Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-31 / 205. szám, péntek

ma 1979. 1^1!. 31. 5 Példamutató módon A NÉPI MILÍCIA TAGJAIT A LEGJOBBAKNAK TEKINTI! A Piesoki Gépgyár hroneci fémkohászati üzemében mindig sokat dicsérik a népi milícia üzemi egységének tagjait. Nem alaptalanul. Az acé'lszűrke egyenruhát viselő kommunis­ták különösen gyakran tesznek tanúbizonyságot arról, hogy számukra az üzem érdeke a legfontosabb. — Az idei év elején, amikor az energiatermelés gondjai országszerte nehéz helyzetet teremtettek a gyárakban és az üzemekben, nálunk egy hétig teljesen szünetelt a munka — mondja róluk beszélgetve Szlo­vákia legrégibb vasöntödéjé­nek igazgatója, Dušan Lúštík elvtárs. — Viszont azt meg­előzően is hosszú napokon át csak részlegenként végezhet­tük a gyártást. Január végén így összesen több mint 300 tonan öntvényáru hiányzott a tervteljesítéshez. Pénzben szá­molva ez csaknem másfélmil­lió koronás termeléskiesést je­lentett. Szinte még el sem múltak az energetikai nehézségek, amikor újabb felajánlási moz­galom kezdődött az öntöde minden csarnokában. A népi milícia-egység szocialista mun­Villám Chudik parancsnoktól (balról a második) mindig tanulhat­nak valami újat a többiek szert. Küzdelmük legnagyobb jutalmának ma is azt tanítják, hogy sikerült megóvniuk a víz­től a drága gépeket, a berende­zéseket, az egész üzemet. — Mi minden tartozik az egység feladatai közé, amikor az üzemben a megszokott mó­don, rendkívüli események nél­kül telnek a napok? — Évente kilencven órát for­Az adó vevő rádió kezelése és a különleges (érkép „olvasása“ egyaránt komoly szakértelmet igényel. ONDREJ SMOLA elvtárs­nak és JÚLIUS CHUDÝ mérnöknek, a népi milícia üzemi egysége parancsnok-helyettesének nagy gyakorlata van ebben is |A szerző felvételei) kabrigádokban dolgozó tagjai elsőként jelentkeztek a lemara­dások behozására szervezett kommunista műszakokra. — Ki más mutasson példát, ha nem ml, kommunisták? — kérdezi erre az üzemi egység parancsnoka, a Szlovák Nemze­ti Felkelés egykori partizánja, Viliam Chudik elvtárs. — Attól kezdve, hogy megint elég vil­lanyáramot kapott az öntödénk, s z o m b a t - v a s á rn a p o n k é n t akkor is bejöttünk dolgozni, ha kü­lönben szabadnapunk lett vol­na. Pártszervezetünkben, mi­után ezt részletesen megbeszél­tük a pártonkívüli dolgozókkal, elhatároztuk, hogy legkésőbb június végére behozzuk a lema­radásokat és adósság nélkül kezdjük a második félévre ter­vezett feladatok teljesítését. — Megvalósult ez az elha­tározás? — A kitűzött határidő előtt két hónappal korábban telje­sen bepótoltuk a januári ter­meléskiesést. Igaz, valamennyi­en sokat dolgoztunk. A hronecl öntödében még so­ha nem fordult elő olyan eset, hogy a megszabott határidőre teljesítetlenül maradt volna a tervfeladatok valamelyike. A népi milícia tagjai a többi kommunistával együtt becsület­beli ügyüknek tartják, hogy a legnehezebb helyzetben se es­sen csorba az üzem jó hírne­vén. — öt évvel ezelőtt a nagy őszi esőzések következtében megáradt a Garam — vált té­mát az egység parancsnoka. — Egyre fokozódó veszélybe ke­rült az egész üzem. Tudtuk, hogy ha a víz eléri a csarno­kokat, hetekig is eltarthat, amíg újra megkezdődhet a gyártás. Négy nappal az ár­hullám tetőzése előtt kivonul­tunk a gátra. A népi milícia tagjai akkor aludni sem jártak haza. Éjsza­kánként erejüket nem kímélve töltötték, cipelték a homok­zsákokat, erősítették egyre biz­tosabbá az árvízvédelmi rend­dítunk a kiképzésiekre és a fegyveres gyakorlatokra. Ezt a kilencven órát természetesen a szabadidőnkből számoljuk le. Gyakorlatainkon 93 százalékos az átlagos résztvétel. Egysé­günkben pedig 36 év az átlagos életkor. A legfiatalabb etlvtár- sunk, Jaroslav Kováčik alig 24 eves. A legidősebbek, Ondrej Smola és Samuel Lúštik vi­szont már a nyugdíjkorhatár­hoz közelednek, de még mindig a legaktívabbak között említhe­tem a nevüket. A népi milícia üzemi egysé­gének tagjai társadalmi mun­kában minden évben legalább 30 tonna hulladék vasat gyűjte­nek össze. Vállalásaik között azonban más is szerepel. — A szomszédos állami gaz­daság határában, egy gépekkel •nem művelhető, de nem is jár­ható dűlőben évente két-két hektárról mi kaszáljuk le a szénát. Ezenkívül fontos felada­tunknak tartjuk, hogy rendsze­resen eljárjunk az iskoláskorú fiatalok közé. Nekik a CSKP politikájáról tartunk előadáso­kat, különböző vitaesteket szer­vezünk, elmagyarázzuk a szo­cialista országok egységének, barátságának és testvériességé­nek óriási jelentőségét. Máskor meg a partizánharcok idejéből idézzük fel emlékeinket. Az üzemi egység emeleti szo­bájában elismerő oklevelek, ki­tüntetések díszítik az egyik fa­lat. Sokéves, áldozatkész helyt­állást, aktív tevékenységet bi­zonyítanak « szép betűs mon­datok. A legértékesebb elisme­résre külön’ felhívja a figyel­met Viliam Chudik. A közel­múltban Jozef Lenárt elvtársi ól, az SZLKP KB első titkáráról kapták, a szocializmus építésé­ben végzett áldozatos munká­ért és azért, hogy üzemükben mindig követésre érdemes jó példát mutatnak a többieknek. LALI) KAROLY A tömegpolilikal munkában fontos helyet töltenek be az agitációs központok. Tevékeny­ségükre a CSKP KB és az SZLKP KB ülései határozatai­nak értelmében nagy hangsúlyt fektet valamennyi kerületi és járási pártbizottság. Az ered­mények biztatóak, de — sajnos, meg kell állapítanunk — a legtöbb járásban még sok kí­vánnivalót hagy maga után az agitációs központok munkája. Milyen a helyzet e téren a zvolení járásban? Hogyan hasz­nosítják itt a dél mórvaorszögi kerületi pártbizottság jó ta­pasztalatait — efelôť érdeklőd­tünk Ladislav Polovinčák mér­nöknél, a járási pártbizottság ideológiai titkáránál. — A CSKP KB Titkárságának 1977 júniusi ülése és a gott­waldovi értekezlet után megvi­tattuk a feladatokat és kidol­goztuk a politikai agitáció já­rási tervét a XVI. kongresszu­sig terjedő időszakra. A válasz­tások idején 90 agitációs köz­pont működött a járásban, ezt aztán húszra csökkentettük, az „inkább kevesebb, de jobb“ elv alapján. A húsz viszont túl ke­vésnek bizonyult, ezért további harminc létrehozását vettük tervbe. Jelenleg negyvenötre nőtt az agitációs központok száma a járásban, sajnos, eb­ből csak az említett húszról mondhatjuk el, hogy igazán be­váltak. Mi ennek az oka? — Ezek az újonnan alakultak még nem tapintottak rá igazán a problémák lényegére. A ki­sebb szervezetekben létesített agitációs központokban nehéz az agitációs kollektívák alapos, jó megválasztása. Márpedig a tevékenység jórészt attól függ, mennyire leleményesek, talpra­esettek a kollektíva tagjai s főként a vezető. Az egyik tete­mes ok, hogy sokszor olyan kádereket bíznak meg az agi­tációs központ vezetésével, akiknek már egy tucat egyéb tisztségük is van, s ezek az emberek aztán egyszerűen fizi­kailag nem bírják az iramot. Néhány helyütt baj van a ter­vekkel, illetve nem is azokkal, hanem a megvalósításukkal. Mert sok szépet elterveznek — de csak papíron. A járási pártbizottság több Ízben foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s igyekszik a le­hető legkevesebbre csökkente­ni az e téren felmerülő hiá­nyosságokat. Évente négyszer értekezletre hívják a vezető­ket, akik itt konkrét utasításo­kat is kapnak tevékenységükre vonatkozóan. Az agitációs köz pontok tanácsának tagjai a já­rási népművelési központ tan­A határidők és az agitátorok A ZLOBIN-MÖDSZER ALKALMAZÁSÁNAK SIKEREI Jól bevált a Zlobin-munka- módszer az érsekújvári (Nové ZámkyJ Járási Építőipari Válla­lat dolgozóinak gyakorlatában. Ennek köszönhető, hogy az út­építő munkacsoporj Tardosked- den (Tvrdošovce) a községi út­hálózat átépítésének, felújításá­nak munkáját a kitűzött határ­idődnél 38 nappal korábban fe­jezte be, s megtakarított 50 000 korona értékű anyagot. Egy másik építőcsoport Párkányban (Štúrovo) a P—120 típusú áru­ház építését 30 nappal koráb­ban fejezte be és 150 000 koro­na értékű megtakarítást ért ed. — A siker az építésvezetők és a műhelybizottság érdeme — állapította meg Vladimír Btvr- tecký elvtárs, a vállalat szak- szervezeti üzemi bizottságának elnöke. Az útépítők nníhelybizottsá- gának elnöke Juhász József elvtárs. A párkányi építőké Mi­chal Solár elvtárs. ök így pon­tosították e'Zt a megállapítást: — Sokat tettek a siker érde­kében az agitátorok is. Még részletesebb tájékozta­tást az ügyben érdekelt két bi­zottság — az ideológiai és a termelési elnökeitől, Kamii Vy- linkár és Blaskó József elvtár­saktól kértem. Elmondták, hogy az agitáto­rok politikai képzésével, felké­szítésével rendszeresen, céltu­datosan 28 tagú előadói testü­let foglalkozik, melynek fele­lős vezetője Ján Krošlák elv­társ. A szakmai ismeretek bőví­tését szolgáló hároméves mun­kaiskolát pedig már három év­vel ezelőtt megszervezték. — Ez adta meg az alapot ah­hoz — magyarázták —, hogy az említett két munkahelyen bevezessük a Zlobin-módszer alkalmazását. Ez nem csupán elhatározás kérdése. Jól fel kell készülnie arra mind az építésvezetőknek, mind a munkaszervezésben ér­dekelt brigádvezetőknek, és ter­mészetesen, a munkacsoportok tagjainak is. A felkészülés már az építés, a munka megtervezé­sekor kezdődik. — És mi volt az agitátorok szerepe ebben a felkészülés­ben? — kérdeztem. Megmagyarázták, hogy mind az üzemvezetés szintjén, mind a munkacsoportok tagjai között az úgynevezett politikai apró­munka módszereivel, a meggyő­zéssel, a szakszerű tájékozta­tással kellett az agitátoroknak sürgetniük a felkészülést. — Szakmai szempontból vi­tathatatlan ebben a munkaisko­la szerepe — mondta Ján Kroš­lák elvtárs. — Politkailag pedig az esz­mei felkészítés volt a döntő — hangsúlyozta Blaskó József elv­társ. A felkészülés során arról sem feledkeztek meg, hogy az ügy érdekében mozgósítsák a fiatalokat. Procházka Tibor elv­társ, az ifjúsági bizottság elnö­ke szervezte meg az ipari ta­nulók számára azokat a tanul­mányi kirándulásokat, melyek során szlovákiai és a csehorszá­gi építőipari üzemekben, a hely­színen, a gyakorlatban tanulmá­nyozhatták a fiatalok, hogy a valóságban milyen is a munka- módszer alkalmazása. — Mindegyik ipari tanuló a saját szakmájában, a saját szakterületén győződött meg a munkamódszer előnyéről — je­gyezte meg Blaskó József elv- társ. — És azon nyomban agitá­torként működtek, az alkalma­zást sürgetve — magyarázta Ján Krošlák elvtárs. Ilyen felkészülés, az agitáto­rok ilyen tevékenysége után ke­rült sor a vállalat két építke­zésén a Zlobin-módszer alkal­mazására. És az, mint a beszá­moló elején említett tények is bizonyítják: jól bevált. Hiányos volna azonban a be­számoló, ha nem adnék hírt ar­ról, hogy mi a jelenlegi hely­zet. Nos, az idén már négy munkahelyen, négy épület épí­tésénél alkalmazzák a jól be­vált munkamódszert. HOFER LAJOS folyamain vesznek részt Az újonnan alakult agitációs köz­pontok vezetőit most, a sza­badságok lejártával összehív­ják, hogy még a kezdet kez­detén orvosolják a bajokat. S azt pedig, hogy a tervek ne csak papírformában létezzenek, rendszeres ellenőrzéssel kíván­ják megoldani. A zvolení járás agitációs köz­pontjai lázasan készülődtek a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának méltó megün­neplésére. Előadásokat, beszél­getéseket szerveztek a volt partizánokkal, a zvoleni vár­ban és Krupinán forradalmi emlékszobát nyitottak. Példásan gondoskodtak a szemléltető agitációról is; mindenütt, ahol jártam, ízlésesen elrendezett faliújságok, emléktáblák és fo­tóújságok díszítették a falakat. Az agitációs központoknak nagy segítségére voltak a nép­művelési központ képzőművé­szeti körei, amelyek egyéb al- ; kalmakkor is együttműködnek a központokkal a szemléltető agitáció kellékeinek elkészíté­sében. — Az ünnepségek szerves ré­szét képezik — egészíti ki az ideológiai titkár — az agitá­ciós napok, ezek keretében az agitátorok a bel- és a világ­politikai helyzetről, a járásban elért eredményekről, a válasz­tási program teljesítéséről tá­jékoztatják a lakosságot. Ter­mészetesen, ezeken a találko­zókon maguk az agitátorok is sok hasznos ötletet szereznek az emberek hozzászólásaiból, tanácsaiból. Ezeknek jó hasz­nát veszik az agitációs közpon­tok további tevékenysége során is. Az agitációs kettősök fela­data pedig az volt, hogy meg­hívják a la! sságot a központi községekben rendezett ünnepi nagygyűlésekre, valamint az SZNF Banská Bystrica-i ünnep­ségeire, amelyeken járásunk­ból mintegy tízezer ember vett részt. Hogy a pártbizottságon el^ hangzottakat a gyakorlati élet­tel is összevethessem, Mikuláš Vrto elvtárs, a járási pártbizott­ság politikai dolgozója elkísért néhány agitációs központba, i. jobbak közül megemlíthetem a detvai Nehézgépipari Vállalat hriňovái üzemében működőt, melynek vezetője Marta Komo­rová. Őrjártunkkor éppen csi­nosították a művelődési ház és az üzemi klub szomszédságában levő agitációs központot, fabur­kolattal fedték be a falakat. Látogatásunk másik állomá­sa a zvoleni Útépítő Vállalat agitációs központja. Vezetője, Jozef Suchý, bizony rácáfolt ar­ra a megállapításra, hogv a több tisztséget betöltő egyén nem bírja az iramot. Igaz, a kivételek erősítik a szabályt. Mert bizony ez a korát tekint­ve nem éppen a fiatalabb gár­dához tartozó elvtárs a fiata­lokat is meghazudtoló lendü­lettel és szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát sok más elfog­laltsága mellett. Képviselő, a szovjetbarátok szervezetének elnöke. Még a hetvenes évek elején a választókkal közösen járdá­kat építettek itt a környéken, nemrégiben pedig egy nagy parkolóhelyet teherautók részé­re. Az utcák mentén elhelye­zett jelszavakat, táblákat pe­dig Suchý elvtárs mind saját maga készíti el. Az agitációs központ védnökséget vállalt a város 1. számú alapiskolája fö­lött; filmvetítéseket, beszélge­téseket szerveznek a tanulók­nak, azok pedig egy-egy alka­lommal kultúrműsorral kedves­kednek az agitációs központ látogatóinak. — Fájó pontunk — mondja végezetül Suchý elvtárs —, hogy a falakon elhelyezett táb­lákat, faliújságokat sokan ész­re sem veszik. Legutóbb kér­dés-felelet estet rendeztünk, a kérdéseket a faliújságon elhe­lyezett anyagokból állítottuk össze. Kicsit megdöbbenve ta­pasztaltuk, hogy voltak, akik el sem olvasták ... Reméljük, sikerül olyan meg­oldást találni, amely a közöm­bös embereket is megállásra készteti a hirdetmények mel­lett. No és azt is, hogy a járás újonnan alakult agitációs köz­pontjai következő 'látogatásun­kig felzárkóznak a jobbak mel­lé. URBAN KLÄRA ...légy ésirevegveíi a; em&erefr A zvoleni járás agitációs központjairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom