Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-10 / 187. szám, péntek

A DUNAI VÍZI ERŐMŰ

ÉPÍTŐI KÖZÖTT

BÍRÄLÔAN ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT % A PÁRTALAPSZERVEZET A KEZDEMÉNYEZÉS ÉLÉN # TÉNYEKKEL BIZONYÍTANAK

— Amikor 1977-ben hivatalosan is megkaptuk a hírt, hogy a falunk határát érintő Duna- szakaszon megkezdődik a Gab- číkovó — nagymarosi vízi erőmű építése, sokan voltak olyanok, akik úgy vélekedtek: mikor lesz ebből valami. Aztán, ahogy teltek a hónapok, megjelentek a mérnökök, majd a hatalmas földgyaluk, s a nagy mű építése máris közel hozta mindenki számára a gyors megvalósítás lehetőségét.

tíott Jenő elvtárs. a Bősi (Gabčíkovo) Hnb einöke a továbbiakban részletesen elmondta, hogy a nagy építkezés tulajdonképpen már teljes ütemben folyik, s öt, jól felkészült vállalat szakemberei, munkásai vesznek részt benne.

Egyik a Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme, amely tavaly augusztus óta 136 építőipari szakmunkást és a különböző gépek sokaságát vonultatta fel a lakások építésére kijelölt terepre.

— Bár a területrendezés miatt csak nagy akadályokkal kezdhettük meg a munkát — tájékoztatott Réti Olivér mérnök, az üzem igazgatója —, az első félévig Bősön három. 64 lakásegységből álló épületet adtunk át rendeltetésének. Feladatunk nagyságát kiemeli az a tény, hogy ezen kívül a folyó év végéig még 26 lakásegységet és az erőmű építésén részt vevő 2500 munkás elhelyezésére alkalmas, étteremmel és 500 székkel ellátott komplex épület kivitelezésének munkáit kell sikeresen befejeznünk. Ezzel párhuzamosan

* 'SS

I

Az előterjesztett beszámoló és a vitában felszólalók egybehangzó véleménye teljes mértékben fedte a járási pártbizottság elnökségének állásfoglalását, miszerint az állandóan növekvő és igényes gazdaság- politikai feladatokkal párhuzamosun tovább kell tökéletesíteni mind a pártalapszervezet, mind pedig a kommunisták munkáját. Erre .ízért van elen*

1979

VIII. 10.

Borbély János mester kőműves- dinasztiából származik, nagy tekintélynek örvend munkatársai körében

— ugyancsak az akció keretében — Somorján 81 lakásegységet, 560 férőhelyes munkás- szállót, Felbáron szintén hasonló kapacitású épületet kell tető alá hoznunk, 360 millió korona értékű beruházásnak megfelelően.

— De az elmondottak csak egyik részét képezik termelési programunknak — vette át a szót Patasi Zoltán, az üzemi pártalapszervezet elnöke. — Mert másrészről a nyugat-szlovákiai kerület négy járásában és Szlovákia fővárosában, Bratislavában is jelentősek a kötelezettségeink. Terveink feszítettek, amit az is híven bizo- ! nyit, hogy a múlt évi előirányzatunkkal összehasonlítva 250 lakásegységgel többet kell építenünk. Utólag a komáromi MATESZ 40 millió korona beruházást igénylő új, korszerű színházépületének kivitelezését is vállaltuk. Mindezt egybevetve kijelenthetem, hogy üzemünk az építőipari kapacitás és a vele szemben támasztott igények között általánosan ismert feszültség ellenére a XV. pártkongresszus h a tá rozata i n ak megfelelően jól teljesíti feladatát.

Ezt a tényt húzta alá a pártalapszervezet taggyűlésének júniusi tanácskozása is, amely a népgazdasági feladatok és a hatodik ötéves terv megszabta követelmények teljesítése szintjén értékelte az alapszervezeti pártmunkát és a kommunisták tevékenységét.

— Derék emberek a dunaszer- dahelyi építők — ez a véleménye Bolt Jenőnek, a Bősi Hnb elnökének

gedhetetlenül szükség, mert állandóan gyarapszik a folyamatban levő építkezések és munkahelyek száma. Helyenként a szükségesnél nagyobb a széttagoltság, az elaprózottság, ami önmagában is nehezíti a gazdaságszervező politikai munkát. Viszonylag gyakori az üzemen belül a munkahelyek változtatása, a munkahelyek közötti átcsoportosítás. A' széttagoltságból, a nagy távolságokból következően a kommunistáknak nagyobb önállósággal, kezdeményezőkészséggel kell dolgozniuk. A naponta felmerülő gondok, nehézségek, feszültségek megoldására nagy figyelmet kell fordítani. Ez sokszor gyors állásfoglalást igényel, ami nem teszi lehetővé a tanácskozást a nagy távolságban levő üzemi pártalapszervezettel. Fontos tehát, hogy az alapszervezeti munkán belül az eddiginél fokozottabb felelősséggel dolgozzanak a pártcsoportok, mert a párttagság kisebb aránya miatt egv-egy pártcsoport tevékenysége — Bratislavában, Bősön, Komáromban (Komárno) és Ga- lántán — egy egész munkahelyre kiterjed.

Erről győződhettünk meg a bősi építkezésen, ahol Borbély János fiatal kommunista mester többek között a következőket mondotta a pártmunkáról:

— Építkezésünkön nemrég alakult meg öt taggal a pártcsoport. Bár még nem sok tapasztalattal rendelkezünk, mégis kijelenthetem, hogy csekély létszámú pártcsoportunknak meghatározó szerepe van a munkahelyen. Az előforduló problémák megoldásába bevonjuk a pártpnkívüli dolgozókat is, akik sok hasznos javaslattal és tettel segítik munkánkat. Egyébként a pártmunka eredš <

ményessége az építőiparban sürgetően követeli az egyes kommunisták időszakos, az adott helyzethez igazodó pártmegbízatásait, a munkahelyi agitációt és példamutatást.

A 73 tagot és 20 tagjelöltet számláló üzemi pártalapszervezet jogos és büszke eredmények felsorakoztatásával, az akció jelentőségéhez méltó módon készült fel a tagkönyvek cseréjére. Hiszen tíz esztendő folyamán 14-ről csaknem 100 ra gyarapodott az üzemben a kommunisták száma. Ennél is többet mond, hogy a párttagság eszmei és szakmai felkészültsége, az építőmunkásokkal kiépített szilárd kapcsolata kézzelfoghatóan tükröződik a Csallóköz városai és Bratislava kiépítésének eredményeiben. A pártalapszervezet kezdeményezését igazolja az a tény is, hogy a dunaszerdahelyi panelgyárban évekkel ezelőtt rátértek a háromműszakos termelésre, s ezzel lényegesen csökkent a nép- gazdasági elvárások és az üzem építőkapacitása közötti feszültség. Kiss János, a panelgyár fiatal technikusa erről a gazdasági szakember jártasságával nyilatkozott:

— Üzemünk építőkapacitása jelentős mértékben függ a panelgyár teljesítményétől, amely a jelenleginél sokkal kisebb feladat teljesítésére épült. Eredetileg olyan elképzelések voltak, hogy át kell építeni a panelgyárat. Igen ám, de a rekonstrukció hosszú időre megbénította volna a termelést. Ehelyett a pártalapszervezet kezdeményezésére és a gazdasági vezetők javaslatára bevezettük az éjjeli műszakot és a szombati munkát, rátértünk a

Í V\

H r ■ ••

Közvetlen az átadás előtt; az utolsó simításokat végzik a bősi BI 4 es, 24 lakásegységgel készült épülettömbön

Híhm ■ F:1

Patasi Zoltán, az üzemi pártalapszervezet elnöke

(Gyökeres Jenő felvételei)

folyamatos termelésre. Véleményem szerint ezzel a lépéssel évente legalább 220 lakással növeltük üzemünk építőkapacitását.

A tagkönyvcsere során a pártalapszervezetnek arra is kell ügyelnie, hogy az üzemen belül a viszonylag szűk kapacitás ellenére se alakuljon ki az az irányzat, hogy csak nagy terjedelmű és nagyobb nyereséget biztosító munkát vállalnak el. Az ilyen válogatás a nép- gazdasági érdekek háttérbe szorítását idézheti elő, s ezzel is összefügg a járulékos beruházások, főleg a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok és elárusítóhelyek felépítésének, átadásának jelentős késése.

A Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi üzemének kommunistái eddigi munkájukkal komoly rangot szereztek az üzem tekintélyének. De a lendületük ezután sem lankadhat, mert a lakásprogram sikeres megvalósításával aránylag rövid időn belül otthont kell biztosítaniuk a Gabčíkovo—Nagymarosi Vízműrendszer építőinek is. Jóllehet e kiemelt, kormányszintű feladat és kérdés megítélésében biztató a fejlődés, az üzem gazdasági és építkezésvezetőinek szükségük van a pártalapszervezet segítségére, ösztönzésére, hogy a sok gond ellenére tovább keressék a legkedvezőbb munkafeltételeket és módszereSZOMBATH AMBRUS

A nők, a Felkelés és a ma

Az SZNF örök példa 0 Három nemzedék találkozója

L

ényegieden volt, ki melyik generációhoz tartozott. Korra való tekintet nélkül vált sok-sok nő a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőjévé. Nem egyik napról a másikra váltak harcosokká, magatartásuk a haladó forradalmi ha- g y om án y ok ba n g y ökerezik.

Ezért volt természetes a Felkelés idején, hogy a szlovák parasztiasszony, a munkásnő, az értelmiségi, a művésznő és a tudományos kutató a nemzet legjobb fiaival összefogva megtett mindent azért, hogy nálunk vereséget szenvedjen a fasizmus.

Sokat írtak már asszonyaink részvételéről az SZNF-ben. A partizánnő — asszony, aki fegyverrel a kezében harcolt, asszony, aki éleimet, gyógyszert és kötszert hordott á hegyeikben harcoló partizánok- nalk és katonáknak — a mieinkne>k, a szovjet partizánoknak, asszony, aki ápolta és bújtatta a sebesült partizánt, kockára téve saját és hozzátartozói életét: ez az asszony már rég a műalkotások hőse, elbeszélést, novellát, regényt, verset, tévéjátékot, filmet írtak róla.

S még mennyi minden van, arnát nem mondtunk el, nem irtunk le, pedig a fiatalokat s az egész nemzetet érdekelné a szlovák nemzet történelme e hősi korszakának kapcsán.

És mindig jönnek új, ösztönző impulzusok. Oj és új emberek fedeznek fel fehéir foltokat az életükben vagy mások életében ismeretlen részleteket. Olyasmit, ami kiegészítésre, megrajzolásra, elmondásra vár. Az a pátosz, amely azt a nem mindennapi, katonás hőskort jellemezte, már a múlté. De az összetartozás, a bajtársiasság, elvtársiasság, a harcokban születettbarátság hagyománya tovább él nemcsak a felkeltést megélt nemzedék érzés- és gondolatvilágában, hanem a ma és a holnap nemzedékében is örökké élni fog.

Női mozgalmunk nagyra értékeli azokat az asszonyokat, akik részt vettek az SZNF-ben, és hagyományának szellemében dolgoznak tovább. Állítjuk, hogy a Szlovákiai Nőszövetség politikai-nevelő munkája területén az utóbbi években azért tettünk többet mint máskor, hogy közéletünk — nemcsak a nők — tüzetesen ismerje azoknak az asszonyoknak az életét, akik fegyverrel kezükben vettek részt az SZNF-ben, s a Felkelés szelleméhez híven dolgoztak, dolgoznak és dolgozni fognak olyan színvonalon, amilyet a modern idők megkövetelnek tőlük, s olyan lendülettel, amilyennel harcoltak, s úgy viszonyulnak embertársaikhoz, ahogyan ezt a hegyekben megtanulták: barátian, elvtársiam

A Felkelés nem egy résztvevője tölt be ma fontos tisztséget mai életünk több területén. Illusztrál áskénpen említsük először E. Litvajovát, az SZLKP KB Elnökségéinek tagját, a Szlovákiai Nőszövetség elnökét, aki a Felkelés kirobbanásának első pillanatától részt vett a fegyveres harcban — egészen a fel s za ba d ul ási g. Megs eb esü 11,

de tovább harcolt — a győzelemig.

Ez nem volt könnyű, nem volt fájdalommentes győzelem. Elestek az apák, fivérek, nővérek, anyák, barátok és bajtársak. A felszabadulás első pillanataiban úgy tűnt, nélkülük élni nem lehet. De a munka, a lelkesedés, a születő új szocialista társiadatomért érzett felelősség legyőzte a bánatot. Győzött a forradalmi optimizmus.

A Szlovákiai Nőszövetség KB kezdeményezése alapján ötödik eve rendezzük meg a Felkelés évfordulójának napjaiban a három nemzedék találkozóit a Felkelés városaiban és vidékein. Itt a Felkelés résztvevői találkoznak . a fiatal, sőt a legifjabb nemzedékkel, hogy újra felidézzék azt, ami a felkelésből örök, ihletet adó, inspiráló, felemelő és mozgósító erő marad. A fiatalok az SZNF hőseire nemcsak úgy néznek, mint a hősi múlt részeseire, hanem elsősorban úgy, mint a munkás hétköznapok hősiességének forrására. Úgy, mint asszonyokra, anyákra, nővérekre — akik a háborúban nehéz pillanatokat éltek át. s bármily nagy felelősség nyomta a vállukat, megállták helyüket a harcban, a munkában, s ma a szó legteljesebb értelmében példaképek.

Ez az új, formálódó hagyomány több, mint szimbólum. A három nemzedék találkozóin, a „Híven az SZNF hagyományaihoz" mozgalom keretén belül * Szlovákiai Nőszövetség és » SZISZ KB Pionírszervezetének vándorzászlaját a legjobb pionírcsapat veszi át.

A három nemzedék találkozója Čierny Balogon, Zvolen • ban, Švermovóban és a Jankov hegyen egyben nagyarányú kulturális esemény is. A műsoros ünnepségeken szavalúk lépnek fel, a Nőszövetség Művészeti versenyeinek győztesei. Ezt a mozgalmat magyra értékeljük mint a Szlovákiai Nőszövetség hosszú távú vállalkozását a s ziakk őri -né pmtívészeti-niűvé- széti tevékenység keretén belül.

Bemutatják művészetüket, tudásukat a helyi és a járási népművészeti együttesek, és elhozzák dalaikat, táncaikat, magas népművészeti színvonalat képviselő kulturális műsoraikat a legismertebb hivatásos együtteseink is.

A három nemzedék találkozóinak légköre felejthetetlen. Sok van benne a Felkelés harcos lendületéből, a nosztalgikus emlékezésből, a hétköznapok realista optimizmusából.

I

fjúságunk megszerette a három nemzedék találkozóit, s ennek több oka van. Elsősorban a légkör őszintesége, hitelessége miatt, de azért is, mert egyszerre tekinthetnek vissza a múltba és előre a jövőbe. A nemzedékek közötti különbségek — legalábbis néhány órára vagy napra — eltűnnek, és mindnyájan egyetértenek abban, hogy az SZNF harca a német és a hazai fasizmus ellen nem volt hiábavaló, hogy barátságunk a szovjet emberekkel — akik közöl oly sokan áldozták életüket a mai szép jelenünkért — örök, hogy érdemes nemcsak emlékezni, de élni is és dolgozni mindazért, amit az SZNF hagyománya, szelleme magában rejt. s ami napjainkban is élő valóság.

LIBUŠA MINÁČOVA

Évről évre nő a hazai és külföldi látogatók érdeklődése a Hu iská Bystriea-i SZNF Emlékmúzeum iránt. Az idén 1234 csoport, összesen 170 ezer turista látogatta meg e létesítményt. Felvételünkön a kiállítás egy része — a második világháborúból fennmaradt fegyverek (Felvétel: CSTK — T. Babjak}