és a lesze­relésről folyó tárgyalások fo­lyamatosak legyenek, minél gyorsabb iramban haladjanak, IX. 20. és e célok érdekében ne kös­sék össze ezeket a tárgyaláso­3 kát olyan kérdésekkel, amelyek nem vonatkoznak közvetlen tárgyukra. 1979 6. A leszerelési tárgyalások folyamán törekedjenek arra, hogy ezek a tárgyalások meg­előzzék azoknak a fegyverek­nek a minőségi fejlődését és •felhalmozását, amelyek e tár gyalások tárgyát képezik és le. bet őség szerint előzzék meg a nagy pusztító erejű, mindenek­előtt a tömegpusztító fegyver- rendszerek új fajtáinak létre­hozását . 7. Biztosítsák, hogy az álta­lános érdeklődésre számot tar­tó sokoldalú leszerelési tárgya lások megfelelő részvétellel és a memzetközösség támogatásá­val folyjanak, figyelembe véve eközben az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét, amely az alapokmánnyal összhangban elsősorban felelős a leszerelés szférájában. 8. Kezdjenek kétoldalú vagy regionális tárgyalásokat a le­szerelésről, ameiyeken figye­lembe kell venni a térség ösz- szes államának és az egész vi­lágnak az érdekeit. II. — sürgősen felhívja az álla. unokát, hogy a záródokumen­tum teljes megvalósításához és a leszerelési tárgyalásokon va­ló előrehaladás mihamarább! eléréséhez szükséges légkör további javítása érdekében: 1. határozott erőfeszítéseket fejtsenek ki a katonai konflik­tusok veszélyének további mér­séklésére és a kölcsönös bi­zalom megerősítésére azzal a céllal, hogy bővítsék az alapját a leszerelés kérdéseiben való radikális haladásnak és a ka­tonai tömbök feloszlatása fel­tételei létrehozásának. 2. Ne törekedjenek katonai erőfölény megszerzésére, és tartózkodjanak minden olyan további lépéstől, amely kedve­zőtlenül hatna a ‘leszerelési erő­feszítésekre és ezzel összhang­ban ne használják ki katonai potenciáljukat agresszív cél-ok­ra, mindenekelőtt az erőivel va. ló fenyegetésre vagy bármely állam önállósága, területi egy­sége és politikai függetlensége ellen irányuló bevetésre, sem pedig az önrendelkezési jogú­ikat és függetlenségüket kivív­ni igyekvő gyarmati vagy ide­gen uralom alatt élő nemzetek ellen, vagy más országok bel­ügyeibe való beavatkozásra féi- használm. 3. Következetesen törekedje­nek minden olyan koncepció elutasítására, amely a katonai fenyegetésre és az erő pozíció­jából kiinduló politikára tá­maszkodik, s amely a lázas fegyverkezés fokozásához vagy tartós meghosszabbításához és a háborús eszközök további fel­halmozódásához vezet. 4. Törvényesítsék — ha 'íe- het alkotmányos előírásaikban vagy más megfelelő módon — politikai akaratukat és elhatá­rozásukat, hogy minden erejük­ből hozzájárulnak a béke, a nemzetközi biztonság ügyéhez, a leszerelés terén való előre- ha'iadás eléréséhez. 5. Tegyenek egyoldalú és kö­zös lépéseket, amelyek hozzá­járulnak a fegyverkezési ver­senyből eredő veszély és a le­szerelés szükségességének jobb megértéséhez, valamint a kor­mányoknak a leszerelési kérdé­sek megoldására irányuló ked­vező hatású erőfeszítéseihez, kihasználva e cél érdekében az államok oktatási rendszerét, tömegtájékoztatási eszközeit és minden intézményét. 6. Az alapokmány elveiből ki. indulva fogadják el az összes ide vágó megfelelő intézkedé­seket — beleértve a jogi in­tézkedéseket is — a háború és a fegyverkezési verseny propa­gálásának, valamint a háborúk politikai, gazdasági vagy más szükségességéről vaerv hasznos. 8<igáról alkotott elképzelések terjesztésének megaka dá lyozá- sára és betiltására. 7. Kezdeményezzenek egyol­dalúan és kölcsönös együttmű­ködésben is hatékony intézke­déseket a béke, a 'leszerelés és a nemzetek közötti együtt­működés és baráti kapcsolatok ideáljainak terjesztése céljából. III. — sürgetően felhív minden országot arra, hogy a Záróok­mányban kifejezett közös poli. tikai akaratot megvalósítva konkrét leszerelési intézkedé­sekre törekedjen és ezzel egy­idejűleg: 1. Minden 'leszerelési tárgya­láson tartsa magát a békés egy­más mellett élés elveihez és a nemzetközi jog más általáno- isan elfogadott elveihez. 2. Oly módon oldják meg a 'leszerelési kérdéseket, hogy az elfogadott intézkedéseik hatásá­ra szilárduljon a megbeszélé­seken részt vevő országok biz­tonsága, valamint az egész vi­lág biztonsága, és a megbeszé­lések minden szakaszában szem előtt tartsák azt az elvet, hogy egyik fél biztonságát se érje károsodás. 3. Arra törekedjenek, hogy minden leszeréiési szerződés és kötelezettség, amely általá­nos érdekeket érint, általános jellegűvé váljon, s a területi jelentőségű szerződések és kö­telezettségek az adott térség minden országára vonatkozza­nak. 4. Biztosítaniuk kell a lesze­relési egyezmények hatékony­ságát, mégpedig a szerződések­ben lefektetett intézkedések terjedelmének és jellegének megfelelő ellenőrzés útján anélkül, hogy ez bármelyik szerződéses felet megkárosíta­ná és oly módon, hogy az e szerződéseikből adódó kötele­zettségeket minden érintett fél pontosan teljesítse. 5. Meg kell vitatniuk egy­más között a leszerelési kérdé­seket minden szinten, legfel- isőhb szinten is oly módon, hogy a jóakarat szellemében és a népe.k közeledésére törekedj ve megteremtsék a politikai előfeltételeket e kérdések ren­dezéséhez és a leszerelés ér-* de kében az együttműködés minden olyan lehetőségét ki kell használniuk, améiyek az államközi kapcsolatok más te­rületein már adottak. 6. Felelősen és az együttmű^ ködés szel’iemében kell elbírál­niuk minden olyan javaslatot és kezdeményező lépést, ame­lyek célja kölcsönösen elfogad­ható konkrét intézkedések ki* dolgozása a leszerelés terüle­tén, s ezzel elő kell mozdíta­niuk a leszerelési tárgyalások meggyorsítását. IV. 1. Kijelenti, hogy e nyi'iatko.- zat alapelvei magyarázatukban és megvalósításukban összefüg­genek egymással és mindegyik alapelv láncszeme az országok azon közös törekvésének, amely a reális leszerelésre, a széles körű nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésére és a 10. rend­kívüli ülésszakon kitűzött cé­lok elérésére irányul. 2. Kijelenti továbbá, hogy ezt a nyilatkozatot és annak egyet­len kitéte'iét sem szabad az alapokmány céljaival és elvei­vel ellentétben értelmezni. Eb­ben a nyilatkozatban senki sem akadályozhatja minden or­szág azon jogának közvetlen megvalósítását, hogy önállóan vagy kollektíván biztosítsa ön­védelmiét az alapokmánnyal összhangban, nem akadályoz­hatja a gyarmati népeket ab­ban, hogy minden eszközze'i harcoljanak nemzeti szabadsá­gukért és függetlenségükért. Brjanszk városát az SZKP Központi Bizottságának ajánlására a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az Októberi For­radalom Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára (balról) adta át a város képviselőinek (Képtávírón érkezett — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom