Új Szó, 1979. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1979-09-03 / 207. szám, hétfő

Peter Colotka beszéde (Folytatás az í. oldalról f gozóinak ezen a manifeszláció- ján szintén kinyilvánítjuk, hogy örök időkre hűek maradunk azokhoz a nagy gondolatokhoz, amelyek jegyében harmincöt évvel ezelőtt lángra lobbantak a felkelés tüzei. Igen, mindig hűek maradunk az összetarto­zás gondolatához, amely való­sággá vált jelenlegi csehszlo­vák államunkban, a testvéri cseh és szlovák nemzet és nemzetiségeink igazságos, bol­dog otthonában. Igen, hazánk építésében továbbra is követ­kezetesen a szocializmus útján fogunk haladni, mert csak ezen az úton válthatjuk valóra és fejleszthetjük tovább a fel­kelés hagyatékát, hogy a felú­jított köztárasaság politikai, nemzetiségi, szociális és gaz­dasági szempontból valóban új nemcsak a szavakban, hanem « mindennapi gyakorlatban is igazi népi állam legyen. Igen, örök időkre együtt fogunk ha­ladni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a harcokban és a háború utáni együttműködésben kipróbált úton, ebben látjuk nemzetközi és belső biztonságunk, békés, nyugodt életünk alapját. Min­dig hűek maradunk a felkelés szent eszméjéhez fűződő meg­bonthatatlan egységhez, soha nem áruljuk el a felkelés ha­gyatékát. Szocialista mezőgazdaságunk kimagasló eredményei TISZTELT ELVTÁRSAK! Ez évi aratóünnepélyünket az Is jellemzi, hogy megemléke­zünk rajta a szövetkezetesítés harmincadik évfordulójáról. A CSKP KB 13. ülésén, valamint az efsz ek IX. kongresszusán teljes joggal és őrömmel, s lel­kesítő elégedettséggel mérle­gelhettük a csehszlovák mező- gazdaság eredményeit a szocia­lista építés éveiben; több mint kétszeresére nőtt a termelés, négyszeresére növekedett a munka termelékenysége, az emberek javára kifejezetten megváltozott' a mezőgazdasági munka jellege, s ezzel együtt magas színvonalat ért el me­zőgazdasági dolgozóink száz­ezreinek az élete. Mindez ki­fejezően hangsúlyozza a kis- és középparasztok életében be­következett történelmi fordu­lat jelentőségét, a Lenin által felvázolt út helyességét, ame­lyen a CSKP történelmi IX. kongresszusa után dolgozó pa­rasztságunk elindult. Harminc év elteltével ma is elevenen él még az emlékeze­tünkben az a hatalmas harc, amit a kommunisták százezrei, s velük együtt a szövetkezeti gondolat továbi úttörői folytat­tak, mindazok, akik a szovjet kolhoztagok példáját követve alapították, szilárdították és védelmezték a szövetkezeteket, akik a szövetkezetesítés után ezerféle akadályt és nehézsé­get küzdöttek le. Gondolataink­ban visszatérünk a szövetke­zetek harmincéves történeté­nek kezdeti szakaszaihoz, há­lával és nagyrabecsüléssel em­lékezünk meg a nagy mű ön­tudatos és áldozatkész alko­tóinak ezreiről, együtt örülünk velük a mezőgazdaság és a fa­lusi élet mai színvonalának, amire — bátran kijelenthetem — jogosan büszkék lehetünk. Az eltelt harminc év alatt erő­ben, képességekben gyarapod­tunk, sokat fejlődött mezőgaz­daságunk műszaki ellátottsága. A szocialista építés folyamatá­ban létrejött a szövetkezeti földművesek politikailag és szakmailag fejlett osztálya, to­vább szilárdult a munkás-pa­raszt szövetség, szocialista ha­ladásunk alapja. Szövetkezeti parasztságunk olyan bonyolult időszakban is tanúsította a szocializmushoz, a szocialista szövetkezeti gon­dolathoz való ragaszkodását, amilyen az 1968—1969-es vál­ságos években és utánuk kia­lakult, amikor a konszolidáció időszakában munkájának gyü­mölcseivel kifejezően elősegí­tette a szocializmus megszilár­dítását és további fejlesztését országunkban, a párt új veze­tése által ktűzött úton, Husák elvtárssal az élén. ELVTÁRSAK! Harmincéves utunk alatt nemcsak a mezőgazdaságban nőtt állandóan a termelés és emelkedett az életszínvonal, hanem a termelés valemennyi ágazatában, a társadalom éle­tének minden területén. Ez egyaránt megmutatkozott az ipar fejlődésében, a foglalkoz­tatottság, a lakosság jövedel­mének növekedésében, a mű­veltség és a kultúra fejlődésé­ben, a lakásépítésben, a köz- élelmezésben és a ruházkodás­ban, az egészségügyi gondos­kodásban és a szociális ellá­tásban. Munkánk értelmét a csehszlovák állampolgárok mil­lióinak állandóan- javuló, egyre elégedettebb, anyagi és kultu­rális szempontból gazdagabb élete képezi. Ez szocialista fejlődésünk alapvető értelme és mindig ez is marad. A hatodik ötéves tervidőszakba lépve szintén ennek érdekében tűz­tünk magunk elé igényes fel­adatokat mind a termelésben, mind pedig a nép életszínvo­nalának további emelésében. Nagyra értékeljük, hogy eze­ket a feladatokat a bonyolult feltételek ellenére, a párt ve­zetésével és a dolgozók támo­gatásával általában véve sike­resen teljesítjük. Ábrándozás lenne azonban azt gondolni, hogy a tüzelő­anyagok, az energia, a nyers- és az alapanyagok, valamint egyes élelmiszerek világpiaci árainak utóbbi években hekö­vetkezett többszörös emelkedé­se minket nem érint, nálunk nem jár következményekkel. Egyébként azt is láthatjuk, hogy milyen nagy problémákat okoz ez a körülmény a világ országainak többségében, nem egy esetben olyan országokban is, amelyek az energia- és nyersanyagforrások szempont­jából sokkal gazdagabbak Csehszlovákiánál. A gondolko­zó emberek világosan látják, hogy az egyes országok külön­böző módon viszonyulnak eh­hez a fejlődéshez. A tőkés vi­lágban ezt a terhet automati­kusan a dolgozók vállaira he­lyezik, miközben a monopóliu­mok spekulatív politikájukkal, amely ilyen feltételek között is a nyerészkedésre irányul, ezt a terhet megsokszorozzák. A szocialista országokban a nyersanyagok, az energia- és az élelmiszerforrások kedve­zőtlenül alakuló árát elsősor­ban mindenféle munkánk ha­tékonyságának növelésével — az állam közvetlen részvételé­vel is — akarjuk ellensúlyoz­ni, így akarjuk csökkenteni a dolgozók életszínvonalára gya­korolt hatását. Ha az objektív körülmények ennek ellenére arra kényszerítenek minket, hogy a nagyobb takarékosságra való ösztönzés érdekében a termelésben és a személyi fo­gyasztásban, bizonyos árintéz­kedéseket érvényesítsünk, ezt valóban csak az elkerülhetet­lenül fontos mértékben tesz- szük, miközben arra törek­szünk, hogy a szocialista ál­lam szociálpolitikájával össz­hangban legalább részben el­lensúlyozzuk. vagy csökkent­sük ezt a hatást ott, ahol kü­lönösen érzékeny területeket érint, mint például a nyugdíja­sok és a gyermekek esetében. Egyúttal természetesen aktív intézkedésekre kell töreked­nünk a termelésben, hogy a tu­domány és a technika vívmá­nyainak kihasználásával, éssze­rűsítéssel, értelmes és jó mun­kával jobban hasznosítsuk a tüzelőanyagokat, az energiát, a nyers- és az alapanyagokat, hogy jobb minőségű terméke­ket gyártsunk a bel-- és a kül­kereskedelem számára, s hogy növeljük az egész csehszlovák gazdaság teljesítményét. Ebben az irányban még mindig bizo­nyíthatóan nagy tartalékaink vannak, amint arra a CSKP KB 11. ülése is kifejezően rámu­tatott, s ahogy azt az egyes gazdasági területekkel foglal kozó ülések is hangsúlyozták, beleértve a CSKP KB 13. ülé­sét, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fej lesztésének kérdéseivel foglal­kozott. Szorosabb együttműködést a szocialista közösség országaival Gazdasági fejlődésünknek — és az életszínvonal emelésé­nek — jelentős forrásai van­nak még a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágával folytatott szorosabb együttműködésben. A nemzet­közi integráció útjának, a két­oldalú szakosítás és kooperáció fejlesztésének jelntőségét — a KGST keretében is — Husák és Brezsnyev elvtársak ismé­telten hangsúlyozták legutóbbi krími baráti találkozójukon. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeket az alapelveket követ­kezetesebben váltsuk valóra minden szakaszon, természete­sen a mezőgazdaságban is. ahol számos példa bizonyítja a Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal foly­tatott szoros együttműködés hasznosságát. TISZTELT BARÁTAIM! Az aratóünnepély mindig a2) új gabonatermés, az új kenyér ünnepe volt, és most is az. Mindannyian nagy gondban voltunk, amikor már a tavalyi száraz ősz nem sok jót ígért, amikor a búza vetőmagja nem a legjobban előkészített talajba került. A szélsőségesen hideg tél is megviselte a vetéseket, több tízezer hektárt kellett ki­szántani és pótolni tavaszi ve­tésekkel. Mezőgazdasági dolgo­zóink ezzel az igényes feladat­tal alapjában véve sikeresen megbirkóztak. A legfontosabb vegetációs időszakban azonban, amint azt önök is tudják, ga­bonatábláinkat és a többi nö­vényt — az európai államok döntő többségéhez hasonlóan — tartós szárazság sújtotta. A kár mértékét és a vesztesége­ket csökkentő aktív intézkedé­sek ellenére úgy tapasztaljuk, hogy az idén kisebb termést takarítunk be, mint amilyennel a tervben számoltunk. Ezt a hiányt a behozatal növelése árán is pótolni fogjuk, s nem­csak elegendő lisztet és ke­nyeret akarunk biztosítani, ha­nem arról is gondoskodunk, hogy továbbra is teljesítsük a hús, a lej és a többi állatte- Tiyésztési termék előirányzott termelési tervét. Ebben a gabonatermesztésre kedvezőtlen évben ismét bebi­zonyosodott, hogy a természet­tel folytatott harcban milyen kulcsfontosságú szerepe van a szubjektív tényezőnek, a veze­tő dolgozók és a szakemberek azon képességének, hogy a gyakorlatban hasznosítsák a tu­dományos ismereteket, hogy jól szervezzék a termelést, s nem utolsósorban a mezőkön végzett lelkiismeretes és hoz­záértő munkának. Ezt az olyan mezőgazdasági vállalatok ered­ményei bizonyítják, amelyek kedvezőtlen időjárás mellett is helyenként kiváló gabonater­mést értek el. Erről az emelvényről is nagy­ra értékeljük színvonalas mun kájukat, s külön gratulálunk azoknak a vállalatoknak, kot lektiváknak ós egyéneknek, amelyek és akik az elért ered­mények alapján magas állami kitüntetésekben részesültek. Az aratás eredményességéről és az új kenyér megteremtésé­ről való gondoskodást annak tudatában értékeljük, hogy a legközelebi napokban és he­tekben nem kevésbé fontos munka áll előttünk, az őszi érésű növények betakarítása, amely a mezei munkák egész évi folyamatának legigénye­sebb szakaszát képezi. Mezőin­ken érlelődik már a kukorica es a cukorrépa, jó termés ígér­kezik burgonyából, a késői zöldségfélékből és a szőlőből, s rendkívül nagy jelentősége van számunkra a szálas takar­mánynövények második, illet­ve harmadik betakarításának. Talajba kívánkozik az őszi repce, közeledik az őszi szán­tás, az őszi vetés, általában véve az új termés előkészítésé nek az ideje. Aratóünnepélyünknek abban is nagy szerepe van, hogy me­zőgazdasági dolgozóinkat a le­hető legjobb évi eredmények elérésére mozgósítja és lelke­síti e harc új szakaszában. Ezért erről a helyről is hang­súlyozzuk, hogy a gazdaságunk előtt álló bonyolult problémák megoldásában a nap szigorú követelményeként minimális veszteséggel kell betakarítani mindent, ami a mezőkön meg­termett, gondoskodni kell a termények jó raktározásáról és feldolgozásáról, hogy legyen elegendő takarmány, hogy mi­nél jobban teljesítsük a felada­tokat az élelmiszeriparban, s hogy jó alapokra helyezzük a jövő évi termést. Megkülönböztetett figyelmet az őszi csúcsmunkáknak Ezért elsősorban mezőgazda- sági dolgozóinkhoz fordulunk, hogy az egész társadalom ér dekében — és saját érdekük ben is — tovább fokozzák igye kezetüket a jó évi eredmények elérésére a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán. Abból indulunk ki, hogy mező gazdaságunkban a rátermett, áldozatkész és hozzáértő veze tők, a termelési folyamatokat szervező lelkes szakemberek tízezrei olyan erőt képeznek, amely előbbre viszi a haladást, akik tetteikkel és szavaikkal magukkal ragadják a dolgozó­kat a mezőkön, a raktárakban és az állattenyésztési farmo­kon végzett mindennapi mun­kájukban. Egyúttal a többi gazdasági ágazat és a nem termelési szféra dolgozóinak a figyelmét is felhívjuk arra, hogy a me­zőgazdaságnak nyújtott segít­ségnek az őszi csúcsmunkák idején jelenlegi feltételeink kö­zött rendkívül nagy társadal­mi és népgazdasági jelentősége van. Biztosak vagyunk benne, hogy a nemzeti bizottságok, az ipari és az egyéb üzemek, az ifjúság és a csehszlovák nép­hadsereg tagjai jelentős segít­séget nyújtanak majd ahhoz, hogy az esetleg kedvezőtlenül alakuló időjárás mellett is si­keresen teljesítsük a mezőgaz daság őszi feladatait. Ezzel is­mételten bizonyítani fogjuk, hogy a nép élelmezésének biz­tosítása az egész társadalom ügye, hogy amikor az egyik vagy a másik szakaszon társa­dalmi érdekről van szó, képe­sek vagyunk a legfontosabb feladatokra összpontosítani erőinket és eszközeinket. Tehát annak tudatában kezd­jük el az őszi munkákat, hogy ezektől döntő mértékben függ azoknak a feladatoknak a tel­jesítése, amelyeket a párt XV. kongresszusán tűzött a mező- gazdaság elé, amelyeket az el­ért eredmények értékelése alapján a CSKP KB 13. ülése is pontosított, s a szövetkezeti földművesek IX. kongresszusa is foglalkozott velük. KEDVES BARÁTAIM! A feladatok következetes tel­jesítése, a becsületes munkánk a társadalmi élet minden terü­letén. a termelési 6s a nem termelési szférában alapvető feltétele annak, hogy ítépgaz daságunk tovább fejlődjön, hogy emelkedjen az életszín­vonal, szilárduljanak a szoclá- lis biztonságok, ám ugyanak­kor az egész szocialista közös* ség erősítését is jelentős mér* tékben elősegíti, beleértve a békéért és a társadalmi hala­dásért folytatott világméretű harcot. Állampolgáraink, a munkaszerető emberek, s külö­nösen a földművesek mindig nagy fájdalommal élték át a pusztításokat, az elemek dúlá- sát, s a romboló háborúra is fájdalommal gondolnak, bárhol is történik az a világon. Mind­annyian tudatában vagyunk an­nak, hogy a nemzetközi po­rondon még nagyobb odaadással kell harcolnunk a világbéko megőrzéséért, mint ahogy a ga* bona kalászaiért, az új termé* sért küzdünk, ami olykor nagy erőfeszítéseket igényel. Tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy nemzeteink kinek és minek kö* szönhetik, hogy immár csak­nem három és fél évtizede bé­kében élhetnek, hogy az im­perialista héjáknak nem sike­rült a világot termonukleáris katasztrófába dönteniük. A bé­ke a nyugodt munka döntő fel­tétele a gyárakban és a mező­kön, s a jelenlegi időszakban az emberi faj létezésének egye­düli alternatívája. Ezért mi is a világ békeszerető erőinek az oldalán állunk, pártunk és ál­lamunk vezetősége, s állampol­gáraink milliói lelkesen támo­gatják ezért a Szovjetunió, az SZKP, a szovjet kormány, sze­mélyesen pedig Brezsnyev elv^ társ fáradhatatlan törekvését, hogy tovább szilárduljon a béke, a biztonság, a nemzetek és az államok közötti együttműködés, hogy az enyhülés folyamata megfordíthatatlanná és állan-« dóvá váljon. Ezért lelkesen üdvözöljük és támogatjuk a stratégiai fegyverek korlátozás sára vonatkozó szerződés meg* kötését, amelyet L. I. Brezs­nyev elvtárs Carter elnökkel1 együtt Bécsben írt alá. Ezért szilárdan állunk osztálytestvé-; reink, vietnami barátaink mel­lett, akik hősiesen ellenállnak a hegemonista kínai vezeték agresszív politikájának, ezért támogatjuk Angola, Etiópia, Kambodzsa, Afganisztán és más országok népét, akik széttör­ték a reakciós rendszerek és a kolonializmus bilincseit, s a* szabadság és a szocializmus útján haladnak. /V CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításáért ELVTÁRSAK. KEDVES BARÁ­TAIM! Mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy milyen nagy jelentősége van a min­dennapi becsületes munkának a világbéke és szocialista éle­tünk erősítésében. Amikor fe­lejthetetlen felkelésünk 35. év­fordulója alkalmából tisztel­günk a felszabadításunkért küzdő harcosok előtt, s amikor szocialista mezőgazdaságunk sikeres szövetkezeti útjának három évtizedét értékeljük, el* sősorban arra vállalunk kötele* lezettséget, hogy becsületes munkánkkal továbbra is gyara* pítanl fogjuk szocialista társa* dalműnk anyagi és szellemi gazdagságát. A XV. kongresszuson elő­irányzott célok eléréséért foly­tatott igyekezetünkben jelentős szerepet töltenek be önök is, mezőgazdasági dolgozók. A most értékelt eredmények azt bizonyítják, hogy az aratási koszorú, amelyet nemcsak ka«< lászokból fontak, hanem más mezőgazdasági terményekből is, méltón fejezheti ki a szo­cialista hazánk felvirágoztatá­sa érdekében kifejtett egész évi becsületes munkájuk alapján érzett örömet, büszkeséget, s 9 megérdemelt jutalmat. Azt ki? vánjuk önöknek, hogy a követ* kező években munkájukat még nagyohb siker kísérje, v még gazdagabbak és örömteljeseb- bek legyenek annak gyümöl­csei. Tisztelet és dicsőség szocia­lista mezőgazdasági dolgozóink becsületes munkájának! Éljen és virágozzon cseh­szlovák szocialista hazánk! Dicsőség győzelmeink lelke­sítőjének és szervezőjének —» Csehszlovákia Kommunista’ Pártjának! ALCtMEK: ÜJ S?,Q Peter Colotka ünnepi beszédet mond (Gyökeres György felvétele]

Next

/
Oldalképek
Tartalom